Mitológia - Görög Mitológia Ninahakuddu
A legősibb Istenek:
Khaosz
Éterrel (Űr) közösült, és vele nemzette a világegyetem őselemeit. A Tejút fő csillagait, majd visszahúzódott az Űrbe, hogy másik csillagűr keletkezését készítse elő.
Erosz:
Khaosz és Éter fia, Khaosz művének folytatója, az elemek kombinációinak irányítója. (Róla lásd bővebben: az Újkor fejezetben)
Erebosz:
az alvilági sötétség istene.
Gaia:
a Föld ősanya
Uranosz:
Gaia férje. Uranosz származása homályos, a Nap és Éj fia. A Világegyetem valamely más tájáról jött. Ők ketten Zeusz nagyszülei. Uranosz formálta meg a föld arculatát, mindent, ami képes arra, hogy lényének legparányibb részecskéjébe hordozza önnön alakját és jellegzetességeit. Ismerte az élet számát, melynek változatai végtelenek, és változtathatatlanok.
Képességeit elosztva örökölték leszármazottai. Pl. Poszeidon örökölte az örökké működő, kavargó, képzeletét, Hádész a lassú érlelés energiáját. Uranosz és Gaia gyermekei nagyon sokan voltak:
A hat titán (jelentése: uralkodó): Ókeanosz, Kronosz, Hüperion, Kriosz, Koiosz (Értelem), Iapetosz.
A hat titanisz: Rheia, Themisz (Törvény), Mnémoszüné, (Emlékezet), Métisz (Óvatosság), Theia (Héliosz anyja), és Phoibé (Hold) a legősibb istenek és istennők.
Uranosz gyermekei voltak még a három Küklopsz, a nimfák első nemzedéke, óriások.
(Egyes legendák szerint Uranosz Atlantiszon lakott, ő teremtette meg az embert és az atlantidákat, akik tökéletesebbek voltak az embernél. Az ember Uranosztól kapta az állatövet, az órát, a lovat, a tehenet, a sarlót.
Házassága nem volt boldog. Gaia megakart szabadulni Uranusztól, ezért felbiztatta férjét, hogy engedje szabadon a Titánokat, akiket Uranosz azért zárt börtönbe, mert szörnyeket (kis agyvelejű, hatalmas testű szörnyeket, sárkányokat) teremtettek hiányos tudásukkal.
A titánok vezére Kronosz lett, aki megtámadta apját és levágta annak hímvesszőjét és heréjét. A mitológia szerint a sebből kibuggyanó tejszerű tajtékból született meg Ciprus partjainál Aphrodite. Szintén Uranosz véréből született az első Kentaurosz.
Uranosz végül visszavonult az Ég magasába, tulajdon alapelemébe, és ott pihen súlytalanul, mindentől elfordulva, hallhatatlan némaságban.
Az Aranykor szertefoszlott.
Az anarchia ideje:
Kronosz uralma alatt rendetlen és mértéktelen párosodás folyt az istenek között, ezekből az együttlétekből számtalan szörny, és bajt hozó istenség született, mint pl. a Hazugság, az Éhség, a Szerencsétlenség, az Anarchia, az Öregség, a Fájdalom, a Gyilkolás, a Gorgók, Medúsza, a Hárpiák, a könyörtelen Nemeszisz. Kronosz a római Szaturnusz, az idő istene.
Kronosz és Rheia házasságából születtek az újkor főistenei.
Rheia:
A háromszoros boldogtalan és háromszoros büszke.
Boldogtalanságai: apját megcsonkították, férjét gúzsbakötötték, gyermekeit felfalták.
Büszkeségei: istenek királyának a lánya, istenek királyának a felesége, istenek királyának az anyja.
Kronosz megette gyermekeit mindjárt megszületésük után, mert egy jóslat szerint majd fia taszítja le trónjáról. De Zeusz helyett Rheia egy követ etetett meg vele, és Zeuszt egy barlangban, Amaltheia nimfával neveltette fel.
A felnőtté vált Zeusz nekilátott a hatalom megszerzésének. A harc tíz évig tartott. Csellel elérte, hogy apja kiöklendezte testvéreit, és velük, valamint a Tartarosz lakóival (Kronosz által oda zárt hekatonkheirekkel (százkarú, ötven fejű óriások)) és a küklopszokkal szövetkezve egy mindent eldöntő csatában vívtak meg a titánokkal, apja seregével.
A győzelem után Zeusz a Fény, Kronoszt és a többi Titánt a Tartaroszba taszította, ahol a hekatonkheirek őrzik őket.
A győzelem után Zeusz és testvérei felosztották egymás között a hatalmat. Poszeidon lett a tenger, Hadész az alvilág ura, aki fogadja a holtakat, Demeter a föld áldásainak istennője, a Természet védője. Hesztia a házi tűzhely, és a föld belsejét átható meleg istennője. Héra a házasság és gyermekáldás, szülés istennője, Zeusz harmadik felesége, az Olümposz királynője. Az egész emberiséget sújtó Vízözön az Újkor idején, az új istenek alatt történt, mert Zeusz megelégelte az emberek gonoszságát. Mindössze egy becsületes emberpárnak, Deukaliónnak és Pürrhának kímélte meg az életét.
Zeusz: Az istenek királya, az ég ura, a világrend őre. Apja után néha Kronión a neve, a rómaiaknál Jupiter. Ő vigyáz arra, hogy a végzet beteljesedjen. Zeusz legyőzte a gigászokat és Thüphont (Gaia legerősebb kígyó-gyerekét) és ezáltal végleg megszilárdította hatalmát. Zeusznak egyaránt hatalma van a Föld felett és a föld alatt. Villámját, amivel kordában tartja civakodó családját és rendet tart az Olümposzon a Tartoroszból kiszabadított küklopszoktól kapta, a titánok elleni harc nyitányában. Ők lettek Zeusz és az Olümposz fegyverkovácsai.
Első felesége Métisz volt, akit megevett, mert egy jóslat figyelmeztette, hogy közös fiúgyermekük ellene fog törni. Második felesége Themisz volt.
Héra a harmadik felesége.
Rengeteg szerelmi viszonya volt nem csak istennőkkel, de halandó nőkkel is. Felesége Héra csak abban egyenrangú vele, hogy tetszése szerint megajándékozhat bárkit a jövőbelátás tudományával.
Zeusz és Héra állandóan civódnak, leggyakrabban az érzéki természetű, buja Zeusz hűtlenkedései miatt. Zeusz ugyan megosztja egyik-másik titkát Hérával, néha még a tanácsát is elfogadja, de sose bízott benne teljesen. És mivel Zeusz bármikor nyilvánosan megkorbácsolhatja, ezért Héra gyakran a cselszövéshez folyamodik Zeusszal szemben. Zeusz akaraterejét a szerelmi szenvedélye felkorbácsolásával igyekszik gyöngíteni.
Zeusz gőgje és szeszélyessége egyszer olyan elviselhetetlenné vált, hogy Héra szövetkezett ellene a többi istennel - Hesztia kivételével - és megkötözték Zeuszt, de miközben azon vitatkoztak, hogy ki legyen Zeusz utóda, Thetisz és Néreida attól való félelmükben, hogy polgárháború fog kitörni az Olümposzon segítséget hoztak számára.
Mivel az összeesküvést Héra vezette ellene Zeusz bilincsekkel kikötötte az égboltra. Végül az összes istenek hűségesküje után Hérát is szabadon bocsátotta.
Az előzőekben ismertetett újkori főistenek mellett még néhány fontos ősi istent megemlítenék:
Aphrodite: a legszebb istennő, a szerelem istennője. Maga Aphrodité azonban kegyetlen, hideg, csak az a szeretet remegteti meg, ami annak jut osztályrészül, aki őt szereti. Csak önszeretet lakozik benne. Az apai fájdalomtól bélyegzetten örökké csalódva kergeti a boldogságot, melyet soha el nem ér.
Férje Hephaisztosz, Zeusz és Héra sánta fia, (a rómaiaknál neve: Vulcanus), az Istenek kovácsa, főleg a fémmunkában jártas. Hephaisztosz őrülten szerelmes Aphroditébe, és minden viszályuk ellenére eszeágában sincs elválni tőle.
Aphroditének Arésztól három gyermeke született: Phobosz, Deimosz és Harmónia.
Mikor Hephaisztosz megtudta, hogy Arész és Aphrodité együtt vannak, egy bűvös hálóval foglyul ejtette őket és odahívta az isteneket, hogy legyenek tanúi Aphrodité szégyenének. Zeusz azonban mélységesen felháborodott és nem volt hajlandó beleszólni a férj és feleség közötti idétlen viszályba.
Aphrodité számos istennel és halandóval szeretkezett. Poszeidónnal, Dionüszosszal, Adónisszal stb. Mert hízelgett neki Hermész-Mercurius nyílt szerelmi vallomása ezért vele is eltöltött egy éjszakát. Ennek az éjszakának a gyümölcse lett Hermaphroditosz, egy kétnemű lény.
Egyes vélemények szerint Aphroditének és Hermésznek van még egy közös gyermeke: Erosz.
Aphroditének Mindössze három istennő felett nincs hatalma: Artemisz, Athéné és Hesztia fölött.
Mindenki más felett - halandók és halhatatlanok felett – uralkodik. Fő ellensége Józanság.
Zeusz Métisz tanácsára csak lányokat nemzett míg nem szerezte meg a hatalmat és nem győzte le apját.
Athéné: (rómaiaknál: Minerva) Zeusz első lánya, Métisztől (Óvatosság) született. Erős, bátor, jó ítélőképességgel rendelkezik, óvatos, megfontolt. Nem ismeri az érzékek vonzását. Szűz maradt. Ügyesebb harcos Arésznál. Két ütközetben is győzedelmeskedett felette.
Egyike a tizenkét főistennek, a bölcsesség, a tudás, a rendezett háború istennője, a kézművesek védnöke. Attribútumai: Balján Zeusz pajzsa, az Égisz, kezében lándzsa, jobb kezében Nikét, a győzelem istennőjét tartja. Gyakran ábrázolják sisakkal a fején. Szent madara a bagoly.
A leleményt előnyben részesíti a nyers erővel szemben. Egyik legkedvesebb védence Odüsszeusz.
Szintén Zeusz első gyerekei között tartják számon a Múzsákat, melyek Mnémoszünétől (Emlékezet) születtek. A kilenc múzsa Helikon hegyén lakik. Közülük az egyik legfontosabb Kalliopé. Ő őrzi a Mythost, mely az általános érvényű kérdések jelképes sűrítése és minden filozófiai gondolat ősforrása. A tánc múzsája, Terpszikhoré Zeusz és Mnémoszüné nászának csúcspontján született.
A Múzsák:
Kleio a történetírás,
Kalliopé az eposz,
Erató a szerelmi költészet,
Plühümnia a himnusz-költészet,
Melpomené a tragédia,
Thaleia a vígjáték,
Euterpé a zene,
Terpszikhoré a tánc,
Urania a csillagászat múzsája.
Hermész (római nevén: Mercur/Mercurius): Zeusz és Maia fia. Attribútumai: a kígyós bot, a szárnyas saru. Számos jó tulajdonsága van, rengeteg dolognak ő a feltalálója, vagy pártfogója. A leleményesség, ügyesség istene, a betűvetés feltalálója, az első lantot és pásztorsípot is ő készítette. Fegyvere a szó, a szónokok párfogója. Ő rak tüzet az olümposzi isteneknek. A kereskedők, az utazók, a pásztorok istene, felügyelete alá tartozik a szerződések megkötése. Gyorsaság, mozgás, könnyedség, intelligencia és furfang jellemzi. Diszharmonikus formájában a tolvajok, a szemfényvesztők és szélhámosok istene is. Ő találta fel a kockajátékot, ért a jósláshoz. Gyógyítóként is kiváló. Ő gyógyította meg Zeuszt a Thüphonnal vívott harcban szerzett sérüléseiből, és Árészt is ő kezelte a fogsága után.
Első- még pólyásgyermekként elkövetett tette tolvajlás volt, ellopta Apolló isten marhacsordáját. Ezért Apolló fel is jelentette Zeusznál. Először tagadta, majd végül kénytelen volt bevallani a tettét. Végül Zeusznak annyi ígéret tett, hogy nem fog többet hazudni, de a teljes igazságot nem fogja mindig kimondani.
Ő a tizenkettedik főisten az Olümposzon, amit szintén leleményes, fürge észjárásának köszönhet.
Az istenek hírnöke, a holt lelkek vezetője, az egyetlen isten, aki szabadon közlekedhet minden világban, az istenek, a halandók, és az alvilág útjain. Számos fiúgyermeke van, nincs felesége.
Árész (rómaiaknál Mars): Zeusz és Héra fia. A háború és öldöklés istene, a harc kedvéért kedveli a harcot. Társai a halhatatlan istenek csaknem valamennyien gyűlölik, kivéve Aphroditét, aki valamilyen természetellenes szenvedélyt táplál iránta.
Hádész szintén kedveli, egyértelmű miért. Felesége nincs. Féktelen, iszákos, kötekedő. Nem mindig győzedelmeskedik. Menekült már Heraklész elől is, és egy óriás fiai is legyűrték és fogva is tartották. A fogságból Hermész mentette ki.
Mélységes megvetést tanúsít a pereskedés iránt, soha nem jelenik meg panaszosként a bíróságon. Vádlottként már állt bíróság előtt, előre megfontolt gyilkossággal vádolták. Mivel a történteknek nem volt tanúja, végül felmentették.
Nincs pozitív szerepe a világban, pusztító istenség, nem tiszteli a rendet, nem ismer törvényeket. Kísérői közé tartoznak gyermekei: Deimosz és Phobosz, (Rettegés és Félelem).
Szívesen időzik lányai az amazonok társaságában is. Kedvenc népe a trák harcosok.
Apollón: (Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére) Létó a féltékeny Héra elől menekülve egy addig úszó szigeten, Déloszon szülte meg gyermekeit. A gyermekek megszületése után isteni parancsra a sziget mozdulatlanná vált és senkinek sem volt szabad megszületnie vagy meghalnia rajta. Az Apollón-kultusznak később Délosz lett a központja. "Föld alatt született", az egyik legrégebbi mellékneve "egér-Apollón"-nak. A zene mindenki által elismert istene.
Az orvostudomány, a jóslás istene. A művészetek és irodalom védnöke. A klasszikus kortól a költészet, a csillagászat, a matematika, orvostudomány, és természettudomány került még ellenőrzése alá.
A férfiakra ő küldi a hirtelen halált. Alakja gyakran összefonódik Mercurius-sal, és néha sértik egymás jogkörét.
A gyermek Apollo íjat és nyílvesszőt kért, és Hepaisztosztól meg is kapta, majd megsebesítette, később megölte a Phütont, anyja ellenségét.
Rávette Pánt, avassa be a jóslás tudományába, és elfoglalta a delphoi jósdát.
Mikor Apollón megölte Zeusz fegyverkovácsait, a küklopszokat, azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy apja mindörökre a Tartaroszba száműzi, de végül Zeusz Létó könyörgésére büntetését egy év kényszermunkára enyhítette, amit egy juhistállóban kellett letöltenie. Apollón e lecke után mindenben mértéktartást hirdetett.
Ekkortól hangoztatta a delphoi jósdán is olvasható jelmondatát: "Ismerd meg önmagad!", és mindenben mértékletességet hirdetett.
Apollón nem volt hajlandó a házasság kötelékét vállalni, de számos nimfát és halandó asszonyt ejtett teherbe.
Apollón volt az első isten, aki a saját neméhez is vonzalmat érzett, beleszeretett a szép spártai királyfiba, Hüakinthoszba.
Sok helyen a gyermek Hórusszal azonosították, a végén már Napként tisztelték.
Melléknevei: A Vadász, Kétértelmű (Loxiasz), Ragyogó (Lükeiosz), Farkasoktól Óvó, Gyógyító (Paian), Sárkányölő (mint a Delphoi-t őrző kígyó (Python) elpusztítója). Szent madara a hattyú. Delfin képében is ábrázolják.
Artemisz: (a római Diana)
Eredetileg orgiasztikus istennő volt. Amennyiben Apollón a Nappal, nővére a Holddal azonosítható. Három éves korában Zeusz megkérdezte, milyen ajándékot szeretne, és Artemisz elsorolta: "örök szüzességet, annyi nevet mint Apollónnak van, az övéhez hasonló íjat és nyílvesszőket", kérte, hogy ő legyen a fényhozó, vadásztunikát, kutyákat, nimfákat udvarhölgynek, a világ valamennyi hegyét, ideje java részét a hegyekben akarta tölteni, és kért még egy várost is. Zeusz megadta neki mind, és még azon felül minden városok utcáinak és a kikötőknek őrévé is megtette.
A párkák a terhes asszonyok pártfogójának tették meg, aminek Artemisz nem kifejezetten örült.
A vadászat istennője, ideje legjavát vadászattal tölti. A nőkre ő küldi a hirtelen halált.
Megöli vagy megtébolyítja azokat a férfiakat, akik szerelemükkel üldözik.
Melléknevei: az Ezüstíjas Szűz, Vadak Úrasszonya. Keresztút. Megjelenési formája kétarcú, lehet fehér és lehet fekete. Lehet a Banya is, mint halált hozó nyilazó, valamint bábáskodása miatt. Szent madara a fürj.
Dionüszosz: (római neve: Bacchus, Liber Pater) Zeusz és a halandó Szemelé fia.
A szőlő, a bor, a jókedv a vidámság, a mámor és felszabadultság istene.
Mellékneve: a Feloldó, mert feloldja a gátlásokat és az embereket béklyóban tartó kötöttségeket.
Kísérői a menádok (bacchánsnők) és a szatírok. Fejét repkény díszíti.
Héra haragja üldözte, ezért gyermekkorában női ruhában járatták, hogy az istennő ne ismerjen rá. Számtalan isten és istennő részt vett Dionüszosz rejtegetésében és nevelésében, hogy megóvják Hérától. De Héra haragja nem csillapodott, és mikor felcseperedett őrültséget bocsátott rá, és így beutazta egész Ázsiát és Afrikát, majd visszanyerte józanságát.
Leszállt az alvilágba is, és kihozta onnan anyját Szemelét. Nevezetes Ariadné iránt érzett szerelme. Számtalan szerelmi kalandot folytatott, többek között Aphroditével is. Hatalmas nemiszerve van.
Egyike az Olümposzi tizenkét főistennek, ugyanis Hesztia lemondott Dionüszosz javára a főasztali helyéről.
Az isten tiszteletére vidám felvonulásokat, és misztériumjátékokat rendeztek az emberek.
Erosz (római neve: Amor) Egyes mítoszok szerint a Khaoszból született, és elemi ereje mozgatja a világot.
Ennél elterjedtebb az a mítosz, mely szerint: Aphrodité és Hermész fia. Kétségtelenül hatalmas isten, akinek erejével nem lehet szembeszállni.
Az érzéki szerelem istene. Néha szárnyas gonoszságnak nevezik, mert érzékisége zavarólag hat a társadalmi rendre, mint aki vesztére tör a világnak.
Érzékisége semmitől sem riad vissza, nem tiszteli a korlátokat, sem a társadalmi, sem a családi kötelékeket, sem rangot, sem kort, ezért sokan félnek tőle. Nyilai válogatás nélkül lángragyújtják a szíveket.
Zabolátlan, féktelen, nyugtalan kisfiú volt, arany szárnyaival ide-oda röpdösött. Szabadidejében legszívesebben kockázik. Az újkori mítosz szerint felesége Psziché, lányuk Gyönyörűség.
Az Alvilág
A görög mítoszokban különbség van az Alvilág és a Tartarosz között.
Az Alvilág a holtak lakóhelye, a holtak megmérettetésének helye.
A Tartarosz a nemlét, a gonoszok helye, ahová az Alvilágon át lehet eljutni.
A feketeszárnyú Thanatos (Nyx, az éj fia, Hypnos (Alvás) testvére) tartja ellenőrzése alatt. (Hypnos fia Morpheus, az Álom istene).
Zeusz a Tartaroszban tartja fogva és őrizteti Kronoszt és a titánokat.
Hadész: Az Alvilág ura. Ő fogadja a holtakat, felügyel energiáik lassú, titkos átalakulására. Hádész csak a félhomályban és az éjszakában lát, világosságnál vak. Láthatatlanná tévő sisakját a küklopszok készítették neki Zeusz parancsára.
Fennhatósága alá tartozik az ércek, a fémek és egyéb lelőhelyek. Pluto néven is emlegetik, melynek jelentése: Gazdag. Fortuna az ő családjából származik. Fortuna is vak.
Felesége Perszephoné (Demeter lánya. Perszephoné neve Koré volt a felvilágban), az alvilág királynője. Hadész erőszakkal rabolta el, mert Zeusz - tartva Demeter haragjától nem engedélyezte és nem támogatta Hadész házassági tervét. Mikor Demeter bánata miatt a föld kiszáradt, és nem adott termést, Zeusz arra kötelezte Hadészt, hogy minden évben a tavaszt és a nyarat Perszephoné a Föld felszíne fölött anyjával töltse. Perszephoné ezekben a hónapokban Adonisszal, szépséges ifjú szerelmesével él, akin Aphroditével osztozik, egy isteni ítélet szerint.
Bibliográfia:
Robert Graves: Görög mítoszok
Szabó György: Mitológiai kislexikon
szerkesztette: Ninahakuddu