A felhasználói felület valójában egy eszköz, berendezés, illetve számítógépes program azon elemeinek összessége, melyek a felhasználóval való kommunikációért felelősek. Segítségükkel lehetővé válik az irányítás, vezérlés a user, a felhasználó számára. A felhasználói felület angol neve user interface, röviden UI.
Alapvetően kétfélét szoktunk megkülönböztetni UI-kból. Ezek a parancssoros és a grafikus felhasználói felület. Az előbbi típust angolul CLI-nek hívjuk, itt a felhasználónak parancsokat vagy karakterláncokat kell begépelnie ahhoz, hogy a számítógépnek parancsokat adjon. Mondhatnánk, hogy ez nagyon nehézkes, de nézzük csak meg, milyen hatékony még mindig a UNIX rendszerek (CLI típusú) felülete, vagy akár a sokak által használt SQL-lekérdezők parancssora. A CLI és a GUI közötti átmenetet a TUI (szöveges UI) képezi, ami nem pixelekből, hanem karakterekből rajzolja ki (pontosabban mondva írja ki) a felhasználó dolgát megkönnyítő elemeit, vezérlőit, tehát a képernyőnek nem a pixelgrafikus, hanem a szöveges üzemmódját használja. Ha ez a megfogalmazás homályosnak tűnne, akkor nézzük meg például a Norton Commandert, melyet oly sokan használtunk (Linuxosok számára ilyen a Midnight Commander). Beviteli eszközként a TUI a billentyűzetet (tab gombot, kurzorvezérlő nyilakat, entert) használja, de már használható az egér is. A felhasználói interfész legújabb típusa a GUI, a grafikus felület. A Stanford Kutatóintézet kutatói fejlesztették ki, hogy felhasználják On-Line Systemükben, Douglas Engelbart vezetésével. Ez tulajdonképpen akkor még egy egérrel vezérelhető szöveg alapú linkeket jelentett. A Xerox PARC (Xerox Palo Alto Kutatóközpont) munkatársai finomították tovább ezt az alapkoncepciót egy ténylegesen grafikus rendszerré (a Xerox Alto számítógép kifejlesztése közben), amelyből mai grafikus interfészeink is származnak.
A grafikus felhasználói felület lényege, hogy megpróbálja leegyszerűsíteni a felhasználó dolgát, és közelebbi hozni a számítógép kezelését a fizikai világhoz, hiszen tulajdonképpen a felületi elemek a fizikai világ modelljeiként is kezelhetőek. A mutatóeszközök, mint például az egér, használata a parancsok kiadásához szükséges mozgást is kényelmesebbé teszi (ez nem mindig jár együtt a hatékonysággal). A GUI-k alapvető egérmozdulatai általában a rámutatás, egyszeres és kétszeres kattintás, húzás vagy vonszolás, kijelölés. A leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, választógombok, ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor.
| Linux GUI időrend | |
| 1973 | XeroxPARC Alto elkészül |
| 1986 | X for UNIX (az első kereskedelemben forgalmazott kiadás) |
| 1994 | Xfree86 (nyílt forráskódú X11R6 implementáció) |
| 1998 | KDE 1.0 kiadása |
| 1999 | GNOME |
| 2004 | X.org indulása (Xfree86 4.4 RC2 fork) |
| 2010 | GNOME 2.32 |
| 2011. 04. 11. | GNOME 3.0 érkezése |
Készítette: Hosszú Gábor, HOGSABI.ELTE