Tisztelt Méhészek, méhészet iránt érdeklődők!

Közeleg a jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid felhasználás korlátozásának egy éves évfordulója. A méhgyilkos vegyszerek gyártói beperelték a korlátozást meghozó Európai Bizottságot és a brit kormányzattal karöltve az Európai Parlament elé akarják hozni vitára a tilalmat. Ezért a Greenpeace és a Növényvédőszer Akció Hálózat, illetve a biológiai növényvédelemmel foglalkozó cégeket tömörítő szövetség, tudományos csoport közös és nagyon sikeres konferenciát tartott az Európai Parlamentben, hogy a döntéshozatalt további vegyszerhasználat korlátozására és a jelenlegi korlátozás kiskapuinak (pl. 120 napos derogáció) bezárására, a biogazdálkodás támogatására vegyük rá.
(program: http://sos-bees.org/wp-content/uploads/2014/10/Program-Symposium-Feeding-Europe-with-fewer-pesticides_new.pdf , rövid beszámoló: http://nepszava.hu/cikk/1038576-kevesebb-vegyszer-egeszsegesebb-elelem/ )
Sőt, itthon sem passzívak, ahogy a Méhészet című lap novemberi számának 28-29. oldalán is olvashatták - igyekszünk megválaszolni és blogunkon mindenképpen olvashatják a teljes terjedelmű választ.

Holnap a Szentendrei-szigeten, Szigetmonostoron bemutatjuk "Mérgek vagy méhek?" című kiadványunkat, amiben azt a kérdést igyekeztünk körbejárni, hogy tényleg csak méhgyilkos vegyszerekkel lehet-e élelmet termelni vagy van más út is. (csatolva a meghívó, a kiadvány pedig szombattól letölthető honlapunkról)

A rendezvény első alkalma egy ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ névre elkeresztelt országjáró túrának.

Szívesen látjuk Önöket holnap, pénteken 17 órától Szigetmonostor Faluházában!

Tisztelettel,

Tömöri Balázs
Greenpeace kampányfelelős

Email: balazs.tomori@greenpeace.org
Mobil: +36 20 469-69-09 Skype: tomori_balazs Twitter: Green_Bob

Bencsik József
November 4 -én jelent meg a « la Croix » országos napilapban egy méhészeti írás. (lásd a mellékletben)

Röviden :

Bizonyító összefüggések a varroa atka « destructor” és a vírusos méhbetegségek között.

Új Zélandból érkezett 22 atkamentes kaptáron, az Avignon-i INRA intézetben végzett kísérletek szerint a vírusos megbetegedések, 1,6- 3,1 szeresére növekedtek az varroa atka fertőzés hatására. Olyan ezidáig ismeretlen vírusok is megjelentek amelyek például a “csonka szárnyú” méhek születését okozták, mások a méhek röpképtelensége folytán, a földön, tájékozatlanul cél nélkül szaladgáltak. Fanny Mondet írása a PlosOne Pathogens folyóiratban jelent meg elsőként. Az atka okozta fertőzések ugyancsak közrejátszanak a méhpusztulásokban. Következés képen szükséges figyelembe venni az atka másodlagos pusztító hatását is, a méhcsaládokra!
A Jarnioux-i méhesemben, egy erősebben fertőzött család méhein hasonló jelenséget tapasztaltam az év folyamán. Gyógyszert, kezelést, senki nem tudott tanácsolni.
Esetleg el indíthatnál egy körkérdést is: ki tapasztalt hasonló jelenséget Magyarországon?



Nagyobb méretben itt Google Drive

Bencsik József
az INRA kutatói intézetben, Avigon-ban, a legutóbb (09/29-10/5/14) megtartott « EU. Swarmonitor konszorcium » nak nevezett, tudományos-vállalkozói tanácskozásról.
Jelen volt a « kozorcium » minden tagja, míg magam, mint meghívott vendég, csak az összefoglaló zárógyűlés estélyén. Természetesen, némi nyilvánosságra hozható értesülésekhez jutottam. Vajon, érdektelenek lennének azok a magyar méhészek részére ? Nem lehet tudni ! A rajzás előjelzési kutatási eredmények, és annak gyakorlati alkalmazásának feltételei, a megvalósítás lehetősége volt a napirenden. Egyben, beszámoló a kutatások előrehaladottságáról, egyrészt, másrészt ajánlatok tanulmányozása a használatra alkalmas eszközök, műszerek, előállítására.
Talán érdemes újra jelezni, hogy a « konzorcium » vezetésének felelősségét, Dr. Bencsik Martin, a Nottingham-i Műszaki Egyetem, fizika – matematika tanárára bízta az EU pályázati bizottsága. A csapat tagjai között az angol, a német, a belga professzionális méhészek elnökei, egy angol (Arnia) és egy német (Kapaz) mérleg és műszergyártó, valamint, Yves le Conte, a francia, INRA kutatóintézet vezetője, és Dr. Szombathy Csaba magyar kommunikációs kutató, szerepelnek .
A közelmúltban, először (2009) a Montpellier-i Apimondián, Bencsik Márton nyilvános előadást tartott a kongresszus tudományos műsora alkalmával. Már akkor sikerült rezgésmérés segítségével, napokkal előre kimutatni a rajzás bekövetkezését. A Nottinghami Műszaki Egyetem jóvoltából, a felfedezés odáig emelkedett, hogy maga az EU kínált a téma kibontakoztatásához nemzetközi pályázat finanszírozási lehetőséget. A pályázat, teljes egészében nyitott volt. Az EU államok, szakmai érdekeltjei így a magyarok is, természetesen pályázhattak. Magam, külön is megküldtem a pályázati felhívást úgy az OMME -nek mint a VM- nek, ha jól emlékszem még a NAK -nak is. Mindhiába, se Nottingham- ban se Lyon -ban senki ténylegesen nem hatott vissza. Az ajánlat tehát teljesen érdektelennek bizonyult a magyar szakkörökben. Míg végülis a Méhészet szaklap egyik apróhirdetésében bukkantam Dr. Szombathy Csaba “információ-kommunikáció” szakember mail címére akinek ugyancsak megküldtem a pályázatot és aki, meglepetésemre, elvállalta részvételét.
Időközben az EU-s pályázat segítségével, a kifejlesztő kísérleti próbák teljes mértékben igazolták a kirajzás tökéletes kimutatását 10 nappal annak bekövetkezése előtt. Mi több a kirajzási veszélyét ma már, akár sokkal előbbre, több kevesebb biztonsággal, ugyancsak jelezni lehet. A “labda” ma már a műszergyártók pályáján gurul. Kérdések az asztalon, ki fog, mit, gyártani, forgalomba hozni ? Hogyan megosztani milyen részarányos megoldással, ki milyen mértékben jogos a találmány kihasználásában ? Így az persze mint az angol, a német, a belga professzionális méhészek esetében is. Valójában a szóban forgó EU-os pályázat célja nem is annyira a kutatás elősegítése, hanem újabb rezgésmérő műszerek, gyártásának, forgalmazásának mielőbbi kezdeményezése, a vállalkozások beindítása.
Részemről, 2009- óta, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon számos helyen és alkalommal írások jelentek meg a rajzáselőjelzés rezgésméréssel téma körül. Már akkor úgy véltem, hogy ebben az esetben valódi méhészérdekekkel állunk szemben. Minden gyakorló méhész érdeke a kirajzást valamilyen módon uralni. Senki méhész nem szeretne megszökött rajokról hallani, rajokat elveszíteni. Úgy látszik nem így Magyarországon?
Érdekes módon, a magyar nyelven írt, szétküldött írásaimra, felvetéseimre ez idáig semmi tényleges visszahatást nem tapasztaltam ezen a téren. Milyen következtetéseket lehetne ilyen helyzetből levonni ? Mintha csak a magyar méhészek részére a téma teljesen érdektelen lenne, az idő óta is. Lehet e jelenséget úgy venni, mintha Ők, jobb szeretnének a kiszállt rajokat esetenként elveszíteni, azok után szaladgálni, majd azok betelepítésével bajlódni, fáradozni, mint rajzáselőjelzéssel törődni ? Jó, jó, el kell ismerni : Így is lehet méhészkedni. Nagyapáink is így jártak el ! Nem sajnálták a fáradságot. Ezt nem lehet nekik fölróni, nem volt választásuk. No lám, a sok, sok, unokáik is így ? Ugyanakkor, és elvégre is ma se kötelező az idő, a munka, a fáradság megtakarítására törekedni !
Na meg aztán egy rajzáselőjelző készülék ráadásul pénzbe is fog kerülni. No lám, azt már érdemes lesz megtakarítani. Márpedig ha így, akkor semmi értelme ilyen készülék használatának ajánlatára visszahatni. Nem de így igaz ? Azok a bolond németek , angolok, franciák, belgák . . . akik érdekeltek, a rajzáselőjelzésben, vessenek magukra a balgaságaik folytán! No lám, lehet az ilyen állásfoglalásból ésszerű következtetésekre is jutni? Egyben bizonyság lenne arra, hogy mennyire balgaság a gyakran emlegetett “IRET” eljárás (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) ? Rajzáselőjelzés rezgésméréssel? kit érdekel az ? Talán majd akkor amikor már a németek a franciák . . . gyártják a műszereket, amikor annak alkalmazása divatba jön világszerte, és nem utolsó sorban akkor amikor majd kapnak magyar méhészek az ilyen műszerek megvásárlására EU támogatást? Ugyebár nem de okos, és érdekszerű azt kivárni? Nahát akkor, várakozzunk ! Az nem kerül pénzbe, de kár hogy ahhoz nem lehet EU támogatást kérni.
joseph.bencsik@free.fr 2014 október. 14.

Bencsik József
Egy újságíró “hír és eseményvadász” fedezett fel bennünket. Most az EU kutató “consortium” együttes, döntő, összefoglaló, nemzetközi gyűlésére készülünk amely az INRA kutatóintézet Avignon-I székhelyén lesz megtartva október 1 és 5 között. Jó magam úgy mint a Márton fiam közreműködése folytán, két Magyar érdekelt is közöttük (Szombathy Csaba teljes jogú és Szecskó László meghívott) Párhuzamosan készülődés a MILÁNÓ 2015 világkiállításra.

« Abeilles et Felurs » szaklap májusi számából.
Talán egy kicsit illik a legutobbi írásomhoz. Mérgezett vizet isznak a méhek a talajszinten!

Bencsik József
Egy napon, a méhesemtől 150 méterre, a szomszéd terület tulajdonosa, nyitott fészert állított föl a két nyerges lova számára. Egész télen szénával, abrakkal etette őket, inni is adott minden nap számukra, de még a fölgyülemlett trágyát is kihordta alóluk. Míg, a kicsit lejtős területen, a lovak vizelete, kicsurgott a lovak lába alól. Eljött a tavasz is és akkor, szemlátomás jelentős méhrepdesés zümmögött a méhésem és a lóvizelet mezeje között. Mindennapos útszéli eset volt az ilyen, még a gyermekkoromban. Ma azonban különleges, ritka, a környéken lovakat látni. Valamikor, régen ők voltak a mezőgazdaság erőforrásai. Úton útfélen lovak ürülékével, vizeleteivel lehetett találkozni . A méhesem pontosan olyan műveletlen területen kapott elhelyezést, amelyet,a múlt század elején még, csakis, lovakkal műveltek. Most, több mint 100 éve, elhagyott, vad, terület lett.
Ma annál inkább nem látni lovakat, de minduntalan találkozni lehet, traktorokkal. Csöpög is azokból némi olaj, meg üzemanyag is, de azokra nem járnak a méhek! Nem véletlen, hiszen még a kipufogó csőből is elviselhetetlen szagok, füstök, budös gázok áramlanak ki. Még rosszabb, rovarirtókat fecskendeznek ezekkel, a virágos mezőkre. Nem hiába lett abból nélkülözhetetlen gazdasági feltétel. Míg lett az a méhek, és a méhészek számára, rémálmom. Pusztulnak is a kaptárok lakói tömegesen! Már a permetező traktorkezelők is, újabban, gázálarcot kénytelenek viselni.
Érdekes módon a számítógépeink Web oldalain, számos értesülés olvasható a lovak vizelete körül. Ugyanakkor, semmi arról, hogy miért járnak arra méhek. No és vajon csak isznak abból egyet, mert éppen megkívánták, vagy hazahordják ? Feltehető, hogy hazahordják, valahogy így az itatom tiszta vizével is? Minden bizonnyal mindkettőre szükség mutatkozik a családban. Az is könnyen feltehető, és magyarázható, hogy a lovak vizeletében nélkülönözhetetlen életszükségleti anyagok, ásványok, sók találhatók. Nos ha így, akkor hogyan viszonyulni, egy IRET szellemben ténykedő méhésznek? (IRET= Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető)
Térjünk vissza egy kis gondolkozóra, a méhesembe, ahonnan tömegesen járnak a méhek, a szomszéd lovai alá. Márpedig a lóvizelet 150 méterrel távolabb fekszik. Hát akkor miért járnak oda, mert megéri a fáradságot? Tegyük fel, hogy szomszéd lovainak fészere nem 150 méterre hanem 1 km -re fekszik. A méheimnek pedig oda kell járni, amennyiben, közelebbre, nem találni lovakat, és csurgadozó lóvizeleteket. Ez esetben milyen fáradsággal, idővesztegetéssel, korai öregedéssel jár annak kihasználása a kaptárjaink lakói részére? Jó, jó, vannak méhészek akik úgy tartják, azoknak vizelethordó méheknek az a dolga, hogy megfelelő forrásokat keressenek, találjanak maguknak. Elvégre a virágokra se járnak akármilyenekre, nem de? Különben is kitől kapják ezek a méhek a megbízatást, arra, hogy éppen lóvizeletet, és csak azt hordjanak ?
Márpedig IRET eljárás szerint érdemes lenne minden méhes előtt ivóvizes, és ásványvizes (ló-vizeletes) itatókat helyezni, azok szintvonalát rendszeresen felügyelni a méhészévad alatt. Legyen az méhek “sörözője”! Mi több, érdemesnek mutatkozna tanulmányokat indítani : melyek azok az ásványanyagok, sók, savak, amelyek szükségesnek mutatkoznak és milyen arányban ,a méhcsalád életviszonyainak egyensúlyához. A mai méhészeti szaklapokban, külföldön se könnyű ebben a témában szakértesüléseket olvasni. Magyarországon is, csak a tápszerek, és a “méhpatika” hirdetéseiben lehet ilyenről olvasni. például: “Amit szeretnek a méhek “, Méhészújság 2014/08 31. oldal, Méhészet , 33. oldal. Tíz féle, ásványi anyag jelei , mint, CO. P.E, Na., Mg., . . . + gombaölők+ de vitaminok, felsorolása is, olvashatók. A táplálási sziruphoz is csak 15-20% -ban tanácsos keverni az ajánlott tápanyagból, amelynek belső részarányossága, ismeretlen! Talán éppen ilyen formában szeretik azokat a méhek ? A hirdetés szerint, ugyanis, a méhtakarmányt , az “íze, és cukortartalma miatt a méhek szívesen fogyasztják”. No és persze valami édesítővel, kényszerítik a méhekre, mint valamikor a gyerekeket, a keserű gyógyszerek elfogadásához ?Mi több, van abban “ásványi, anyag receptúra” is! Sajnos, nem tudni, van e azokban lóvizelet, legalábbis az abból származó ásványokból, és milyen arányban? Pontosan így például a francia “Abelles et Fleurs “ szaklapban is (2014/08)
Ugyanakkor IRET lényegesnek és érdemlegesnek mutatkoznék a méhcsalád ásványanyagi szükségletét kísérletekkel, további megfigyelésekkel pontosítani, úgy a minőségében, mint a mennyiségében. A méhecskék, a lóvizelet iránti mutatott érdekeltsége irányadó lenne. Ugyanakkor kitenni a kaptárok elé olyan édesítő nélküli itatótálcákat amelyekben különböző feltételezett ásványi anyagok lennének, ismert arányban, föloldva. Megfigyelni, melyik itatóba hányan és mikor jártak a méhek. Lehet, hogy történtek már ilyen kísérletek, próbálkozások, de azokról nem sokat tudni. A szaklapok úgy nyugaton mint Magyarországon szívesebben leközölnek például, a méhpatika hirdetésekben oldalszámra menő igazolatlan állításokat. Nem véletlenül! Azokat jól megfizetik! A hiszékeny “Pista bácsi” méhész megveszi a csodás gyártmányokat, tele ásványi anyagokkal vitaminokkal, gombaölőkkel. Nem tudni miből mennyi, és milyen arányban, és miért éppen, és egy jó adag cukorral, hát, hogy azokat fogadják el a méhek! Az én “hülye” méheim meg, jobb szeretik a ló vizeletet, édesítő nélkül! Ja kérem, azok olyan oktalanok mint a gazdájuk!
No persze, lenne bőven miről tanakodni a lóvizelet további sorsáról a kaptáron belül. Vajon, hazatérve a megbízott beszerző és szállító méhecske máris kiabál : ki kér az itókámból? Valódi sör! Mennyit akarsz? Avagy máris viszi szállítmányát a közös a raktárba, úgy mint a mézet, vagy a virágport? Feltehető azonban, hogy a fészer mögött fölszurcsölt lóvizelet, nem eredeti , természetes formában lesz raktározva. Nem is található annak nyomai a mézben! De kire van bízva, és hol történik a “desztilálás” a finomítási folyamat? Míg a raktározás, történhet kaptárbontás alkalmával megfigyelhető számos ,kisebb, nyitott sejtekben, a felső keretlécek között, esetenként a tetején is. Ezek, többé, kevésbé, mélyek, és kizárólag fölfelé néznek, és soha nem fedelezettek. Időnként némi kevés folyadék is csilloghat bennük. A méhek valóban látogatják is azokat, hosszabb, rövidebb ideig. De azt már nehéz megállapítani, hogy hoznak e vagy visznek abból. De miért készültek ilyen sejtek, ha nem valamit tárolni azokban, legyen az ideiglenesen? Minden esetre az összes ilyen nyitott sejt, a család rendelkezésére áll. Minden méhecske szabadon, fizetés nélkül vehet azokból ! Esetenként, egy egy méhecske, egymás után több sejtbe is belepillant! Keresi a kívánatos csemegét, vagy sőt a levesébe, vagy letesz oda valamit? Másokban, időzik hosszasan. Lehet abban ugyanis esetleg kristályos anyag, amelynek éppen, hiányát érzi? Magam, oktalan, méhész is, szükség esetén, a fölszolgált ételekhez sőt kérek! De csak annyi teszek abból, a levesembe amennyi éppen kell! A méhecske bogaraim is, feltehetően így! Csak annyi lóvizeletet hordanak haza amennyi kell, és nem többet? Vajon, a “méhpatikus” is tudja, milyen ásványi anyagok, és mennyi , és milyen arányban, és mikor szükséges. Vajon így az őszi etető cukoroldatban, például a család téli fűtéséhez is? Az én méheim úgy látszik tudják: a nyár vége felé egyre kevesebben járnak a lóvizeletre, avagy, abból már raktároztak eleget télidejére is? Míg a Pista bácsi szerencséjére van “méhpatika” lehet az akár több mint “sós”! Lényegtelen, elvégre is az Öreg Úr megfizetett érte! Nem kívánom a méhpatika szirupokat gyártók halálát! Ellenkezőleg ajánlanám ásvány, mint ló vizeletet itatók gyártását, hozzá a szükséges, sók, ásványok szolgáltatását! A méheink tudni fogják miből, mennyi kell!
Írás, szabadon továbbítható, az itatótálca fényképpel ! Kérdés: vajon mire szolgált a nagy tükör a háttérbe helyezve?
Válaszokat a www.europamehesze.atw.hu honlapra küldeni, Az esetleges visszahatások elemzésének beütemezése, betervezve!
joseph.bencsik@free.fr 2014 szeptember

Bencsik József



Ugyanezen cím alatt, már megjelent 2013.05.03-án a honlapon “Syngenta”- börtön, avagy a magyar méhészet kimúlása I., ebben a témában fogalmazott , egyeseknek « rázós » írásom. Váljék a honlap becsületére! Történt az, miután Méhészet szaklapban (2013/04) megjelent a Syngenta, közismert, méreggyártó tröszt, kezdeményezése : « Méhlegelők telepítése ». No lám a tröszt tudja a méhéket nem csak irtani, hanem támogatni is ! Az még csak érthető, ha a Méhészet szaklapot nem érdekli holmiféle IRET (Igazságos, Részarányos, ésszerű, Törtető) háborgások. Ezekből semmi haszon! Elvégre is, a szaklaphoz nem tartozik semmilyen méhészet érdekvédelmi kötelezettség. Megkapták a méreggyártó tröszttől, a leközlés díját, a többi meg nem fontos. Sajnálatos módon, most újra felszínre került, ezúttal egyenesen a Méhészújsàg 2014 augusztusi számában is.
Bátorító meglepetésként olvasom ugyanakkor az OMME Elnök Úr egyben a Méhészújság igazgatójának gondoskodó vezércikk írásait , úgy mint a tudósító híreket, az újság minden egyes számában. Jó volt olvasni a helyérdekű szervezetek beszámolóiról is. El kell ismerni : az elnöki felelősség óriási. A kötelességek tömege , a tennivalók óriási súlya, állandóan a vállán. Nem véletlen ha, elkerülte figyelmét a méreggyártó Syngenta csalafinta fogása. Lehetnek ilyen nehézségek a szervezeti szaklap szerkesztőségében is ?
Nem könnyű a tájékozódás. Vannak ugyanis, akik,  hátulról, csalafintás ajánlatokkal sompolyogva közelednek . Így, például, a Syngenta méreggyártó tröszt. No lám! Ők nem akarják irtani a méheket a szereikkel, hanem egyenesen segíteni, támogatni akarják a méhészeket, virágos méhlegelők telepítésével ! Tessék, telepítsetek virágos mezőket, útszéli területsávokat a magyar méhészek, és oda járjatok méhészkedni és nem pedig a Syngenta rovarirtó gyártmányokkal mérgezett repce, napraforgó, . . . táblákra. Nem de csalafinta, egyben hatásos elgondolás? Könnyen lehet ilyet eljárásokat ajánlani az egyszerű ártatlan János bácsi méhészeknek, oly annyira, hogy még a méhészeti szakemberek figyelmét is elkerüli.
A mindkét szaklapban megjelent cikkek fényképei, tökéletesen kimutatják, messzire kiabálják a csalafintaságot. A 26-ik oldalon már cím fölötti nagyobbik fényképen látható, egy virágos mező, az erdőszélen, de sehol egy kaptár! Az egyik oldalon már lekaszálva, a másikon teljes virágzásban. A közeli szomszédban, a virágos mezőben, meg olyanféle ipari mezőgazdász repcetáblája sárgállik. No, gazdája, már bizonyára, a Syngeta rovarirtók, gaztalanitók, gombairtó. . . szereket is használja.
A Syngeta Kft elgondolása szerint az erdőszéli fák alá telepített kaptárok méhei csakis a Syngeta Kft által létesített, virágzó mezőt látogatják, és rá se néznek a virágzó repcetáblára! Holott, azok is, a röpkörzetben vannak . No de ezek a méhek, ugyebár nem bolondok! Oda már nem mennek, tudják, hogy azok a Syngenta mérgezettek! Azt csak éppen az odatelepedett méhész nem tudja, és az így jó!
Míg a kisebbik képen a virágos útszél menti virágmező, közvetlen szomszédságában, valamiféle Syngeta méreggel csávázott növénysorok sokasága látható. Még csak ezek után fognak virágba borulni. De nagyobb esőzés alkalmával a csávázó szerek a talajból a felszínre kerülnek, amelyekből a a méhek is ihatnak (neonikotinoidok 5 400 szorosan mérgezőbbek mint a régi DDT!) Ugyanakkor “guttation” Sygenta mérgekkel telített cseppekből , reggelenként a méhek is legelhetnek .
Ez idő alatt, a virágzó útszélen, felvilágosító, hirdető táblákon, hasznos értesülések olvashatok a Syngenta virágmezők dicsőségére. No lám, nem de méhészeti, jót akaró bizonyítványok ezek?
Tessék, menjenek a méhészek a Syngenta virágmezőkre, és ne a tröszt mérgeivel kezelt ipari növényekre! Nem de (IRET) Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető rendszerű elgondolás? No persze a méhek is “tudják” milyen fontos szerepet játszik a biováltozatosság a táplálkozásukban. A nap folyamán szorgalmasan kutatják mindazokat a virágokat amelyek pillanatnyilag a leghatásosabb, a legfrissebb virágport termelnek. Azt is tudják, hogy az egyoldalú táplálkozásnak súlyos és hátrányos következményei lehetnek . Éppen ezért akár a Syngenta-kukorica virágporát is, esetenként gyakorta gyűjtik is, legyen az rovarirtóval csávázott növény.
Ma azonban már nem divatos keskeny kukorica ültetvények beszorítása más ültetvénysávok közé. Mint ahogy történt régen, az akarva akaratlanul, esetenként szerte szétszórt vegyes területeken termelt, repce, here, napraforgó . . . sávokon. Ma mezőgazdasági termelés, iparosodott, mi több (OGM) egynemüsített. Ma, hatalmas összefüggő területeken, gépek segítségével, öntözéses eljárással, csávázott veteményezéssel, műtrágyázással, ipari módon történik a termelés. A Syngenta tröszt is azon fáradozik, hogy így folytatódjék! Hol itt, a méhészet jövője? A pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad! De mennyire így , amikor még a kutya se ugat ! (magam se?) ? Legutóbb pedig biztató eredménnyel járt a magyar méhészeti ágazat fölháborodása, az akác fajta kizárása, EU -os ajánlata ellen. Vajon nem így a méheket tömegesen írtó szerek ellen is? Örvendezhet a Syngenta tröszt? Az mezőgazdasági iparban, kiadós a jövedelme!
Egy, csak egy reménye lehet a méhészeknek : a biogazdálkodás elterjedése! Tessék azon fáradozni!
Francia földön a méhészeti szaklapokban nap mint nap folyik küzdelem a mezőgazdaság vegyszerezése ellen. Legutóbb, (2014/08), rendkívül megrázó egyoldalas vezércikk, Mr Belval, elnök (UNAF) tollából . Ajánlatos lenne minden fölvetett méhészeti nehézséget magyar szemszögből is elemezni! A 7-ik oldalon szervezeti sajtóközlemény neonicotinoidokkal szemben. Tudományos kutatások kimutatták annak káros hatását már a biováltozatosság csökkentésével is. Beszámoló a 4-ik “Biováltozatosság” országos gyűléséről, míg a 9-ik Oldalon a “Langedoc-Rousillon “ vidék méhészei különleges nehézségeiről, a szenátusban, szemben a VM miniszterrel. A 10-ik oldalon, az UNAF szövetség elnökének levele, a VM miniszterhez, a Pireneusok és Tarn vidékei elszenvedett méhveszteségek ügyében. Majd a 24 -25 oldalon “Colloque” a Szenátusban a méhek tiszteletben tartása a mezőgazdaságban, 173 képviselő által aláírt határozati javaslat ügyében. Míg, a 26-ik oldalon egy oldalas levélminta, amelyet, bárki méhész vagy szervezet, aláírva, megküldhet a képviselőjéhez : támogassák a 173 képviselő parlamenti kezdeményezéseit a méhek, a környezet védelmében. Majd a 28- ik oldalon, hivatkozási pontok fölsorolása. A további oldalakon, szokásos szakmai, gyakorlati, elméleti, írások. Ez utóbbi rövid felsorolás, kis rávilágítás a francia méhészeti szaklapok, vegyszer iránti túlérzékenységére, közöttük , allergia a Syngenta gyártmányaira!
Elnézést kérek a Tisztelt Olvasóimtól, az lRET (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) szellemben fogalmazott megjegyzéseimért. Elismerem, nem könnyű azokat esetenként elviselni. A Syngeta Kft az ilyen nehézségek elviseléséből meríti bátorságát, és nem utolsó sorban a megélhetését . Örüljön az aki nincs rászorulva ez utóbbira!
joseph.bencsik@free.fr 2014 augusztus

Újra előveszem ezt e témakört .
Egy levélrészlet
Azzal kapcsolatban írok Önnek, hogy én ugyan sem méhész, sem kézműves nem vagyok..de gyermekkoromból sok emlékem van a kasos méhészkedésről, mert a falumban igen elterjedt volt korábban ez az hagyományos módszer.
Mindig is szerettem volna megtanulni kast készítei, sajnos Erdőbényén ahonnan származom, már az utolsó ezzel foglalkozó bácsi is elhúnyt, így már nem tudom a tudásukat megtanulva továbbadni a következő generációknak.
Így ha ajánlata áll és szívesen megtanítana valakit ennek az ősi mesterségnek néhány fogására én szívesen fogadnám a tudást.

A régi oldalon bővebben.
Kas készítése

Bencsik József
A méhek dicsőségére , avagy a 2015 évi világkiállítás angol pavilonja. Klikk ide expo

Wolfgang Buttress UK Pavilion Milan Expo 2015 Walkthrough from Wolfgang Buttress on Vimeo.

Néhány éve, egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ökológia, EU szerte. Milánóban 2011 -óta minden évben rendszeres világkiállításra kerül sor, május 1, és október 31 között, ilyen tárgyban. Természetesen interneten is hozzáférhető értesülések láthatók, olvashatók (BE expo Milánó) már 2015 évre betervezett kiállítási tervekről is. A kiállító országok ki, ki , a maga módján kiállítási csarnokot tervez, és valósít meg ez alkalomra. Tárgy, avagy jelmondat szerint a téma röviden  : « Az Emberiség Táplálása, Energia az életre. » A Magyar pavilon és az abban bemutatott tématervek, műsorán, így került sor, például az ország ásványvizei, forrásvizei, gyógyfürdői, és nem utolsó sorban folyói, tavai, vízkincsei bemutatására .
E jelen írásban, a szóban forgó esemény, az UK angol királyság kiállítási csarnoka, és annak témája lesz. Nem véletlenül ! Az kérem, egyenesen és pontosan a méhészettel és a környezetvédelemmel kapcsolatos. A dolog úgy történt, hogy többszörösen, és akaratlanul, magam is érdekösszefüggésbe kerültem ezzel az angol kiállítással. Történt ez így, pontosan a Márton fiam, rezgésmérési kutatásai a kaptárban , folytán. Azok eredetileg, Jarniouxban, 2008- ban, a vidéki kis házam előtt kialakított kis méhesemből indultak ki. Kezdetben, a kísérleti kutatásokban magam is szorgalmasan részt vettem www.elsevier.com/locate/compag
Már az első kísérletek nagyszerű eredményeket szolgáltattak. A felmérések, és azok matematikai elemzése alapján, a méhcsalád rajzási előkészületei bebizonyosodtak 10 -12 nappal a kirajzás előtt. A kísérletekről gyakran készítettem beszámolókat is a www.europaimehesz.atw.hu honlapon. Az első, kezdeti eredmények bemutatásra kerültek 2009 évben a Monpellier-i Apimodia világkiállításon. Érdekes módon nem sokan figyeltek föl azok mélyebb értékeire. 2010 -ben például, a VM, akkori főtisztviselői, lehetetlen feltételekkel utasították el a kutatási kapcsolatajánlatot. A fölismerő, tudatos visszahatás, először, nem Magyarországról, hanem egy EU bizottságtól jött. Nemzetközi “EU-konzorcium” díjat kapott (1,4 millió € értékben ) már 2012 -ben, a további kutatások kifejlesztésére. A megfigyelések, a felmérések, az elemzések , ma is folyamatban vannak, a “konzorcium” országaiban. Lásd beszámolóimban. Valójában az EU konzorcium még nem hozott nyilvánosságra semmi értesülést a kutatások eredményeiről. Nem véletlen hiszen azok még folyamatban vannak és azokat ezidáig még nem védi szabadalom.
Végül is, az “EP expó Milánó” Angol pavilon tervezője kereste föl a konzorcium vezetőjét, Dr. Martin Bencsik Mártont, részvételi ajánlattal . Két nap múlva az angol VM -be is berendelték, majd rövid időn belül hivatalosan is kinevezték mint az angol kiállítás legfőbb témájának, vagyis az angol ökológia kiállítás méhészeti igazgatójának. Fölmerül a kérdés :honnan tudott az angol VM arról, hogy milyen kutatásokat végez Dr. Bencsik Márton ? Feltehetően a Nottingham-I Műszaki Egyetem által , a témában kibocsájtott, sajtónyilatkozatból ? De megjelent az angolul is magyarul is és olvasható ma is www.europaimehesz.atw.hu honlapon, Magyarországon is.
Ma, amikor ezek a sorok rögzítésre kerülnek már 2014 évben járunk. Időközben sok víz lefolyt, nem csak a Dunán, Budapesten, de Londonban, a Temzén (Tamise) is! Egyre inkább nyilvánvalóvá vált a rezgésmérővel történt kutatásokkal elért eredményének jelentős értéke, nem csak a méhészet gyakorlatában. Hatásos eszköz a környezetváltozás, a megállapítására, az esetleges mérgezési életveszélyek előjelzésére, majd megállapítására is. Ezeken keresztül, több mint hasznos, életkérdés, lehet, tehát akár a “kétlábú emlősök” életkörülményeinek tanulmányozására, védelmére is. Kiderült ugyanis, hogy az alkalmazott módszerek, nem csak rajzáselőjelzésre alkalmatosak, hanem sok más rendellenesség kimutatására is. Miután a méhcsaládok bensőséges létösszefüggésben állnak a környezettel így a rezgésméréssel történt rendellenességek, környezetrombolások, betegségek, fertőzések, mérgeződések nagyszerűen kimutathatják a környezet bioegyensúly változását, károsodását, vagy növekedését . A kaptárok ugyanakkor, nagyrészt, emberközeli környezetben helyezkednek, így az esetleges veszélyek előjelzése hatásosnak ígérkezik ugyanott, a közelben élő lakosság számára is.
Hamarosan divatba jött kaptárok elhelyezése a városi emeletes házak tettéjére. 2009 -es Monpellier-I Apimondián, ezt az eljárást, a francia UNAF méhésszervezet által kezdeményezett mozgalom jelmondatként is hirdette: “Méhek a Környezet Őrszemén”! Így most már előtérbe kerültek, újabb összefüggések, újabb tervek: mint egy nemzetközi megfigyelőhálózat kialakítása, pontosan, rezgésmérővel felszerelt méhcsaládok alkalmazásának segítségével. Nem lehetetlen, hogy éppen Anglia szeretné megszervezni, fönntartani egy nemzetközi ökológiai megfigyelő, jelző, hálózatot? Talán még az is elképzelhető, hogy ilyen feltételezésekből lett az egyesült angol királyság UK, Milánói pavilonjának főtémája 2015 -ben a méhészet? A kialakult események könnyen gondolkodóba ejthetnek egy magamfajta (IRET= Igazságosság, Részarányosság Ésszerűség Törtető) gondolkodni törtető kétlábú emlőst.
Ki figyelmeztette az angol kormányt, politikusokat, az angol VM -et, a méhészet alapvető fontosságáról ? Hogyan találták meg, azt a személyt, (Mártont) akinek kutatásai éppen ilyen elképzelésekbe, tervekbe pontosan illeszkedik? Hogyan lehet elképzelni azt,hogy ma, a 2008 -ban kezdődő rezgésmérési kutatások, bizonyítékaira, épül, majd a körül fog forogni, az angol királyság környezetvédő hírneve ! Ki gondolta volna akkor, a méhek által keltett, és a méhcsaládon belül történő tudatos, és folyamatos jelrendszer, rezgések, mérésének  ilyen pályafutásra ?
No persze, és természetesen, nem lehet az ilyen kérdésekre választ találni az EP expo Milánó internet értesülések, hirdetések fergetegében. Mint ahogy nem tudni pontosan, ki, valójában Dr. Martin Bencsik ha csak azt nem, hogy a Nottingham-I Műszaki Egyetem matematika fizika kutató professzora. Végeredményben a kiállítást látogató nagyközönségnek ennyi, elegendő is. Közöttük kevesen tudják, valószínűleg senki , hogy a születésétől, egészen a nagykorúságáig, kizárólag Magyar menekültnek számítódott, hivatalosan is. A szülei ugyanis mindketten, mint “56 -os”magyar menekültek, kizárólag magyar állampolgárok voltak, azok ma is! Ja kérem a sárga olasz méhek se változtatják meg a színüket amikor Itáliából, Franciaországba kerülnek, méghozzá az akaratukon kívül! Valahogy így kerültünk mi is Francia földre amikor leszálltunk a menekülteket szállító vonatról. No persze előzőleg mégis csak választanunk kellett, akkor még fiatal lánynak és a magamféle nőtlen fiatalembernek is: Nyugat, vagy Szibéria! 1957 januárban ez utóbbi már szorosan, és nagyon közelről fenyegetett ! A választás ugyan nem volt nehéz, csak a határozat és a végrehajtás ! De megérte a fáradságot? Mindez a méhek dicsőségére ?
joseph.bencsik@free.fr 2014 július

Bencsik József


Gondolatok “A csávázószerek és a méhek” című beszámoló körül.
Méhészújság 2014/04 old: 20:“ Növényvédelmi Tudományos Napok” a Magyar Tudományos Akadémián. Méhvédelmi oldalon, Dr. Tóth Péter OMME szaktanácsadónak köszönhető egy érdemleges előadás. Úgy tudott, “mindkét szakterület naprakész ismerője” Váljék becsületére, fölhívta a figyelmet a, méhvédelem jelentőségére ? Feltehető, hogy ő volt az egyetlen ilyen?
Ha így, akkor az előadás, 1/66= 1,51 % -ban volt része a tudományos napok előadásainak? Míg a 26 kiállított poszter, között, talán egy sem! Ezen matematikai részarányosság szerint feltehető, hogy a méhészeti tevékenység, a mezőgazdasági ágazatok összességében, nem tesz ki többet mint 1,51 %. Ezen alacsony arányosságra gyakran történik hivatkozás, a méreggyártók részéről. E tény, más oldalról, bizonyság is: Feltétlenül szükséges figyelembe venni az IRET =Igazságosság, Részarányosság, Ésszerűség Törtetés, feltételeket együttesen és nem, külön külön.
A méhek értéke? Lényeges kérdés! Így már felmerülhet az igazságosság kérdése is : Vajon a méhek csakis 1,51 % -os arányban, termékenyítik meg a mezőgazdasági növények összességét? Ja kérem, ilyen kérdések, már nem tartoznak a növényvédő szerek gyártó trösztök gondjaihoz. Ők tudják mivel foglalkoznak, első sorban, hát igen, kizárólag növényvédelemmel. A méhek csak zavaró, hátráltató, kellemetlen tényezők. A vegyszer iparnak nem kenyere a méhvédelem!
Éhínség fenyeget számos népességet, világszerte, növényvédő szerek hiányában! Szabadkoznak így, szinte minden alkalommal. Ilyen körülmények között, hogy jöhet számításba a méhveszteség? Nem de jelentéktelen az éhínséghez képest! A méhek mezőgazdasági megtermékenyítő szerepe is lényegtelen? Ugyanakkor, tudományos kísérleteket pénzelnek olyan növények előállítására, (OGM) amelyeknek nincs szüksége méhekre, se megtermékenyítő beporzásra.
Hogy vannak hátrányok is? Azokról jobb nem tudni! A növényvédő szerek alkalmazása ugyanis előbb utóbb ismert és ismeretlen betegségeket okoznak? Így ez nem csak a szerek használóinak, hanem a környezetben élő állatvilágnak, közöttük a magamfajta kétlábú emlősöknek is. Legyen szabad egy megtörtént esetre hivatkozni: Paraguay ország szója-bab mezők szerkezelőit rendőrkordonnal kellett megvédeni a lakosság föllázadása folytán . Lásd “Abeilles et Fleurs” szaklap 04/2014 fénykép is 40. oldal. A környéken ugyanis aránytalanul számos ismert és ismeretlen megbetegedés lépett föl. Az orvosok szerint az alkalmazott szerek az okozok. Paraguayban nem csak a méhek, de a lakosság egészsége se számít! Holnap talán már Magyarországon is így?
Szerencsére Dr. Tóth Péter föllépett a rovarirtók, méheket érintő pusztulási veszélyek ellen. Vajon mások is így a környezetben élő vadakat, madarakat, halakat fenyegető veszedelemmel szemben? Voltak e orvos -kutatok akik, a magamfajta kétlábú emlősök betegségi veszélyekről tartottak volna előadást? Avagy nincs szükség ilyen elővigyázatosságra. No lám, Paraguayban sem volt arra szükség!
A beszámoló, harmadik oszlop közepén, Dr. Tóth Péter valóban tárgyilagos és találó meglátása szerint : “A rendelkezésre álló adatok ismeretében a talajok és a talajvíz további vizsgálata viszont elengedhetetlenül fontos feladat lenne”. De miért is csak lenne ? Talán azért mert a szóban forgó konferenciának tárgya, kizárólag a növényvédelem ? Francia gondolatjárás és kifejezés szerint az ilyen szellemben rendezett konferenciák esetében a méhvédelem, csak olyan, mint egy piszkos hajszál amely a föltálalt leves (tudományos értekezlet!) felszínére került? Nem de ki is fog kerülni onnan mihamarabb, és nem véletlenül! Elvégre is, az ilyen kutatások, tárgya, közel sem növényvédelem ?
Méhvédelmi kutatásokra nincs pénzelés! Nem titok, a méreggyártók, hatalmas befektetésekkel pénzelik a növényvédelmi kutatásokat. Míg a méhészek csak nem képzelik, hogy ugyanazon pénztőke eléjük szalad tárt karokkal, méhvédelmi kutatásokat pénzelő ajánlatokkal? Az ilyen befektetések ugyanis nem növelik a jövedelmeiket, ellenkezőleg, terhelik, de nem csak, hanem egyenesen csökkentik a legyártott szerek forgalmazását! Nem hiába, Dr. Tóth Péter szerint “elengedetlenül fontos feladat lenne, de csak lenne? de nincs aki pénzelné, ilyen kutatások beindítását, elvégzését. A magyar méhészek, és EU országok méhei, a természet ösztönrendje szerint (többletjövedelem , haszon hajszolás) nem számíthatnak kíméletre, a méreggyártók részéről.
Az igazi szervezeti feladat úgy tudott, sehol Nyugat Európában, nem az EU támogatás szétosztása. Valójában az, semmi esetre se tartozik a szakmai feladatok közé. A méhvédelem sokkal fontosabb! Már csak azért is, miután előbb utóbb egyre inkább pusztulnak a méhek, csökkenni fog, megszűnik a méhészkedés, rövidesen nem lesz szükség semmiféle EU támogatás szétosztására ! Jelen pillanatban, ugyan még megy az, de mi lesz holnap? Nem hiába jelentette ki Dr. Tóth Péter mi az ami “elengedetlenül fontos lenne” vagyis a méhvédelem? Tapsolnak is a méreggyártók szolgálói, tudományos kutatok a Tudományos Akadémiákon rendezett értekezletek alkalmával csak éppen nem a méhvédelemnek!
Tudni érdemes, hogy a nyugati EU méhésszervezetei számos esetben egyenesen bojkottálják azokat az értekezéseket amelyek a rovarirtó trösztök pénzelésével épültek. Tesznek így sajtóközleményeben, összefognak rokonérzelmű szervezetekkel, közösen tiltakoznak a minisztériumokban. Előttük, az sem titok, hogy nemzetközi ipari trösztök erős nyomást fejtenek ki a politikai hatalom birtokosai felé is. Magyar példa is rendelkezésre áll.
Tanulságként, 2012 év folyamán a neonicodinoid rovarirtók gyártói hivatalosan kérték a legyártott szereik forgalmazási engedélyét Magyarországon. Ám akkor, a VM által összehívott Növényvédelmi Bizottsági ülésen (2013/02/18 ?) ezen méhmérgező szerekkel szemben nem történt elutasító állásfoglalás. Vajon történhetett ez így a méreggyártók nyomására? A nemzetközi Greenpaece szervezeten kívül semmi ellenkezés nem történt. Az összehívott, válogatott specialisták, talán nem is akartak, ellent állni, elutasítani, a forgalmazási engedélyt? Így történhetett meg a méhek gyilkolásának engedélyezése neonikodinoidokkal. Szerencsére időközben EU -os tilalom került napvilágra. Lehetne valami tanulságot e tényekből levonni? Ki fogja megvédeni a méheket és vele a méhészetet ha nem éppen és pontosan és első sorban a méhészek, avagy Dr. Tóth Péter, egyedül?
Márpedig, IRET elgondolás alapján, a méhek védelme, ezen keresztül a szakmavédelem, első sorban, és igen természetesen szervezetei feladat, kötelesség. Legalábbis így ez Nyugaton. Ott, a méhészek szervezetei minden (V)M határozatot és közhatalmi állásfoglalást szigorú bírálat alá vetnek? Az IRET szellemben való eljárás, nem de elengedhetetlenül fontos feladat lenne” mindenütt ? Régóta elfogadott www.europamehesze.atw.hu honlapon ! Váljon becsületére !
joseph.bencsik@free.fr 2014 Június