Just another WordPress weblog

Archive for the BKV mint extrémsport category

A bolond a buszon..

by azember88 on February 17th, 2006

Pénteki nap van amikoris, a már kissé túzsúfolt tűzpiros 182A hátsó ajtaján préselem fel magam.. nagynehezen kiharcolok magamnak egy helyet ahonnan teljesen be lehet látni a buszt… körbe nézek.. jajjjj neeeeeeeeee már megin itt van a bolond (erről a lényről tudni kell, hogy megállás nélkül hintázik egyik lábáról a másikra, és ha a busz a piros lámpánál, vagy egy dugóban ő hangosan el kezd üvöltözni “Mérnem meünk mááá?”)
De most az eddigi sikerein is túl tett, ugyanis most már indulás előtt a topogásával kiharcolt magának egy egész négyzetméteres területet (ilyenkor ez nagy kincs).. a busz elindult.. a topogást nem hagyta abba.. kis idő múlva a Gilice térhez értünk ahol egy körforgalom szerűség található… az éles bal kanyarban csak egy lábon állt mégpedig a jobb lábán…a centrifugális erő hatására egy öregasszony ölébe borult aki ezután a retiküljével kezdte ütni… az őrült barátunk hátra igyekezett … még szép hogy mellém állt…topogása közben vagy hatszor a cipőmre lépett amit még a buszraszállás előtt sártalanítottam a pocsojákban… koszos lett a cipőm, a fejemen már az erek dagadtak ki az idegességtől..de ő tovább topogott…én pedig a követkeő kanyarban egy enyhe mozdulattal segítettem neki, hogy a sarokban álló, már kissé ideges sorstársamra essen…ezután már nem csak én utáltam..a blondja meg inkább a lépcsőre állt és ott topogta tovább a maradék 3 megállóját.

Pánik

by azember88 on February 17th, 2006

Szerdán az egyik jóbarátom az uszodához elhozta a dolgokat amiket rendeltem.. most az egyszer nem késett!!!!
De ez eddig még nem vicc..A távíró köznél elhatároztuk, hogy felszállunk az egyik buszra, hogy menjünk vele 1 megállót és a Nagykőrösi úthoz érjünk. De nem, az okos Dani megpillant egy buszt amint az ellenkező irányból jön.. Erre “gyorsan siessünk azt el kell érnem és akkor még odaérek a 194-es hez”… elkezdünk rohanni csak 1 kamion előtt rohantunk át… oda is érünk a megállóba a busz előtt… de a busz abban a megállóban nem állt meg..
Jó akkor várjunk 1 másikat és ne mozduljunk ebből a megállóból és akkor irány a Határ út…
Még a megállóban előkapott a táskájából 1 mappát amiben valamit meg akart mutatni nekem, de amint kinyitotta, az ara járó autók szele megcsapta a benne lévő papírfecniket, és az egyiket (persze a legkisebbet azt ami a legfontosabb) az út közepére repítette, ahol 2 autó átment rajta, és a szél kisodorta az út szélére.
A busz közben megérkezett, mi felszálltunk rá, és útközben elregéltem neki, hogy a tűzpiros 54-essel is eljuthat a tanpályára csak onnan többet kell gyalogolnia.
Megérkezünk a Határ útra, a Dani pedig eszeveszett rohanásba kezd, hogy elérje a buszt.. de az sajnos kigurul a megállóból mielőtt ő odaérne.. jó akkor megyek én is 54-essel és megmutatom, hogy hol kell majd leszállnia..át baktatunk a megállójába de ott a peros 94-es áll bent.. ő pánikba esik és elhatározza, hogy felhívja az oktatóját, hogy odamenet vegye fel őt a Távíró köznél… (akkor mehet vissza oda ahonnan elindultunk) csak ő azt mondta az oktatójának, hogy 2 perc múlva ott van (csak ő gyalog indult el, és az a táv villamossal 2 perc), amint elsietett, beállat a megállójába a tűzpiros 54-es én felszálltam rá és 2 percen belül el is indult..
Én nyugottam ültem rajta amíg a Dani a gyorsgyaloglási világcsúcsot próbálta megdönteni!
piros54

Ez kész horror!

by azember88 on February 10th, 2006

Ez kész horror!
Ma jövök hazafelé, a metróra szállok fel ami persze tele van (szardínia konzerv elmélet), nagynehezen én is bepréselem magamat a tömeg közepébe… a metró elindul.
A nagy gondolkodásban arra fülelek fel, hogy egy pár kiscsaj valamin vitázik, mire az egyik meglátja a szalagavatós kitűzőmet és megkérdezi…”Te télleg ebbe a suliba jársz???.. Én is oda felvételiztem de még nem tudom az eredményt.” én erre semmit se tudtam mondani, mivel ez több információ volt így egyszerre, mint amire amúgy kíváncsi lettem volna… mire egy másik is megszólal: “Abba a suliban dolgozik az anyukám is..És a Peti bácsit ismered???” én már kezdtem elveszteni a fonalat, de ő folytatta.. “Mindegy.., és a takarítónőket ismered??” itt már erősen gondolkoztam azon, hogy a barátnői mit szólnának hozzá ha elkezdeném oltani…de azér nem vagyok ilyen primitív nem tettem meg, a második feltett kérdésére a “nem velük ismerkedem a suliban” választ adtam….erre az első csay el akarta kérni a számom……NEM ADTAM MEG NEKI….
És ők békésen leszálltak a határ útnál, én meg élveztem tovább a BKV “minőségi” szolgáltatásait…

a kék földalatti féreg