A XI. Tavaszváró Méhésznap több mint egy évtizede az egyik legjelentősebb hazai, elsősorban méhészeknek szóló rendezvény. Idén Bross Péter méhész több ismert, méhészettel és gazdálkodással foglalkozó előadó között helyt kapott a mintegy 600 méhész részvételével megrendezésre kerülő programban.

Bencsik József
Egyszer volt, hol nem volt. . . .Teljes írás !
Volt egyszer kis ország, valahol az EU -ban: Dánia! Korszerű, felvilágosult világ, Ott is, a tömeges kémiakezelés jött divatba a mezőgazdaságban. De ott, a zord a környezet, a csekély, és rövid, virágzás folytán, a méhészet, mint foglalkozás, ma is jelentéktelen (Abeilles et Fleurs 2013/12). De, magasan a köztudatban, a környezet törékenysége, egyensúlya. Mindenki tudja, mennyire fontos, a benne élő vadak, a halak, a méhek, jelenlétének, életbevágó szerepe. Nem véletlen ha, ebben a kicsiny de öntudatos országban, a gyakorlatban is próbálkoznak szembenézni, a növényvédelem ürügyén végrehajtott, permetezés, csávázás, természet felforgató, romboló, jelenséggel. Rövidesen, öntudatos, felvilágosult, védekező , politikai határozatok születtek. Közel három éve, elkezdték megadóztatni a környezetet romboló “növényvédő” szereket, rovarirtó mérgeket. Abban reménykedtek, hogy csökkenteni tudják a természetes környezetre háruló romboló veszélyeket. Megadóztatták, előbb, a legerősebb, a legveszélyesebb mérgek, forgalomba hozását. A termelő gazdának volt választása: rovarirtók árát megfizetni, azt alkalmazni, majd rája, külön adót fizetni ! Avagy a rovarirtó eljárást fölfüggeszteni, így megtakarítani a méregre kiszabott különadót is meg a méreg árát is. Az első beszámolok szerint az eredmény biztató ugyan, de közel se teljes. A megadóztatott szerek forgalma, valóban csökkent. Sajnos, a gazdászok csak kisebb része választotta az önkéntes adómentességet. Akkor került sor a mérgező anyagok listáját, szigorúbban, újra tanulmányozni. Az újabb remények, várhatóan, jobban beteljesülnek. Ott persze, a méhészet is, csak műkedvelő szinten folyik. Nem tudni pontosan, milyen volt a szerepük a, védekező politikai határozatok meghozásában. Ezen, Dán eset, állítólag még egyedüli, az EU -ban!
Míg Magyarország, a szakfoglalkozás száma alapján, méhészeti “nagyhatalom”nak tartja magát? A méhészeti károk is (nagy)hatalmasak? Mit lehet ilyen esetben tenni ebben az országban? Dániában megadóztatták mérgeket, míg Magyarországon a méreggyártó trösztök nyomása uralkodik. Lásd pl. a Méhészet szaklap 2013/3, és megjelent íráshoz fűzött megjegyzéseim , több alkalommal is a www.europaimehesz.atw.hu honlapon. Nem véletlen, a méreggyártóknak van pénze! Márpedig a pénz beszél. . . Ugyanakkor, a károk, a következmények elviselése mindenki másra hárul, első sorban a méhészekre, csak éppen nem a gyártókra, és alkalmazóira. Valódi IRET hiányos (Igazságos Részarányos, Ésszerű Törtető) eljárás az ilyen? A kialakult helyzet valóban súlyosan drámai a környezetrombolás szempontjából de így a magyar méhészet szempontjából is, még inkább! A károsultak száma, a károk magassága állandó növekedésben. A szaklapokban a szervezeti közleményeikben, nem olvashatok ellenvetések szemben mérgezőkkel. Legutóbb ugyan, jelzés történt 50 károsult méhész kártérítés fölkarolása ügyében. Míg, a hozzám eljutott értesülések szerint, nem 50, hanem szinte már tömeges a méhészkárosultak száma, közöttük olyanok akiknek állománya teljesen kipusztult. Mások be se merik vallani a veszteségeiket, a legyengült a megbetegedett családok számát. A károkból tehát van bőven. Hol olvashatók arról kimutatások ugyancsak arányosan, vagyis bőven? A legutóbbi becslések szerint 30% -os a méhállományok vesztesége az országban. Amennyiben ilyen arányban volt a károsult méhészek számaránya is, akkor (30%?), akkor például közel (30%), 5 000 -en voltak a károsult méhészek! Vajon lesz annyi a kár térítetek száma is?
Ki mer beszélni az okozatokról, és ki mer nyilatkozni a károk okozóiról, a mérgező szerekről gyártóiról, alkalmazóiról? Nem utolsó sorban, ki mer kártérítést követelni ? Hol vannak a kezdeményezések, a méhészeti károsulások megállítására, és hol tartanak a kárterhek (IRET) Igazságos Részarányos Ésszerű Törtető, megosztása? A méhészeti károk elviselése jelenleg úgy tudott, szinte kizárólag a méhészeken. Különben is, ok a hibásak, legalábbis a méreggyártók, a Syngenta, Bayer érvek, és értékrend szerint: miért mentek a szerkezelt területre méhészkedni ? Vessenek maguknak virágzó réteket, ültessenek virágzó fákat de ne gyümölcsfákat, és csakis oda járjanak méhészkedni! Lásd a Syngenta idevonatkozó ajánlatait a Méhészet szaklapban! 2013/03
Máskülönben, a méhészet mesterség jövője, közel sincs elhanyagolva az országban! Gyakran, hírek olvashatók arról, ki mikor, kezdő méhész kapott, szigorú feltételekhez kötött , jelentős tőke befektetési támogatást, ( pl: Méhészet legutóbb 2015/01)De arról a valóságról nem olvashatnak ugyanazon szaklapokban, milyen veszély, nyomorúságos jövő vár rájuk ? A méhészeti hozam rendszeresen évről évre fogyatkozik, míg a betegségek, pusztulások, növekednek . Az EU szerte nyilvánosságra hozott, statisztikai adatok szerint, évek óta, növekvő a tetemes méhpusztulások arányszáma 30%?. Ugyanakkor könyörtelenül csökken az átlagos mézhozam is. Na kérem, ilyen biztos sorvadásra ítélt foglalkozás elkezdésére, beindítására ösztökélnek, és osztogatnak évek óta támogatást a VM főtisztviselő urai? Ésszerű és igazságos politikai eljárás ez?
Ugyanakkor köztudott, a méhészet mint foglalkozási ágazat szinte elenyészően jelentéktelen az ipari mezőgazdaság, össze se hasonlítható, aránytalan tömegéhez képest. Mondjuk, mint egy borsószem tömege a görögdinnye tömegéhez képest? Nos hát, ilyen arányban érdemel figyelmet a méhészet? Legalábbis így a szergyártók szerint. De a szaklapokban nem csillognak ellenvetések! El se fogadnak ilyen témában szerkesztett írásokat. Tessék kipróbálni! Ők inkább a mérgező szergyártók szolgálatára állnak, amikor jó pénzért leközlik oldalszámokra menő, megtévesztő irományaikat.
Helyzetismeret folytán, a méhészti támogatás nyertesei belevágnak olyan vállalkozásba amelynek senki nem szavatolhat fényes jövőt. Az illetékes főtisztviselő urak, de még a méhésszervezet se törődik a kezdő vállalkozók kilátásaival, jövőjével, sorsával ? Ugyanakkor az sem zavarja őket, hogy a támogatásokra fordított összeget a mások által befizetett közterhek, adók összegéből vonják ki ? Ilyen körülmények között, milyen fényes jövő várhat, a jövő méhészeire, és milyen az országra?
Történik az így, amikor is, szinte világszerte, egyre inkább világossá válik, egyenesen tudományosan bizonyítható : egyes növényvédő szerek nagybani alkalmazása, veszélyesen károsnak bizonyul, így a környezetre mint az abban élő állatvilágra, vadakra , halakra, közöttük első helyen a méhekre. Nemrég, derült ki, most már veszélyes az, így a “kétlábú emlősökre” is. No lám, ezek a tények már köztudatba kerültek Dániában. Vajon, így lesz az, a méhészeti “nagyhatalom”ban is?
De vajon lehet-e gátakat építeni az egyre súlyosbodó helyzet ellen? Lehet e, szabad e ,védelmi megoldásokat elképzelni, keresni, nem csak mint Dániában? Olyan, helyeken, ahol még nem kerültek a köztudatba, a szeres kémiai kezelésekből származó veszélyek. Ott ahol a szerek alkalmazói csakis és kizárólag a saját gazdasági előnyei érdekében járnak el? Ott, ahol a méhész se tudja hol jár, hol vándorol a méheivel? Milyen veszély fenyegeti a méheit, a letelepedés helyén. Milyen szerrel volt permetezve , hogyan, mikor, mivel, megmérgezve a repce, a napraforgó, tábla amelynek szomszédságába telepíttette kaptárjait ? Így ez, 4 km -es röpkörzetben, valahányszor vándorol, legyen az évenként többszörösen? Értesülések hiányában, veszélyben a vándorló méhész vállalkozása, veszélyben a méhei, na és persze veszélyben a megélhetése. Évenként 4 -5-szoros alkalommal, akár több, más és más módon más és más rovarirtóval kezelt területekre vándorol. Lerakja kaptárjait miközben észre se veszi a veszélyeket, hol, hogyan, melyik vándortanyán mérgeződött, fertőződött, betegedett meg, az állománya? Hogyan megtudni, a különböző vándortanyákon érintkezésbe került különböző kezelési szerek, azok egymást követő összetett mérgező, hatását? Máris több mint említésre méltó elkerülhetetlen tényleges, hatalmas kárveszélyek? Ugyanakkor, jelentősen csökkenőben a hozam. Esetenként, az évad végén az állomány, a lerongyolódott egészsége folytán, a telet se éli túl. Ilyen esetben, hogyan azonosítani a károk okait, tényezőit? Mindhiába szinte semmit nem tud bizonyítani! A méhészti “nagyhatalomban” kis méhecskék, gondozójának semmi esélye a méreggyártó óriás trösztök ellen, vádaskodni egyedül ? Semmi remény, a kártérítést követelni. De még a a támogatásokat odaítélő méhésszervezet listáján se szerepelnek kárenyhítésre szánt összegek! A méreggyártóknak viszont van miből, olyan ügyvédeket fizetni, akik , jó pénzért, megtalálják a kibúvókat. Végül is a méhek pusztulása a méhész gondatlanságán múlott, állítják így, szinte jogosan, a szergyártók! A méhész semmit se tud bizonyítani! Számukra egyenként, esetenként, szinte semmi remény, a károkat okozók elítélésére, se az igazi károk kifizetésére! Milyen jövőre számíthat ilyen körülmények között a tevékeny méhész? Különben is, a “borsószem” nagyságú hozam semmi a “görögdinnye” tömegéhez képest !
De képzelődni, álmodni, talán még szabad? Legalábbis, hogyan mérsékelni a méhészeti károkat, hogyan kikerülni a gyakorlatban, a mérgezési veszélyeket, kockázatokat, a vándorlások alkalmával? Elképzelhető lenne valami hasznosabb eljárás is mint a kártérítési követelődzés? Dániában léteznek tervek , folynak próbálkozások. Szemlátomást nem így, méhészeti “nagyhatalomban”! Nincsenek elgondolások, nyilvános tervek se próbálkozások, miközben a méhészet mestersége tovább süllyed. A Syngenta és Társai, most már nem holmiféle DDT -vel hanem a tudományos felmérések szerint több mint 5 ezerszeresen hatékonyabb “növényvédő” szereket (neonikotinoidok ) hoz forgalomba szinte gátlástalanul. Van pénz, a lobbi nyomásra, van pénz, megvesztegetésekre! Minden méhész, előbb utóbb, akár a saját bőrén is érezheti a veszélyeket, a károkat. Évről évre növekedő károk , egyedül méhészek terhére.
Szabad-e álmodni, szabad-e terveket szőni, szabad -e azokat másokkal megosztani ? Ha igen, de akkor, legalább álljunk elő, ajánlatokkal. Ezen írás, pontosan, ilyen szándékkal fogalmazódott. Egy tényleges, hathatósnak ígérkező ajánlat felfedésére, egy következő írásomban kerülhet sor. Annyit azért máris érdemes jelezni, a gyakorlati megvalósítás és az eljárás működési költségek , közel sem a méhészek terhére! Legyen azonban a terv, bármennyire is reményt keltően csillogó, azt “Nemegyedül” lehet megvalósítani ! Régi és, eljövendő károsultak, tessék visszahatni! Az ajánlott elgondolást, mindenki szabadon bírálhatja, mi több, ajánlatokkal módosíthatják, javíthatják, és ajánlhatnak, további, újabb, lépéseket, is . Sajnos, 83 évesen, jó magam már nem tudok ténylegesen eljárni, így csakis elgondolásokkal, ajánlatokkal, esetleges gyakorlati tanácsokkal tudok szolgálni. Ugyanakkor, semmi hasznot, se semmi előnyt, nem várok! Egyedül, a károsult méhészekkel való együttérzés ösztökél !
Ezen üzenet bárkinek továbbítható !
Hogyan bevezetni a környezet rombolásának, a méhek pusztulásának kérdését a köztudatba ? Vajon léteznének öntudatos újságírók, politikusok, szervezetek máshol is, nem csak Dániában?
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 február .4.

Bencsik József
joseph.bencsik@free.fr
Volt egyszer kis ország, valahol az EU -ban: Dánia! Korszerű, felvilágosult világ, Ott is, a tömeges kémiakezelés jött divatba a mezőgazdaságban. De ott, a zord a környezet, a csekély, és rövid, virágzás folytán, a méhészet, mint foglalkozás, ma is jelentéktelen (Abeilles et Fleurs 2013/12). De, magasan a köztudatban, a környezet törékenysége, egyensúlya. Mindenki tudja, mennyire fontos, a benne élő vadak, a halak, a méhek, jelenlétének, életbevágó szerepe. Nem véletlen ha, ebben a kicsiny de öntudatos országban, a gyakorlatban is próbálkoznak szembenézni, a növényvédelem ürügyén végrehajtott, permetezés, csávázás, természet felforgató, romboló, jelenséggel. Rövidesen, öntudatos, felvilágosult, védekező , politikai határozatok születtek. Közel három éve, elkezdték megadóztatni a környezetet romboló “növényvédő” szereket, rovarirtó mérgeket. Abban reménykedtek, hogy csökkenteni tudják a természetes környezetre háruló romboló veszélyeket. Megadóztatták, előbb, a legerősebb, a legveszélyesebb mérgek, forgalomba hozását. A termelő gazdának volt választása: rovarirtók árát megfizetni, azt alkalmazni, majd rája, külön adót fizetni ! Avagy a rovarirtó eljárást fölfüggeszteni, így megtakarítani a méregre kiszabott különadót is meg a méreg árát is. Az első beszámolok szerint az eredmény biztató ugyan, de közel se teljes. A megadóztatott szerek forgalma, valóban csökkent. Sajnos, a gazdászok csak kisebb része választotta az önkéntes adómentességet. Akkor került sor a mérgező anyagok listáját, szigorúbban, újra tanulmányozni. Az újabb remények, várhatóan, jobban beteljesülnek. Ott persze, a méhészet is, csak műkedvelő szinten folyik. Nem tudni pontosan, milyen volt a szerepük a, védekező politikai határozatok meghozásában. Ezen, Dán eset, állítólag még egyedüli, az EU -ban!
Folytatjuk !
Európai Méhész facebook

Bencsik József


Néhány megjegyzés, néhány szóban 
Az írás, amelyben hivatkoztam a mellékelt videóra, sajnos érdektelennek tűnik  a magyar méhészek szemében.  15 nap alatt mindössze 15 megnyitás ? Tárgyilagos következtetés : Az olyan írás amely nem « rázós », és még csak  nem is hoz pénzt a konyhára, és az rögvest, az  kérem szinte teljesen érdektelen a magyar  méhészek előtt, legyen az  a következményeiben hasznos. Ja kérem, és különben is, milyen értékű lehet egy 8 kaptáros  műkedvelő méhész megjegyzései, egy 800 kaptáros méhész tudásához képest ? Nem de 100 szor kisebb ? IRET (Igazságos, Részarányos, Ésszerű  Törtető) meggondolás ? Mi hogyan,  és mi  történik máshol, az persze ugyancsak nem érdekel szinte senkit, 
 
Nem így francia oldalon ?
 
Éppen tegnap január 17- én,  délután volt a Rhone- Lyon-I Méhegészségügyi  Társulat  évi  összefoglalója közgyűlése egyben méhegészségügyi konferenciával összekötve.  Mint 40 éve óta tényleges tag, magam is jelen voltam mintegy 500 társulati tag között  (állítólag több mint 800- an vagyunk  tagok) A társulat céljai között nem, csak a méhesesek időszakos egészségügyi ellenőrzése, hanem  év közben is több, (4) alkalommal is méhegészségügyi  gyakorlati gyűlések rendezése is  rendszeres rendezése is, az évi programban.
Mint látható a meghívón, ezúttal Dr Yves le Conte, az Avignon-i  INRA intézet kutató igazgatója volt a meghívott előadó. « A méhek ellenállása a betegségek és  a varroa atkával szemben » volt az előadás fő témája.  Az előadás végén beszámolt,  a kutatási kísérletekről, amelyek  Dr. Bencsik Martin, a Nottigham-i Műszaki Egyetem, fizika matematika  tanárának vezetésével folyik az Intézetben. Nagy tapsot aratott ! Végül, név szerint  fölszólított, tegyek némi ismertetést további fejlesztésekhez, a kutatási reményekhez,  gyakorlati alkalmazásokhoz.  Az előadás ezen részlete, ugyancsak  külön tapsvihar követte. Elvégre is  a kutatások kiinduló pontja a Rhone-Alpes vidék közepén, a Jarnioux –i méhesemből indult ki  ! Az előadás befejeztével sokan jöttek hozzám, megkérdezni hol lehet máris rajzásjelző műszereket vásárolni. A találmány tulajdonosai és valószínűleg kereskedelmi forgalmazói  egy angol és egy német cég, de  a kutatási kísérletek hivatalosan csak 2015 júniusában járnak le.
 
Így ez kérem Franciaföldön Lyonban ! Hogy az Magyarországon?
Mint ismeretes a korábbi üzeneteimen keresztül,  az utóbbi években Magyarországon is többszörösen lépéseket, és valós ajánlatokat  tettünk, ezen  kutatási tervekben való magyar részvételek elősegítésére.   Többek között a VM főtisztviselőihez, úgy mint az országos méhésszervezthez fordultunk, sajnos  hasztalanul.  Lehet e, az ilyen kudarcból arra következtetni hogy például a rajzás előjelzés  10 nappal előre mint értesülés érdektelen lenne a magyar méhészek részére ? Legalábbis ez idáig,  senki nem érdeklődik nálam , hol, mikor,  milyen áron lesz a műszer vásárolható Magyarországon ?

Bencsik József Videó került a cikkbe 2015.01.19-én


Valahányszor kaptárt nyitok, a felső keretléceken mindig méheket látok, kivéve a téli hónapokat. Valójában, sose volt alkalmam, elegendő időt szakítani, a méheim, helyszíni tevékenységeire. Úgy tudom, az ott található esetleges zúg építményekből nem várhatok se mézet se pénzt! De azért még történhetnek ott érdemleges figyelemre méltó eljárások.
Míg 2013 áprilisában újabb kíváncsiskodásba kezdtem a keretlécek fölött zajló élet körül. Újabb és újabb furcsaságnak tűnő eljárásokat lehetett ott fölfedezni. Csak hát, a méhészek, mint magam is, az évad alatt , idő, türelem, munkakedv, és akarat hiányában szenvedünk. Tartott az így nálam, közel 40 év alatt. Kivéve az utóbbi években. Most már leülhetek akár a nyitott kaptárom mögé, és órákon keresztül figyelhetek, mi történik abban. Sajnos, ma, 82 évesen, már így eljárni is fárasztó. Ezért 2013 év folyamán egy alkalommal, igyekeztem videó felvételekre rögzíteni a látnivalókat. Ezúttal mellékelném is azokat.
A próbálkozás abból állt, hogy az egyik, a már belső rezgésmérés, vagyis értesülés áramlatok megfigyelése, rögzítése alatt álló kaptáromra, egy üres, átlátszó, plexiből készített kaptárnagyságú dobozt helyeztem. E berendezés fedelének helyére Web kamerát, hozzá internetes rögzítést kapcsoltam. Ezen berendezés segítségével aztán tökéletesen és zavartalanul figyelhettem, magam is meg a « web kamerám » is , hogyan, mi, történik a nap folyamán a felső keretléceken. No persze nem töltöttem minden időmet a megfigyelésekre, már abba is hamar belefáradtam. Időnként azért oda ,oda néztem, milyen változásokat figyelhetek meg. Gondoltam, az eseményeket később, a számítógépem képernyőjén is föleleveníthetem.
A reggeli hűvösebb órákban, csak imitt amott lézengett, egy egy, méhecske a felső keretléceken . Majd a délelőtt folyamán, melegedett az idő, egyre népesebb lett a felület. A helyzet olyannyira fejlődött, hogy a kora délután folyamán, már izgalmas, tömeges, tolakodás volt ott, észlelhető. Ekkor már, hosszabb időszakaszokat fordítottam a megfigyelésekre, a kaptár mögött ülve.

A keretek tetején mászkáló egyedek a délelőtt folyamán, egyre inkább ténylegesen tevékenykedtek. Szinte zsongott ott az élet. Érdekes módon a bejárat felőli oldalon láthatóan, burjánzó volt a népesség sűrűsége, hátra felé, fokozatosan nyugodtabb, egyre ritkulóbban. Helyenként és időnként, a bejárati oldalon kisebb tömeg törekedett a keretek között a felszínre jutni. Odaérve, szinte tülekedést okoztak az ott tartózkodók között is. Ilyen forrongás nem sokáig tartott a felszínen, de mindig inkább a bejárati oldalon történt. Mintha csak ezen zavargó csődület közepén egy kiabáló szónok jött volna megrázó hírekkel. De a zsongás a felszínen előbb felpezsdült a közelbe tartózkodókkal, majd gyorsan szétterjedt, és egyben lecsillapodott. Vajon lehetséges elképzelni hogy az illető, zavargást okozó, hírvivő “tüntető” talán kívülről érkezett tevékenységre késztető jó hírekkel? Azokat éppen a keretlécek tetején kívánta terjeszteni. Elvégre is lejjebb, a keretlécek között, elsősorban fiasításos elfoglaltságok dühöngenek. Következés képen, így a kintről érkező hírek, semmi különösebb hatást nem válhatnak ki. Annál is inkább így, mert ott mindenkinek megvan a maga szigorú beosztása, amelyet nem lehet, csak , úgy, egy jó hírrel megszakítani! Ésszerű eljárással, a “jó” hírnök, közvetlen a bejárat előtt egyenesen a padlásra igyekezett. Minden bizonnyal ott, fönt, a keretléceken tartózkodik a nép, egy jó része, közöttük a munkanélküliek is. No lám ez utóbbiak is tudják, amikor már megemelkedett a hőmérséklet, nem ésszerű a fiasításos kereteken tolakodni, csak éppen híreket várni! No persze akinek van hőmérője is (mint minden méhecskének?), akkor már nincs is szükség gondolkodni se. Akinek nincs ott dolga, hagyja el a fiasításos kereteket!
Mialatt, kissé a háttérben, többen, nem is kevesen, rövidebb, riszálótáncot jártak. Egyesek, a keretléceken mászkálva, többször is így tettek. Mások, szemlátomást jöttek mentek, szinte céltalanul? Bizonyára nem így , csak én kétlábú emlős, a szemeimmel nem láttam a füleimmel nem hallottam. Vajon itt tartózkodók, a szabad, a munkanélküli egyedek? Minden bizonnyal nem véletlenül! Csak én balga kíváncsi, semmit nem tudok arról, hogy mi, mért történik ott?
Egy ilyen alkalommal, egy különleges esetet, azért sikerült, hosszabb ideig megfigyelnem. Egy riszáló tánc után, egy méhecske, szinte megdermedve állt meg, szétfeszített szárnyakkal, szétterpesztett lábakkal. Talán percekig mozdulatlanul, szinte megdermedve, várakozott. Ez idő alatt, számos “nemtörődöm, nem látom” méhecske ment el mellette! Egyesek egyenesen a tolongásban, nekimentek, majd fellökték, de szoba se álltak a megrökönyödöttel, mások a hátán keresztül is átszaladtak. Míg egyszer csak, egy, a többek között, megállt, talán egy “kíváncsi”? Mintha kérdezte volna, hol a baj, mi baj? Aztán pillanatok alatt máris takarítani kezdte a kérelmező testét. Gyors mozdulatokkal körbe körbe, a csápjaival dolgozott, különösen a torax körül, a szárnyak tövében, de bizony, máshol is. Történhetett az így 3-4 percig is, mialatt, a kérelmező, a szárnyait szétfeszítve mozdulatlanul, türelmesen hagyta, tűrte, a takarítást. Majd mindketten továbbálltak, elvesztek a tömegben. Ki tudja, talán még köszönetre is sor kerülhetett? Nem, egyetlen ilyen eset megfigyelhető, a rögzített videofelvételen is? Vajon létezne a család életének szervezésében egy “mentőszolgálat” is? Mintha csak a bajbajutott, kiabált volna, segítségért. De a közeli járó kelők, oda se neki, meg se álltak. Úgy látszik más sürgős dolguk, küldetésük lehetett. Azt pedig nem lehet csak úgy fölfüggeszteni ! Míg végülis, mintha egy valódi mentőszolgálat, meghallotta volna a « kiáltásokat » ! Ő aztán pontosította volna kérelem helyét, honnan jön a kiabálás, aztán a helyszínre sietett. Az “irgalmas szamaritánus” méhecske vajon hivatalból járt el így? Ha igen akkor a méhek találták föl a hivatalos mentőszolgálatot? Megy ez így, közel 80 millió év óta?
De mért is kerülhetett sor, ilyen műveletek elvégzésére és pontosan ebben az időpontban és pontosan a keretlécek tetején? Elvégre is viszkedhetek annak a méhecskének a “háta közepe”már korábban is. De nem, ö, jobb szerette azt nyilvánosságra hozni pontosan a padláson? Tudatában volt, hogy nem jó az ilyen gondozást ott lent igénybe venni? Tolongást okozni a fiasításos kereteken, a szorgoskodó tevékenykedők között ? Nem de IRET (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) így eljárni?
A felvetődött feltevések egy része, ma már felmérésekkel is bizonyíthatók. Legutóbb már sikerült rögzíteni a méhek esetében is, olyan időszakos, egyéni, a szoros értelmében vett “bekiabálásokat” kopogtatásokat is amelyeket feltehetően a különböző szolgálatban tevékenykedő egyének tesznek a családon belül . Csak ma még nem tudni pontosan, ki , mikor, milyen körülmények között és miért tesz így a méhcsaládban! A “Swarmonitor” EU -os kutatócsapat által 2014 évad alatt készült, több ilyen eset rögzítése megtörtént, mi több, már a számítógépembe is berögzítve. Ezen eljárás tanulmányozása, jelentése, ki, mikor, ki, hogyan, ki miért megfejtése a kérdés. Nem véletlen, ha ezen kérdések beigazolása nagy jelentőséggel bír, és mint olyan jelen pillanatban még titok fedi. A megfejtése, minden bizonnyal, több évadon keresztül, sok munkát, időt, fog igénybe venni.
Minden esetre, egy kis türelemmel, odafigyeléssel, bárki megfigyelheti a méhek ezen gyakorlati eljárását! Ki- ki, a saját méhesében, videóra is rögzítheti, majd, akár télen is, tanulmányozhatja a méhcsaládjai eljárását. A kísérleti méhesemben, csak egy családnál készítettem videó felvételeket. Vajon a megfigyeléseim érvényesek lennénék minden családra. Vajon az is lehetséges lenne, hogy más méhcsaládoknál mások, és mások a szokások, mások a bekiáltások, tájszólások? Még tovább: talán a magamfajta kétlábú emlősök társadalmában is így? Egyesek állítása szerint, valahogy ily módon történik az, akár méhészeti közgyűléseken is? Legalábbis, ilyen szokásokról hallottam a beszédes beszámolókból. Úgy érzem, magam is Így teszek időnként, én is, hasonlóan csak bekiáltok,a magyar méhészek közé , de hang nélkül, vagyis, az írásaimmal. Sajnos úgy látszik, azok is “rázósak” lehetnek mint a csupasz villanydrót! A gyakorlatban senki nem mer hozzányúlni, nem mer ellenérveket fölvetni. Lennének azok oly annyira életveszélyesek, mert vitathatatlanok? Megjegyezném, hogy a tárgyhoz vonatkozó videofelvételen, a méheim ténykedését nem én rendeztem! Állítom azok önkéntesen történt megnyilvánulások! De nem így a magyarázatok! Következés képpen szívesen vennék véleményeket Magyarföldről is! Egyben, kérem, legyünk bőkezűek, továbbítsuk bárhová, a tőlem kapott üzeneteket, “rázós bekiáltásaimat”. Igaz ugyan, ezen eljárásból, vagyis az üzenetek továbbításából nem származik közvetlenül, se méz, se pénz. Úgy tudom így ez akár a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is. Vajon, igazi megelégedést, csakis a pénz mennyiségéből lehet várni ?
Az írásaimért, a “bekiáltásaimért” nem várok, nem kapok pénzt! Mindezek ellenére a tapasztalataimat, megfigyeléseimet, boldog vagyok megosztani, a társaimmal, nem utolsó sorban a magyarokkal. Nem de így tesznek a méheink is? Ja kérem, azok csak esztelen állatok? Nem tudják mi a pénz, de tudják mi az igazi érték?
Még nincs késő?
Jó egészséget, érdemleges, terveket, kezdeményezéseket, azok sikeres megvalósítását az új esztendőben, de még, azon túl is, minden jóakaratú, IRET gondolkodású méhésztársnak.
joseph.bencsik@free.fr 2015 január
UI. Folytatás a későbbiekben, amennyiben az új esztendőre kapott jó egészség kívánságok megvalósulnak!

Kedves Imre!

Szívből köszönöm neked, hogy 2014-ben mindennap mellettünk álltál, és támogattad sikeres környezetvédelmi munkánkat.

Fogadd szeretettel videónkat, melyet neked készítettünk hálánk jeléül.

Az idei év végi videónk a 2014-es munkánkat, eredményeinket foglalja össze, ezt szeretnénk bemutatni neked. Nagyon izgalmas, akciókkal teli évet zárunk. Az összefogás ereje megint megmutatta, hogy ha sokan ugyanazokat az értékeket képviseljük, és valóban teszünk is azokért, akkor bármit elérhetünk.


Kérlek, segítsd munkánkat továbbra is, mert a te adományod ad lehetőséget arra, hogy évről évre működhessünk, és mindenki érdekeit képviselhessük. Mert tiszta víz, levegő és föld mindenkinek jár: mindenkinek, aki ma a Földön él, és mindenkinek, aki érkezik majd ide.

Szeretettel teljes, környezetvédelmi sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a magyarországi Greenpeace munkatársainak nevében.

Bencsik József

Hat méhészágazat szervezeti közösség, a szakminiszterhez, Mr Stephane Foll-hoz, fordult levélben, 2014 szeptember 26 án.” Abeilles et Fleurs “ 2014/11 oldal 6. Minden bizonnyal, megjelent az, mind a hat szervezeti szaklapon is, és internetes üzeneteken keresztül is.
Vajon, megéri a fáradságot e levél fordítása ? Lehet az tanulságos akár a magyar méhészeti ágazatnak is ? Ott kérem úgy látszik, nincs nehézség, legalábbis , nem olvashatok ilyen méhészeti lét nehézségekről a szaklapokban. Folyik az EU támogatás, nincsenek aggodalmak, nem kell siránkozó levelet írni a Miniszterhez , 6 szervezet nevében!
A francia méhészeti ágazat levelének, kivonatos, rövid fordítása :
Súlyos helyzet, 2014, drámai mézhozam zuhanás, számos méhész tragikus helyzetben. Sürgős intézkedéseket várunk: a károsult helyzet elismerését, kaptáronkénti támogatást, az adóterhek csökkentését, a méhészeti kellékek, tápszerek vásárlásához támogatást, a szociális tagdíjfizetések fölfüggesztését. Egy rész segítség nem mentő értékű, de törékenyebbeknek nélkülözhetetlen!
15 év óta csökken a termelő kaptárok száma, ezért kérünk nyomatékos intézkedést, minden lehetőséget megmozgatni. Egyedül a gyökeres ágazati változások lehetnek a helyzet magaslatán. Kell, hogy Állam meghallgassa a méhészek és az ágazat kérelmeit. Miniszter úr, kérjük a helyzet együttes megvizsgálását, találkozzunk, tárgyaljunk az irányzatok és az intézkedések, a méhek megmentésére, szakma fönntartására, az ágazat életben tartása ügyében
Válaszát várva . . .
Aláírások : Mme Sophie Dugué, UNAF országos méhésszervezeti alelnök, Yves Vedrenne, SNA országos méhésszervezet elnöke, Mme Marie-France Roux, a profi méhészek szövetségének szóvivője, Mr Joel Schiro a méztermelők szervezetének elnöke, Mr Vincent Michaud méz értekesítő szervezet képviselője, és Mr Thyerry Dolivet, a Paraszt szövetség méhészeti bizottság felelőse.
Mialatt a Magyar méhészet?
Az egyetlen méhésszervezet, és a VM miniszter, kölcsönös közreműködési szerződést kötött. Így, biztosítva a méhészek (jó)sorsa , no meg a miniszteri tisztviselők, jó sorsa is. Nincs szükség holmiféle írásos követelődzésekre, háborgásra. Az esetleges méhészeti nehézségek, ügyek, gondok intézésével, egyetlen szervezet foglalkozik . Nem hiába, jól megy a magyar méhészek sorsa,! A szaklapokban nem olvashatok se panaszok, se elégedetlenség, se követelések. Ők ketten,(VM, OMME) tudják mennyi támogatást tudnak folyósítani, hogyan, milyen arányban, kinek szétosztva, és ez a lényeg! Elvégre is, az Ö dolguk, azért kapnak fizetést ? Hát nem így volt ez a « Pártunk és Kormánya » uralkodása idején is? Az volt a jó világ ? Csak egy párt volt, és senkinek se volt megélhetési gondja ? Mindenkire figyeltek, az elégedetlenkedőket kizárták a“jó világból “ rosszabb esetben börtön!
Bevallom, mindkét magyar szaklap előfizetője és rendszeres olvasója vagyok ma is. Ugyanakkor, Franciában, három, országos szervezetnek, három külön szaklapját is rendszeresen olvasom. Miközben kapok híreket Angliából, Belgiumból, Németből és a világ minden tájáról, interneten keresztül is! Elismerem, a magamfajta kíváncsi méhésznek, ez nagyszerű tájékozódási lehetőség. Elvégre is, nem kötelező minden méhésznek ennyire igényesnek lenni. Elegendő legyen az IRET, (Igazságos, Részarányos Ésszerű Törekedő ) elvek szerint eljárni !
Időnként, bele, bele olvasok, a magyar Méhész Klub, a Méhész Fórum honlapon megjelenő bíráló vita csatározásokba is. Óriási idő, és energia ráfordításokat látok. Hosszú idők óta, valami olyan « Don Quijote
 » küzdelem folyik ott, egy szélmalom ellen ! Látom én így, talán rosszul 1500 km távolságból ? Elvégre is, ezen honlap is, mint a többi hírközlő eszköz, lehet mint egy jelzőtábla az EU országutakon! Márpedig azokat figyelni kell, el ne tévedjünk!
Mialatt, a Méhészet szaklap nem zavartatja magát a Syngenta, a Bayer és egyéb rovarirtó nemzetközi trösztök, írásait leközölni, és így ez, több alkalommal. Legújabban, 2014/11 szám 28-29 oldal. Ja kérem azok csak ártatlan rovarirtó védelemnek ! Megfizették bőségesen a leközléseket ! No lám “a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad »! Azóta se, és sehol nem olvastam, nem hallottam elégedetlenkedést, tiltakozást a méhészek és egyetlen érdekvédő szervezetük oldalán. Így a Méhészújságban is , senki se tiltakozik ilyen botrányos és többszörös megnyilatkozással szemben. Hová vezet akkor a Syngenta méreggyártó tröszt hírverése? A méhészet kibontakozásához, vagy halálához ? Hol keresni ez esetben, IRET elveket (igazságosság, Részarányosság, Ésszerűség Törtetés) Legutóbb is érdekes értesülésekre bukkantam a Méhész klub honlapokon. 2014 november 12- én megjelent « Szakpolitika Válasz 545 “ írásában. Szerencsére, ezekből a bíráló megjegyzésekből az “egypárt” szervezet, tudni fogja, hol a hiba, mit kell tennie, azok kiküszöbölésére ! Illő és ésszerű lenne az ilyen hasznos megállapításokat megköszönni, ha nem megfizetni, és a szerzőket bátorítani! Míg magam, az IRET irányú bátorítók között.
Ugyanakkor, nem kell elfelejteni, hogy , 25 évvel ezelőtt, szinte világszerte, össze omlott, csődöt mondott az “egypárt”rendszer. Így ez Magyarországon is, kivéve a méhészetet ! Érdekes módon a Méhész Klub, Fórum, honlapok is valójában, csak éppen e rendszer szabályait és végrehajtóit bírálják, de nem ajánlanak semmilyen más tervet, megoldást? Talán a Klubtagok is csak az “egy pártot” szeretnék kijavítani, majd abba szeretnének belépni, avagy , visszatérni? A magamfajta, öreg 82 éves Józsi Bácsinak nem könnyű eligazodni !
A magyar méhészet “focipályán”, jelenleg és évtizedek óta, csak egy csapat « játszik », legalábbis labdázik, önmagával. Versenycsapat hiján, csakis öngólt rúghat, annál is inkább, hiszen egy kapura megy a játék. Igaz ugyan van azért bíró is, talán több is mint kellene; egy óriási állami hatástalan fölösleges főtisztviselő, és tisztviselő sereg ? De azok, mit sem törődnek holmiféle IRET eljárással. Elvégre is, nem azért kapják a fizetésüket! Még inkább nem figyelnek, a pálya szélére került “eltájolódott” nézők, bekiabálásaira (az enyémre még inkább nem !) No meg, ezen elégedetlen bekiabálók között, sokan a régi játékosok is? Talán, nem fogadták volna el, az érvényben lévő megszavazott, játékszabályokat, “párt”irányvonalat?
Most azon morfondírozok, hogyan lehet egy csapatnak önmagával focizni. Versenycsapat, mérkőző meccs híján, nem derülhetnek ki a hiányosságok. Hogyan az összjáték, ki jó, a bal szélen, ki, a csatár? Két csapat esetén már lehet mérkőzés, 6 csapat esetén, már bajnokság is ? Akkor az is kiderül melyik csapat mire képes? Következmény , nem pangás, hanem, törtető haladás, fejlődés növekedés.
Jelezném, ha az IRET megjegyzéseimmel merészkedek előlépni, és így Magyarországon is, az azért mert ma is, kizárólag magyar állampolgár és egyben, időközben, szenvedélyes, kíváncsi, törtető, világszerte ismert és elismert műkedvelő méhész lettem. Csak a szülőföldemen nem ismernek. Jellegzetesen “Bibliai ” igazság? A hallatlan, és elviselhetetlen IRET merészkedéseim miatt, magam is a kiátkozott játékosok közé tartozok ! Még jó, hogy a kizártságomat 1956 óta volt szerencsém megszokni. Már abban az időben választanom kellett : egypárt rendszer = Szibéria, vagy szökevénykedés , Nyugat = több pártrendszer. Nem ok nélkül de « gazember » módra ez utóbbit, a nehezebbet, de az életmentőt, választottam az utolsó pillanatban, 1957 január 21- én, és 23 -án megjött a behívó is Szibériába! Az apám szerint többen hozták fegyveresen! Ezen “szökevényiségemet”, egyesek, nemrég, még írásban is fölrótták, mások kérték töröljem őket a címlistámról. Ja kérem az igazat nehéz elviselni, különösen amikor az, vitathatatlan!
Tudni érdemes: Nyugaton, szinte minden esetben, több méhészeti érdekvédő szervezet, működik. Azonban, a támogatások szétosztása nincs, semmilyen méhészszervezetre se bízva. Azokkal, egy független hivatal foglalkozik. A méhészérdekek védelme, itt nem abból áll, hogy a rendelkezésre álló támogatásokat, egy kiváltságos monopol szervezet intézze. Országos Magyar Méhész támogatási Egyesület) Ráadásul tegyen így, törvényesen kizárólagosan, tagdíj fizetés ellenében. A francia támogatásokat kiosztó hivatal se követelhet tagdíjat a támogatást igénylőktől ! Még akkor se ha azt megkapták, van tehát miből tagdíjat fizetni? Nem így Magyar földön : Aki nem fizet tagdíjat, az nem méhész, nem kaphat méhészeti támogatást ! Az eljárást, az alkotmánybírósági határozat is garantálja ! Magyaros, “egypárt”rendszeres eljárás ? Ezek szerint a méhészettel foglalkozók közel 30% -a nem méhész? Csak senki ne merje kifogásolni, az ilyen eljárást, mert aki így tesz, az, szervezet romboló, gazember! De nemcsak, így ez kérem mindazok esetében is, akik az IRET eljárásokat szorgalmazzák.
Ilyen körülmények között, az egyetlen, a monopol szervezet megújítására fordítandó fáradságot, energiát, nem de sokkal érdemlegesebb lenne , egy újabb egymástól független, méhész szervezet « focicsapat » kialakítására fordítani? A VM -től, az alkotmánybíróságtól nem kivételeket, követelni, hanem egyforma jogokat? Természetesen, és minden bizonnyal, a főtisztviselő urak nem jó szívvel vállalnák az ilyen helyzetből származó többlet munkát : két focicsapattal foglalkozni, egy helyett, amikor egy is sok! Nem beszélve a monopol szervezet tisztviselőinek fölháborodásáról. Elvesztenék kivételes előjogaikat, fizetésüket előnyeiket. A « pénz beszél. . . a kutya ugat. . . » ?
Újra ismételem, semmi esetre nincs szándékom, se alkalmam, se erőm, a magyar méhészek szervezeti ügyeibe cselekvően beavatkozni. De állok a focipálya szélén az eltájolódott “drukkolók” között, és időnként bekiabálok. “Hol a vendégcsapat, mikor kezdődik a mérkőzés?” Valaki a hátam mögött megjegyzi :“ Szegény kisöreg! nem látja, a meccs már régen folyik az “egy csapaton” belül! Hát igen, nagy bűn lehet meccsről álmodozni, két csapat mérkőzéséről, az “egy párt”rendszerben? Pontosan így volt ez a “pártunk és kormánya” uralkodása alatt. Volt idő hozzá szokni, 40 év alatt, 25 év nem elég arról leszokni. De az öreg úr, IRET elvekre hivatkozva csak erősködik. Nem hiába az ilyen vén balga képzelődés, illetékes helyeken, elviselhetetlen gazemberségnek számít ?
IRET = Igazságos, Részarányos, Ésszerű ,Törtető
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2014 december
Szabadon, bárhová továbbítható !

 Bencsik József





Tisztelt Európai Méhész honlap olvasói, ( vagy húszan?) és tisztelt többiek,  Kedves méhésztársak !
               
Újabb  rovarirtó ellenes Írások, jelentek meg  Franciában,  és még csak nem is a szaklapokban, (“Liberation” országos napilap 2014/11/14!) 
 
A.      Lásd a mellékletben ! Melléklet I. google drive
Melléklet II.+  összefoglaló fordítás az alábbiakban!
 
1.        Rovarirtók, a nagy mészárlás ! Sylvestre Huet írása
 
A neonikotinoidok tömeges alkalmazása,  megtizedeli a talajban, a levegőben és a vizekben élőket!
A « Nature » című szaklapban, jelent meg, a Sydney-i Környezet és Mezőgazdálkodási egyetemen végzett  és nyilvánosságra hozott több óriási tanulmány folytán. Az utóbbi két évben történt kutatások eredményei  szerint újra és újra kiértékelésre szorul , a neonikodinoidok 20 év óta történő  alkalmazása. Ma a gyártok által alkalmazott érvelések hamis állításokon alapulnak !  A gyártmányok alkalmazásának, több mint káros hatása a környezetre, a benne élőkre, a vizekre a levegőre, végzetes,  így az emberi társadalomra is. Míg,1991- ben, az Orlean-i  CHRS kutató intézet kutatója ; M Bonmatin még jó elgondolásnak vélte a csávázás alkalmazását. Ma teljesen megváltozott a tudományos véleményezése, de nem csak az övé !
Tömeges pusztulás a mikroélőlények között a termőföldben ! A csávázó méreg,  csak 5 % szívódik föl a többi vízben oldódik. A kezelt magvak alkalmazása, ma már a háztáji kertekben is használatos. Ily módon nemcsak a mezőipari területek közelében élők, hanem, a lakosság is, teljes egészében érintett. A neonicotinoid-os rovarirtók,  8000 szorosan  mérgezőbbek, mint a DDT valaha volt. A méhek élethossza a felére csökkent. A legfrissebb kutatások szerint a méhnépesség összeomlásának is egyik okozója. Az Avignon-I INRA  kutató intézet szerint, a beporzó rovarok és még pillangósok is tömegesen pusztulóban . . . rövid időn belül, teljesen fölborul a környezet egyensúlya, kipusztulnak a rovarpusztító madarak, a szabadban élő  állatok, a vízben a halak. . . Kimerül a talaj minőség, A termékenység mesterséges növelése és különböző kémiai szerekkel, történik. A szerek gyártóinak érdekösszefüggése, az ipari mezőgazdálkodással, végülis könyörtelenül a környezet lerombolása vezet. A mezőgazdasági ipar egyre magasabb hozamokra vágyik, mialatt  kémia szeripar, pontosan,  jövedelem többletet, egyre magasabb hozamokat ígér. Valóságos  érdekösszefüggés  a két ágazat között! Ily módon, a független környezet egyensúlyi kutatások, kimutatások hiányában, egyedül  a mezőgazdaság-kémia ágazat  érvelései érvényesülnek. Ugyanakkor és  egyben, figyelmen kívül marad a közérdek.
 
A “Francia  Tudományos Kollégium”  megbízatásával, fölhívás;
 
Technológia demokratikus kihívása!
2013 -ban leközölt tanulmány számos nemzetközi tudományos specialista tollából közöttük, Nobel díjasok: hogyan fölfedezni összehangolni a demokráciát a technológiai fejlődéssel. Egyesek szerint a tudományos kultúra. . . jobb megosztásában, több tudományos vitatárgy ismertetésével, figyelmes pozitív hozzáállással. . . Újságírók, kutatók több társadalmi felelősség vállállása szükséges. . . 
 
 
B.      Ugyanakkor, hogyan ezen nehézségek, magyar oldalon ?
C.      Például: Hol, milyen intézetekben (többen is ?) folynak méhészet-rovarirtók, összefüggési  kutatások? Melyik méhészeti szaklapban olvashatok a magyar  kutatásokról és eredményeikről írások, beszámolok, ebben, és hasonló  ügyekben?
Igaz ugyan, a Méhészet szaklapban 2014/11, a 28-29 oldalon a Syngenta  rovarirtó tröszt  fizetett magának  kétoldalas  tudományos kutatásokra hivatkozó, “neonikotinoid” védő írást : Állításaik szerint,  ezen szerek,  ugyan rovarirtók, de a méhéket nem irtják!  Azok tehát , akik a méheket is rovarok közé sorolják, azok,  nagy tévedésben élnek? No lám nem így   a Méhészet, szaklapban?
Mint tősgyökeres magyar méhészeti szaklap,  tárgyilagosan tájékoztatta olvasóit amikor megjegyzés nélkül leközölte a Syngenta rovarirtó gyártó nemzetközi tröszt  cikkét? Következés képpen, a szerkesztőség  egyetért a leközölt szöveg tartalmával? Ja kérem, megtehette ! Először is  Magyarországon szerencsére ma szabadság van!  Másrészt, a Syngenta  megfizette a leközlés díját  !  Nem de, megfizette az olvasó, amikor is megvette a szaklapot?  Olvashatja is a saját kárára?  Ismét,  mint mindig, nem a méhészek érdekvédelme a lényeges, hanem a “pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad“!  Sajnos ilyen és hasonló eljárás, ma is általános szokás, ? Mint olyan súlyos következményekkel jár. Ki törődne azzal, ha nem a tömeghírközlő eszközök, sajtó, TV szerkesztőségek, a politika?    
 Nem kell elfelejteni, hogy a méhészet szaklap, független, és mint olyan,  nem tartozik felelősséggel senkinek, legalábbis,  semmilyen  méhésszervezetnek, az egyetlennek se  ! Könnyű a dolga, szabadon leközölhet, megjegyzés nélkül  bármilyen szöveget. Senki sem tiltakozik, (a Greenpeace, és rajtam kívül?) Nem az első eset,  volt ez így már máskor is és  többszörösen? Lásd a korábbi ,  a Syngenta-val foglalkozó írásimban az Európai Méhész honlapon.  Ez esetben és általában  ezen a szaklapon a méhek és a méhészek védelme a fontos, és nem a pénz! Azokban, nem a rovarirtók mellett, hanem azok ellen a szó, az érvelés! Az eredmény, sajnos végzetesen  reménytelen. Sehol senki nem hőbörög. Így lesz ez ezúttal is? Talán nem véletlen? “A karaván nyugodtan halad, nem ugatja  a kutya se” (rajtam kívül?) nincs pénz, méhésztiltakozásra, kétoldalas ellenérvek leközlésére ! A szaklapokat olvasva, a magyar méhészek egyetlen szervezetében se gond az ilyen. Legalábbis nem lényeges akkor, amikor a támogatásokat kell osztogatni? Elvégre is, ott is a “pénz beszél de a kutya se ugat?. . .”
De hát, hol élnek a magyar méhészek? Hol vannak az érdekvédő szervezeteik ?  Hogyan jár el, mit csinál  az  egyetlen monopol  szervezet, akkor, amikor tömegesen  pusztulnak a méhek az országban ? Így ez, de  nem csak a rovarirtók hatására, hanem például “nyúlós” betegség folytán is. Egyes rossz nyelvek szerint dühöng “nyúlós”ragály,  az országban, akár  Gödöllőn is a KATKI -ban is ?  Hol olvashatók írások, tanulmányok védekező eljárásokról, elővigyázatosságokról, intézkedésekről, melyik szaklapban, honlapon mikor leközölve ?  Szívesen olvasnánk azokról, magyarul is, szívesen tanulnék azokból, magam  is, holott 25 éve ismeretlen a környéken. De nem találtam ilyen, írásokat a közelmúltban, de még csak az Interneten se, legyen az  a “vadhajtás” honlapjain. Hogyan lehetséges, az, hogy egyedül az Európai Méhész honlap bátorkodik ezen a téren megnyilvánulni ? Na és, hogyan lehetséges az tény is, amely szerint ezen merész honlap olvasottsága nem vált ki semmiféle növekedő visszhangot ? Például az október 17-én leközölt beszámoló, az INRA, Avignon-I méhészeti  kutató intézetben történt tudományos kutató értekezlet beszámolót, egy hónap leforgása alatt  mindössze 20 kíváncsi olvasta.  Szinte mintha csak senki méhészt nem is érdekelne a méhészeti kutatások, a méhészet jövője ?
Valóban, a magyar méhészek elvesztették volna a tájékozódási képességeiket, mint méheik,  a Syngenta-nenokotinoid csávázó szer hatására ? Egyes megfizetett tudományos megfigyelések szerint, (Syngenta!), ezek a   szerek nem irtják a méheket. Legalábbis,  ilyeneket  lehet olvasni  a magyar méhészeti szaklapokban. Így ez a méhészek szédítésére. No lám, nincs semmiféle méhmérgezés, hiszen nincsenek méhhullák a kaptár előtt, hangoztatott érvelések! Csak éppen a kint szorgoskodó méhek, útközben, munka közben,érintkezésbe kerültek valami szuper hatásos neonikodinoidos rovarirtóval, például, csávázott kukorica virágporral, avagy guttation cseppekben talált méreggel, majd részeg módon képtelenek  hazatérni! Talán, így a méhészek is részegek? A bódító Syngenta írások hatására, teljesen  eltájolódnak, rossz útra térnek, majd idővel, azon az úton el is pusztulnak? Kinek a gondja az ? A politikusok, a miniszter úr  azt állíthatja ; ilyen jelzésekről,  ilyen kérelmekről,  még inkább követelményekről nem hallottak ! No lám,  tessék  fölébredni, értesüléseket szerezni, ha máshol nem, legalább  a külföldi szaklapokból, avagy az Európai Méhész  honlapból, tessék továbbítani azokat széles körben! Hogyan, megállítani a méhek pusztítását, a méhészet kimúlását, a természet lerombolását! Nem csak méhészérdek, közérdek is! A kutya pedig, ne  ugasson, hanem,  harapjon, állítsa meg a pusztító karavánt !
Megküldeni  ilyen  üzenetet a Méhészet szaklapnak, úgy mint a rokon, természetvédő szaklapoknak, természetvédő szervezeteknek, az országos  napilapoknak , a TV szerkesztőségeknek.  Mi vár az eljövendő  nemzedékekre? Nem mindenki  gondja? Legalábbis nem azoknak akik a Syngenta-val és hasonló trösztökkel együtt értenek, mi több, annak pénzelésével közreműködnek. Aki nem így, annak persze nincs a Syngenta- val  versenyképes pénze. Képtelen akár a Méhészet szaklapban 2 oldalas méhvédelmi ellenérveket leközölni. Különben is, talán a szerkesztőség el se fogadná. Könnyű bizonyosságot szerezni ! Tessék egy rovarirtó ellenes kétoldalas rázós szöveg leközlését ajánlani, a kifogásokra válaszolni. Amennyiben, továbbra is vissza utasítva,  bizonyíték a méhészet elárulására. Sajnos a megvesztegetés minden szinten divatos az országban;  
Vajon  a közvéleményt is elszédítette a neonikotinoid-okat   gyártok és társai szemfényvesztegetése? Ezen a téren  “a kutya se ugat”? Talán a nemzetközi  “Greenpeace” nem így,  de annak sincs pénze a Méhészet-hez beküldött két oldalas rovarirtó ellenes írás leközlését megfizetni.  Tessék kipróbálni, megküldeni pl. ezen üzenetem, és  bárkinek!  Az eljövendő nemzedék jövője forog kockán!
 
                               Szabadon, bárhová,  továbbítható!
 
joseph.bencsik@free.fr      Lyon, 2014, November 22.
Volt “56”-os diák, Nyug. Építészmérnök,(1960, Strasbourg)
1960- óta Lyon-i lakos, szenvedélyes méhész 1970 -óta
Lásd : Ki fia, borja írásom Itt: Európai Méhész
 
 

Bencsik József

“Magyar méhes ősszel” egy francia szaklap címoldalán (10 ezer olvasó)!
Az “Abeilles et Fleurs”, az UNAF , az egyik francia országos méhésszövetség havonta megjelenő szaklapjának a címoldalán, egy hatalmas fénykép , címe: Magyar méhes, ősszel. A felvétel szerzője, Mr Henri Clement, a szövetség, ma, tiszteletbéli elnöke. (5. oldalon!)
Az elnök úr, nemrégiben járhatott a helyszínen, és a látottakat jellemzőnek találta, a magyar méhészetre. Magam is így, hiszen magyar szaklapok is tele, szinte egész évad alatt, ilyen és hasonló fényképekkel. Például Méhészet 2014/ 1/2/7/10- címoldalakon! De így, ez , évtizedek óta méhészeti falinaptárban is. Található azokból, akár az OMME bemutató méhészet listáján is. Az francia elnök urat, személyesen ismerem (1995). A szakvéleménye elismert, EU szerte. Vajon a címoldalon megjelent fénykép , követendő vagy elrettentő példa, a közel 10 ezernyi francia méhész részére ?
Kaptárok egymás mellé szorítva, végeláthatatlan sorban láthatók az előtérben. Míg a homályosodó háttér ködben is, zsúfolásig tele kaptárokkal a sűrű erdő alatt. Azok, egyenesen a földre hullott falevelek szőnyegén, a puszta földön kaptak elhelyezést. A kaptártömeg láttán, feltehetően profi méhész a tulajdonos. No lám, mint olyan, nem zavartatta magát így eljárni. A talaj nedvessége, fölszívódva a kaptárok aljzatába, nem lenne káros azokra, na és nem hátrányos, és nem veszélyes ,a méhcsalád egészségére sem ? Az a “kis” nedvesség, gombásodási veszély, nem számít? A méhbejárat ugyancsak a föld színén, de szerencsére, pillanatnyilag, a száraz falevelek megkönnyítik a méhek leszállását. De mi lesz, jön a hó, amikor penészedésnek indul a levélhulladék, majd el is rohad? A fák közötti széles folyosón beáramló fénysugarak, jó idő esetén, elősegítik a méhek tájékozódását. Vastagon, zavartalanul, áramlanak a ki -be járó méhek, a folyosó teljes szélességében, magasságában. Egyenesen előnyös, legalábbis a méheknek sokkal könnyebb közlekedési lehetőség, mint a sűrű fák magas ágai között bujkálni. Szűkösebb, hordástalan időkben az ingerült méhek kutatnak. A gyakorlat szerint, a folyosó elején elhelyezett családok népessége megerősödik, mialatt mások, hátul, az erdő sűrűjében elnéptelenednek. A gyengébbek megbetegszenek, majd kihullanak. A harcias, a törtető családok esetenként rablásra, adják magukat, így van ez sok esetben már augusztusban, amikor is az utolsó pörgetés alkalmával a méhészmester minden mézet irgalmatlanul kipörgetett. Egyes családok, szinte máris éhínségben, már a borukon érzik a veszélyes helyzetüket. A gyengébbek, képtelenek kivédeni, az erősebbek , a kutató méhek támadásait. Ez utóbbiak között lehetnek a közeli szomszéd telepről is. A gyengébbek között nem tudni, egyesek már, akár az nyúlós költésrothadásban fertőzöttek? Mire kitavaszodik , e rendkívül ragályos, halálos betegség alaposan elterjedhet. A lappangó, “nyúlós” -ban elfertőzött családok száma, kezdetben ismeretlen. De a tél folyamán a gyenge, cukorszirup tápanyag, vitaminok, és ásványi anyagok híján, tavaszra a családok között számos a megbetegedés. Majd kiderül a “nyúlós” tavaszi első vizit alkalmával, amikor is az már látványos! Mások, még csak csak fertőzöttek, de az nem látszik!
Jelen pillanatban 2014 októberben, “nyúlós” betegségi zárlat alatt közel 360 méhestelep számolható az OMME honlapján. Legyen azok mindegyike berendezve a francia szaklap címoldala szerint, akkor 360 X 300 = 108 000 család fertőzött a telepeken, nem számítva a közeli szomszéd telepeket, mind zárlat alatt. Hozzávetőlegesen a magyar méhállomány 10-12% -a? Valójában minden károsult méhész, a fertőzött telephelyén kénytelen zárlat alatt tartani az egész állományát, így a közeli szomszéd is. A zárlat folytán, még az egészséges családokat is, a fertőzés veszélye fenyegeti, így az egész állományt. A francia szaklapban leközölt fénykép messziről “kiabálja“ az erdő fái közé szorított telephely ragály veszélyeit ! Majd amikor kiderül a nyúlós betegség, akkor tulajdonos profi méhész a beteg családokat elégetni , míg a többiek elszállítása tilos. Majd, az évad végen ha bizonyítani tudja a betegség teljes megszűnését, eltávolíthatja a családjait a siralmas helyről. Addig is sok munka vár, a zárolt telepen, és abból semmi jövedelem, annál több aggodalom.. Ilyen veszélyek tudatában, a francia méhész számára, elrettentő példa lehet a szaklapjuk címoldala.

Ugyanakkor jelezném hogy Mr. Jean Riondet, a Rhône-Alpes vidéke (10 millió lakos) önálló méhegészségügyi hálózat titkárát, tegnap kérdeztem telefonon (04 78 02 19 87) költésrothadási esetek ügyében : A környéken, átlag alig egy-két eset fordul elő évenként! A zárlatok, a település hivatali helység hirdetési tábláján kitűzve! Nem hiába a francia profi méhészek úgy nevezett “ palettás” módszerekkel dolgoznak. Egy egy telephelyen nem több mint 10-12 paletta, rajta, 4-4 kaptárral, 4 irányba helyezve, vagyis összesen = 40-48 család. A paletták, szétszórtan, legyező formában lerakva. Egy másik telephely ily módon berendezve, legalább, 4 km távolságra helyezkedik el. Ily módon nem zavarják egymás röpkörzetét, és nincs ragályveszély..
No lám, pontosan, ugyanezen francia szaklap szeptemberi számának címlapján, egy virágos rét közepén, egy palettán, négy kaptárral, látható. Lásd a mellékletben! Vajon, van e valami összefüggés kimutatás ezen egymást követő a címoldal véglet között? Miért került e két véglet a becses címlapoldalra? Lásd a méhcsalád szegénységét, a francia oldalon, és a, zsúfoltság a négyzeten, a magyar oldalon,? Véletlen összefüggések? Avagy lehet e azokból a képekből, valami kész akart, versenykimutatásra gyanakodni? Vajon követendő vagy éppen elrettentő példának szolgál a magyar méhészeti eljárás az erdőben? Nincs magyarázat a fényképhez. A két címlap, (szeptember, október ) mégis két véglet, lehet az gondolkodásra késztető?
A francia szaklapok, leközölnek számos külföldi megnyilatkozást, szakmai eseményt. A legutóbbi számban (2014/10) például, Mr Simopierre Delorme tollából, három oldalon közöl, összefoglalókat, külföldön megjelent írásokról, Interneten található cikkekről. 8 különböző témában. Többek között: Kóstoló a tönk-Kaptárból, Az én kaptárom szétszórja a rovarirtókat, Kanada: újabb bírósági per a méhpusztulás ügyben, New York városában 160 kaptár, Galiciai méhészek a lódarázs ellen. . . Így a “Magyar méhes, ősszel “ , a címoldalon !
Ez utóbbi, önmagáról beszél, ráadásul franciául, és sokat mond! Nem így a magyaroknak! Ők benne élnek, jó vagy, nem jó. 360 méhes, zárlat alatt, benne, több 10 ezer kaptár, ezresével elégetve, sok, sok, hasztalan munka! Nem tesz semmit, majd lesz EU-os támogatás!(Szerk. Állami költségvetésből történik a kártalanítás) A “nyúlós “ pedig, évről évre, hallatlan mértetekben növekszik. Márpedig a szaklapok fegyelmi kötelessége, az “egypártrendszer” jóvoltából nincs hol jelezni, és nincs mit tenni évtizedek óta ! Ma, a 12 % -os “nyúlós”betegség, minden bizonnyal EU csúcs. Hogy, mi történik az EU méhészetben, mit gondolnak a francia méhészek,nem tartozik, sem a méhész szövetség, se a szaklapok gondjai közé. Lényeges az EU támogatás! Még jó, hogy szerencsére, a független, Európai Méhész , merészkedik ilyen híreket ecsetelni. Váljék becsületére! Kap is azért szemrehányást, fenyegetést nem is egyet, nem is egyszer! Magam is így. Ja kérem az Igazságosság, a Részarányosság, az Ésszerűség, a Törtetés, (IRET) és hozzá a becsületesség, mint olyan, régóta lényegtelen álláspont az országban! A pénz beszél, a kutya ugat, a karaván , halad! No meg, a “nyúlós”, gátlástalanul terjed?
Tessék továbbítani, de nem csak a 360 zárolt helységek károsultjainak!
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2014 november

Bencsik József

Méhészeti értesülés kóstoló Francia földről, hozzávetőleges rövid fordításban!

Érdekes méz-hírek az «L’ Echo “ francia újságból, 23/10/14
Röviden :
Kedvezőtlen időjárás folytán, 2014 soha nem látott mézhiány állt be, az isteni nektár fogyasztóinak. Méhpusztulási évek, hozzá rossz időjárás, nem kímélte a francia, olasz és EU méhészeket. A francia fogyasztok kedvence, az akácméz leginkább hiányzik a piacon. A kereskedők nem találnak tiszta, egynemű virágmézet. A francia mézágazat termékei egyre csökkenőben. 1995 -ben még 32 000 tonna, míg 2013- ban már csak 15 000 tonna volt a termés. Alaposan megnövekedett, a mézbehozatal. Ez utóbbi, nagymértékben EU–on kívüli , Kína és Dél-amerikai eredetű. 2013- ban végzett minőség és hamisítás ellenőrzés 10%- os rendellenességet mutatott ki. Ilyen hamisítások elkerülésére néhány tanács a fogyasztónak : Válasszanak biomézet, pontos földrajzi eredetűt, kerülni a meghatározatlan keverékeket, válasszanak a méhész által üvegezett árut, ha lehet egy virág eredetű, mézet, virágport, mézharmatot.

joseph.bencsik@free.fr 2014 november

Cikk francia nyelven itt elérhető: Google Drive