Látnivalók
- Istállóskői Ősemberbarlang - Szilvásvárad -
Az Istállós-kői-barlang egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető leletegyüttest szolgáltató barlangnak (Diósgyőr-tapolcai, Istállós-kői, Peskő-barlang, Szeleta-barlang). Elnevezéseként az Istállóskői-barlang, Istállós-kői barlang, Istállóskői barlang, Istállóskői Ősember-barlang alakok is elterjedtek. Kataszteri száma: 5341-1, a Bükkben található. Régészeti jelentőségű, 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánított természeti érték.
1911-ben Roskó Pál répáshutai erdőaltiszt javasolta a régészeknek, hogy próbálkozzanak meg a barlang feltárásával. Az első próbaásatást Hillebrand Jenő ősrégész vezette 1912-ben. A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért 1925-ig ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak.
A munkát 1927-ben Saád Andor és Megay Géza folytatta. Ebben az időszakban került elő az a közel 80 mázsás tűzhely, amit a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályára szállítottak. A tüzelőgödörben a bükki kultúra cseréptöredékei között tengeri kagylóból készült ékszereket és huszonhét fiatal ember feltört, megpörkölődött csontjait is megtalálták. A több mint kétszáz csont a rituális kannibalizmus egyedülálló bizonyítéka.
Ezután még Kadić Ottokár 1929-ben, Győrffyné Mottl Mária 1938-ban ásott a barlangban.
A barlang tervszerű, részletes feltárását 1947-től Vértes László vezette. A kitöltés rétegződése és a rétegekben talált korjelölő állatmaradványok alapján megállapították a barlang történetét, meghatározták a három kultúrréteg korát, az akkor élt embercsoport(ok) jellemzőit.

OTTHON-ITTHON.ATW.HU