Balatonfüred 2007

Egyszer volt, hol nem volt egy nyári gyakorlat, amihez az első napokban nem sok kedvünk volt. Kellett kb 2 napi mire felkészültünk a hangulatra… persze ehhez kellett a jó társaság és egy hangulatfelelős Pityu is. Nélküle lapos lett volna az egész, nem lett volna olyan a hangulat reggel másnaposan a konyhán kicsit másnaposan, kicsit fáradtan. Szerencsére mindíg akadt a tarsolyában egy telefon amin véletlenül rajta volt a Destinaton Calabria című kissé már rongyosra hallgatott, de még mindíg mosolyt kicsaló muzsika.
A lefelé vezető vonatozáson már kicsit kétségbeesett volt a hangulat, de ezt is próbáltuk a szokásos hülyüléssel leplezni. Úton Füred felé még nem tudtuk, hogy egy olyan épületet neveznek lent munkásszállónak ami minimum 30 éve nem lett felújítva.
Leszállás a vonatról.. befütottunk a Balatonarács nevű állomásra, ami ugyancsak kissé romos állapotú volt, nem tudtuk h hova kerültünk, de később az Arács szót már fogalom számba vettük, és nem foglalkoztunk a düledező állomással, csak néha a kolbásszal az állomáskutyával.. persze nem volt normális szegény…
Nagynehezen birokba vevődött a szállás!!!! Most már tudatosult mindenkiben, hogy nem csak kívül hullik a vakolat. Mi kaptuk az egyetlen 6 ágyas szobát, és mellé egy Balázs nevű szobatársat, aki eleinte elég csendben üldögélt, és a Mukiék elkeresztelték eceteslábúnak (ecetes lábú mivel egy gigászi rovarcsípés miatt az első napokban ecettel kenegette a lábát). A Kricsán az első 10 perc után az alsógatya otthoni viseletre váltott, és birtokba vette az egyetlen zárható ajtajú wckabint, a Muki dobolt, a Laci meg próbált hozzáértőként mixerként viselkedni, az Andris meg velem dumált.
Hamarosan megismertük a házinénit, az alkoholista marikanénit, sajnos az ezt követő 5 hétben sok alkalmunk volt vele beszélni.. kicsit lökött volt, kicsit feledékeny, de ezt kellett elviselni.
Az első héten kiscit feszült volt a hangulat, de utána elszabadult a pokol. A Borház és Macho kombináció mindent felülmúlt, rászoktunk a fröccsre, meg persze a retro diszkó zenékre.
Második héten felfedeztük Balatonarács “internetkávézóját” az Arács Büfét, a vendéglátó üzlet berendezése kicsit a Szimplakertre hasonlított, ámde nagyban el is tért attól. Itt csak a nagy szocialista korszakból megmaradt relikviák voltak kiállítva pl.: szódás szifon az üveg változat, sztk keretes vastagüveges divat szemüveg, kék munkásköpeny, stb… mindenesetre fogyasztás esetén ingyenes volt az internethasználat, és inni nem volt nehéz, plána 50Ft/dl-es kóla áron… kitudja, lehet, hogy az árak is megmaradtak a régi időkből. A hangulatot már csak az fokozta, amikor Csoma a hotel marina egyik mindenese beállított, és a sárga földig itta magát, közben hallgattuk a nagy történeteit, csak az a baj, hogy nem értetük. Fellelhető volt még itt a bányász Sanyibá a feketemosogató, ő folyton csöndben volt, még a konyhán is. Néha-néha elsütötte beszólását… “SSSSSÖÖPREDÉÉÉÉK” … erre mindíg mindenki felfigyelt.
Erről jutnak eszembe még a munkásszálló furaforma, mesébe illő lakói:
- Bigi: kissé suta teremtés, de néha jószándékú, a csajozás terén kiscit nyersen fejezi ki magát, ami kb egyetlen lánynak sem tetszik. Én szerencsére részegen nem láttam, de az elmondottak alapján olyan mint józanon csak kicsit hangosabb. Emlékszem egyszer volt, hogy a szülinapját a munkásszálló közösségi szobájában tartotta, minden ottlakó nagy felháborodására. Aznap senki sem mehetett be a kis konyhába, megpersze a tvzés is elfelejthető program volt. Az egész rendezvény a meghívottak szerint arról szólt, hogy a Bigi a szoba közepén bontogatta ki az ajándékait.
- Marika néni: korábban már tettem róla említést, de még nem fejtettem ki bővebben. Azt hite magáról, hogy ő az egész munkásszálló ura, és mindenről tud, vagyishát mindenről akart tudni. Allergiás volt a mosógépet használókra, mindenki szerinte rosszul használta, akárcsak az R2D2-nek becézett kis centrifugát. Ha a konyhában valaki csak vizet forralt már akkor ott állt amikor a víz még csak gőzölögni sem kezdett. és kérdezte a szokásosat “te meg mit csinálsz itt?”. Rendkívül jó alkoholdetektorral is fel van ám szerelve az öreglány, mert ha csak egy fővel is többen voltunk egy szobában és alkohol tartalmú üdítő italt szürcsölgettünk, akkor már kopogott és próbálta az ajtót feszegetni a pótkulccsal. Nomeg ha az ésti műszakból 11 körül hazaértünk és beszélgetni emrtünk az utcába kanyarodva, Ő már a szálló elől rikácsolt h csönd legyen. A zuhanyzás utáni egy szál törülközős folyosón járkálását nem is merem bővebben taglalni.
- Aranka:szintén a szálló egy említésre méltó képződménye. Nem tudni, hogy mi járhat a fejében, de az biztos, hogy felszolgálni nem tud,mégis felszolgáló, rondának nem kicsit ronda, de Ő úgy tudja magáról, hogy szép… Mióta vele találkoztunk tudjuk azt is, hogy milyen ha valakit izomból bámulnak, és azt is hogy egy ilyen lénynek is lehet normális fia. Éééés most aztán tessék felkészülni a hangualtra, mert sorra veszem néhány tettét: kutya tartás… ő az egyetlen aki sétáltatás közben képes elhagyni a kutyáját, arról nem is beszélve, hogy szegény ebet lent a szántóföld melletti bozótban tartotta egy kis általa tákolt építményben, és a csodálatos marina menzával etette; biciklizési technikája egyszerűen felülmúlhatlan.. az cask mellékes hogy olyan miniszoknyát vesz fel hozzá amitől rosszul lesznek azok akik meglátják, de körültekintés nélkül simán átmegy az úton, miközben az autósok csikorgó fékkel állnak meg és rázzák az öklüket, a lejtőn felfelé pedig egyszerűen képtelen a bringát tekerni; az egyik favoritom az volt amikor a büféasztalhoz rakta ki a szervíz eszközöket.. természetesen a hasábburgonyához merítőkanalat, nomeg reggelinél a melegentartót bekapcsolta 90 fokra a joghurtok alatt.. na aaz mindent felülmúlt.
- A Bálna: ő egy hihetetlenül ronda mosogató a marinából, de az nem elég, hogy nem szép hanemráadásul nagy is. Nem véletlenül kapta az óriáscetről a nevét. Egyszer, ha jól emlékszem az utolsó előtti ott töltött napomon, lementünk a strandra, az Eszterházy előtt találkoztunk, ámde jött Ő… a minden megállt ,ert ott volt forró naciban és bikini felsőben :S :S :S :S… nem részletezem, mert nem volt egy ízléses jelenség.

Folytatva a történetet, megérkezésünk után szépen lassan összeismerkedtünk az ott dolgozókkal és a többi diákkal is. Szépen lassan reggeli munkába menet eltévedéseink során balatonfüred GPS térképe ivódott a fejünkbe, lassan kívülről tudtuk, hogy melyik kocsma merre van, és még részegen is hazataláltunk.
Az első héten szerencsére délutános voltam mivel a csajok nemmentek bele a koedukált csoportokba, így ők elvállalták a kezdő reggeli műszakot. Elsőnek délután menni laza volt, sok meló nem volt csak egy két köret vagy esetleg a hidegkonyhás Marika néninek való besegítés, közben a Móni ízes 20 perces káromkodó monológjainak hallgatása, ami még izgalmas is volt.. úgy tudott játszani a szavakkal mint sok kocka a CS-vel hálózatban. A kedvenc feladatom a konyhán egyértelműen a dinnye szeletelés volt. Megkaptuk a penge késeket, és többször vágtunk az ujjunkba mint a dinnyébe. Hát igen, a kávékonyha.. ott folyt eza művelet a sütemények tálalásával… mindíg többet kellett süteményből is hozni mert rendkívül kapós volt a személyzet körében.. hehe de ők csak a balesetes szeleteket kapták, mi szakácsok meg a süteményes hűtőben csemegéztünk.
Mint kdierült a szálloda exchef-e a névrokonom, így a bemutatkozás során midnenki rákérdezett arra, hogy nem vagyok-e rokon. állítólag jóarc volt, mi már nem találkoztunk vele. Mindenesetre az aktuális séfet Jenőbát is hamar megkedveltük, hihetetlen rendes volt, csak sokan visszaéltek vele. A séf helyettes az Ülő bika volt.. ő egy külön postot is megérne. Senki se tudta felülmúlni, csak ülve dolgozott, a hentessel folyton szídták egymás vérét “GÉÉJZA HOOLVAGY??” meg “HENTES A KURRVA ANYÁD” ezek lassan szállóigékké válltak, főleg amikor Gézabá, alias Ülő bika wcre ment, “GÉÉÉJZAA KAKILSZ VAGY CSAK PISÍÍTTTÉÉÉ” .. mert bizony sűrűn járt a mosdóba, főleg azután időzőtt sokat amikor oda tolt egy pingvint a billenő kádhz és a Kornéllal azt hittük, hogy a pulykatokány a büdös. Amúgy jóarc volt az öreg, a végére nagyon meg kedveltem… ha megkértük segítet ő is mindenben, még reggelente kocsival is levitt minket és így nem kellett a 3 kilóméetrt legyalogolnunk.
A Kornél egy fura fazon volt, de mindenféle ivászatban benne volt, a borházban csak azt láttam h egyre több üres pohár van előtte és egyre jobban mosolyog. Vele még focizni is elmentünk.. igen, én és a futball tudás …Lényeg, hogy Ő is annyira komolyan vette a munkát mint mi.
A felejthetetlen Hentes! Mindíg volt valamilyen közcélú politikai beszólása.. lehet, hogy a Tonóék ezért ragasztottak I (L) MSZP matricát a kocsijára