Az oldalon használt javascriptet Krupa György készítette. A Clearbox JS2 letölthető innen:
Szimbolizmus - Színkombinációk
Színek: (kattints a kis képekre, és olvashatsz a színről)
Színkombinációk: (kattints a kis képekre, és olvashatsz a színről)
A színek jelentése:
A színek a belső világ legmegbízhatóbb jelzői. Megmutatják legbensőbb gondolatainkat, érzéseinket, árulkodnak ösztöneinkről, vágyainkról, közérzetünkről. Környezetünk színei gyakran tudattalanunk üzenetei. A színek esetenként több jelentésréteget tartalmazhatnak, és minden réteg másról szól. Az adott szín mást és mást jelenthet különböző életciklusokban. A színek hagyományos képzettársításai alapként szolgálhatnak egyedi, csak ránk jellemző és ránk érvényes értelmezéséhez. A színek jelentései segítenek megérteni belső és külső világunkat, információt közöl rólunk, arról, hol tartunk éppen. Ezeket a színértelmezéseket nem szabad mereven és kizárólagosan alkalmazni. Csupán csak eszköz saját, személyes színeink felderítéséhez és értelmezéséhez.
Színsokk: egy szín teljes elutasítását jelenti.
Színek és jelképeik:
Piros: A vöröset 30 000 éve használják a temetési, áldozati és gyógyító szertartásokon. Az élet jelképe. A vörös szín az egészség ébredésére utal, vagy új lehetőségek kibontakozására.
A kereszténységben a vörös szín szimbolikusan a Szentlélek megjelenítésére szolgál.
Ősi jelképe az életnek, az energiának, az ösztönöknek. Amikor elfogadhatatlanná vált a vérrel való áldozás, vörös színnel helyettesítették a vért. Így vált az áldozat, a vezeklés rituális aktusának jelképévé.
A korai kereszténységben kékkel jelképezték az Atya Istent, sárgával Jézust, és vörös volt a Szentlélek jelképe. A kereszténységben Jézus nagyon gyakran fehér öltözékén vörös palástot visel.
A vörösnek tulajdonított erő túlnyomórészt abból áll, hogy a vérnek is ilyen a színe.
Ugyanakkor a vörös legalább olyan gyakran társul a tűz fogalmához. A tűz képzetet ugyanúgy sugallja. Az emóció, a lelkiség, az átváltozás tüzét, az otthon melegét, a rombolás vágyát, a megtisztulás és átváltozás hatalmát.
A megvilágosodás térképének tekintett tibeti mandalákat a tűz gyűrűje övezi, és a tudatlanság, az önhittség és a rossz gondolatok elégését jelképezi. Az első csakra színe.
A középkori alkímiában a vörös a Magnus Opus (Nagyszerű Mű) megvalósulásának folyamatában az arany megjelenésének hírnöke.
A vörös gyakran a libidó, a színtiszta energia megnyilvánulása.
Mandalákban a vörös teljes hiánya passzivitást, enervált állapotot, illetve az önbecsülés hiányát jelezheti.
A vörös más színekben is felbukkan, pl. a lilában, a narancssárgában, és a rózsaszínben is. Ha a vörös más színnel keveredik, azt érzékelteti, hogy az energia jelen van, de erősen kötődik ahhoz, amit a másik szín jelképez. (sok energiát fordítunk arra a dologra, vagy konfliktusforrás az életünkben)
Valamely szín tetszése és nem tetszése ugyanazokat a jellemvonásokat jelenti, de elfojtott, illetve szocializált formában.
A vörös szín kedvelése: az érzelmi élet kifelé irányul. Gyakran szimbolizálják ezt a színt így pl.: piros rózsa, életöröm színe, ilyen színe van az egészséges embernek, piros arcú lány, hadsereg, dicsőség, életöröm, szabadság, szeretet, hősiesség. Általában tehát felfokozott érzelmi, indulati élet, feszültség jellemzi azokat az embereket akik tetszőnek választják. Eszmékért harcolni, dolgozni tudó lelkesedés, a közösségre kiterjedő szeretet a jellemzőjük. Friss, életteli személyiségek. Egyének felé gyengédek, védelmezők. Van gyengédségi igényük, de jelen van a változó irányú és jellegű agresszió is, ami néha átcsap önátadó passzív képbe. Viselkedésük a befolyásolásra irányul, hatalomra törekszenek. Bár igénye van a mindig újra, érdekes módon soha nem ő a "feltaláló".
Hasonlóan a vörös nemtetszésében is tapasztalható az agresszió elfojtása. Az egyenesen feltörő, nyílt törekvések helyébe az alattomos, visszahúzódó, makacs természet lép, ugyanakkor depressziós, pesszimista alapérzések is tapasztalhatók. A közösségtől eltávolodik, társaival nem érintkezik, de önmagában súlyos, szadisztikus rohamokat él át. Mogorva, zárkózott, nem látja az élet értelmét, a természeti erők tombolása gyönyörködteti, a keménységet és szeretnélküliséget természetes állapotnak tartja, szeretik a magányt.
Vörös színsokk: agresszív, szadisztikus megnyilvánulásokkal hozható összefüggésbe, az agresszió és a libidó elfojtásaként értelmezhető.
A jungiánusok az Érzés funkciójához társítják. A személyiség harmóniája tükröződik, ha a vörös egyensúlyban áll a zölddel a kékkel és a sárgával, melyek a psziché különféle megnyilvánulásait jelölik.
A vörös szín besötétülése, a mágikus lelki mélységek, vagy éppen az élet sötét bugyrai felé fordulást jelentheti.
Barackszín: A szín a tudatosság (sárga) és a test (rózsaszín) keverékéből jön létre. A barackszín a taoista Kínából ered, ahol a szexuális miszticizmus jelképe. Az életet létrehozó női életerőt jelenti, még konkrétabban a női nemiszervet.
A barack a hosszú élet és a halhatatlanság jelképe Kínában. A hosszú emberi élet jelképe egy Shou Lu nevű ember, akit egy képen úgy örökítettek meg, ahogy ravasz képpel felfedi hosszú életének titkát, hogy egyik ujját egy hamvas barack hasadékába dugja.
A barack egyértelműen a nő színe, az öröm kertjének megtestesítője. Általában az emberi lét mélyéről felhozott női energia jelenléte nyilvánul meg a barackszínben.
Ha barackszín jelenik meg a mandalában, készen állunk a gazdag szexuális kapcsolatra. A pozitív pólus jelentéséhez korban és szexuálisan érett nő, vagy a szellem teremtő lehetőségei társulnak.
Negatív jelentését az erőltetett szexuális élvezethez, vagy a szexualitásnak az életünkben elfoglalt helyéről alkotott túlságosan romantikus elképzeléshez lehet kötni.
Téglavörös: Az őszhöz társítható szín. A színt választók érzelmileg jóval tompábbak, közönyösebbek mint a vörös színt kedvelők. Véleményalkotásukban óvatosan lavíroznak, néha kifejezetten nem is tudnak önálló véleményt formálni. Környezetükkel szemben igényesek, kevés barátjuk van. Szeretnek szerepelni. Befolyásolhatók, de nem tartósan, belső életük rendezetlen.
Narancssárga: Általában nem kedvelt szín. Nyugtalanító, akár az az erő (ősz, betakarítás, egy ciklus vége) amit képvisel. Elszántságra utal, a gyakorlati megtapasztaláson keresztül történő, elmélyülő megértés élményéhez társítható.
Jelenthet még energikus igyekezetet, küzdelmet, önazonosságot, önérzetet, egészséges agressziót, túlsúlyban ellenséges magatartást a hatalommal szemben, az önfegyelem hiányát. Ellentétes, kiegyenlíthetetlennek tűnő érzéseket tükröz a férfiassággal és az egó erőfeszítéseivel kapcsolatban.
A társadalomból kivonultak színe (börtönruhák, szerzetesek, koldusok öltözéke). A buddhizmusban kifejezi a világi javakról és a nemiéletről való lemondást. (A buddhista szerzetesek ruhájának színe.) A második csakra színe.
Drapp: Választási aránya az érettséggel együtt növekszik. Gyerekek egyáltalán nem választják. A drapp választása sokoldalú, erőteljes egyéniséget mutat. Véleményalkotásában önálló, nehezen befolyásolható és nehezen alkalmazkodó. A dolgokról alkotott önálló és sajátos elképzeléseiből nem enged, meggyőzéssel igyekszik annak érvényt szerezni. Szélsőségekre nem hajlik, jókedélyű, nyugodt, derűs. Negatív vonása lehet, hogy egyfajta felsőbbrendűséget éreztet környezetével. Tisztában van az értékeivel, előnyös tulajdonságaival, és büszke ezekre.
Mustár: Meleg szín. Ezt a színt kedvelők gyakran kisebbrendűségi komplexussal küzdenek, aggodalmaskodó, aggályos típusok. Érzelmeik kifejezésében gátoltak, a környezetükből feléjük áradó érzelmekkel szemben bizalmatlanok, nehezen fogadják be. Rendszeresen érik őket kapcsolati sikertelenségek.
Sárga: Aktív, mozgató faktor a tudatosságban. Dinamikus tudatosság jellemzi, az akarat aktív, autonóm. Tiszta, teljes és lényegi. Önálló. Sárga a látás, a megértés képességének szimbóluma. A tudat istenszerű minőségét sejteti. A sárga mennyiségi használata az individuális folyamat lényeges jelzésére szolgál, továbbá a tudat, a mély-én tudatosulására. A sárga a személyiség megnyilvánulását jelenti, azt a pontot, ahol a gyermek egyedisége tudatára ébred. Sárga a Napistenek színe (Apolló, Ré, az inkák és aztékok napistene stb.). A sárga az aktív, az élet forrásaként felfogott fény jelképe. Az indiánok a megvalósulás szent tüzével társították. Keleten a megvilágosulás jelképe. A sárga érzékelteti a férfias, aktív megtermékenyítő alapelvet, az önállóság fokát mutatja.
A harmadik csakra színe egészen az aranysárgáig. Alapelve: a lét kialakulása.
Ha rajzokban, öltözékben, életünkben túlsúlyba kerül a sárga, az önteltség jelének foghatjuk fel. A mandalákban feltűnő sok sárga éppen a lélek sötét oldaláról beszél, a lelkesedés és kétségbeesés gyors váltakozásáról.
Harmóniában aktivitást, az új, a modern, a fejlődő és a kialakulatlan kutatását jelenti, az energiát, határozott éntudatot, világos áttekintő képességet, reális célokat. A sárga jelenti a lélek bőségét is.
Amikor a sárga harmonikus mennyiségben jelenik meg a mandalákban, azt jelezheti, hogy a tudatosság dinamizmusa, az akarat aktívan működik. Ami bizonytalan, határozatlan volt a lelkünkben, most tisztává, jelentéssel teljessé és lényegivé válik. A kiterjesztett tudatosság hordozója, az Egó újra felragyog.
A jungiánusok szerint a sárga jelzi azt a képességet, mely értelmet hámoz ki a szétszórt tényekből és benyomásokból. Ez a képesség az intuíció, a négy pszichológiai funkció egyike.
Olajzöld: Férfiasan aktív. Nem közömbös szín, erős érzelmeket vált ki. Nyugtalanná tesz, harcias, hideg, komor, ijesztő, félelmet keltő, haragos, viharos, kitörésre kész, félelmetes, fanyar, homályos.
Sok kettős, ellentétes tulajdonságok együttesét rejti ez a szín. Belső aktivitást jelez.
A színt kedvelők értékeiket feldolgozzák, és szívesen tovább is adják. Nem hiányzik belőlük az erőszakos agresszivitás. Fölényesek és beképzeltek tudnak lenni, büszkék, erősek, energikusak. Attól függően, hogy mindezen tulajdonságukat mennyire tudatosan élik meg, képesek kontroll alatt tartani hatalmas Egójukat, általában egész lényüket. Érdekeikért harcba szállnak. Gyakran taktikusak, (máskor meghökkentően nyíltak és őszinték) de ha harcról van szó, megfontoltak és mérlegelők. Nem játszanak mindig nyílt lapokkal. A téttel mindig tisztában vannak, és harcmodoruk ennek függvényében alakul. Lelketlennek és közönyösnek tűnnek mások szenvedései iránt, de ez csak álca. A harcos elővigyázatossága. Tudatosan figyel rá, hogy mások ne éljenek vissza jó tulajdonságaival. Zárkózottak, de új helyzetekben gyorsan feltalálják magukat, kreatívak a problémamegoldásban. Szorgalmasak. Irányítók és vezetők, de ez a tulajdonságuk gyakran elfedett addig a pillanatig, amíg az élet a megszokott mederben zajlik körülöttük.
Káros, értelmetlen cselekedetektől mindig visszatartja őket belső erkölcsi tartásuk. Öntörvényűek.
Zöld: Jelképezi a természetes, egészséges fejlődés alapelvét, és a fejlődés fenntartásának képességét, a termékenységet, az újjászületést, a folytonos életet. A bizakodást, önmagunk ismeretét, a szeretet képességét. A közvetlenül észlelhető vegetáció színe. Sokan az isteni jelenlét megnyilvánulásának színét látják benne. A nyugalom és enyhülés színe. Az élet teremtő, gyógyító, megújuló erejére emlékeztet. A zöld kifejezheti azt az érettséget, mikor az apai és anyai tudatot beépítjük saját személyiségünkbe és önnön szüleinkként kezdünk működni.
Spirituális értelemben azt a tanulót jelenti, aki a megvilágosodás útjára lépett.
A zöld gyakran jelképezi a szeszélyes, játékos, a hatalommal ellentétes szándékú erőket. A zöld átcsaphat negativitásba, ahogy a korhadó, pusztuló vegetáció egyre sötétebb zöldbe fordul.
A zöldnek lehetnek Alvilági vonatkozásai is, alvilági istenek és istennők néha zöld arccal vagy zöld kezekkel jelennek meg, Ozirisz arca is lehet zöld.
Ugyanakkor lehet az ösztönök jelképe, mikor az Én háttérbe szorul.
Zöldet gyakran választanak segítő jellegű foglalkozást űző emberek. Azok az emberek választják szívesen, akik gondoskodnak magukról és másokat is védelmezni képesek, irányító típusok. A középzöld és a zöld egyre világosabb árnyalatai az aktív, fogékony erők harmonikus összhangjáról beszél, fejlődésről és termékenységről.
A negyedik csakra színe a világoszöld. Alapelve az odaadás.
A zöld némi sárgával már az ellentmondást nem tűrő gyermek nyers szuperegóját tükrözi és konfliktust egy előző fejlődési állapottal. A zöld sötétülő árnyalatai jelképezik a tépelődő időszakot, a külvilág ijesztő oldalát.
Jungiánusok az érzékelés funkciójához kapcsolják
Türkiz: Zöldes égkék. A drágakőről kapta a nevét. Az egyiptomiaknál Isis istennő viseli a Türkiz Hölgye címet. Egyes hitekben úgy tartják, hogy a türkizkő megvéd a Gonosz Szemtől és jó egészséget hoz.
A türkiz gyakran akkor tűnik fel, amikor szükségünk van a gyógyulásra ahhoz, hogy folytassuk életünket. Átmeneti megoldásként el kell távolodnunk a fájdalmas eseménytől, hogy ne szenvedjünk állandóan attól a kísértéstől, hogyan történhettek volna a dolgok. Az egónak meg kell küzdenie azzal a veszéllyel, hogy nem tud megküzdeni a problémával.
A mandalákban azt jelzi, hogy a szellem irányítja az emlékek áradását, amelyek különben túlságosan fájdalmasak lennének.
Egy olyan magunkkal törődés állapotába kerültünk, ahol felszólítjuk szellemünk erejét, hogy olyan módon gyógyítsa meg önmagát, amit mi magunk nem ismerünk, vagy nem értünk.
A türkiz felhívhatja figyelmünket arra a veszélyre, hogy érzelmeinket elnyomjuk, ami a mélyebb, tudatalatti képektől való félelmünkben következhet be.
Kék: A nyugalom, a derű, a béke, az igazság színe. Az agy elektromos válasza a kékre egyfajta relaxációs állapot. Kék a távoli hegyek színe, a tengerek és óceánok mélye és végtelensége. Ezek a távoli és titokzatos kék jelenségek az istenek, ősök, szellemek tartózkodási helyei voltak a régiek szemében. A kék színhez ezért társíthatjuk a vallási érzéseket, és a világon mindenütt megtalálhatók vallási képeken. Az Ég isteneinek kék a színe. A korai keresztények szintén Isten szimbólumának választották. A mai keresztény hagyomány a kéket már az anya archetípusával (Mária) és a nőiséggel kapcsolja össze. (anyaméh, magzatvíz). A kék az emberi léptéken túli valóságra mutat, és az intuíciónkat azon dolgok hatalmas rendszere felé irányítja. A kék a végtelenség, a levegő és tiszta égbolt színe.
A tibeti mandalákban a kék szimbolizálja azt a lelki állapotot, melyben túllépünk a szenvedély kavargásán, és csak a tudat tiszta, mozdulatlan ragyogása marad.
Az ötödik csakra színe, egészen az ezüstös vagy a zöldes árnyalatokig. Az ötödik csakra híd a gondolatok és érzések között, a belső élet kivetülése a külvilágba kreatív kifejezésformákban, információk szállítója minden szintre.
Kék a tiszta szándék színe is, ami eljuttatja az embert a belső teljességbe.
A víz szimbólumaként tisztító, tápláló és hűtő. Átalakítja az anyagot. A vízbemerítés vagy keresztelő szertartás emlékeztető a szimbolikus halálra és újjászületésre. A víz megszentel és Isten oltalmába ajánl.
A kék képviseli az áhítatot, a maradandó értékeket.
Indigókék:
A sötétebb kék árnyalatok, az indigókék, liláskék a sötétség metafórái lehetnek, a tudattalané, a halálé, az alvásé. Az indigó beszélhet a tudat kezdetéről és végéről.
Az indigókéket azokban a mandalákban fedezhetjük fel gyakran, akik életveszélyes élményen mentek keresztül, vagy valamilyen szempontból megtapasztalták a lélek sötét éjszakáját, a veszteség élményét, a zavarodottságot, a levertséget. De mandalákban a kék sötétebb árnyalatai jelentik még az intuíció ébredését, beszélhet egy mélyebb és jelentőségteljesebb életszemlélet kialakulásáról. Az indigó megjelenése a mandalákban megjövendölheti a lelki újjászületést.
Az indigókék a hatodik csakra színe. A hatodik csakra alapelve a megismerés. A magasfokú gondolkodás, az elvonatkoztatott, az absztrakt, az összefüggések ismerete.
A Jungiánus pszichológusok a Gondolkodás funkcióját társítják a kék színhez. Bár a színek összefüggése a megfelelő funkciókkal a különféle kultúrákban, csoportokban, és egyénenként eltérőek, pszichológiai értelemben a kék a gondolatok színe, a gondolkodást szimbolizálja.
Levendula: A fehér (szellemiség) és lila (királyi hatalom) keverékéből jött létre. De előállítható világoskék és rózsaszín keverékéből is. A kifinomult állapotú szellem energiáját jelképezi. A fogékonyság a színre ált. a misztikus élményekre való hajlamot jelenti, a pozitív szellemi fejlődést. Jelölheti a szellemi ébredést, egyfajta pszichológiai újjászületést.
A sok levendula a fantáziától való függést és a valóságtól való menekülést jelöli, mintha az ember a megtestesüléstől menekülne. Érdekes, hogy az életveszélyes légzőszervi betegségben szenvedő emberek mandaláiban a levendula túlsúlyba kerül.
A levendula kékesbe forduló sötétebb árnyalata az ibolyakék a hetedik csakra színe. (De lehet fehér vagy aranyszínű is.) Alapelve a korlátok feloldása, az eggyéválás, odaadás. Az isteni eredet, az univerzális energiák, az Én és Isten egyesülésének helye. A hat alsó csakra aktivizálásában aktívan közreműködhetünk, de a hetedik csakra aktivizálásához csak megnyílhatunk.
Lila (Bíbor): A lila a kék és vörös keveréke. Egyesíti a vörös energiáját és a kék nyugalmát. Egyfajta misztikus egyesülést jelent, alany és tárgy teljes egyesülését, a legmagasabb fokú meghittséget.
Belső látás, a fontos dolgokra koncentrálás. Odaadás, Eggyé válás. Spirituális dimenzió, szellem és lélek átalakulási folyamata, korlátok feloldása, a kozmikus egység élménye.
Az az ember, aki kedveli a lilát igyekszik megvalósítani a mágikus kapcsolatot. Nem csak önmagát akarja elbűvölni, hanem ezzel egyidejűleg gyönyörködtetni, elbűvölni kíván másokat, ami maga is egyfajta megigézés.
A lila (bíbor) mindenekelőtt a királysághoz kapcsolható. A „bíborban született” kifejezés a királyi származást jelenti.
A lila mint hatalmi jelvény a kereszténységben is fennmaradt (pl. püspöki ruha).
Szemlélhetjük úgy is a színt, hogy a spirituálissal (kék) felruházott energia (piros) ami a szentség és a lelkiség szolgálatára való személyes elhivatottságot jeleníti meg.
Mandalákban a lila megelőzi a piros szín megjelenését, mely a személyes célok elérésére felhalmozott energia felszabadítását jelképezi. Az egó kiemelkedését, az erős, önálló személyiség kialakulását a lila helyét elfoglaló piros szín megjelenése jelzi.
A lilának van egy nyughatatlan, törekvő jellege. A lila kedvelése élénk fantáziára utal, kreatív, izgalmas személyiséget jelent, aki magára vonja a figyelmet, különleges szerepe alakulhat ki a családon és egy közösségen belül. Hatalmaskodó, nyers energia, mely a kapcsolatteremtésben kifejezésre jut.
A lila túlsúlyba kerülése azonban negatív dolgokat sejtet: önelnyomást, vagy éppen az egyén emberiség fölé helyező látomását. Önző, hatalmaskodó, gyakorlatiatlan. Egy biztos, a lila mindenképpen különleges.
Rózsaszín: A hús, a test színe. A fehér és a vörös keveréke. Az energia és a szellem keveredése a gyermeki ártatlanságra utal. Hagyományosan az érzékenység, az érzelmek és a fiatalság társul a jelentéséhez. A rózsaszín túlsúlyba kerülése a sebezhetőség, a kiszolgáltatottságtól való félelem és a törődés vágyának beismerése.
A rózsaszínt gyakran választják olyanok is, akik valamilyen betegség vagy nyomás tüneteitől szenvednek, annak ellenére, hogy ők maguk nem is veszik észre a tüneteket. Menstruáló nők pl. gyakran választanak rózsaszínt. A rózsaszín mind férfiaknál mind nőknél a mandalákban fiatal nőre vonatkoznak: nőknél a bennük rejlő gyermekre, a férfiaknál a tudat alatti nőiességre.
Az alkímiai szimbolikában a piros az aktív, férfi princípiumot, a fehér a passzív, női princípiumot jelöli. E két ellentétes elv fölött áll jelképesen a rózsaszín, a piros/fehér-férfi/nő közötti házasság jelképe. A házasság beteljesülését a piros és a fehér keveredése jelzi, amelyből létrejön a rózsaszín.
Néha a negyedik csakra színe. (Alapelve az odaadás.)
A rózsaszín megjelenése a mandalákban attól függően mennyire uralja, két pólusra tagolódik: ha megjelenik, az emberi állapot elfogadását, az érzéki lehetőségek élvezetét jelenti. Segít megtalálni azt, hogy mi az új bennünk, és mi az ami védelemre szorul. A rózsaszín negatív pólusa (ha túlsúlyban kerül) a testtel való elsődleges foglalkozásra, a bennünk rejlő gyermek vágyainak hangsúlyozására, vagy esetleg egy fizikai betegség jelenlétére utal. A rózsaszín jelentheti az érző funkciót is egy mandalában.
Magenta (fukszia): A magentát nevezik fuksziának is. A magenta festékanyagot nemrég fedezték fel az olaszországi Magenta város közelében, 1859-ben, viszonylag tehát új szín. A mai nők gyakran öltöznek magenta színbe, amivel élénk, erőteljes, egyéni hatást keltenek. A női mozgalmak kb. egy időben kezdődtek a szín felfedezésével, ha más nem is, de érdekes egybeesés. A megantát tekinthetjük a piros (energia) és némi kék keverékének. Autonóm, férfiasan energikusan áradó nőiség, a két elvet szerencsés arányba ötvöző és felhasználó öntudatos, karrierépítő nők színe. Saját véleményüket könnyedén és gátlás nélkül kifejtik, alkotó feladatokat vállalnak, tanulmányokat folytatnak. Motiváltak, élénkek, összpontosítóak. Ezeknek az energiáknak a kiélése a kötődés hiányának veszélyével jár, vagy éppen türelmetlenség, egoizmus, túlzott érzelmesség, dekoncentráltság társul hozzá. A nők elsősorban termékeny korban választják színnek.
Barna: A barnát több színből is elő lehet állítani: a narancssárgából (autonómiára törekvés) és a kékből, pirosból és zöldből.
A barna választása gyakran azt a vágyat fejezi ki, hogy megszabaduljunk egy helyzettől, amelyet kényelmetlennek érzünk. Ez lehet bizonytalanság, konfliktusos atmoszféra, vagy olyan problémák létezése, amivel az egyén nem tud megbirkózni. Negatív értelemben jelenti még azt, hogy alacsony az illető önbecsülési szintje, értéktelennek érzi magát, visszatartja az energiáit. És jelentheti azt is, hogy amit magunkban elutasítunk, magába hordozhatja legkiválóbb tulajdonságainkat is. Ugyanakkor a barna a gyökerek jelentőségét jelzi, az otthoni, családi, társas biztonságot. A zűrös időket (háború, nincstelenség, társadalmi totális krízis) átélt emberek a színskálán a barnát mindig első helyre teszik.
A pirossal kevert barna mély gesztenyebarnát eredményez, ami nincs messze az alvadt vér színétől.
Férfinél ez a szín felhívja a figyelmet a szexuális identitásra, tabu területre, esetenként vérfertőző vágyakra. Nők esetében ugyanez az árnyalat a női lét elleni lázadást jelöl.
Mandalákban ez a szín azt jelenti, hogy régi sebeinknek még mindig szüksége lehet figyelemre ahhoz, hogy begyógyuljanak. Továbbá jelenthet elfojtott vagy lekötött energiákat (betegség, lábadozás stb.)
Fehér: tisztaság, szűziesség, szellemiség, nappal, rend. Spirituális és szent. Antagonisztikus szín. Fehér a csont, a hamvak, a semmi, a Hold. Továbbá fehér színű a sperma, mint a teremtés esszenciája. Fehér színű a tej, az új élet táplálója, ezért a fehér szín a termékenységet is érzékelteti teremtésmítoszokban valamint a fényt fejezi ki.
Keleten a tudat megszemélyesítője. "Saját tudatotok ragyogó, kitöltetlen és elválaszthatatlan a Tündöklés Ragyogó testétől, nincs születése vagy halála; ez a Változatlan és Megváltoztathatatlan Mérhetetlen Fény – Buddha Amitabha”.
A kereszténység hasonló fényhasonlatot rendel a Lelki Valósághoz. A fény szentsége a fehér színt is szentséggel itatja át. A lelki, a nem anyagi, a másvilági szimbóluma.
A fehér a sokféleséget tartalmazó és kiárasztó egységet fejezi ki. (prizmán áthaladó fehér fény).
Ezen kívül a másfajta valóság, az álomvilág, a testetlen valóság, a képzelet és valóság határán megjelenő lények színe. Jelképezi az ártatlanság eszményét. A női nem, és a Hold ősi szimbóluma. A lecsendesült, indulatokból mentes, szemlélődő elme színe. A lelki birodalmat szintén fehér szimbolizálja. A fehér gyakran az erős lelki élmények ambivalenciáját szimbolizálja. Áttörést egy személyiségen túli dimenzióba.
Az alkímiában a hevítéssel történő átalakítási folyamat végeredménye a fehér hamu. Ez a fehérítő szakasz, az ellentétes asszociációkat tartalmazó szakasz. (Jung kimutatta, hogy az alkímiai folyamat a teljes személyiséggé váláshoz szükséges pszichés átalakulás metaforája.) A fehér a tűzkeresztség, melyből kibontakozva és újjászületve az Egó utat talál a lélek archetípusához. Ezzel az élménnyel az Egó tudatára ébred személyiségen túli, örökérvényű, halhatatlan oldalának A személyiségen túli dimenzió az inspiráció, az egészség és a megvilágosodás forrása.
Rajzokban, mandalákban: közvetlenül a papírra festett fehér jelenthet elfojtást, az illető valamit mélyen elrejtett és kizárt a tudatából. A papír fehéren hagyása különösen a papír közepén, küszöbön álló változásra utal. Ha más színekre festünk fehérrel, hogy gyöngyházhatást érjünk el, az a szintézis jele, továbbá azt jelenti, hogy óriási értékek rejtőznek a homályban. Fokozott érzékenységet jelent a spirituális dimenziókra. Általában a rajzokon feltűnő fehér szín magasabb spiritualitást, tisztaságot érzékeltet, továbbá készséget a változásra.
Pontosan a fehér szentsége miatt, a fehér feltárhatja az idegenkedést a test intenzív megnyilvánulásától, kényszerítő hajtóerőivel, ritmusaival és mulandóságával.
A fehér színt választók leggyakrabban a tisztaságra asszociálnak. Ez az a fajta tisztaság, ami úgy keletkezik, hogy az egyén távol tartja magát a környezetétől, többé-kevésbé valamilyen módon elkülöníti magát társaitól. Nőknél a fehér tetszése a női szerep, a szülés, az utódgondozás elfogadását jelenti
A fehér szín nem tetszése inkább gyermekkora jellemző. A fehérszín elutasítása gyermekkorban és a korai pubertásban normális jelenségnek mondható mindkét nemnél.
Fehérsokk: Felnőtt korban a fehér elutasításának hátterében mindig megtaláljuk a kifejezetten szexuális eredetű szorongást, sőt ez a fajta szorongás a fehér tetszésénél is – ha kisebb mértékben is - de jelen van.
Férfiaknál a fehérsokk a szexuális szorongás specifikus formájának szokásos kifejezése, nőknél a fehérsokk a férfias identifikáció jegye, a női szerep és annak biológiai funkciójának tudattalan elutasítása.
Szürke: A természetben a kővel, a hamuval a köddel hozható kapcsolatba. A köveket sok ezer éve nagy becsben tartották és szent tárgyként tisztelték több kultúrában is. A szent helyek meghatározására használtál őket.
A szürke böjti szín. Hagyományosan a vezekléssel azonosítják. Jelképezheti a levertséget, a tehetetlenséget és a közönyt. Pszichológiai értelemben az érzelmek elszegényedését, beszűkülését, a depressziót jelenti. Jelentheti még az öregkort, a bölcsességet, a visszatekintést, a relativizmust, egyensúlyt. A szürke semlegessége olyan nyugalmat tükröz, amelyben az ember nem hányódik az átmeneti érzelmek között.
Utalhat az ellentétek egyensúlyára, ellentmondások feloldására, mivel a fekete és fehér keveréke.
Ha szürke jelenik meg a mandaláinkban, lehet, hogy kezdünk felfedezni valamit az emberi lét ellentmondásaiból, megpillantjuk a teljesség lehetőségét, vagy éppen morális problémára találtunk megoldást. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy éppen nem próbáljuk-e elnyomni érzéseinket egy félrevezető lelkiismeret-furdalás miatt.
Heroinisták mandaláiban gyakori szín, amivel valószínűleg a lelkiismeret-furdalásukat némítják el függőségük miatt.
A szürke nemtetszése az átlagember szürkeségére utal. Érdekes tehát, hogy nem a szürke szín kedvelése, hanem az elutasítása jelenti a belső szürkeséget.
Összességében az a helyzet a szürkével, hogy a szürke szín választása igazi egyéniségeket mutat. Energikus, célratörő emberek, akik céljukat mindig elérik. Határozottak, kemények, mértékletesek.
Fekete: A sötétség, az elsődleges káosz, a halál, a gonosz szimbóluma. Fekete a színe az idő istenének, Saturnusnak. A tél, a depresszió, gyász, veszteség, a bűn, a szomorú, borongós hangulat kifejezője, a reménytelenség jelzője. Jelképezheti még az ürességet, a rejtélyt. Bármely folyamat kezdetét, az energia őseredeti forrását. Ilyen értelemben az új élet melegágya. Minden élet a sötétségben kezdődik és ott is fejeződik be. Társítható hozzá az anyaméh rejtélye, továbbá a léleknek az anyagba, az időbe történő leereszkedése. A fekete mindenhez társítható amit nem lehet látni. A tudattalan szimbóluma.
A pubertás derekán a feketét tetszőnek választók száma ugrásszerűen megnő, ez a személy függetlenedésének folyamatát jelenti, igyekszik uralni környezetét, és az önállósodás útjára lépett.
A pubertás kortól kezdve a feketét nem tetszőnek választók az önállósodás hiányát mutatják.
A fiúk későbbi érését jelzi, hogy azonos korcsoportban a lányok gyakrabban választják tetsző színnek a pubertásban, mint a fiúk.
A feketét mint kedvelt színt választók lehetnek társaságkedvelők, extrovertált beállítódásúak de a választás lehet egy depressziós, beszűkült lelkiállapot jelzője is. Az extrovertált típusúakra is jellemző, hogy érzelmi skálájuk beszűkült, de a másneműek iránt fokozott érdeklődést mutatnak ellentétben a depressziós állapottal.
Választása esetén nehéz meghatározni jelentését, mert sokrétű, ellentétes tartalmat hordozó jelentéssel bír. Jelezhet könnyelműségre, csavargásra hajlamos személyt, akit vonz a külsőség. De jelentheti az élet fő (filozófiai) kérdésein töprengő, befelé élő embert is. A szín kedvelése/nem kedvelése rendkívül összetett volta miatt nem elegendő következtetések levonásához.
Ha időszakosan vonzódunk a színhez, nyugalomra és pihenésre vágyunk, dolgaink átgondolására, talán egy változás előkészítésén dolgozunk lelkileg.
A színkombinációk jelentése:
Piros-Sárga: Az önmagunkban hordozott ellentétek. Lelkünk ellentétes tényezőit a tudatosság szintjére emeljük, ezzel tökéletesebben határoljuk el személyiségünk különféle arculatait. Harmonikus és derűs személyiség, megértéssel önmagával szemben.
Piros-Mustár: Megszállott humanisták, rajonganak a művészetért és a civilizációért. Ellentétek jellemzik őket, türelmetlenek, indulatosak, fegyelmezetlenek.
Piros-Zöld: Konfliktust jelenet, melynek természete abból adódik, ahogy mások irányítása miatt vágyainak kifejeződése gátolt, vagy elfojtott. A konfliktus ált. így zajlik: a külső környezet és az „Én” összeütközése. Általában az Én háttérbe szorítottságának, elnyomásának érzése folytán, másrészt a belső ösztönök, indulatok feltörése folytán a kordában tartott érzelmek és a társadalmilag elvárt és elfogadott „Én” között zajlanak. A küzdelem eredménye nem ritkán neurózis. Intenzív, ellentmondásos érzelmek kísérik. Szenvedélyes. Szélsőséges. Beképzelt, szereti a feltűnést.
Piros-Kék: valamilyen konfliktust jelent. A tudat és önazonosság harca valamilyen elnyomás (szülői, társi) ellen, a konfliktus akkor oldódott fel, ha megjelenik a sárga is mellette (egó és öntudat)
Piros-Lila: Ha egy ideológiát magukévá tesznek, mindenhol azt hirdetik. Nehezen kezelhetőek, tévedéseikről lehetetlen meggyőzni őket. Társadalmi átalakulások során életük is erkölcsi krízisbe kerül. Megszállottak. Ugyanakkor szeretik a kötetlen szabadságot, mert akkor tudják kielégíteni önzésüket. Ha ez bármi okból csorbát szenved inkább a magányt választják. Jó értelmi képességek jellemzik őket, segítőkészek. A lila sötétvörössel, bordóvörössel: önállótlanság, viselkedésükben másokat utánoznak.
Piros-Barna: Lappangó erőszak, kifelé gyengédség. Érzéki és agresszív. Szeretnek irányítók lenni, a férfias és nőies energiák összhangja a tudatosság fokának kérdése. Ha tudattalan választás, az összhang felborulására utal. Kirobbanó természet, ellentétes dinamika, változékonyság, aktivitás. Természet és művészet szeretet.
Sötétvörös árnyalattal-sötétbarna – materiális szexuális világ. Könnyen ingerelhető, civakodó, veszekedésre mindig kész, agresszív, érzelmeit tomboló formában kiárasztja, kész törni-zúzni, hisztériás formában jelenetet rendezni, szabadon és gáttalanul-parttalanul árasztani az érzelmeit. A külső szemlélőnek az ilyen kitörések félelmetesek és irányítás nélküli, öntudatvesztéses állapotnak tűnnek. A tudatosság fokától függ, mennyire sikerül ezt a hajlamot belül kordában tartani, elrejteni vagy nyíltan kiélni. Parancsoló, határozott, támadó egyéniség. Önző és hihetetlenül bunkó lehet. Szélsőséges egyéniségek, néha ködös szemlélődésbe merülnek. Emberekhez való viszonyában impulzív, ingadozó, szeszélyes.
Piros-Rózsaszín: Ingerlékeny, könnyen felkapja a vizet, ugyanakkor másokkal szemben sokszor nagyon is bántóan viselkedő ember. Komoly konfliktusa lehet a női-anyaszereppel, a gondoskodó, elfogadó, odaadó oldalával, az érzelmi melegséggel. Ugyanakkor jelenthet olyan spirituális élményeket melyek feldolgozása és megértése még folyatban van.
Piros-Szürke: Aktív, gyakorlatias beállítottságú. A technika, a műszaki problémák érdekli. Férfias. Az Elvont gyakorlati megvalósítója.
Piros-Fekete: Anyag, energia, szexualitás. Mélyről felhozott energia, végtelen és kiapadhatatlan. Teremtőerő. Lehengerlő, erős, markáns, maga a titokzatos, ismeretlen célú és ismeretlen okú teremtés. A nyugtalanító nyers erő miatt terjedt el képi megfogalmazásokban az alvilági, a szexuális megjelenítésének hangulati elemeként. A színt választókra jellemző lehet a fegyelmezetlenség, agresszivitás, indulatosság, kötözködés, bosszúállás. Robbanékony, ingadozó aktivitás.
Piros-Fehér: Áldozatvállaló. Áldozatos. Szeretetből fakadó aktív, energikus, cselekvő együttérzés. Altruizmusra hajlamos. Önzetlen. Szent. Hibái a fő erényei is. Mártírságra és mártírkodásra hajlamos. Alázatból alárendeli magát magasabbrendűnek tartott céloknak.
Zöld-Fehér: Kreatív, aktív, fitt, üde. Idősebb korban is megőrzik fiatalos lendületüket. Valóban önzetlen emberek, mindenféle mártírkodás nélkül. Tiszta szívűek.
Zöld-Sárga: Erős törekvés arra, hogy belső élményeiket a környezetükkel közöljék. Nagyon beszédesek, szeretnek vicceket mesélni, pletykálni és ált. szeretnek mindent azonnal közölni a környezetükkel. Szeretnek vitatkozni az ellentmondás kedvéért. Ha egyedül vannak lehangoltakká válnak. Kisebb csalásoktól, hazugságoktól nem riadnak vissza. Locsogó, fecsegő énjük ellenére az emberekkel szemben bizalmatlanok.
Zöld-Rózsaszín: Könnyen zavarba jönnek, ennek ellenére szeretik a társaságot, szívélyesek, melegszívűek, szívesen dolgoznak egy közösségért, szeretnek táncolni, szerepelni. Könnyen elmossa az Én-Te határokat. Harmóniára törekszik.
Zöld-Narancs: Beképzelt, nagyratörő, öntelt, hiú. Mindez mindenféle komplexusainak és elfojtásainak következménye. Szeret kritizálni másokat. Érzékeny, egészen könnyen megsértődnek. Művészi hajlamai vannak. A tökéletes szexuális és érzelmi kapcsolatra vágyakozik, ennek ellére nehezen képes befogadni és átérezni a szeretet. A kedvesség és gyöngédség hamar zavarba hozza. Érzelmi energiáit kisebb-nagyobb sikerrel elfojtja, mégis a szenvedélye időről-időre elborítja. A nehézségek elől elbújnak. Hibáikat észreveszik, ilyenkor hosszabb-rövidebb időre búskomor hangulatba kerülnek, és elszigetelődnek a társaiktól. Szívesen vállalnak vezető szerepet, szeretnek uralkodni másokon. Jó beszédkészségűek. Nehezen meggyőzhetőek.
Zöld-Kék: Széles érdeklődési kör jellemzi. Rendkívül ellentmondásos benyomások alakulhatnak ki róla. Egész személyiségükre jellemző nyugtalanságuk érdeklődésük kielégítésében is megnyilvánul. Szeretik a természetet, a virágokat, a természetben való barangolást. Szinte nem lehet olyan tárgykört említeni, ami után ne érdeklődnének vagy valamennyire ne lennének benne tájékozottak. Műveltek, zeneszeretők, szeretnek gondolkodni, alkotni, művészi adottságok jellemzik őket, rajzolnak, festenek, szeretik a modernet. Általában minden téren kiválóak, amit csinálnak azt jól csinálják. Mozgásuk élénk. Megjelenésükben visszafogottak. Gyakran még megszokott környezetükben is visszahúzódóak, zárkózottak. Valódi különcök, nekik aztán nincs szükségük tanácsadókra "sztár" allűrökhöz. Máskor temperamentumos, zaklatott egyéniségek. Nagyfokú érzékenység jellemző rájuk. Mindent befogadnak, ami a külvilágból feléjük irányul Benyomásaikat feldolgozzák. Jó beszédkészség jellemzi őket, élményeiket könnyed stílusban, de tömören adják elő. Időnkénti visszahúzó magatartásuk ellenére mint általában a zöld színt kedvelők, szeretnek beszélni. Lelkiismeretesek, szorgalmasak. Kifejezetten a szellemiek foglalkoztatják őket.
Gyorsan feltalálják magukat a legkülönfélébb helyzetekben. Könnyen tanulnak. Negatív tulajdonságuk, hogy arroganciával, lekezelő, lenéző magatartással viseltetnek azok iránt, akik nem tudnak úgy mint ő, de tudatos odafigyeléssel ezt a vonásukat igyekeznek kordában tartani. Nagyon fejlett intelligencia.
Zöld-Fekete: Önzők, egocentrikusak, szeretetlenek.
Zöld-Szürke: Elvont gondolkodók, de gondolataikat szemléletesen képesek kifejezni és megosztani másokkal. Nagyon jó oktatók. Odaadóak társukhoz.
Narancs-Fehér: Ügyes, jól adminisztrálja magát, jó fellépésű. Nőies, férfiként is gondoskodó, termékeny.
Narancs-Lila: Dekoncentrált, szorongó, felületes, önállótlan. Valamilyen lelki diszharmóniában szenvedők választják. A tiszta testetlen lét és a szexualitás konfliktusban áll egymással ebben a személyben. Menekül a spirituális igazság elől, irtózik minden halállal kapcsolatos témától. Él bennük az alkotás vágya, de ez gyakran pont a szorongásaik miatt nem tud megmutatkozni. Ha legyőzik a mindenféle félelmeiket legalább az első lépés megtételéhez, egy alkotó tevékenység meggyógyítja őket.
Narancs-Rózsaszín: kisebb külső és belső aktivitás, a bizonytalanság szembetűnő.
Narancs-Sötétkék: Belső és külső bizonytalanság. Romantikusak, ugyanakkor kalandkeresők, szeretnek ábrándozni, fantáziálni, szeretik a regényeket, a történelmet. Nagyon érzékenyek. Szívesen vannak társaságban, szeretnek szerepelni, vonzódnak a színészethez.
Narancs-Fekete: Melegség, elismerés utáni vágy, az egész megértésére irányuló vágy, a személyiség önmegvalósítására törekvés jellemzi. Aktív, energikus, cselekvőképes. Igyekszik komoly társadalmi státuszt kivívni. Szeret osztályozni, elemezni.
Sötétbarna-Téglavörös: Elveikért harciasan síkraszállnak. Szeretetre, gyengédségre vágynak. Néha kedvesek, de alapvetően agresszívak. Érzelmeikben nem állhatosak, önmagukkal is állandó harcban állnak. Impulzív vonások, dekoncentráció, kapkodás, elmélyülés, koncentráció váltakozik bennük. Alapvetően introvertált alkat.
Kék-Téglavörös: Flegmatikus típusok, (sportból helyezkedik szembe mások nézetével, viselkedésével, érzelmeivel, lusta, nyugodt, gyakorlatias, fölényes, opportunista) ált. félvállról veszik a dolgokat, másrészt érdeklődnek a tudományos munka iránt, kedvelik a matematikát.
Kék-Mustár: Érzékenység, izgulékonyság. Félelemérzeteik vannak. Határozatlanság, felületesség.
Kék-Sárga: Szélsőségek jelenléte a személyiségben. Ezen színpár esetében a szélsőségek az aktivitás területén jelennek meg. A fokozott külső tevékenységet a teljes inaktivitás, tétlenség váltja fel. Ez a két véglet gyakran minden átmenet nélkül jelentkezik. Súlyosbítja a helyzetet, ha a kék sötétebb árnyalatival alkot tetsző színpárt a sárga. Ekkor a tétlenség már nem csak külső, de belső semmittevést, inaktivitás is jelent, a tevékenykedés pedig rendszertelenül, és rendezetlenül folyik. Az aktivitás időszakában erőszakosak, rámenősek, intenzív érzelmekkel, nagy tervekkel, az inaktivitás ideje alatt közönyös minden és mindenki iránt, depressziósak, kedvetlenek, sótlanok, a gondolkodás, érzelmek szintje a nulla felé hajlik.
Kék-Drapp: Tehetséges, szorgalmas, kitartó, rendezett, fegyelmezett.
Kék-Bíbor: A finomat, a művészit, az emberit keresik. A szép kedvelése összefonódik a lelki érzékenységgel. Fejlett intelligencia, éles ítélőképesség, jó kritikai érzék. Zárkózott természet, a közösségben nehezen oldódnak fel.
Kék-Fehér: Szeles, hangulatilag labilis, impulzív, szertelen, fölényes, beképzelt, feljebbvalókkal szembeszálló emberek.
Kék-Szürke: Könnyű kihozni őket a sodrukból, különösen, ha értelmi képességüket kérdőjelezik meg. Változó hangulatúak. Aktív, tettrekész, célirányos emberek. Szigorú, következetes gondolkodással, komoly stratégiával, átgondolt elképzelésekkel tartanak egy cél felé. Kedvelik az izgalmas kihívásokat.
Kék-Fekete: Filozófikus alkat. Nyugodt, "fát lehet vágni a hátán". Jószándékú. Érzelmileg nehéz megérinteni. Független, önálló individuum. Nem tűri, hogy bármibe befolyásolják.
Sárga-Rózsaszín: önművelő. A befelé irányuló aktivitás és a gyakorlati külső munka időszakai periodikusan váltakoznak. Szorgalmasak, néha vasszorgalmúak. Megbízható, barátságos, a közösségben aktív emberek.
Sárga-Fekete (esetleg sötétkék – sárga): Indokolatlanul túláradó önbizalom váltakozása a hasonlóan megalapozatlan alacsony önbecsüléssel. Az egót állandóan az ellentétek polaritása ostromolja. Egy állandó hangulatingadozást jelent a lelkesedés és levertség között. Továbbá jelenti azt, hogy komoly munkára van szükség, hogy felfedezze valódi énjét, és eredendő erőit.
Fehér-Rózsaszín: Rejtett agresszió, kényeskedő, nyafogó típusok. Felnőttek választásában ellentmondásos párosítás. Jelezhet ártatlanságba, lelki finomságba burkolt üres, érdektelen, közönyös, színlelő, álszent, hazug személyt, nulla önismerettel. Másrészt -ritkábban- jelentheti a gyermeki lelkületű, tiszta, naív személyiséget is.
Fekete-Rózsaszín: önmagunkkal szembeni negatív érzések, önmagunk lekicsinylése. Fizikai és érzelmi szempontból szükséges a regenerálódás.
Fekete-Lila: Vonzódik a szertartásokhoz, misztikumhoz, titkos társaságokhoz, titkos szertartásokhoz. Néha a saját életét is mint valami performance éli. Hatásvadász, világa jó és rossz erők, túlvilági lények otthona.
Fekete-Szürke:Hideg, önző, fölényes, taktikus, intelligens.
Fekete-Fehér: Magának az ellentétpárnak a metafórája is lehet. Jelképezi a sötétség és világosság ellentétének feszültségét.
Az ilyen ember gyakran hűvös, intellektuális szemmel tekint a világra. A szín választása jelezheti azt is, hogy egy erős konfliktusos helyzetben kiváltódott érzelmeket átmenetileg háttérbe szorítják, hogy a test és lélek visszanyerje erejét.
Jelölhet egy új kezdetet, egy kopár, fájdalmas út végét, olyan állapotot, amelyben minden fájdalmas kiégett. Egyszerűséget jelent, a káosz kitisztulását, a mag elvetését, megújult életerőt. Geothe a feketét az anyag, a fehéret a szellem jelképének tekintette, ahogy a fény betör a sötétbe. Geothe szerint a fekete-fehér színpár azt a folyamatot jelképezi, ahogy a szellem élettel telíti az anyagot.
Narancs-Piros: Hatalomvágya arra sarkallja, hogy belső és külső világát állandóan befolyása alatt tartsa, mindent az eszével akar irányítani. A külvilágban keresi az önigazolást, hiányzik belőle a megelegédes, a helyes önértékelés. Nagyon fontos számára a "kirakat", a gazdagság, a jólét megmutatása. Nem tudja elviselni az elutasítást. Könnyen kijön a sodrából. Rengeteg benne az elfojtott, a fel nem dolgozott.
Irodalom:
Turóczi Mária: A színek világa és a személyiség
Susanne F. Fincher: Mandalakészítés
És részben Én, magam. :-)
Szerkesztette: Ninahakuddu