Bencsik József
Több mint évtizedes, bedugult, elzárkózottság után, most, végre egy reménysugár születőben a magyar méhészetben. Immár rendszeresen működik a magyar méhésszövetség saját szaklapja, a Méhészújság. Az utóbbi hónapokban némi reményteljesebb szervezeti hírek is olvashatok abban.
Mint kívülálló, természetesen, nem kívánok beleavatkozni se a szervezet, se a szaklap ügyeibe. Ugyanakkor, honnan, és hogyan képet alkotni a magyar méhészetről ha nem, immár a két szaklapból? Szerencsés helyzet, ma már ugyancsak így, a magyar méhész részére is! Nagy haladás, óriási előny ! A természet törvényei szerint a két szaklap akaratlanul is kénytelen lesz, egymást, figyelni, mi több, igyekezni egymást, képességekben, és minőségben is túlszárnyalni.
Igy működik a helyzet az EU -ban, Francia földön is. Esetenként, több mint 70 éve, három országos, és egy féltucat helyi szervezeti szaklap áll a méhészek rendelkezésére ! E helyzetből, jelentős előnyök származnak, legalábbis, így az, a Francia méhészeti “kis hatalom” esetében. Ilyen, tavaszi, csábító illatok, hasznos előnyök, várnak a magyar méhészekre is, amennyiben a szaklapok erőfeszítései nem egymás, ellen, magyaros veszekedésekre szolgálnak. Máshogyan, sokkal érdemlegesebbet tenni! Többek között, mi történik a méhészet terén, az EU országaiban, a nagyvilágban!
Szerencsére, ma, a szervezeti elnök, a nyugati szokásokhoz méltón, tetszetős vezércikkeiben, fontos értesülések, helyzetjelentés olvashatok. Ilyen eljárás a közelmúltban hosszú idő alatt ismeretlen volt! Már maga a változás, külön elismerést érdemel. Valóban reményteljes kezdet. Elismerés az új szervezeti elnöknek ! A természetes kezdeti nehézségek leküzdése után, nem csak a szervezeti tagok, de a kívülálló méhészek, köztük magam is, szívesen tájékozódok a magyar méhészet helyzetéről. Feltehető hogy a szerkesztőség se veszi rossz néven, amennyiben külföldön is érdeklődést keltenek.
Hol, melyik országban, mi történik, hol, ki, hogyan állnak a méhészek, a kialakult, egyre változó, helyzettel szemben? Legyen az például a rovarirtók, és alkalmazásával, avagy a szakmai törtető újításokkal, változásokkal kapcsolatban. Legyünk törtetők, legyünk, a siker élvonalában ? Na, jó, jó, de miért, és mire legyen figyelmes, hol, és hogyan értesüljön egy szervezet amikor nem is rendelkezik saját szaklappal? Abban a meggyőződésben él, hogy minden megy rendre nála. Legalábbis ment így, ezidáig. Egyedül, mopolhelyzetben, méhészeti “nagyhatalom” tudatában él? Semmi ok, kimozdulni a meghitt bizonyosságból, kockáztatni, egy biztos helyzetet ?
Egy példával is lehet szemléltetni. A magyar méhészek 65%-a biztos abban a berögződött meggyőződésében, hogy az NB vízszintes kaptárok ma is tökéletesen illeszkednek a korszerű méhészkedési gyakorlathoz! Csak éppen azokat ma már nem lovas kocsival szállítják. Mi több, gyártják is azokat, ma is,úgy mint mint 100 évvel ezelőtt, de most, már korszerű gépekkel. Az a kaptár, kérem, ma is működik remekül! Nem rég, még csak, vitatárgy se lehetett a méhészek között , az egyetlen szaklapban? Talán azért, mert ez utóbbi nem is a méhészeké? Márpedig aki ilyen (NB) kaptár korszerűségébe berögződött meggyőződést vitatja az nem is lehet szakember? Így ez külföldön, akár az egész világon, senki nem ért igazából, a méhészet mesterségéhez ?
Mialatt a nyugati méhésszervezetek, kivétel nélkül keresik kutatják, akár a külföldi szaklapokban megjelenő újdonságokat is. Minden francia szaklapban, minden hónapban, 2-3 oldalon, több beszámoló olvasható a más országok szaklapjaiban megjelenő méhészeti újdonságokról. Az utóbbi időkben szinte semmi, a magyar oldalról. Magam is szívesen böngészném azokat. Teszek is így, francia és EU oldalon. Legyen az a szakmai megítéléseim mérlegelése, megváltoztatása érdekében. Remélhetőleg rövidesen így a Méhészújságban megjelenő írások hatására, más oldalról is?
A legutóbbi különleges külföldi hírek között, a francia Abeilles et Fleurs, 2014/04, oldal 41. fénykép is, néhány érdekesség: Parguay, szója-babot termelő óriás területeit rendőrcsapatok védik a permetező személyzetet a munkálatok alatt,! (Photo, ABC Color, du 09/02/14) Kiderült ugyanis, hogy az alkalmazott rovarirtók, és különböző mérgező szerek okozta súlyos betegségek gyakorisága folytán, a környék lakossága föllázadt. . . . Avagy: A “Lyme”a méhészek betegsége (Canada).
Ugyancsak érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy ezekben szaklapokban, minden hónapban, a 3-4 oldalon, olvashatok a helyi szervezetek fényképes beszámolói is! Így az pl. a Rhone megyében, Lyonban. Saját helyi értesítő, saját honlap: www.rhone-apiculture.fr ott is olvashatok írásaim (Tribune libre=szabad szószék). Reméljük, kinyílnak az ablakok a Méhészújságban is, friss levegő áramlik be a helyi szervezetekből is. Rövidesen, ilyen eljárások, különleges, hírek, mint a belső szervezetek hírei is megjelennek abban. Elvégre is, e szaklap, az országos, és egyben az összetevő helyi szervezetek tulajdona! Minden, méhészetre vonatkozó érdek, kerüljön előtérbe! A megújult szervezeti vezetőség eljárása, állásfoglalása, úgy mint a Méhészújság szaklap, bátorítást érdemel, a szélesebb nyitottságra törekedésért, a becsületes eljárási akaratáért. Járjon szerencsével, míg ezen az úton halad!
Egy kis történelem! Tanulságos! Tegnap még, egyetlen szaklap, a Méhészet, elvégre is nem tartozott, és ma sem tartozik, semmiféle hivatalos felelősséggel, csakis, a tulajdonosainak, senki másnak, akár méhésszervezetnek! Néhány független, vidéki szaklap, kezdetben ugyan létezett, az országban mint a Méhészújság (Szolnok), mint a Dél-Magyarországi Méhész, (Baja)? De a vezetőségi önkényuralom megalakulásával ezen szaklapok ellen, egységbontói vádakat emeltek? Előbb megfenyegették, majd megfojtották azokat? Ily módon igyekeztek biztosítani önkényuralmukat ? Egyeseknek, származhatott is e helyzetből, a hivatalos előnyökön túl, némi, nem hivatalos jövedelem is? Márpedig ha így, akkor nem de érdemes lenne azokat visszaszerezni?
Ez utóbbi feltevés, valóságára enged következtetni, a Méhészújság 2014/05 második, oldal lapalján, olvasható hír :egyesek hivatalosan is kifogásolják a szervezeti megújulást. Talán ily módon szeretnék visszaszerezni az elvesztett kiváltságaikat, előnyeiket, avagy az eltakart jövedelmi forrásaikat? Különben, mi értelme, így eljárni, semmiért fáradozni? Hacsak nem a dicsőségért, az egység, az “egypárt-rendszer” dicsőségéért? A NAK- nál tett feljelentésük egyben vallomás, írásos bizonyítvány? Nincs kizárva, hogy a Méhészújságot is jobb szeretnék ugyancsak nem látni? Elvégre is évtizedes, berögződött látszat szerint, nem de, eddig sem volt szükség semmiféle szervezeti, önálló, szaklapra. Talán, így ez ma is? Nehogy rejtett igazságok, bírálatok, nyilvánosságra kerüljenek, más, független hírforráson keresztül? Európai Méhész honlapot is, többszöri fenyegetéssel igyekeztek kiközösíteni. Az egyetlen, amely ellenállt! Váljon becsületére!
Írásaimban, mint mindig, igyekszem az IRET (Igazságosság, a Részarányosság az Esszerűség, és Törtetés) szellemében eljárni. De a közelmúltban, hosszú időn keresztül, az ilyen eljárás nagy bűnnek bizonyult! Ma talán nem így? 81 évesen, se anyagi, se egyéb előnyökre, nem törekszek. Aki érdemlegesnek tartja az írásaim olvasását, tessék, bárhová továbbíthatja!
joseph.bencsik@free.fr 2014 május.

Az 1990-es évek óta a beporzó rovarok száma egyre drasztikusabban csökken. A magyar méhészek elkeseredetten tapasztalták, hogy a méhpusztulás tavaly télen a 20-30%-ot is elérte. Nemcsak a házi méhek, hanem a vadon élő beporzók is veszélyeztetettek: az idei adatok szerint a poszméhek negyede a kihalás szélére került.

Segítek a méheknek!

A Greenpeace fenntartható mezőgazdaságért és a méhek megmentéséért folytatott kampánya mellé állt Vajna Tímea is. A Fővárosi Állatkerthez tartozó Holnemvolt Parkban vele közösen avatta fel a Greenpeace az ország eddigi legnagyobb méhmenedékét.

Fotó : Járdány Bence /Greenpeace

A méhmenedékekkel a beporzó rovarok pusztulására kívánjuk felhívni a figyelmet. Egy-egy ilyen menedék több száz beporzónak, magányos méheknek, katicáknak és más hasznos rovaroknak ad otthont. Szükségünk van rájuk, hiszen...

Minden harmadik falat ételünket a beporzóknak köszönhetjük! Képzeld el, milyen lenne életed, ha a vacsoraasztalról eltűnne a krumpli, az alma, a répa, a barack, a málna, és még csokit sem tudnál enni.

Azért küzdünk, hogy a beporzók pusztulásának egyik fő felelőseként ismert méhgyilkos vegyszereket ne használhassák tovább Európában. Eddig a legveszélyesebb 7 mezőgazdasági vegyszerből négyet sikerült betiltatnunk.

Az ilyen eredményekhez szükség van a te segítségedre is.

Bizonyára tudod, hogy nem fogadunk el támogatást sem cégektől, sem kormányoktól: csakis és kizárólag magánszemélyektől. Itt te is hozzáteheted a részed.

Köszönettel:
Becsky Miklós
Greenpeace

Ui. A beporzók kipusztulása katasztrofális következményekkel járna az emberiségre és a világra. Segíts túlélni a méheknek!

A méhészetben általános probléma, hogy a vándoroltatás megkezdésével megnő a kaptár lopások száma is, óriási károkat okozva ezzel a termelőknek.
Cégünk erre a problémára kínálja eladásra a „Kullancs” nevű terméket, mely a kaptárba rejtve felügyeli annak elmozdítását, jelzés esetén értesítést küld, valamint weboldalon keresztül online követi annak pontos helyét.

A készülék kis méretű, kis fogyasztású, beépített akkumulátora egy szezonra méretezett, tartozék töltővel szezon végén újratölthető.

Az eszköz egyéni és csoportos védelemre is alkalmas (kaptárok maximum száma: 8db), azonban így a nyomkövetés csak egy kaptárban megoldott.

A készülék egy darabra vonatkozó bevezető eladási ára: 22900Ft+Áfa/db
A készülék üzemeltetési díja SIM kártyával: 1650Ft+Áfa/db/hó
Évente üzemeltetett hónapok száma: minimum 8 hónap

A készülékre bérleti konstrukcióval is rendelkezünk,
ennek havi díja: 8900Ft+Áfa/hó, minimum 3 havi időtartamra

Kérem, hogy amennyiben a termékkel felkeltettük érdeklődését, válasz levélben küldje meg az Ön vagy Cége adatait a személyre szabott árajánlat elkészítéséhez. Kérem, küldje meg azt is, hogy hány darab eszközre van szüksége.

Tisztelettel,

- -

Fülöp Attila
Ügyvezető
IngoStop Kft
6723 Szeged, József A. sgt 130. 3/307.
Gsm: +3670/776-1170

Bencsik József

Újfent közzé teszem ezt a témakört, korábban a régi oldalon jelent meg 2010.08.7-én
Imre

Kilyukasztott kaptárfiókok titkai

Valamikor 1970-ben R. Pista Bácsi nyugdíjba vonult, visszatért szülőföldjére. Ezen alkalommal csöppentem a méhészetbe, mint a lepke a mézes vödörbe. Az öregúr nyakamba sózta négy Dadant mintájú kaptárját, „Rád hagyom a méheimet, az összes szűkséges kelléket, szerszámokat, te most vettél egy vidéki tanyát, van hová tenned azokat” – mondotta. Egy félnapig tartó rövid magyarázatokkal a méhészet tudásából, amit tudott, átadott. Most látom igazában, bizony igen keveset.

A kapott kaptárok mindegyike homlokfalának kellős közepén egy 25 mm-es átmérőjű lyuk bedugaszolva büszkélkedett a széles alsó kijáró fölött. Még nem tudtam mire lesz ez jó. Nekem akkor csak szellőztetésről, rövidített alkalmi ki-be járatról beszélt. Azóta egymás után fedezem föl, a több mint nagyszerű használati alkalmazásukat.

Jelen esetben ezzel az írással igyekszem a következő méhésznemzedékek, legalábbis a kíváncsibb természetű méhészek felé továbbítani az innen származó számos gyakorlati hasznos tapasztalataimat. Aki pedig nem kíváncsi ezekre, folytathatja mesterségét a kaptárjaival lyukak nélkül. Eddig is úgy csinálta, nem is lett belőle semmi baja. A többi meg nem számít. Természetesen e szóban forgó „külön ki-bejárat” bármikor bedugható, megszüntethető például a téli évad alatt.

Annyit azonban mégis megjegyeztem Pista Bácsi kezdeti magyarázataiból: „jó lesz az majd meglátod a nyári nagy melegben szellőztetőnek” – magyarázkodott szabadkozva. Így is lett. Tudni érdemes, hogy a kaptárjai csakis egyfajta (Dadant, költőtér-fiók egyforma!) kaptárfiókból, leemelhető aljzatból, méretre szabott, keretre feszített keretfedőből-hálóból, és persze kaptárfedélből állt. Annyit még hozzátett: Valójában nekem, amikor (1950) Rákosi elvtársnak 10 millió dolgozója volt, akkor nekem csak 120 Langstroth kaptárom, benne 6 millió dolgozó méhem volt. Jól is ment a dolgom! Dadant-féle kaptárokkal, Langstroth módszerrel dolgoztam. Előnye az, hogy egyforma és nagy a keretméret úgy a költőtérben, mint a méztérben. Mint a későbbiekben kiderült, érdekfeszítő alkalmazásra is adott lehetőséget.

Amikor április közepe felé, úgy is mondják errefelé, amikor a cseresznye teljesen virágba borul, itt az idő föltenni a kiépített üres keretekkel fölszerelt mézteret is. Történik ez anyarács közbeiktatásával, és egyben a család állapotának, legalább is részleges felülvizsgálatával, szükség esetén és számos esetben a keretek, a fészek rendezésével.

Ebben az korszakban rendes körülmények között a család ilyenkor már kifejlődött szinte mind a tíz keretre. Egyedül a szélső keret kiemelése folytán erről már pontosan meg lehet győződni. Van-e rajta fiasítás is, ugyan így a másik oldalon is, vagyis a 10-ik keret kiemelésével, felülvizsgálatával. Amennyiben tehát ilyen állapotban találtuk a családot, akkor érdemleges fészekrendezés ajánlatos.

Miután már a szélső kereteken is megjelent a fiasítás, e tény azt jelenti, hogy térhiány fog keletkezni, avagy máris térhiányban szenved a család. Amennyiben e helyzeten nem segítünk, rajzási állapot fog beállni a közeljövőben. Márpedig a méhészek jól tudják: a kirajzott család képtelen termelni, még jó, ha a raj még idejében kiépül.

Sürgősen helyet, teret kell biztosítani a költőtérben. Ilyenkor adódik alkalom a kimustrált, öreg, fekete heresejtes keretek lecserélésére a költőtérben. Közülük ilyenkor, leginkább a leghibásabbakat, kettőt, esetleg hármat is fölfüggesztünk a rajta ülő méhekkel a méztér közepébe. Előzőleg azonban tüzetesen átvizsgáljuk, nehogy véletlenül az anya is fölkerüljön. Történik ez így legalábbis, amikor rendezés közben nem találkoztunk valamelyik kereten az anyával. Akkor azt a keretet a rendezés alatt elkülönítjük. A költőtérben most középre helyezzük a lent maradt kereteket. A két oldalon maradt üres helyekre műlépes kereteket helyezünk, amelyek kiépítését jó idő, jó mézelés esetén a család rövid időn belül, alig néhány nap alatt kiépít. Azt is tudjuk hogy a bőséges mézelés alkalmával a méhek előszeretettel ösztönszerűleg építkezéssel is szívesen foglalkoznak. Ezt a természetes vágyat elégítjük ki, amikor műlépes keretek kiépítésére adunk alkalmat a családnak. De természetesen lehet a fészek két oldalán maradt üres helyekre, kész, fiasításra alkalmas, kiépített kereteket is helyezni. Ezek a keretek azonban nagyon hamar megtelnek fiasítással. Következmény: rövid időn belül újra térhiány, túlzsúfoltság keletkezik a költőtérben. Újabb fészekrendezésre lehet szűkség, amennyiben a mézelés még mindig tart.

Mialatt a méztérbe helyezett fiasításos kereteken zavartalanul tovább folyik az élet. A fiasítás gondozása biztosított, hála a rajta ülő méheknek. A költőtér méhei fűtenek, a meleg fölszáll a méztérbe. Normális éghajlati körülmények között nincs lehűlési veszély. Mi több, jó mézelés esetén már a méztér kereteibe friss nektár is kerül, majd az ott folyamatosan kikelt népesség is munkába áll. A kikelt fiasítás helyébe is előbb utóbb méz kerül.

Miközben a költőtérben is tovább folyik az élet, fejlődik a család. Amennyiben a korábbi kezelés alkalmával behelyezett műlépes keretek kiépültek, fiasítással teltek, akkor újra lehet kezdeni a korábbiakban elvégzett műveleteket. Mielőtt azonban ilyen ismételt kezelésbe kezdenénk, figyelemmel kell kísérni két fontos tényezőt: 1. Mézelési időszakot, és 2. az évszak előrehaladottságát.

Na jó, jó, de mi köze az így kialakult helyzetnek a kilyukasztott fiókokhoz? Milyen további eljárás ajánlatos, milyen kedvező következmények várhatók a továbbiakban, vannak-e további teendők, miből állnak azok, és miért éppen így?

Először is tudni kell, hogy ezen kaptárbontás előtt, a téli évad alatt a szóban forgó lyuk egy kihúzható dugóval van lezárva. Miután beköszöntött a tavasz és a jó idő, most már ki lehet húzni a dugót, amelyen keresztül beindulhat egy természetes szellőzési áramlat, amelyet úgy mond kedvezően üdvözölhet a túlzsúfolt család. Ugyan így, az ilyen kifejlett családokra fölhelyezett mézterek is dugó nélkül lesznek fölhelyezve. Később, a méztérbe hordott friss nektár a homlokfalon helyezkedő lyukon keresztül szellőzhet, sűrűsödhet.

Nagy hőség beálltával, hagyományos esetben, szorgalmasan szellőztet a kaptár bejáratánál az erre a célra kirendelt népesség. Közöttük több tízen órákon keresztül hajtják a levegőt, keményen dolgoznak. Olyan, úgy nevezett nem termelő munkát végeznek. Tesznek így, miután nincs a kaptártérben kedvező légmozgás, nagy a hőség, a túlzsúfoltság. Nos lám, ilyen elkerülhető erőfeszítést lehet megtakarítani, legalábbis jelentősen lecsökkenteni természetes légmozgás segítségével, pontosan a kivágott és kinyitott lyukon keresztül. Egy bizonyos mértékig, nincs szűkség szellőztető méhekre? Számukat természetesen nem lehet kiszámítani. Elégedjünk meg azzal, hogy az jelentős, és vele arányosan a munkamegtakarítás is.

Ugyanakkor nem kell elfelejteni azt a tényt sem, amely szerint azok a méhegyedek, amelyek méztéren készült lyukon keresztül hagyják el a kaptárteret, azok mindegyike megtakarítja azt az időt és fáradságot, amelynek fölhasználásával a költőtérén keresztül, az alsó kijárón hagynák el a kaptárt. Mi több, idővel egyre többen visszafelé is a lyukon keresztül haladva közvetlenül érkeznek a méztérbe a nektárhozamukkal. No lám, az ilyen eljárás is ugyancsak idő és energiamegtakarítással jár.

Márpedig, a már régóta elismert tény szerint a méhek rendkívül érzékenyek az energiatakarékosságra. Nem véletlenül! Azokat a virágokat látogatják szívesen és első sorban, amelyek az energiaforrás kihasználása szempontjából a leggazdaságosabbak. Aki méhész, ésszerűséggel óhajtaná a mesterségét gyakorolni, annak igyekezni kell a méhei módjára eljárni, ésszerűségre építeni tevékenységét. Minden alkalmat megragadni, idő és energiatakarékosság megvalósítására.

A „homloklyukas” kaptárok azonban nem csak idő és energiatakarékossági előnyökkel rendelkeznek. Sokkal több, sokkal érdekesebb, számos más érdekesebbnél érdekesebb, hasznosnál hasznosabb ésszerű eljárásra kínálnak alkalmatosságot. Ezen írás folytatásaként egyes alkalmazás részletes ismertetésére is sor kerülhet.

Lyon, 2010. augusztus

Bencsik József
Méhészeti kísérletekhez, az INRA –Avignon-i (Fr) kutató intézetben.
Megjegyzések
az Avignon-i, (Fr) INRA (Institut National Recherches Agronomiques = Agrár Kutatások Nemzeti Intézete), a « Swarmonitor » EU-os kutatócsoport méhészeti kísérletihez.
2014 március közepén, Dr. Bencsik Márton, a Nottingham-i Műszaki Egyetem kutatója, a méhészeti rezgéskutatás kezdeményezője, egyben az EU konzorcium vezetője, ezúttal ismét, újabb, megfigyelő kaptárokat szerelt fel, az intézmény alkalmazottai segítségével. Párhuzamosan, az EPBA EU profi méhészegyesület, valamint a belga CARI intézetnél, egy időben, hasonló kutatások, és kísérletek folynak. A közelebbi cél, újabb rajzásjelző rezgésmérések rögzítése. Továbbiakban pedig a rögzített rezgések, matematikai, és méhészgyakorlati összefüggések tanulmányozása.
Kiindulás
az első kísérletek (2007-8-ban), eredetileg a Jarnioux -ban (Fr), a vidéki kis házam előtt bekerített kísérleti méhesből származnak. Majd az akkori , első, fölmérési tapasztalatok sikerei alapján « világ »útnak indultak és folynak ma is ugyanott is. Az eredmények, a www.elsevier.com/locate/compag – Computer and Electronics Agriculture – tudományos kiadványon jelentek meg. Majd bemutatásra kerültek először a 2009-ben Monpellieri méhészeti kongresszuson. A sikerek folytán, a kutatások folytatására, nemzetközi EU-s pályázatot (1,4 millió €) nyert 2011- ben.
A jelenleg folyamatban lévő EU -os kutatási műsor zárása, a kiértékelés, beütemezve, 2015 folyamán. Első lépésben, egy olyan rezgésmérő műszer megtervezéséről, beállításáról van szó, amelynek segítségével, a gyakorló méhész, pontos értesüléseket kap, a méhcsalád folyamatos, és pillanatnyi helyzetéről, bármikor, akár a mobil telefonján keresztül. Pontos és biztos értesülések, első sorban a rajzási láz kezdetéről, folyamatáról a várható bekövetkezéséről. Ily módon, idejében, alapvető értesülésekhez jut a gyakorló méhész, kaptárnyitás nélkül. Az eljárás, ugyanakkor, a rajzási láz fölismerésén túl, sok más esetre is fölhasználható a további tervek alapján. Így például a betegségek, mérgezések jelzésére is. A méhészetre, mint mesterségre, gyökeres változások várnak!
Találmánytitok?
A biztató eredményekről egyenlőre nem tanácsos EU nyilvánosság előtt beszámolni, érthető okokból (felfedezéstitok!) A nemzetközi gazdasági verseny könyörtelen. EU szerte intézmények kutatói, szüntelen szimatolnak, leskelődnek, hol mit, milyen elgondolást alkalmazni a saját javára. Kivéve Magyarországon, ahol a tapasztalatok szerint, sehol senki nem “fülel”, senki, oda se neki! A bekapcsolódási ajánlatok, figyelmet se érdemelnek. Így ez a VM, a NAK képtelen főtisztviselői között is! Magyarországon, a “Swarmonitor” EU- os kutatócsoport vezetője, Dr. Bencsik Márton, közreműködési ajánlatait, hivatalos helyen (VM, NAK) képtelen, megvalósíthatatlan, feltételeikhez, majd lehetetlen határidőhöz kötötték (2010/10/10). A továbbiakban hozzájuk fordulni, a tapasztalatok szerint, teljesen reménytelen! Pedig, úgy tudott, ez idáig (VM 2013/12/16 rendeletig) rajtuk volt minden méhészeti ajánlat, kezdeményezés, tanulmányozása, támogatása, vagy elutasításának felelőssége. Feltehető, hogy az intézmények kaptak is e felelősség, és tevékenység elviseléséért, annak magaslatához méltó fizetséget, és intézményi költségfedezetet, a méhészek tagdíj fizetéséből, az államháztartásból? De újabban már e felelősségről és velejáró tevékenységről is lemondtak, az egyetlen méhésszervezet az OMME terhére. IRET elvek alapján, feltehető, hogy e szervezet, ezen újabb felelősség és tevékenység terhének elviselésére megkapta az részarányos fizetségeket, és a hozzáillő költségfedezeteket is. Míg ez utóbbi költségek, bizonyára, levonásra kerültek a VM költségvetésében (IRET eljárás)? Elismerem, semmi közöm az ilyen értesülés részleteihez, sem azok politikai érdek összefüggéseihez! Semmi esetre se kívánok ilyen ügyekbe ténylegesen beavatkozni. De talán, nem így a közvélemény? Avagy így jó a magyaroknak? Szerencsére, az újjáalakított méhész szervezetben, új szellem, új nyitottsági jelek ? Mialatt, Anglia, Franciaország, Belgium, Németország,.. méhészeti szakkörei, intézményei, már messze, előre!
De nemzetközi gazdasági verseny, könyörtelen !
Aki nem tart lépést, az lemarad! Kíméletlen, gyakorlati ténymegállapítás! Így van ez, a méhészeti kutatásokban is ! Milyen sors várhat a magyar méhészetre, úgy mint a hozzátartozó foglalkozási ágazatokra, amennyiben a VM-el, a NAK- al egyetértve, már a szakmai szervezet is elzárkóznék, az EU nemzetközi újító, kutató tervektől. Ki fogja bátorítani az előre törtető, újító , kezdeményezéseket? Óriási felelősség ! Lesz-e soraiban (11 987 tag), számos gyakorlati szakember, a helyzet magaslatán, akik fölismerik a kutatások értékét, fontosságát ? Rajtuk a sor, kecsegtető ajánlatokat tenni? Igaz ugyan, működik az országban, közel 5-6 000 szervezeten kívülálló független méhész is. Közöttük is lehet számos, tehetség ? De miután nem fizetnek tagdíjat, így nem is számíthatnak semmiféle EU kutatási, se egyéb nemzeti támogatásokra? No lám! Az ilyen méhészek helyzete eleve nem tartozik a VM, és a NAK, sem a méhésszervezet gondjai közé? Vessenek magukra? A magyar méhészeknek elég, (talán sok is) az “egypárt rendszer”? Nem így Nyugaton! Lásd például a “Abeilles et Fleurs” és más szaklapokban megjelent szakvédelmi írásokat.
Nem véletlenül
fordult bekapcsolódási ajánlattal a “Swarmonitor” kutat csapat magyar származású vezetője előbb (2010/09/21) a VM, majd a NAK főtisztviselőihez, nemrég, már az OMME méhésszervezethez (2014/02/04). Elképzelhető ugyanis, hogy a magyar méhészek között akadnak intézmények, méhészek, akiket a kutatási tárgykör közelebbről is érdekelne, de nem rendelkeznek szükséges felszereléssel. Valóban, az ilyen befektetések, költségesek, ugyancsak jelentősek. Ugyanakkor azok semmiféle közvetlen jövedelmet nem szavatolnak. Nos, pontosan ezen a szinten lett volna hasznos a szakmának hivatalos szervek anyagi támogatása. No persze, a VM, a NAK főtisztviselő uraknak, a rajzáselőjelzés rezgésméréssel, mit sem jelent ? De még a mezőgazdaságban szétszórt szerek hatása se a méhekre ? Nemrégiben még az EU szerte ismert és letiltott, neonikotinoid rovarirtó szerek alkalmazását is engedélyezték (MTI 2012/03/19). Míg az VM Növényvédő Bizottsági ülésén (2013/02/18) a NAK felelős főtisztviselői meg se jelentek. Föltehető. senki közöttük méhészetet ismerő főtisztviselő? Ki tudna, ki akarna a szakmához a kapcsolódó ágazatokban kezdeményezni?
Most, ismét, képzelődjünk is ?
Márpedig pontosan ilyen kutatások elvégzéséhez keres a nemzetközi EU “Swarmonitor” kutat csapat bekapcsolódást. Például : Egy, egy rezgésérzékelővel felszerelt kaptár újabb és újabb rögzítései, befutnának matematikai elemzésre, és miért ne pl. Budapestre és nem Nottingham-ba ? A tapasztalatok szerint az ilyen elképzelések nem tartoznak se a VM se a NAK gondjai közé ? Az is meglehet, máshol se gond? Az ily módon elnyert elemzés folytán, minden, a mezőgazdaságban alkalmazott rovarirtó, atkairtó, gyomtalanító, gombaölő. . . szer rezgéshatása azonosítva, és beépítésre kerülne a műszer találmány alapjába. Történhet ez így, a folyamatos felmérési eredmények ütemében. A gyakorlatban, a magyar méhész, a rezgésmérés tökélesedésével, az elsők között kaphatna egyre több helyzetértesülést. Legyen az törzstelepen, vagy vándorlás közben. A méhész azonnal értesülhet, milyen zavaró helyzet állt be, milyen alkalmazott szer hatására. Természetesen, arról is értesülhet, amikor sürgősen el kell hagyni a telephelyet, miután a méheire időközben, vagy eredetiben előforduló, és kialakult és előállt mérgezési veszély áll be. Becslések szerint, jelenleg, 30-50% a méhcsalád pusztulás az Országban, és szerte az EU -ban ! Sajnos pillanatnyilag csak tűrni, veszíteni lehet! Javulás elsősorban a kutatási bekapcsolódás eredményei folytán várható !
No persze, hivatalos helyeken, az IRET nézetek, elgondolások, a tapasztalatok, messze elkerülendők. Ja kérem, a tények, egyes megállapítások, fájdalmasak lehetnek, jobb azokat elhallgatni?
IRET = Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető!
Fénykép magyarázatok :
03, műhelymunkák, környílás a kaptár hátsó falán
08, Rezgésmérők behelyezése
14 Rezgésrögzítő doboz előkészítése
16 Rezgésrögzítő fölhelyezése
19 A rezgésrögzítő doboz légmentesítése
26 A rezgésrögzítő doboz fölszerelve 20 kaptáron
32- 34, a méhek, a rezgésmérő közvetlen betelepítése
35- 37 A kísérleti méhes bejárati oldalról
39 A felmérés központi rögzítő.
Az alkotó elemek, tartalomra és formára, kizárólag kísérleti jellegűek!
joseph.bencsik@free.fr 2014. április.

Bencsik József

A Prof Őrösi Pál-Zoltán könyvében: «  Méhek között », (1968, hetedik kiadás) a 228.oldalon, 10 sor szentelve e kérdésre : A méhek, ugyan hallják a szűz anya énekét, de csak a rezgéseket érzékelik. « Az Egyesült Államokban, nagyon szapora rezgések keltésével elérték, hogy az egész család mozdulatlanná vált. Valószínű, hogy a méhek ilyenkor is a lép, vagy a testük megrezdülését érzik meg ; erre külön szervük van a lábukban ».
Napjainkban.
Tudományos bizonyítékokkal rendelkezünk : bonyolult rezgés értesülések folynak a kaptáron belül. Márpedig azok nem lehetnek oktalanok, hiábavalók. Feltehetően, a méhcsalád, mint egység, és a méhek egymás közötti kapcsolatai közvetítésére szolgálnak. De szolgálhatnának igen hasznosan a méhészeti gyakorlatban is, amennyiben ismernénk is azokat. Ennek hiányában, kaptárt kell bontani, meggyőződni az ott uralkodó helyzetről. Hatalmas fáradság, sok időveszteség! De a méhész azt se tudja, vannak e fülei, a méheinek, és hol, és hogyan működnek azok ? De annyi bizonyos ; a kaptárban rezgésértesülések folynak, és azok alapján, részarányos módon, ésszerű eljárás történik a kaptárban! (Sajnos nem így a magamfajta « kétlábú emlősöknél  », lásd az IRET írásaimban !)
Gondoljunk csak, például a méhcsalád ivóvíz szükségleteinek kielégítésére, a kora tavasz folyamán. Milyen pontos Igazságos, Részarányos, Ésszerű, és Törtető (IRET) munkabeosztás szükséges, annak kielégítésére ? Se több, se kevesebb ! Honnan a vízhordók számának, időbeli beosztása, majd a hordás megállításához szükséges értesülések. Hol képződnek, hogyan terjednek az idevonatkozó (és más) értesülések, hogyan kapnak a vízhordók más munkabeosztást a szolgálatuk végeztével, vagy rossz idő esetén? Nem de valódi IRET módszer ? Minden szükséglet, pontosan, szükségszerűen, időrendben beütemezve! Folynak ott értesülések széles mederben, de ma még arról a méhész még édes keveset tud.
Nemrégiben
(2009) a kaptáron belül folyó zümmögésből sikerült....

Bencsik József
2013-ban kaptam e cikket ,úgy gondoltam újra aktuális lehet .(Imre)
Alkalmasint olvashatunk a Méhészetben is ( az egyetlen magyar nyelvű szaklapban!) a gyakorlatban alkalmazott itatás szükségességéről a méhesben . Legutóbb (2013/2) is, Janovics István, figyelemre méltó elmélkedései olvashatók , “A víz az élet alapja” című írásában. Megállapításaihoz nem fér kétség. Tudatos, itatás híján számos vízhordó méhecske vész el a természetben. Történik ez így többek között és különösen a kora tavasz folyamán, a hideg-meleg határértékek közelében, pontosan akkor amikor a kaptárban nagy a vízfogyasztás. Beindult a nagybani fiasítás, táplálékot kell készíteni a lárváknak A család vízszállítói a természetesen, a kaptár közelben , kisebb nagyobb víztócsákra járnak amikor is még a talaj hideg, a fagy alig engedett föl, talán még fagyos lehet mélyebben . Ugyanakkor a levegő hőmérséklete már kicsalja a méheket tömegesen, így a vízhordókat is. Azok pedig, igen bátran, teleszívják magukat hideg vízzel. A baj csak az, hogy ezzel az eljárással alaposan lehűtötték a testük hőmérsékletét . Majd megdermednek a helyszínen, képtelenek hazarepülni. Nem hiába el kell ismerni Janovics István szakcikkben jelzett kijáró méhek jelentős veszteségeit a kaptárban.

05 Mar 2014 09:17 Written by Press Release Category: Environmental Print Email

Washington, DC--(ENEWSPF)--March 5, 2014. The City of Eugene, Oregon, became the first community in the nation to specifically ban from city property the use of neonicotinoid pesticides, which have scientifically linked to the decline of honey bee colonies. The passage of the resolution came just one week after the Oregon state legislature passed a pollinator protection bill that removed language requiring the restriction of neonicotinoid pesticides, and includes instead a weaker requirement to set up a task force that will examine the possibility of future restrictions. In addition to neonicotinoid restrictions, the City’s resolution also expands Eugene’s pesticide-free parks program and now requires all departments to adopt integrated pest management (IPM) standards.

The Eugene City Council action was taken unanimously on February 26 with the passage of Council Resolution, “Enhancing Current Integrated Pest Management in Parks,” Resolution 5101. The resolution also includes clear goals on children’s health, expands the current Parks and Open Space Division’s Pesticide-Free Parks program from 10 to potentially 40 parks, and requires IPM on all city property.

The resolution notes that “children and infants may be especially sensitive to health risks posed by pesticides for several reasons: (a) their internal organs are still developing and maturing; (b) in relation to their body weight, infants and children eat and drink more than adults, possibly increasing their exposure to pesticides in food and water; and (c) certain behaviors, such as playing on floors or lawns or putting objects in their mouths, increase a child’s exposure to pesticides used in homes and yards.” On neonicotinoids, the resolution refers to recent research suggesting a possible link between pesticides that contain neonicotinoids and the die-off of plant pollinators, including honey bees, native bees, butterflies, moths, and other insects.

In 2003, the City of Eugene adopted and implemented an ‘environmental policy’ cementing the City’s commitment to protecting, preserving, and restoring the natural environment. To that end, the City’s decision-making is to be guided by the goals of increasing environmental benefits and reducing or eliminating negative environmental impacts in all aspects of the City’s activities, while maintaining the City’s fiscal integrity and the community’s economic vitality. Soon after in 2006, the City initiated a Pesticide-Free Parks Program to maintain City parks without the use of registered pesticides unless there is a threat to public health or safety. Currently, there are nine parks in the Pesticide-Free Parks Program, which include Awbrey Park, Berkeley Park, Brewer Park, Friendly Park, Gilbert Park, Rosetta Park, Scobert Gardens Park, Shadow Wood Park, and Washington Park.

One week before the new resolution was passed in Eugene, the Oregon Legislature passed a new law, HB 4139, requiring anyone applying for a pesticide license to take a course on pollinators and pesticides and pass the exam. HB 4139 also requires the Governor to establish a Task Force directed to continue the research on bee health and pesticides for legislative action in 2015. While the legislation fell short of the original bill that would have restricted the neonicotinoids; dinotefuran, imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam, many advocates in Oregon see this as a step forward for bee protection considering the lack of action by the EPA and other states.

Several bee-kill incidents occurred in Oregon last summer, including one that killed more than 50,000 bumblebees after a licensed pesticide applicator sprayed blooming linden trees, a violation of the pesticide label. After a preliminary investigation, the Oregon Department of Agriculture confirmed that the massive bee die-off was caused by the use of the neonicotinoid insecticide, dinotefuran. But the incident only resulted in a small fine of under $3,000, just 6 cents per bee, infuriating beekeepers, environmentalists, and advocates, but spurring legislative action.

Like Eugene, there are other states and communities that have been trying to pass local policies relating specifically to neonicotinoids, bees and other pollinators. In California, beekeepers and local advocates are supporting a bill that would force the state of California to complete its evaluation of neonicotinoid pesticides, years ahead of the U.S. Environmental Protection Agency’s (EPA) review which is not scheduled to be completed before 2018. In Maryland, a bill containing language to restrict neonicotinoid pesticides was unfortunately recently withdrawn, after an “unfavorable report” by the environmental committee. In New York and New Jersey language has been drafted in the state legislature to restrict neonicotinoids in various ways.

Meanwhile in Congress, The Saving America’s Pollinator Act, H.R 2692, introduced by Reps. John Conyers (D-MI) and Earl Blumenauer (D- OR), is gaining bipartisan support in the House. The bill seeks to suspend the use of neonicotinoid pesticides until a full review of scientific evidence and a field study demonstrates no harmful impacts to pollinators. The bill has been endorsed by several environmental groups, including Beyond Pesticides, Center for Food Safety, Center for Biological Diversity, Earthjustice and others.

Join us in Portland, Oregon to hear Rep. Jeff Reardon (D-Portland), who introduced HB 4139, the Save Oregon Pollinators Act, discuss the future of legislative efforts in the state surrounding pollinators, at Beyond Pesticides’ 32nd National Pesticide Forum, Advancing Sustainable Communities: People, pollinators and practices, April 11-12, 2013, Portland State University, Portland, OR. This years’ forum will focus on solutions to the decline of pollinators and other beneficials; strengthening the organic food production system; regulating and right-to-know genetically engineered food; improving farmworker protection and agricultural justice; and creating healthy buildings, schools and homes.

Sources: Beyond Toxics, http://www.beyondpesticides.org

Bencsik József

Nemzetközi botrány egy magyar méhészeti kutatás körében ! Vidékfejlesztési Minisztérium – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (VM-NAK) « hadonászás a levegőben » a méhészek és az államháztartás zsebére?
Játszma megy a magyar méhészek, zsebére, ”tökmag akad a kezébe “ ! De az államháztartásnak már az se, hiszen nem titok: évtizedek óta nehezen kikoldult költséges bankhitelekből él! Jelen esetben egy figyelemre méltó nemzetközi méhészeti kutatás, sajtóközleménye, Angliából, a Nottingham-i Műszaki Egyetemről, a témaindító. Lásd a mellékletben. Mint a gyakorlati kutatások részese, számomra, a magyar méhészek bekapcsolódásának érdeke, és lehetősége is fölmerült.
Röviden: kezdődött, matematikai bizonyítékok, 10-12 napos rajzáselőjelzés, rezgésméréssel kaptárnyitás nélkül! Majd 2013 év végén újabb felfedezések szerint, rezgésméréssel, máris kimutathatók a különböző, rovarirtók hatása is a méhcsaládra, és ez a kémiai összetételük szerint. Megdönthetetlen bizonyítékok a méhmérgezésekre, a környezet szennyeződésére, de még a közegészségi veszélyekre is. Miután a rovarirtó szerek száma igen magas, ezért számos részletmegfigyelés szükséges. Esetenként miért ne elképzelni, a magyar méhészek bekapcsolódását például az ilyen megfigyelések, fölmérések gyakorlati elvégzését, rezgésmérési kihatás kimutatását, tehetséges magyar méhészek által? Innen a szóban lévő angol sajtóközlemény megküldése. Feltehető, az is, hogy közülük sokan bekapcsolódnának, esetenként több más jelenséget is fölfedeznének? Sajnos, költséges felszerelések, különleges eszközök szükségesek. Azok beszerzéséhez valamilyen nemzeti EU segítség lenne több mint ajánlatos. Innen az elképzelés : első lépésben, miért ne, egyenesen a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához fordulni? Különös módon, jelen pillanatban a segítség reményből , akadály valóság lett!
Valójában azonban nem csak a magyar méhészet jövője forog kockán! Gondoljunk ,a növényvédelmi szerekre (a kétlábú emlősöket is ritkítják!) alkalmazásából származó talajvíz, ivóvíz szennyeződésekre, környezetrombolásra, a mezőgazdasági termékek, zöldség-gyümölcsök szermérgezésére . . . A szóban forgó kutatások alapján, a méhek kimutatják a szerek alkalmazását, minőségét, erejét, akár bíróság előtt is, és kötelező jogi erővel!
2013 november 30 -án levélben hívtam föl......

Tisztelt Aláírók!


Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy tegnapelőtt (02. 18.) este 'Az akác legyen hungarikum!' c. petíció a hazánkban valaha indított elektronikus aláírásgyűjtések közül a legtámogatottabb lett. Az aranyéremért a hálás köszönet Önöket illeti!

Tegnap (02. 19.) pedig összegyűlt a Petíció preambulumában célul kitűzött 100.000 aláírás 50%-a. És egy hónap sem telt el az aláírásgyűjtés indulása óta. Ez utóbbi is az Önök páratlan aktivitásának az eredménye!

A cél eléréséhez nem másra lenne szükség, mint hogy minden eddigi Aláíró küldje el a kezdeményezést még legalább egy olyan személynek, aki egyetért a petíció preambulumában megfogalmazottakkal.

Ez alkalomból tisztelettel szeretném javasolni, hogy próbáljuk olyan külföldi barátunk, imserősünk vagy kollégánk figyelmébe ajánlani a honlapot, aki ismeri és kedveli az akácot és a belőle készült termékeket, vagy egyszerűen csak Magyarország és a magyar emberek barátja. Rendkívül megtisztelő lenne, ha külföldi Aláírók sokasága is ki tudná fejezni elismerését a nemzeti értékeink iránt. Hiszen ahogy a preambulum végén megfogalmaztam: "A hungarikumok közösségi oltalom alat állnak - a hungarikumok mindenkié."

Én magam is ezt fogom tenni a következő napokban.


Meneteljünk tovább együtt a kitűzött cél felé!


Hálás köszönettel és baráti üdvözlettel!



a Kezdeményező
egy nyírségi erdőmérnök





U.i.: Köszönöm, hogy újra megszólíthattam Önöket!


ifj. PÁLYI Zoltán, erdőmérnök
Forrás : http://www.peticiok.com/akac_hungarikum