Szantorini
GR frag











video
Webkamera
Santorini webcam
Apollon Travel logo
email: thera.atw.hu
Szantorini
GR satSantoriniSzantorini a küklád szigetcsoport egyik legdélebben fekvõ tagja Krétától Kb. 70 tengeri mérföldre északra fekszik. (Krétáról repülővel kb. 15 perc fel és leszállással együtt) Területe légvonalban 18 Km hosszú az északi Mavropetra hegyfoktól a sziget déli részén elterülõ Exomitisz hegy vonulatáig. A sziget átlagos szélessége légvonalban 2 - 6 Km. A sziget fővárosa Fira mely az sziget nyugati partvonalának a közepén helyezkedik el. Szantorini jellegzetes félkör alakját egy idõszámításunk elõtti vulkánkitöréseknek köszönheti, ami az akkori kerek sziget középsõ részén egy 72 négyzetkilóméteres,  300 - 400 m mély krátert alakított ki. A beomlott vulkáni kúp maradványa, a kaldera, melynek peremére épültek a  sziget jelentõsebb városai. Fira, Oia, Imerovigli... A nyugati partot 150 - 300 méter mély szakadék övezi, szemben a lankás és termékeny keleti területekkel. Itt találjuk Pirgos, Emporio, Karterado, Finika településeket. Kamari, Perissa, Monolithosz fekete kövekkel és esetenként apro kavicsos sóderrel   borított tengerpartjait. A szigeten északról dél felé haladva találhatjuk Megalo Vouno, Mikrosz Profitisz,  Profitisz Iliasz és Gavrilosz 556 m magas hegyeit.
Éghajlat
A sziget éghajlata az Égei tenger más tályaihoz hasonlóan meleg és száraz. Júniustól októberig a nyár meleg, a hõmérséklet csúcsértéke gyakran megközelíti a 38 - 40 °C -ot is.  A nagy hõséget csak a gyakran feltámadó szél csökkenti. Csapadék nyáron csak nagyon ritkán fordul elõ, a gyér növényzetet csak  a hajnalonként lecsapódó pára látja el kevés nedvességgel. A száraz és meleg nyár után novembertõl áprilisig csapadékossabb idõ jellemzõ. A napi középhmérséklet a tél folyamán sem csökken 10-15 celsius fok alá, a tenger hõmérséklete télen pedig 15-18 celsius fok körül mozog. Hó a szigeten ritkán esik és csak a a magassabb területeken marad meg néha.
Santorini hőfok
Lakosság
A lakosság az ógörögbõl kifejlõdött újgörög nyelvet beszélik, de beszédmójukra jellemzõ a krétaiakhoz  hasonló tradícionális kifejezésmód. A ott élõ emberek nagy többsége görögkeleti vallású.
Gazdaság
Szantorini gazdasága a turizmusra és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra épül. Az egykor jelentõs gazdaság mára már kevés embert foglalkoztat. A sziget néhány terméke még máig is híres, mint pl. az apró lédús paradicsom, amit sok helyen termesztenek és  a  magas cukortartalmú szõlõbõl készült bor. A Vinsanto és a Brruskó borok mellett kifejezetten Szantorini különlegesége a speciális eljárással készülõ Nichteri. A teraszosan művelt földeken árpát, csicseriborsót, fehér padlizsánt, pisztáciát termelnek. A hegyoldalakon kecskéket tenyésztenek melyeknek a tejéből készítik a a Chloronak nevezett  sajtot.
Szantorini ipara a néhol 30-40 m vastag horzsakõ kitermelésre korlátozódik.
horzsakőSantorini horzsakő bányászat
A vuklanikus eredetû anyag jó szigetelõ tulajdonságú ezért a a beton alapanyagaként is használják. Tó és folyó nincs a szigeten, a három apró forrás nem képes ellátni a sok ezer túristát. Mindennapos vízigényüket a téli esõzéskor összegyűjtött csapadékból és a szomszédos szigetekrõl hozott vízzel oldják meg. A nagyobb tározókon kívül minden család rendelkezik saját ciszternával azaz víztárolóval.