Húsvéti
és böjti hagyományok
A legtöbb vallás ismeri
a böjtöt, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a
testtel együtt. Gondoljuk csak végig, mennyiféle méreg
lehet a szervezetünkben és a környezetünkben! Bizonyos
anyagok rövid ideig terhelik testünket, ezeket a szervezet
hamar kiválasztja. Vannak viszont olyan mérgek, amelyek a
szövetekben és a sejtekben elraktározódhatnak. A májban a
zsírban oldódó mérgek, a kloroform és a gyógyszerrészecskék
rakódnak le. A vízben oldódó tartósítószerek, glikol és az
orvosságmaradványok a vesében tárolódnak. A fémek,
amelyeket táplálékkal veszünk magunkhoz pld. a réz, ólom a
gyomorban és a bélben rakódnak le a fluoriddal és a
klórral, hogy csak néhányat említsünk meg.
Mérgektől
fuldokló szerveink, sejtjeink nem tudják maradék nélkül
ellátni feladataikat, számtalan probléma forrásai lehetnek.
A húsvét előtti
böjt az első
időben
rendkívül szigorú volt: tartózkodtak a zsíros és a húsos
ételektől,
külön edényben olajjal vagy vajjal főztek.Sokáig
tejet és tojásos ételeket sem fogyasztottak, napjában csak
egyszer étkeztek. Elterjedt böjti ételek voltak a
korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves,
tésztaételek, sós vízben főtt
bab, olajos káposzta, főzelékek,
aszalt gyümölcsök.
Hazánkban szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazó
szerdán elmosták és csak húsvétkor vették
elő
őket. A böjti fegyelem -
elsősorban
a nyugati egyházakban - idővel
enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra és
nagyszombatra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe
az egyszeri jóllakás lépett. Nagyböjtben nem
illendő
esküvőt,
hangos mulatságot rendezni, általában csöndesebb az élet a
templomon kívül is. Fontos, hogy ezt az
időszakot
mindenki a lelke munkálására használja.
Milyen
hosszú is a nagyböjti időszak?
A Húsvétot megelőzi
egy negyven napos bűnbánati
időszak,
a Nagyböjt. Ennek latin neve (Quadragesima) magyarul
negyvenet jelent. Ez egyrészt a böjti időszak
hosszát jelzi, másrészt szent szám, A Bibliában gyakori a
negyvenes szám. A vízözönt megelőzően
negyven napig ömlött az eső
a földre. A
választott nép negyven évig élt a pusztában. Mózes negyven
napig tartózkodott a Sinai hegyen. Illés negyven napig
vándorolt a Hórebig. Jónás nagyven napos böjtöt hirdetett
Ninivében. Nyilvános működésének
kezdetén Jézus is negyven napig böjtölt. Föltámadása után
negyven napig tartózkodik a földön.
De ha összeszámoljuk a napokat, meglepve tapasztaljuk, hogy
valamiért ez a negyven nap negyvenhat! Az okot a régmúltban
kell keresnünk. Már az
őskeresztény egyházban
böjtöt rendeltek "az Úr halálától feltámadásáig" tartó
időre,
általában két napra. E két nap azonban teljes böjt volt,
tehát semmit sem volt szabad enni. Az ezt
megelőző
négy napra
pedig kenyéren, són és vízen való böjtölést írtak
elő.
A 325-ös níceai zsinat már hat hétben (42 nap) szabta meg a
Nagyböjtöt, de mivel vasárnap nem böjtöltek, ez csak 36
napot jelentett. A VII. században hozták
előre
a Nagyböjt kezdetét az első
vasárnap
előtti
szerdára, hogy meglegyen a negyven nap böjt, azóta is
negyvenhat napos a böjti időszak.
A keleti egyházban nyolc hetes a Nagyböjt, ugyanis ott
régen szombaton sem böjtöltek, így ez is meghosszabbította.
Nagyböjti
szokások
A böjti ételek
kendermag- vagy napraforgóolajon, esetlen vajon készültek.
A böjti étrend levesből,
főzelékből,
kásából, vagy tésztából és különféle böjti
csemegéből
állt. Legismertebb böjti levesek voltak a savanyó levesek
(krumpli, bab), a kukoricagombóca leves és a csipetke
leves. A kásafélék közül a kukoricakása és a krumplisterc
volt a leggyakoribb. A tésztafélék közül a csikmák (mákos
tészta) volt a legkedveltebb böjti étel. Böjti
ételkülönlegességnek számított a csíráztatott rozsból és
búzából készült kőttís
(Besenyő,
Udvard), költís (Érsekújvár) vagy biracs
(Kőhídgyarmat)
és a kukoricalisztből
sütött görhöny. Kedvelt böjti csemege volt a
főtt
morzsolt kukorica, a sült „úri tök”, az
olajsütés során nyert „szakk” (préselt
kendermagpogácsa) és az olajos
„savanyókáposzta”.
A magyar népi konyhának tájegységenként
különböző
jellegzetes
böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti
étrendre.
Az
őrségi reformátusok
nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel.
Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt
aszalt szilva és alma az édes főzőlével
együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica
mákkal, tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával,
mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok
nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt
tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A
rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett
vadsóskát, gombát is gyakran főztek.
Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a regtöbb rábaközi és
szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket
ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét
főztek,
hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a
csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel
volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves,
babsaláta, krumplisaláta és a főtt
tészták, ezek közül is a mákostészta.
Aszaltszilva-leves (őrségi
recept)
A megmosott, gőzön
megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben
puhára főzzük,
egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe.
Ha a szilva megfőtt,
levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve
fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt
meggyből
és aszalt cseresznyéből
is.
Mákos hajdina, vagy kukoricagánica (őrségi
recept)
A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva
főzőkanállal
kavargatva keményre főzzük.
Fövés után kissé hűlni
hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros,
vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba
rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.
Őrségi
babsaláta
40 dkg szemes babot előző
este
beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd
fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval,
babérlevéllel puhára főzzük,
lehűtjük
és kevés főzőlével
együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl
borecetből,
a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet
készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk.
Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen
tálaljuk.
Szaladós (rábaközi csíramálé)
A búzát, vagy rozsot nyáron az ágy alá tett
teknőben
állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott.
Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették.
Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a
szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet
öntötttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá
rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz.
Kevés vizet öntöttek a cseréptepsibe, bele 3 ujjnyi
vastagon a masszát és kemencében, rendszerint a kenyérsütés
mellett szép pirosra sütötték.
Szabolcsi húsvéti sárga túró
Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a
tűzre
teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz
egész tojást. Addig főzzük,
míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a
túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét
kicsepegtetjük.
Forrás és részletesebb leírás:
http://nus.echt.hu/farsangi_nepszokasok/husveti_nepszokasok
Melyek a
méregtelenítésre alkalmas napok?
A böjtöt a néphagyományok is a holdfázisokhoz igazították,
hiszen az évszázados megfigyelések szerint fogyó holdkor a
test különösen alkalmas a megtisztulásra, amit meg is hálál
jobb közérzettel, frissességgel és fokozott védekező
erővel.
Ha újholdkor iktatunk be böjti napot, azzal még bizonyos
betegségeket is megelőzhetünk. Újholdkor ugyanis a
test rendkívül hatékonyan szabadul meg a mérgektől, s
ezt a folyamatot a táplálékfelvétel lefékezheti, vagy
megszakíthatja. Az is előnyös, ha a holdtölte
előtti napokon és teliholdkor eszünk kevesebbet. Sokan
- minden tudatosság nélkül - egyébként is többet esznek
fogyó hold idején, s ettől mégsem lesznek kövérebbek.
A mai szokásokkal ellentétben ajánlatos a nyers ételt a
főttek előtt elfogyasztani. Először a
gyümölcsöt, diót, majd jöhet a saláta, nyers zöldség,
ezután például aludttej, kenyér, s végül az olyan nehezen
emészthető ételek, mint a zsír, hús, tojás, sajt,
utoljára pedig az édesség (ha muszáj). Gyomrunk meghálálja,
ha ügyelünk fenti sorrendre.
A méregtelenítés szempontjából fontos lenne lemondanunk az
esti zsíros étkezésről, ugyanis a keringésnek, a
májnak és az epének éjszaka van a legfőbb
működési időszaka, s ezzel akadályoznánk
optimális működésüket. Ugyanakkor érdemes felidéznünk
egy régi népi bölcsességet: szerdán és pénteken semmi húst
- mindez az idők folyamán semmit sem veszített
érvényességéből. Tisztító kúránk alatt igyunk a
szokásosnál is több folyadékot, tiszta forrásvizet,
tisztított vizet! Elűzi a „tavaszi fáradtságot"
egy csalános vértisztító kúra, amely élénkíti a hólyag, a
vese és az emésztőszervek működését, miközben a
testet ásványi anyagok, és vitaminok sokaságával látja el.
Igyon fogyó hold idején (lehetőleg délután 3-7 óra
között) annyi csalánteát, amennyit csak lehet, majd hagyja
ki a növő hold 14 napját, és ismételje meg a kúrát
ismét fogyó holdnál. Tisztítókúraként egészséges emberek
számára a kétszer 14 nap általában elegendő.
A napi 2 liter csalánteához 2 púpozott evőkanál
csalánlevelet használjon, melyet tavasszal jobb fogyó
holdkor frissen szedni. Amennyiben többet szed, és
megszárítja, a későbbiekben egy-egy kalóriadús,
nehezebb étkezés után szintén jót tesz egy-egy csésze
csalántea.
A táplálékfelhasználás és a Hold
Általánosságban elmondható, hogy étkezési szempontból a
növekvő hold inkább a befogadás, felépítés és tárolás
időszaka, amikor még azonos ételmennyiség esetén is
gyakrabban érzünk telítettséget, és könnyebben is hízunk. A
fogyó hold ugyanakkor a kiürítés, leépítés, energia
felhasználás időszaka, amikor bátrabban ehetünk
anélkül, hogy híznánk - ez az időszak alkalmas tehát a
tisztító-méregtelenítő kúrára.
Még árnyaltabb képet kapunk, ha figyelembe vesszük, hogy
adott napokon a hold milyen állatövi jegyben áll. E 2-3
naponként váltakozó ciklusokban változik testünk
táplálékfelvevő-képessége, azaz más-más
„táplálékminőség" gyakorol rá kedvezőbb
hatást. Megfigyelhetjük például, hogy vízelemű napokon
(rák, skorpió, halak), melyeknek
„szénhidrát-minősége" van, több kenyér fogy a
boltokban. Az olívatermesztők is észrevették, hogy
levegőnapokon (ikrek, mérlek, vízöntő) sokkal
több olajat lehet kinyerni az olajbogyóból (ezek zsír- és
olajminőségű napok).
Saját megfigyeléseket is tehetünk: mikor milyen
jellegű ételt kívánunk, hogyan reagálunk azonos ételre
különböző időpontokban stb.
E témáról bővebben olvashat Johanna Paungger - Thomas
Poppe: Útmutató hold c. könyvében, amely kapható a
könyvesboltokban.
Forrás:
http://www.balintcseppek.hu/hasznos-otletek/7/innenonnan/6809/kulsobelso-nagytakaritas.html
- 2011. március 3. -