Olaszorsz�g

Olaszorsz�g (hivatalosan az Olasz K�zt�rsas�g; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) f�ggetlen orsz�g D�l-Eur�p�ban, amely mag�ba foglalja a P� foly� v�lgy�t, az Appennin-f�lszigetet �s a F�ldk�zi-tenger k�t legnagyobb sziget�t, Szic�li�t �s Szard�ni�t.

Az olaszok saj�t orsz�gukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Belpaese-nek (magyarul a Sz�porsz�g) vagy la Penisola-nak (magyarul a F�lsziget) h�vj�k.

F�v�rosa, R�ma, t�rt�nelmi vil�gv�ros, mint az �kori R�ma �s a katolikus egyh�z b�lcs�je. T�bb mint 3000 �ven kereszt�l az orsz�g n�pv�ndorl�sokat �s inv�zi�kat szenvedett el a k�z�pkorban a germ�nok, kelt�k, frankok, szarac�nok �s normannok �ltal. It�lia egyes�t�se 1870 el�tt t�bb hercegs�gb�l (Firenze, Mil�n�, Pisa stb.) �s k�zt�rsas�gb�l (p�ld�ul Velence, Genova, Amalfi) �llt, ezen v�ros�llamok r�szv�tel�vel h�bor�k puszt�tottak. Az olasz monarchia �s a k�t vil�gh�bor� alatt az �llam rengeteg konfliktuson esett �t, miel�tt megalakult a mai l�tez� Olasz K�zt�rsas�g.

Gasztron�mia

Az olasz konyha ezersz�n�s�ge f�ldrajzi helyzet�b�l ad�dik. Egys�ges olasz konyh�r�l, mint olyan, nem besz�lhet�nk, mivel Olaszorsz�gban nagyok a f�ldrajzi t�vols�gok �s az �ghajlati k�l�nbs�gek, �gy a mez�gazdas�g elt�r� �gazatai fejl�dtek ki.

Az olaszok napi �tkez�s�re az olcs� t�szta�telek (pasta) jellemz�ek. Olaszorsz�gban gy�rilag t�bb sz�z f�l�t k�sz�tenek. Ma m�r az orsz�ghat�ron t�l is elterjedt a spagetti, a makar�ni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, �s a tagliatelle. A t�szt�kat vagdalt h�sokkal, m�rt�sokkal, pestoval, z�lds�gekkel, gomb�val, felv�gottakkal, hallal vari�lj�k, de felt�tk�nt haszn�lnak kagyl�t, r�kot, toj�st vagy f�st�lt szalonn�t is.

K�l�nleges olasz specialit�s a vil�gszerte elterjedt pizza, amelyet gomb�val, sonk�val, z�lds�ggel, tenger gy�m�lcseivel, hallal k�sz�tenek, majd a tetej�re reszelt sajtot tesznek.

Desszertek k�z�l olasz f�ld�n k�sz�l a vil�gh�r� olasz fagylalt (gelato), amelyet it�liai cukr�szok tal�ltak fel.

Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legel�kel�bb helyet, az it�liai sz�l�fajt�k t�bbs�g�t az igencsak borkedvel� r�maiak telep�tett�k (�s szorgosan fogyasztott�k a ned�t). Ismertek ezenk�v�l m�g a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, �s m�s aperitifek, mint a Campari. J� min�s�g� t�rk�lyp�linka a grappa.

Az olaszok er�s eszpressz� k�v�ja vil�gszerte elismert �s nagy n�pszer�s�gnek �rvend. Olasz f�ldr�l terjedt el a capuccino is.

F�ldrajzi t�jegys�gek szerint

A kontinent�lis kl�m�j� �szak-olaszorsz�gi r�gi�kban kukoric�t �s rizst termesztenek. Az Alpok lejt�in szarvasmarh�t �s sert�st tartanak. Konyham�v�szet�k a megtermelt alapanyagokb�l dolgozik, �gy �tkez�s�k alapvet�en jellemz� a polenta, a rizs, a marhah�s �s a tejterm�kek. Piemonte gazdag szarvasgomba lel�hely, Lombardi�ban gy�rtj�k a gorgonzola sajtot, Friuli�Venezia Giuli�ban k�sz�l a San Daniele sonka �s Emilia�Romagna specialit�sai a balzsamecet, a p�rmai sonka �s a parmez�n.

A d�li orsz�gr�szben a mediterr�n �ghajlat az uralkod�, �gy annak jellemz� n�v�nyeit haszn�lj�k �tkez�s�k sor�n. Sok z�lds�gf�l�t, paprik�t, paradicsomot �s t�kf�l�ket fogyasztanak. K�zkedvelt �s az �telk�sz�t�sn�l elmaradhatatlan az ol�vaolaj. A tengerb�l sok halat, r�kot �s egy�b tenger gy�m�lcseit nyernek ki, �gy ezen alapanyagoknak sz�les felhaszn�l�si m�dja alakult ki. �llatteny�szt�s�kre a b�r�ny jellemz�, amely sz�mtalan �tel alapj�ul szolg�l. Campani�b�l v�lt vil�gh�ress� a pizza, Szic�li�b�l a fagylalt �s Pugli�b�l a peperoncino.

Szinte minden �tkez�sn�l fogyasztanak valamilyen t�sztaf�l�t, �szakon �ltal�ban friss, h�zilag k�sz�tettet, d�len a sz�razt�szta elterjedt. Ezen k�v�l minden r�gi�nak megvan a kedvelt t�sztaf�l�je, mint p�ld�ul Pugli�ban az orecchiete �s Abruzzoban a maccheroni alla chitarra. Olaszorsz�gban t�bb mint 100 f�le t�szt�t gy�rtanak.