Szimbolizmus - A keresztekről
A kereszt mint jelkép, keresztalakok
Kereszt, vagy crucifix a latin cruciare igéből származik, melynek jelentése: kínozni.
Ősidőktől alkalmazott jel, tér-idő, égtáj jelkép. Az egyiptomi anh hieroglifa, mint élet jelkép, a közel keleten az óhéber írásban a Táv [ת] betűjele (mely ferde keresztet, lezárást jelent), olyan jel, mely Isten oltalmát biztosítja a halál ellen, hasonló célt szolgált a görög Τ betű. Mivel az őskeresztényi időkben a T szégyenletes kivégzőeszközt is jelentett, Nagy Konsztantinusz utáni kortól gyakran a Khi-Ró (Krisztogram) (lásd a lapon lejjebb) monogrammal helyettesítették.
Két vonalból áll, egy függőleges, és egy vízszintes vonalból. A függőleges vonal jelképezheti a felső- és alsó szintek kapcsolatát, a szellemi síkot, az abszolútumot, a mindentől független létezőt és azt létrehozó, örök, tökéletes és változatlan szubjektumot, Istent. A függőleges összefüggésben áll más függőleges jelképekkel, mint a hegy, a fa, vagy a létra.
A vízszintes vonal jelképezi a któnikust, a földit, az alapot, az anyagot, a mulandót, az emberit, a kettő találkozási pontja az Ént. Azt a pontot, ahol mindkettő van.
A kereszt jelenti még a világtengelyt, az axis mundit, megtestesíti azt a pontot, ahol híddá vagy létrává válik, melyen keresztül a lélek eljut Istenhez. A kereszt egyik legfontosabb jelentése az ellentétek összehangolása, összekapcsolása, a szellemi és anyagi világ házasságát jelképezi. Lehet mindenféle ellentétek egyensúlyának szimbóluma.
A kereszténységben Krisztus halál feletti győzelmének szimbóluma.
Mindenféle mozgalmak hamar rátaláltak a jelképre. (Kereszténység, titkos rendek. Szélsőjobboldali mozgalmaknak is a kereszt egyik legősibb formája, a svasztika szolgált mintául.)
Neve a szankrit szvaszti (jólét) szóból ered. Egyike az ősi egyetemes alapszimbólumoknak. A mozdulatlan középpont (világtengely) körüli tér és az idő körforgását fejezi ki. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. Az egész ősi világban ismert és használt jelkép volt. Az ősárjáknál a Napot jelképezte, mint solaris energia. A buddhizmusban a Tan kerekét helyettesíti. A keresztényüldözések idején egyike volt a titkos keresztjeleknek. Antiszemita töltését a XX. század elején kapta.
Az egyiptomi anh, (ankh) vagy füleskereszt
Eredeti jelentése nem ismert. Óegyiptom egyik legfontosabb szimbóluma. Egyesíti magában Ozirisz és Ízisz szimbólumát. Jelképezi a Föld és Ég egységét. Úgy tartották, hogy kulcsként nyitja az életet-halált elválasztó kaput. Számos isten kezében látható, mint a halhatatlanság, a hatalom, az életadó víz és levegő jelképe. A kopt keresztben is alkotóelem. Manapság elsősorban a mágiában használják. Talán a béke és igazság jelképeként.
Az őskeresztények is használták már.
A keresztény hitet jelölő kereszt, a szoláris erőt és az örökkévalóságot jelképező kör együtt a menny és föld egységét jelképezi, eredete a pogány időkre nyúlik vissza. A termékenység és az élet szimbóluma. (kereszt férfi elv, kör női elv)
Görög kereszt, előbb égtáj kereszt
Őskeresztény jelkép, de Oziriszt vagy akár a skandináv Thort is jelképezheti.
Megtalálható benne az egyiptomi anh vagy ankh kereszt is, itt a halál utáni életet jelenti.
A Kopt kereszt ma használatos formája
Krisztogram, "khi-ró", vagy Konstantin kereszt, nevezik Krisztus monogramnak is.
A legenda szerint I. Nagy Constantinus császár egy éjszaka, mielőtt csatába indult volna, álmot látott, látta a jelet, rajta ezekkel a szavakkal: in hoc signo vinces. (Ez a jel győzelmet hoz.) A császár feltette a jelet és a mottót a zászlókra és a pajzsokra, és győzött a csatában. E győzelem után lett a kereszténység államilag elfogadott vallás. A krisztogram a kereszténység egyik legelső szimbóluma volt.
Létezett azonban már előtte is, a káldeus Napistent jelölte.
Lator kereszt vagy Villáskereszt
A kora középkorban ilyen keresztekre feszítették a bűnözőket, mondván, hogy Krisztus keresztjét nem érdemlik meg. Később ilyen kereszttel bélyegezték meg a tolvajokat. Összetett szimbólum. Az ókortól kezdve az embert jelképezi, valamint a nehéz választást, amivel előbb-utóbb minden ember szembekerül, hogy a jó vagy a rossz úton menjen-e tovább? Egyházi öltözékeken és tárgyakon is gyakran feltűnik.
Az alkimisták Y betűvel jelképezték az androgünét (kétneműség, hímnősség)
Krisztus görög nevének kezdőbetűje (khi). Összhangot és tökéletességet jelent. A keresztnek ezt a változatát választotta Szent András halála eszközéül. Jelöli ez a forma a római 10-es számot is, ami a tökéletesség száma. Szintén a rómaiak használták először katonai akadály vagy határ jelzésére térképeken
Kettős Apostoli vagy Pátriárka vagy Lotaringiai kereszt
Ez a kereszt látható a régi magyar címerben. Eredetileg a pátriárkákat, majd érsekeket illette meg. A keleti egyház jelvénye.
A pápaság szimbóluma.
Rászögezett Krisztus-alakkal feszület. A kereszténység legismertebb szimbóluma. Az őskeresztény ikonográfia kerülte a feszület ábrázolását.
Kettős kereszt a hármas halommal. Az elmúlt századok magyar címere volt. A címerpajzson ez a kereszt volt látható. A hármashalom szaszanida (szaszanidákról lásd "Mezopotámia történelme" hivatkozást) motívumként is feltűnik a történelemben.
És még egy adalék, ami erőteljesen utal a szimbólum közel-keleti, mezopotámiai eredetére: a sumér kur szó (jelentése: hegy, hegység, föld, idegen, távoli, külföldi föld/ország, alvilág) piktographikus jele az ősi sumér írásrendszerben: .
A hitbeli állhatatosság, a remény jelképe, a halállal szembeni védelmet jelentő füleskereszttel. (Ankh jellegű kereszt)
Szent Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy úgy haljon meg, mint a Mester.
Jeremiás próféta liliomos keresztje
A jeruzsálemi Szent Sír őreinek keresztje
Jellegzetes heraldikai szimbólum. A kard és a kereszt e kombinációja egyértelmű jelképe annak, hogy a címer tulajdonosa kész megküzdeni a hitetlenekkel a kereszténység védelmében. A rendíthetetlen hitet jelöli.
A hegyes lábú kereszt egyik változata a Jakab kereszt. Ez a keresztforma a horgonyvégű vizszintes vonal helyett a kard keresztvasát formázza.
A csillag, a nyíl és a kereszt rendjelek alapszimbólum formája. A máltai kereszt volt a jelvénye az ispotályos lovagoknak, a keresztes háborúk híres katonai rendjének. 1529-ben a lovagok áttették székhelyüket Máltára, innen kapta nevét a jelvény.
A szakállas nyílhegyet formázó máltai kereszt fehér színű, nyolc hegye a nyolc boldogságot jelképezi. (Hegyi beszéd, Máté evangélium, 5.fejezet) Boldogok: a lélekben szegények, a szomorúak, a tiszta szívűek, a szelídek, az igazságra vágyók, az irgalmasok, a békességben élők, az Igazság (Krisztus) miatt üldözöttek.
A kereszt formája az ókori Asszíriában bukkant fel először, ott a fő- isteneket szimbolizálta a nyolc vége. (Marduk, Anu, stb.)
Heraldikai jelkép is. A kereszt formája összeforrt Németországgal, ahol ez a legmagasabb katonai kitüntetés. Vasból készült, ezüst szegélyű kereszt. 1813-ban a napóleoni háborúk alatt használta először elismerésre III. Frigyes Vilmos. Ezt cserélte ki Hitler a svasztikára. De a svasztikával ellentétben a vaskereszt nem tűnt el a német ikonográfiából.
Szélsőjobboldali mozgalmi jelvény.
A nyíl a kereszténységben a vértanúság szimbóluma, az ókori szimbolikában a fény, a napsugarak és az igazság jelképe. Japánban az ellőtt nyílvessző az Én levetkőzését jelenti, a buddhizmusban az öt érzéket.
Nevezik még: Chacana, Chakana vagy négyzetes keresztnek is. Megszemélyesítése a Dél Csillaga konstellációnak. A régi andokiak hitték, hogy az a Világegyetem közepe és centrumát világosan észrevehetőnek vélték az éjszakai égboltjukon. Az Andok kereszt két fő formára bontható, a négyszögletes geomatriai részre és a szent központi részre, mely kifejezésre juttatja a Világegyetem mitikus alapjait. A kereszt képviseli a Világegyetem Birodalmát, három fokon jelöli a felső, középső és alsó világokat az andoki kozmogóniában.
A keresztet egy XV. században alapított vallási szekta használta először. Az emblémát két évszázaddal később egy misztikus, alkimista, szabadkőműves titkos társaság vette át, a Rózsakeresztesek. A piros szín Krisztus vérét jelképezi, mely kiömlött a keresztre, a középső rózsa Jézus Szent szívének a jelképe. Amennyiben a kereszt szárainak végén is van rózsa, Krisztus öt szent sebét jelképezi.
1863-ban a Nemzetközi Vöröskereszt svájci megalapítója, Henri Dunant a svájci címer keresztjét választotta jelvényéül, fordított színekkel. A piros a vért, az életet, a kereszt a szenvedést, és könyörületességet jelképezi.
Irodalomjegyzék:
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György: Jelképtár
Clare Gibson: Jelek és Jelképek
Bertényi Iván: Új magyar címertan
szerkesztette: Ninahakuddu