Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés, célkitűzés
2. Szakirodalmi
áttekintés
2.1. A társadalomföldrajz és rokontudományai. A
használt
fogalmak tisztázása.
2.2.
A
Völgységi táj és a vonzáskörzet a szakirodalomban. .
2.3. A közvetlen kutatási előzmények
3. Alkalmazott módszerek
3.1. Az anyaggyűjtést nehezítő, hátráltató
problémák.
3.2. Az egyes fejezetek megírásával kapcsolatos
módszertani
alapok
és
nehézségek
4. A
Völgységi népességcsere 1944-1948
4.1. Háború és népességcsere. Az etnikai
térszerkezet
szétrobbanása
4.2. A bukovinai székelység “nagy futása” mint
migrációs
jelenség
4.3. A Tolna-Baranya-Bács megyei telepítési
migráció
5. Kísérlet a
kollektivizálás
keltette mobilitás megragadására 1948-1960
5.1.
A székely telepesek
mobilitása 1947-1963
5.2. A völgységi helyi társadalom és a
telepes-csoportok
mobilitása 1945-1960
6.Az etnikai-nemzetiségi csoportok szerveződései a
Völgységben
6.1. Szervezeti
cezúrák
1938-1948
6.2.
Elkülönülés vagy együttélés: székely autonóm törekvések 1945-1950
6.3.
Kulturális integráció, szervezeti kiteljesedés: német egyesületek,
székely
körök,nemzetiségi önkormányzatok a völgységi kistérségben.
6.4.
A
völgységi kistérség etnikai-nemzetiségi csoportjainak mai helyzete
7. A helyi
társadalom etnikai tagolódása
7.1.
A népességcsere hatásai a Völgység társadalmára 20.
század második felében
7.2.
A falvak társadalma a
tőkés átalakulástól a második világháborúig
7.3.
A második világháború és az azt követő ki- és betelepítések hatásai a
falvak
társadalmára.
7.4.
„A
felülről építkező társadalom és az etnikumok”
7.4.1.
Az elkülönüléstől az
együttélésig
7.4.2.
A falvak társadalmának tagolódása a Kádár-korszakban
7.5.
A rendszerváltás
7.5.1.
A szerkezetváltás gyötrelmei, új kitörési pontok
7.5.2.Vegyes házasságok, asszimiláció,
modernizációs identitásvesztés
8. Összegzés
9.
Köszönetnyilvánítás
10.
Mellékletek
10.1. Irodalom
10.2. Egyéb források
10.3. Adatközlők névsora