Archive for March, 2006
Címnek képzelj ide valamit!
by azember88 on March 31st, 2006
Ma már képes vagyok élni!!! Azaz egyedül mászkálni, anélkül, hogy a gyengeségtől összeesnék, sőt ma kétszer el is mentem a béke térig ..oda gyalog, vissza már csal tam mind 2 esetben mert buszra szálltam, újra visszatért a fejembe, az agyam, és újra elkezdtem gondolkodni…talán nem is kellett volna…mind1…
De a lényeg az hogy újból vagyok!
Újból életközelben!
by azember88 on March 30th, 2006
Kedden reggel kissé rosszul votam, amikor beértem a suliba egyből a vészkijáraton kopogatatott a róka… ezt még aznap jópárszor meg is csinálta, a lázam is 39 fok fölé dolgozódot fel…annyi erőm nem volt, hogy a telefonomat felemeljem, így az csak mellettem volt az ágyban és ha eksön volt akkor kihangosítottam …
Ezermillijóegy problémám volt, napi 16 órát aludtam, aztán amikor úgy döntöttem, hogy a gép elé harcolom magam 10 percre akkor kiderült, hogy a modem is meghalt…nem egész négy hónapot bírt.. annyi erőm nem volt, hogy a hibabejelentőt felhívjam, így csak a plafont bámultam, miközben azzal a gondolattal küzködtem, hogy infúzióra akarnak kötni, de ez szerencsére nem következett be.. igaz, hogy két napig ropin, és reszelt almán éltem, de ma legalább fel tudtam kelni az ágyból, más segítsége nélkül! A mellékelt fotográfia nem csak egyszerűen illusztrácíó, itt még volt annyi erőm, hogy felemeljem a fényképezőgépet, és csak ezután következett a java, amikor már a kezemet nem tudtam a levegőben tartani…
Nemtudom, hogy mit érzek, hogy egyáltalán létezem-e…
by azember88 on March 27th, 2006
Reggel a hétvégéhez hasonlóan, rendkívül rossz kedvem volt…
Végig szenvedtem a 6+1 órát, miután jött a várva-várt lyukasóra, amikor a Krocsánnal kimentünk a közeli supermarketbe, és vettünk 25 ischlert…elhatároztuk, hogy mindet befaljuk a maradék 20 percünkben…. az informatika végéig csak 21-nél tartottunk… közben az informatikán rendkívül mókás videókat nézettek meg velem a többiek, hogy jó kedvem legyen… a röhögéstől, már sokszor vissza kívánkozott a sütihad, de én lebyomtam, és nmengedtem nekik a vészkijáraton való távozást….suli után elkúsztunk a criminalba, ahol 2 nem normális egyén..jókat lehet rajtuk kacagni… de pár percel később megint kezdődött a rossz kedv, és csak folytatódott, nem akart abbamaradni…
Teljesen elbizonytalanodtam minden témában…
Nem tudom, hogy mit írjak befejezésnek ….
Bolyongás a semmi közepén…
by azember88 on March 26th, 2006
Szombat hajnalba kaptam egy meglehetősen rossz hírt, vagyis nem csak rossz, ha nem megdöbbentő is egyben, és ettől kezdve a hétvége hátramaradó részében megynyílt az agyam, és akivel beszéltem az könnyen bepillantást nyerhetett a gondolataimba, és az érzéseimbe…
Az egész hétvége egybemosódó paca lett az emlékezetemben, mert a sok bolyongó gondolat miatt a memóriám a szokásosnál is jobban kihagyott.
Mindkét nap csak motoszkáltam, mint a fejemben a gondolatok és mégsem jutottam semmire..egyhelyben toporogtam… sokan biztos, hogy megutáltak vagy csak csalódtak bennem, mert tőlem nem megszokott dolgokat műveltem…
Teljesen elbizonytalanodtam, és így most minden homályba merült…
We can be until we die!!!
by azember88 on March 24th, 2006
Magyarul: addíg létezehtünk, amíg meghalunk. Ezen a mondaton gondolkoztam, miközben a hülyeségadómat mentem befizetni (hülyeségadó = lottó), és ennek következtében rengeteg magvas gondolat jutott az eszembe…
Először elkezdtem merengeni a saját életemen…nem vagyok jóban a közeli rokonokkal… egy bizonyos családtaggal viszont csak én tartom a kapcsolatot, mivel a többiek már szinte el is felejtették… ezen kívül a közelmúltban egy pár célom részben kudarcba fulladt…. van már két állásajánlatom, holott még közel se fejeztem be a tanulmányaimat… sokszor nem tudok előrelépni, mert nincsmeg hozzá a kellő anyagi hátterem, és sokszor túl jószívű vagyok és nem tudok úgy elmenni a rossz állapotban lévő ismerőseim mellett, hogy ne nyújtsak segítő kezet…
Mindezt száma véve nem tudom, hogy miért vagyok sokszor elégedetlen, miért nem elég nekem az ami bármikor elérhető… és ekkor megpillantottam az úton egy nem éppen elhasználódott autót, amiben az egyik velem egyidős ismerősöm… gondolom a szülei vették neki… Ennél a pontnál elhatároztam, hogy benövesztem a fejem lágyabbik részét, a lábamra állok és előveszem a kegyetlenebb énemet, ezentúl csak a közeli ismerőseimnek fogok segíteni, és eltaposok mindenkit aki megpróbál engem megakadályozni a céljaimban…
És akkor is megszerzem az autót, a lakást, és mindent amire szükségem lehet, és nem fogok nélkülözni, mindezt szülői segítség nélkül, a saját erőmből! Minden követ meg fogok mozgatni, és mindent meg fogok tenni ezért, legalábbis azt ami tőlem telik.
Egy másik dolog amin szintén elmerengtem az a média hatalma volt… kezdem a tv-vel.. ez az ami a legjobban idegesít engem, hogy megpróbálják butító műsorokkal elnyomni a nézők agyát, telepumpálják a műsoridőt a reklámokkal, az értelmetlen, ősrégi, amerikai sorozatokkal (pl: a multkor amikor hazajöttem és bekapcsoltam a butítógépezetet, a knight rider-ből májkül nájt hangját hallottam meg… ezt a mesét bevettem amikor kb. 4éves voltam), vagy kibeszélőshowkal, ahová a társadalom legalja megy el szereplőnek, és mert kiteregeti a magánéletét a nagy világ előtt, ő érzi magát az igazi menő lénynek, holott nem veszi észre, hogy viccet csinálnak belőle… a megasztárt már meg sem említeném, stb…….. a másik ilyen médium a bulvársajtó, ahol minden szemetet bevetnek, hogy “szórakoztassák” a közönséget, és eközben a az orruknál fogva irányítják a népet, vagy ott vannak a külömböző politikai lapok amik szintén rendkívüli feszültséget keltenek, ezzel megosztva az országot…
A harmadik ilyen dolog amit rendkívül gyűlölök, azok az óriásplakátok, amiken most a választások előtt megnőtt a politikai hirdetések száma, mivel nem nagyon kedvelem a politikát, így a politikusokat sem, és meglehetősen viszataszít, ahogy onnan fentről, nagy méretben az eröltetett mosolyukat látom.
Az internettel nincs semmi bajom, mert itt ha akarom akkor tudomást sem veszek a hirdetésekről, ki tudom kerülni azokat, és csak azt nézem ami érdekel.
Ami meg rendkívül kiakaszt, az az , hogy mindezen változtatni tudnánk, csak nem tesszük, mert sokan média függők lettek, és úgymond “the television made you buy it”, azaz a tv diktál, hagyják, hogy diktáljon és vezérelje a nép agyát.
Végül is nem oda lyukadtam ki mint amit a cím tükröz…de ez van.
Hiperaktív nap!
by azember88 on March 22nd, 2006
Ma reggel amikor felkeltem, jelzett a műszer, hogy üres a has….hmm.. kéne enni vmi kiadósat!
Nem gondolkodtam sokáig, hozzáláttam 1 nagy adag tejbegríznek…még nyelvégető melegen le is juttattam, hogy a műszer a megfelelő szintet mutassa… ezek után még a regeli híreket, meg az éjszaka folyamán kapott e-maileket is elolvastam…az órára pillantottam, még csak 4:30… szépen lassan, olyan nyugdíjas tempóban el is kezdtem szedelőzködni… egy kis idő elteltével már nem tudtam magammal mit kezdeni, úgyhogy elindultam, hogy a suli aulájában végre be tudjam fejezni a könyvet amit már régen elkezdtem…de ez a tervem is összedőlt, mert már széles vigyorral vártak, hogy segítsek angol leckét írni, de mivel az agyam még nem nagyon állt rá az aktív működésre (mert a terveimben szereplő olvasáshoz elegendő lett volna a csökkentett mód is), így az angol szavak csak a felszolgálás gyakorlat után dörömböltek a fejemben, mivel felszolgáláson van idő fotoszintetizálni, mert lényegében csak olyanokat tanulunk, amiket már tavaly megtanultunk, meg hát nem is egy izgalmas tanóra…after that, kezdetét vette az ételkészítés előtti receptbörze, és kiderült, hogy senki nem tud semmit!!
Azért besunnyogtunk, és nem is volt olyan borzalmas, mert csak a segédtanár volt velünk..
De a rossz oldal a maláj tigris volt:
1.Rábíztuk a tojást…..5 perc helyett 20 percet főtt
2.rábíztuk a burgonya metéltre vágását……valamit nagyon elnézett, mert hasábok lettek(eltekintve attól a fél krumplitól, amit már a kész salátában véltünk felfedezni)
3.önkényesen felszeletelte a salátához az almát….mindezt a gyakorlat elején, így szépen amikor rá került a sor, csak barnán tudtuk felhasználni…
Ezután let’s go to the swimming pool!
Túlteljesítettem a terveimet, így be is görcsölt a lábam..hazajöttem.
Itthon hívtak a haverok, hogy itt vannak a ház előtt, és menjek ki dumálni….kientem, már egy ideje gengeltünk a ház előtt amikor a nővérem megjelent a futó szerelésében…a futása kb 10méteren át tartott, mert akkorát esett, hogy jobbnak látta abbahagyni a dolgot
most meg tanulnom kéne!
Megasablon…
by azember88 on March 19th, 2006
Most már a sokadik megasztár fut, és eljutottam tegnap este addig, hogy megnéztem a műsor első tíz percét…. az igaz, hogy nagy tehetségek vannak benne, és állítólag sztájliszjük is van… nem naon láccik, mind1… állítólag a lényeg az hogy olyan embert találjanak, aki helyt tud állni a mai pop piacon, ez szép és jó dolog, de vagy nekem nem teccik a pop zene, vagy ők gyártják a sablonokat lsd. Gáspár Laci vs. Caramel, mert aki tényleg tehetség, és esetleg egyedi akar lenni, de nem a 14 éves kiscsajok kedvence az biztos, hogy nem tud érvényesüli. Legalábbis a megasztáron át biztos, hogy nem, és aki oda bekerül abba belegyömöszölik azt a “zenei” nézetet, hogy ha nem sikítanak az első sorban, akkor nem lehetsz sztár…erre mindenki azt mondja, hogy azértis sztár leszek, de csak egy eröltetett szagú valami lesz a végerdmény, aminek semmi értelme sincs…lásd Torres Dani és a nemtommilyen bandájának a száma az az europunk címet viselő…amíg még nem voltak ilyen népszerűek a tehetségkutató versenyek akkor ott volt mondjuk a Fila Rap Jam ahonnan a rendkívüli Sub Bass Monster került ki, aki igaz hogy nem győzött de tud valamit, mert ha alkotásba kezd az nagy sikert szokott aratni…. vagy mondjuk a népszerűbbek közül ott van Yonderboi, aki tényleg egy nagy tehetség, és nagyon jó zenét is csinál, csak a magyar tiniknek nem tetszik, ezért nem tud annyira érvényesülni ittho, de külföldön rendkívüli sikereket ér el és szerintem megérdemelné a saját hazájának az elismerését is…
na mind1 nem papolok…
Halgassatok ZENÉT, és kerüljétek a sablonokat!
Balszerencs, és balszerencse!
by azember88 on March 18th, 2006
Még anno kedden kaptunk az amerikai ango órán egy szórólapot miszerint lesz egy “battle of the bands” című móka kelenföldön… Ez mind szép és jó, csak az a gond, hogy mi elnéztük a dátumot, és én pedig úgy terveztem, hogy a névnapi összejövetelről udvariasan távozom… ezt már megkezdtem volna, de amikor az anyuéknak amikor az anyu felhívta a dátumra a figyelmet…márc 17. ma pedig 18-a van…csodás, be is vonultam a szobámba, hogy könyvet olvassak, a keresztapám is hamarosan feltűnt a szobám ajtajában, hogy admirálisozhasson a gépemen…..
Pár perc múlva hangos szóváltás jelei szűrődtek be a szobámba, a rendkívül eccerű felfogású apám felhozta a rendkívül nem normális politikai nézeteit, amiket én most nem osztanék meg veletek, mert a gondolatomat sajnálom a politikára… De a lényeg az, hogy ez a szemléletmód nem tetszett az ő nevelőapjának, és ebből egy hatalmas vita kerekedett ki….
Gratulálok nekik, sikeresen lealacsonyodtak a politikusok szintjére, és ez felesleges ellentétet szült kettőjük között.
Névnapi torta projekt…
by azember88 on March 17th, 2006
Az egész ott kezdődött, el hogy hazajöttem, és egy pár perc punnyadás után csörög a telefon…. ismeretlen szám….az anyu az, elfelejtett tortát rendelni a holnapi családi parádéra, ezért arra kért, hogy süssem meg magamnak a névnapi tortámat, és még szt is kikötötte, hogy csokis legyen!
Fogjunk hozzá.. gondoltam, és elindultam a konyha felé, ahol már vártak rám a vastagabbnál vastagabb szakácskönyvek.. de én nem estem kétségbe, és megragadtam a legvastagabbat, felütöttem a csokitortáknál, és bőszen neki kezdtem a hozzávalók előkészítéséhez…kimértem a lisztet, a kakaót, a margarint… csak a porcukorral volt gond, mivel nem volt otthon a bolt meg messze van (csak át kellett volna sétálnom az úttesten, de az ilyenkor sok), és hihetetlen leleményességemnek köszönhetően megtaláltam a kis aranyos elektromos kávédarálót, ami rendkívül macerás szerkezet, mivel va ki akarom belőle szedni a megdarált dolgot, ahhoz fel kell emelni az egészet és úgy ahogy van a kész terméket egy tálba borítani…de egyszerre csak 5dkg cukor fér bele, nekem pedig 30dkgot kell megdarálnom…nagynehezen ezzel is megvoltam, de a konyha már romokban állt, ropogott a talpam alatt a cukor, de nem adtam fel, merthát én egy vérbeli vendéglátós vagyok, és cukrászaton is csináltunk ilyesmit, és akkor itthon miért ne sikerülne??!!
Minden egyes munkafolyamat után meg kellett kóstolni a készítményt mert ilyenkor nem tudom leküzdeni magamban a torkos, ötéves hülyegyereket..de mit tegyek, ha így jobban ízlik.
Időközben sikeresen összetrutymóztam a nadrágom, amit sürgősen ki kell mosni, mert külömben mindenbe belekenem… de ez nálunk nem olyan egyszerű, mert a macska a mosogatóban a cseppeket szokta vadászgatni, mint ahogy most is tett…de én megfogtam a csokis kezemmel és leteleportáltam a földre….neki is jutott a nyers tészából, mert utána egy gyors cicamosdásba kezdett :p…
Időközben megkezdődött a sütőpapír kör alakra való formálása…megszenvedtem vele, de jól sikerült!
Bele is öntöttem a formába a még képlékeny állagú tésztát, úgy hogy hagytam magamnak egy kis nyalakodni valót a tálba… a szakácsnak is kell a fizettség
És most azóta a sütőben pihen….
A három hülye…
by azember88 on March 15th, 2006
Március tizenöt azaz a legjobb időpont a polgárpukkasztásra!
A Feri fejéből kipattant a szikra, hogy menjünk deszkázni, és akkor hozza a Norbi spanját is…jo montam legyen..
Fél egy körül csörög a telefon … a Feriék azok..már itt vannak, gyorsan össze vadásztam az alkatrészeimet, és kiharcoltam magam a ház elé, ahol már vártak reám a csodaladában…
Miután megküzdöttem a hátsó ajtóval, és beszálltam egy hihetetlen kapartatós, gumigyilkoló rajttal el is indultunk a helyi panelrengeteg felé.. A Kóp parkolójában el is kezdtük a skateboardingot… nem tartott sokáig, mert ezután a csodaladát kezdtük kémlelni, és megpróbáltuk minél gyorsabban kinyitni a jobbhátsó ajtót.
Ezitán már kedvünk se volt deszkázni, az aautó tulaja még az elakadásjelző háromszöget is összerakta…
Jó, akkor valahova el kéne menni csapatni…menjünk az almákertbe, odamegyünk, a gaz persze térdig ér..jó, akkor menjünk vissza a panelrengeteg mellé, mert ott van egy rét…odaértünk, a Norbival ki is szálltunk a kocsiból izzítottuk a kamerákat, a Feri hozzákészült az akcióhoz….de megjelentek a rendőrök…megpróbáltuk megvárni, hoy eltűnjenek a színről, de nem egyre csak közeledtek, bevágódtunk a kocsiba, mintha lépni készülnénk a helyszínről…jönnek szemben… lassítanak…már az ablakot már le is tekerte….hát ha szólni kíván akkor hajjuk!
Bűnmegelőzési célból, csak szólni kívánt, hogy a tervünket ne itt a lakótelep szélén hajtsuk végre, hanem menjünk arrébb, és baromkodjunk ott. Célba vettük A Budapest és Vecsés közti szántóföldet, ahol aztán megkezdődött a féleszűsködés….jót röhögtünk…mókás parádé volt!
Visszatértünk a kóphoz, hogy most aztán télleg skateboarding lesz…..3 percre szálltunk ki a kocsiból…aztán visszaültünk és röhögtünk, a szántóföldön készült videókon….
Ennyi volt…most meg tanulhatok….vége a gyereknapnak….