DEIZMUS
A deizmus egy olyan Istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan Istenben mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt Isten teremtette, de tagadják, hogy Isten ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást. A deizmus tehát Istent és a világot különválasztja egymástól.
A deizmus kiindulópontja az újkori ember életérzése volt, amely, szemben a középkori istenközpontúsággal, emberközpontúvá akarta tenni a vallást. A deisták szerint a vallást az emberi észre kell alapozni, illetve a természet megfigyelésének tapasztalataira – mindezek a deizmus rendszerében elegendőek ahhoz, hogy feltárják Isten, a legfőbb létező létét. A deizmust a legkülönfélébb változatokban a 16. század végétől kezdve képviselték, és kialakulása összefüggésben volt egy nem kinyilatkoztatáson alapuló, filozófiai, természetes vallás létesítésével.
ARISZTOTELIANIZMUS
Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték. A kritikusok gyakran Platón idealizmusának ellenzőit is így nevezik.
Az első arisztoteliánus rhodoszi Andronikosz volt, aki elrendezte a Corpus Aristotelicumot („Arisztotelész összes művei”). A másik nagy korai arisztoteliánus, Arisztotelész első nagy kommentátora aphrodisziaszi Alexandrosz volt. Neki köszönhetjük a legtöbb fennmaradt Arisztotelész-szöveget is. Őt követte Ammoniusz Hermiae.
ATEIZMUS
Az ateizmus vallási, filozófiai és egyéb csoportokat tömörítő gyűjtőfogalom, mely csoportok közös jellemzője az istenben vagy istenekben való hit hiánya. Az ateizmus nem egyetlen, homogén ideológia, hanem a fenti tulajdonsággal rendelkező csoportok, illetve irányzatok összessége. Az ateistaként értelmezhető csoportok között nem feltétlenül áll fenn közeli hasonlóság. Léteznek istenben nem hívő, de valamilyen vallással mégis rendelkező ateisták is (általában panteista nézetekkel), akik nézeteiket nem sorolnák az ateizmus szűkebb értelemben vett kategóriájába.

AZ EURÓPAI EGYSÉG

Az EU úgy lesz képes megfelelni a XXI. század kihívásainak, ha át tud lépni a politikai egység küszöbén, azaz teljesíti az alapító atyák célkítűzését. Melyek tehát ma az európai egység elemei?
1. A kúltúra – A huszonötök és – Romániai meg Bulgária csatlakozásával – hamarosan a huszonhetek Európája közös identitást alakított ki a kultúra segítségével. Földrészünk fejlődése a középkortól fennálló egyetemek láncolatára támaszkodott amelyek határokat nem ismerő kapcslatokat tartottak fenn egymással. A 14. Századtól az EU-t keresztül-kasul bejáró filozófusok és tudósok hozzájárultak a közös eszmék és ismeretek elterjedéséhez. Hasonlóképpen a művészetek élesebben megvonták EU határait, mint a fegyverek és a különféle egyezmények. Az ÚNIÓ valamennyi tagja büszkén vállalhajta saját hozzájárulását a tudomány és a kúltúra fejlődéséhez ezen a földrészen.
2. A demokrácia – és a jogállamiság példa nélküli gyorsasággal vert gyökeret, tiszteletben tartásuk pedig már attól fogva, hogy az illető államok megszerezték függetlenségüket, e szándék szerint folytatott és sikeres politika legfőbb célkitüzései közé tartozott.A ’’demokrácia előszobájának’’ tekintett, 46 tagországot számláló Európai Tanács hatékony működésének köszönhetően , ezek az államok, alkotmányok elfogadásának pillanatától érvényre jutatták a demokrácia és az emberi jogok egyetemes érvényű elveit. A nemzetiségi kérdést, például, ami annyiszor destabilizálta Közép-Európát, drámák nélkül oldották meg. Ugyanakkor törvénybe iktatták a pluralizmus, a tolerancia, a szolidaritás, az igazságszolgáltatás és mindennemü megkülönböztetés eltörlésének tiszteletét, melyeket együttesen az állampolgári jogok chartája testesitett meg. A személyi méltóság tiszteletben tartása ily módon a politikai és társadalmi szervezés középpontjába került. E politika és erkölcsi magatartásának köszönhetően a példás demokrácia tekintetében EU versenyre kell az A.E.Á-val.
AZ EURÓPAI SOKFÉLESÉG
Az Unió tagországai között reális különbségek vannak.Az új tagországok közül némelyek a volt szovjet kommunista rendszzerhez tartoztak.Számukra a NATO-hoz csatlakozás kézzelfogató bizonyságát adta annak, hogy a régi veszélyek elmúltak.Közös Európai védelmi szervezet hiányában csak az atlanti szövetség nyújthatta számunkra a katonai védelem biztositékait.Ez a szempont egz másik kérdést vetett fel: az Európai Úniónak Oroszországhoz való viszonyát. A kapcsolatok kétség kívül fejleszteni kell, noha Oroszország lényegében továbbra is megmaradt terjeszkedő országnak, és még nem bizonyította maradéktalanul elkötelezettségét a demokrácia mellett. Gazdasági téren az európai standardok elérése érdekében még sok a tennivaló. Az egyes tagországok között számottevő különbségek vannak, az Únió azonban megértette, hogy jelentős pénzforrásokkal kell támogatnia az új tagországokat.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ

Az EU-i integráció olyan aktív folyamat amely a részeknek az egészbe való betagolását feltételezi, az egész folyamat beágyazását, a harmonizálását, az összképre vonatkozó szemléletmódban. Európa egy kereskedelmi társulásból alakult politikai és gazdasági közösséggé. Az Eu-i Unió azután nyerte el jelenlegi formáját, hogy az eui közösség tagállamai ratifikálták az 1992. Február 7-én aláírt maastrichti szerződést. Az Európai Únió három pillére támaszkodik. Az első az Európai Közösségek, a tagállamok együttmüködése. A második, a Közös kül- és biztonságpolitika. A harmadik, a rendőri és igazságügyi szervezetek szervek együttmüködése bűnügyekben a nemzeti rendőrségnek és belügy-minisztériumok együttmüködését szabályozza.

AZ EURÓPAI ÚNIÓ ÖT ALAPVETŐ INTÉZMÉNYRE ÉPÜL:
1 - Az Európa Parlament, amelynek tagjait ötévenként választják közvetlen szavazással az Únió polgárai. Strasbourgban székel. Az egyes államok területük nagysága arányában képviseltetik magukat. A Parlament vizsgálja meg egy másik intézmény az Európai Bizottság előterjesztéseit.
2 – Az Európai Bizottság az Európai Únió végrehajtó szerve. Székhelye Brüsszel. A bizottsági tagokat a nemzeti kormányok jelölik, ők lesznek a ’’biztosok’’, azaz az egyes miniszteri tárcák tulajdonosai. A Bizottság megvizsgálja az Európa Parlament javaslatait, majd a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti azokat.
3 – A Miniszterek Tanácsa az EU legfőbb döntéshozó szerve. Székhelye Brüsszelben van. Összetétele a tárgyalt kérdések szerint változik, a résztvevők mindig a tagországok megfelelő szakminiszterei közül kerülnek ki.
4 – Az Európai Közösségek Bírósága az európai törvények betartása fölött őrködő intézmény. Székhelye Luxemburg.
5 – A Számvevőszék ellenőrzi az ÚNIÓS tevékenységek finanszírozását.

AZ EURÓPAI INTEGRACIÓ

A XX.század a hegemóniáért(=egyenuralom) folyatott fegyveres konfliktusok évszázada volt,ezért egyes történészek úgy vélekednek,hogy ez az időszak egy hatalmas konfliktusnak az időszaka,amelyet a 77 évig tartó háborúnak neveznek.A 77 évig tartó háborút 5 szakaszra oszthatjuk 3 nagyobb konfliktusra és egy rövidebb meg egy hosszabb fegyverszüneti időszakra a következőképpen:
1szakasz-az elso Világháború(1914-1918)
2szakasz-fegyverszünet(1918-1939)
3szakasz-2.Világháború(1939-1945)
4szakasz-fegyverszünet(1945-1947)
5szakasz-Hideg háború(1947-1991)
A 2 vilagháborút követően Európa elveszítette a több mint 500 évig őrzött politikai és gazdasági elsőbbségét a világban és helyére 2 szuperhatalom lépett az A.E.Á es a Szovjetúnió.Ennek ellensúlyozására már a háborút követöen olyan nemzeti mozgalmak indultak meg,amelyeknek végsö célja Európa újjáépítése és presztizsének visszaszerzése volt(ennek egyetlen lehetséges útja a békés együttmöködése).Ennek a folyamatnak a végén születik.

BERZSENYI DÁNIEL (1776-1836)

1776-ban született Egyházashettyén, régi közbirtokosi család egyetlen sarjaként. 13 éves korába kevesett tanult, Hetyén nem müködött nyilvános iskola, apja pedig úgy vélte, előbb fizikailag erősödjön meg a gyenge és beteges fia. 1788 őszén a soproni evangélikus líceumba került, ahol kisebb megszakítással közet 7 évig nevelkedett. 1793-ban megszökött Sopronból és katonának állt. 1795-ben végleg megszakította tanulmányait és apjával való viszonya elmérgesedett. 1799-ben Dukai Takách Zsuzsannát feleségül vette és Sömjénben telepedtek le. 1804-ben a Somogy-megyei Niklába költöztek, a költő jómódú birtokosként élte a földesek gazdálkodó életét. 1810 márciusában Pstre utazott, ahol találkozott Kazinczy irótársaival: Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, de kölcsönös idegenkedést éreztek egymást iránt. 1836 februárjában hosszas betegség után halt meg Niklán.

BERZSENYI DÁNIAL KÖLTÉSZETE

Berzsenyi életművére és egyes költeményére is jelemző két stílusirányzat: a klasszicizmus és a romantika jegyeinek eggyüttes érvénye, bár hatásuk a pálya különböző szakaszaiban eltérő mértékben érvényesül. A leggyakrabban használt rímtelen időmértékes verselés vagy horatiusi minták nyomán kialakított strófahasználat a kalasszicizmus legszembetünőbb formai jegyei, amely Berzsenyi életművében a latin költő tudatos követését jelzi. Berzsenyi ezen túl tematikusan, szövegszerűen illetve szemléletében is megidézi Horatiust. (kiegyensúlyozott magatartásra való törekvés, az arany középút keresése) Klasszicista vonás továbbá a versszerkezetek egy részében az egyeditől az általánosig vagy az általánostól az egyediig évelő logikai felépítés, valamint különösen az episztolában megfigyelhető tanító szándék.
EPISZTOLA - görög eredetű szó, küldemény - valóságos néven nevezett személyhez írott verses levél, amely változatos tartalommal, hangnemmel és fromában valósulhat meg. Berzsenyi lírjánáak romantikusa vonásai: az eszmény teljesség utáni vágy és az érzelmi tülfütöttség amellyel a személyiség előtérbe kerülése is összefügg.
Továbii vonás a metafora szerepének megnövekedése. Legjellegzeteseb metaforáiban névátvitellel, egymástól távolabb eső jelenségeket köt össze melyek között a költői fantázia teremti meg a kapcsolatot. Azokban a költeményekben amelyekben erőteljes a képhasználat fellazul a klasszicista logikai szerkezet és a szövegösszefüggés a metaforák kapcsolatai hozzák létre.

BERZSENYI DÁNIAL - A KÖZELÍTŐ TÉL

A vers műfaja elégia, mely lehangoló, szomorú hangulatú lírai költemény. A cím alapján az idő múlására, az öregedés folyamatára, a negatív, a rossz érzésekre gondolhatunk, de akár egy egyszerű tájleírásra is, ami bemutatja a természet pusztulását, halálát azaz a közelítő telet. Mint majd olvashatjuk, mindkét forma megjelenik párhuzamosan, először a természet pusztulását mutatja be, majd áttér az emberi életre és az idő múlására, az öregedésre és a fiatalság elvesztésére.
A vers szerkezete hármas tagolású, ebben is a klasszicista stílusirány mutatkozik meg. A horatiusi hagyományokat követi az, ahogyan bemutatja számunkra tájat majd a ez elmúlást. A költeményt a klasszicizmushoz kapcsolja a rímtelen időmértékes verselés, és a görög eredetű szavak használata. A hármas tagolás a következőképpen jelenik meg: az első három versszak jelképezi a tájleírást, amelyet a negatív tájfestés jellemez ezáltal a hervadást, a hiányt az értékvesztést érzékelteti. A negyedik versszak önmagában képviseli a második részt, amely egy általános elemzés az idő múlásáról. Az ötödik és utolsó versszak pedig a harmadik egységet képviseli, amiben a mulandóságról és a pusztulásról van szó, nem általánosan, hanem személyre szabva, pontosabban a saját életére van megfogalmazva. A vers vége lemondó gesztussal ér véget, a tél az elmúlás képviselője, a ''közelítő'' jelző pedig a bekövetkező halált teszi hangsúlyossá.

A ROMANTIKA
19. század legnagyobb hatású művészeti irányzata. Az elnevezés eltérő művészeti, szellemi és politikai mozgalmakat egymástól különböző jelenségeket foglal magába. Érvényeségének határai térben és időben is jelentősen különböznek. Német, angol korai romantika (1798-1815/20). Német, angol nagyromantika (1815-1830). Francia romantika, közép-kelet európai romantikák (1830-1848) és végső francia, közép és keleteurópai későromantika (1848-1860)


A cím és a tartalom között ellentét feszül:
- a cím töredéket ígér, valójában tökéletesen megszerkesztett, zárt kompozíciójú mű;
- a barátnéhoz szól, de figyelme csak önmagára irányul.
Létösszegző vers: egy életérzést fogalmaz meg;
téma: a falusi elvonultság, lelki társtalanság, életének szomorúsága.
I. 1.vsz.
Episztolaként indul – megszólítja a távolban élő barátnét, kérdését fáradt mélabúval utasítja el.
Majd hamarosan ejti a címzettet, s csak önmagával foglalkozik.
Témája: magánya, kedvetlenségének panasza.
A további versszakok a látszólag megtagadott választ fejtik ki.
II. 2.vsz.
Reális helyzetkép a költőről. Egy őszi képet látunk:
szüret utáni est, a körülötte élők már aludni térnek, vidámságuk neszei hallatszanak,
a költő magányosan hallgatja az est hangjait.
/Agg diófám – önmaga metaforája – lélekben ő is agg;
tüzemet gerjesztem – vonatkozik konkrétan a pipázásra, de ihletére, életkedvére is./
III. 3-4.sz.
Ezek a pillanatok indítják az álmodozást. Elszakad a sivár jelentől, s visszaemlékezik:
- fiatalságára, boldogságára,
- a hajdani örömökre, melyek még szomorúbbá teszik a ma sivárságát.
IV. 5. vsz.
Az előbbi reális képek a saját sorsa motívumaivá válnak (Életem képe ez):
párhuzamot von a 2-4.vsz képeivel..
- az ősz est – saját “ősze”;
- a parázs, kanóc elhamvadása – a szerelem, szenvedélyek tüzének kihúnyása;
- az őszbogár zúgása – melankolikus lírájának hangjai.

Így lesz az őszi est saját elmúlásának képe – a magányos szüreti est az öregedés jelképe.
Miben rejlik esztétikai hatása?
- a hangulat, bánat páratlan érzékeltetése,
- megkapó képek, metaforikusság,
- verzene – egyszerű magyaros verselés (felező 12-es, keresztrímekkel.)


A címbeli „töredék” utalhat arra, hogy a vers valójában episztolaként indul- megszólítással, az érdeklődő kérdésre adott válaszlátszólagos megtagadásával-, de hamarosan elejti a levél címzettjét, s a költő figyelme önmagára irányul; vonatkozhat melankolikus, letört hangulatára is, mely képtelenné teszi egy episztola szabályos kikerekítésére, befejezésére. A remek elégia a címe ellenére- természetesen – nem töredék, hanem tökéletesen zárt.

A vers első szakaszában személyes utalások találhatóak a címzetthez: „Ne kérdezd barátném!...”. Az első vsz. még a távol levő barátnő kérdését fáradt mélabúval utasítja el, hiszen úgyis ismeri- őt nélkülözve - társtalan magányát, a további vsz.-ok mégis a megtagadott választ fejtik ki, valójában az elhárított kérdésre felelnek.
Ezt a strófát követően döbben rá az olvasó, hogy nem költői levelet olvas, hanem egy szimpla elégiát. Berzsenyi a levélszerű megszólítást követően átcsap gondolatai szárnyán egy természeti kép kibontásához. A szüret-esti magány a költő életének reálisan bemutatott helyzetképe: cselédei már nyugovóra tértek, ő pedig egyedül-, mint mindig – a többiekkel lelki közösséget nem találva agg diófája alatt tüzet gerjeszt. Gondolati párhuzamot a „szüretem”, „estvéli óráit” és az „agg diófám” kelt. Idillikus hangulat tárul elénk. A kanóc („parázs”) pislogó lángjába nézve megindul az ábrándozás folyamata: elszakad a környező világ kiábrándító szürkeségéből „s egy szebb lelki világ szent óráit” éli át. Kínzó ellentét tárul fel itt is a száműzöttség, a kiábrándító jelen s a színes, az érzelmekben és hajdani „tükörképekben” gazdag múlt között- tudatosítva a pótolhatatlan veszteségeket.

A külső világ sötétségbe burkolózik, mely az apró fényvillanásoknak köszönhetően teszik érzékletesebbé a sötétséget. A költő lelkében világos van. A külső és belső világot összekapcsoló elemek: „Kanócom pislogó lángjait szemlélem, a képzelet égi álmába merűlök”, „Az őszibogárnak búsongó hangjai felköltik lelkemnek minden érzéseit”.

A költő a mű végén a korábbi reális képsor életsorsát összegző jelképpé emeli: így lesz a magányos szüreti este az élet estéjévé, az öregedés jelképévé. Vizuális elemek: A költeményen végigvonul a tűz metaforája: „kanócom pislogó lángjait szemlélem”, „szelíd szerelem hamvadó szikrája”. A kanócpislogó lángja a hamvadó, kihűlő szerelmet asszociálja. Hanghatások: Az őszibogár busongó zümmögése pedig melankolikus lírájának „szomorgó nótáját”asszociálja.

PROGRAM SZÁMOK POZICÍÓJA

var v:array [1..10] of integer;
var n,i:integer;
begin
readln(n);
for i:=1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
end;
for i:=1 to n do begin
if v[i] mod 2 = v[n] mod 2 then writeln(i);
end;
end.


PROGRAM ELEMEK ÖSSZEGE

var v:array [1..100] of integer;
var S,n,i:integer;
begin
S:=0;
readln(n);
for i:=1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
end;
for i:=1 to n do begin
if v[i] < v[1] then S:=S+v[i];
end;
writeln(S);
end.


PROGRAM HARMADIK

var v:array [1..100] of integer;
var n,i:integer;
begin
readln(n);
for i:=1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
end;
for i:=1 to n do begin
if (v[1]<0) and (v[i]<0) then writeln(i)
else begin if (v[1]<0) and (v[i]<0) then writeln(i);
end;
end;
end.


PROGRAM PÁRATLANOK KIÍRÁSA

type vektor = array [1..100] of integer;
var x,v:vektor;
var n,i,k:integer;
begin
write('Kérem gépelje be az N értékét:');readln(n);
for i:= 1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
end;
for i: 1 to n do
if v[i] mod 2 = 1 then begin
k:=k+1;
x[k]:=v[i];
end;
for i:= 1 to k do
writeln(x[i]);
end.



PROGRAM EGY (A) SZÁMMAL VALÓ OSZTÁS

type vektor = array [1..50] of integer;
var x,v:vektor
var a,n,i,S:integer;
begin
S:=0;
write('Kérem gépelje be az N értékét:');readln(n);
write('Kérem gépelje be az A értékét:');readln(a);
for i:= 1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
if v[i] mod a = 0 then x[i]:=v[i];
S:=S+x[i];
end;
writeln(S);
end.



PROGRAM NEGATÍV VAGY POZITÍV SZÁMOK

var v:array [1..100] of real;
var i,n:integer;
var S,x:real;
begin
write('Kérem gépelje be az N értékét: ');readln(n);
for i:= 1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
end;
S:=0;
x:=0;
for i:= 1 to n do
if v[i]>0 then S:=S+v[i]
else x:=x+v[i];
writeln('A pozitív számök összege: ',S);
writeln('A negatív számok összege: ',x);


PROGRAM NÉGYZETEK

type vektor = array [1..100] of integer;
var v,x:vektor;
var n,i:byte;
begin
write('Kérem gépelje be az N értékét: ');readln(n);
for i:=1 to n do begin
write('v[',i,']=');
readln(v[i]);
x[i]:=v[i]*v[i];
end;
for i:=1 to n do
writeln(x[i]);
end.

Az eposz cselekménye. Az eposzi cselekmény a
segélykérést (invokáció) és a témamegjelölést
(pro pozíció) követően a mennyben kezdődik.
Isten számba veszi a magyarok bűneit. Mihály
arkangyalt a pokolba küldi, hogy megszabadítsa
Alecto fúriát, megbüntesse a vétkes magyarságot.
Alecto Szelim (Szulimán apja) képében megjelenik
Szulimán álmában. Arra szólítja fel a török
szultánt, hogy haddal menjen a magyarság ellen.
A szultán tanácsot tart, hadat gyűjt (I. ének).
A budai fővezér, Arszlán bég meggondolatlan vállalkozásba
kezd, Palota ostromában vereséget
szenved. Közben a szultán seregei élén megindul
Magyarország ellen. Zrínyi imádkozás közben a
háromszor hozzá hajló feszülettől isteni útmutatást
kap. Krisztus megjövendöli a szigetvári hős
mártíromságát (II. ének). Arszlán kudarca miatt
helyére Musztafa boszniai basa kerül, akinek
helyébe viszont Mehmet basa lép. Mehmet Siklós
alatt vereséget szenved Zrínyi szigetvári csapatától.
A vereség a szultánt Szigetvár ellen ingerli. Így
a cselekmény két szála (Szulimán és Zrínyiék)
összekapcsolódhat (III–IV. ének). Szulimán seregei
körülveszik Szigetvárt, és megkezdődik az
ostrom. Zrínyi beszédet mond katonáihoz, a szigetiek
esküt tesznek a végsőkig való kitartás mellett
(V. ének). A magyar és horvát vitézek hősiesen
harcolnak. Kitöréseik jelentős veszteséget
okoznak a török táborban, de közben a magyarok
is veszteségeket szenvednek (Farkasics, Radivoj és
Juranics halála). Meghal a fiatal török hős,
Hamviván is. Halála barátját, az egyik legerősebb
török harcost, Demirhámot a magyar tábor és
Deli Vid esküdt ellenségévé teszi. Kettejük párharca
végigkíséri a további cselekményt (VI–IX.
ének). A török általános ostromot indít, de kénytelen
visszavonulni. Zrínyi legyőzhetetlennek
tűnik, a törökök szégyenkeznek futásuk miatt
(X–XI. ének). A XII. ének Delimánnak és a török
szultán lányának, Cumillának a szerelmi történetét
elbeszélő betét. A következő ének középpontjában
a szigetiek királyhoz küldött galambpostájának
elfogása áll. Ennek a cselekmény
szempontjából fontos jelentősége, hogy a törökök
értesülnek a védők kilátástalan helyzetéről, és
határoznak a végső ostromról (XIII. ének).
A döntő rohamhoz a törökök földöntúli erőket is
segítségül hívnak. Alderán, a török varázsló megidézi
a pokol erőit. Zrínyi és maradék ötszáz vitéze
a belső várudvarba vonul vissza. A kitörés mellett
döntenek, és felkészülnek a hősi halálra. Közben
Demirhám és Deli Vid egy erdei tisztáson utoljára
összecsapnak, és mindketten elesnek. Isten
látva a szigetiek hősiességét és kilátástalan helyzetét,
elküldi a mennyei seregeket megsegítésükre.
Az angyali légió visszaűzi a pokol erőit. A kirohanó
védők elszántan vetik harcba magukat, Zrínyi
megöli Szulimánt, majd maga is elesik. Mártíromságuk
betelik, a szigetiek lelkeit angyalok
viszik a mennybe (XIV–XV. ének


KOMPOZÍCIÓS ELV
Balassi Bálint a magyar nyelvű reneszánsz irodalom
legnagyobb költője. Nyolc nyelven beszélt, tudós
költő (poeta doctus) volt. Művei életében nem
jelentek meg nyomtatásban. Költészetének nagy
részét a Balassa-kódex néven ismert könyv őrzi.
A kéziratos másolat Balassi halála után fél évszázaddal
készült, és 1874-ben akadtak rá. Balassi minden
bizonnyal tudatosan törekedett életművének megszerkesztésére.
Ennek a feltevésnek az alapja, hogy
a XVII. században keletkezett Balassa-kódex másolója
szerint a verseket a költő saját kézzel írt könyvéből,
változtatás nélkül írta le:
„Ezeket penig az maga kezével írt könyvébül
írtak ki szórul szóra. Vétek kevés helyen esett benne.
Az sem egyébtül lött penig, hanem az Balassi írásának
nehéz olvasása miatt.”
A kódexbeli elrendezés arról tanúskodik, hogy
Balassi a verseket nem keletkezésük időrendje szerint
jegyezte le. A keletkezési időtől függetlenül
nagyobb egységekbe, ciklusokba rendezte, és ezzel az életművet megalkotott (fi ktív) lelki önéletrajzzá
formálta. Gerézdi Rabán irodalomtörténész Horváth
Iván által kibontott feltevése szerint Balassi
fontos szerepet szánt a középkori és a petrarkista
hagyományból ismert, Szentháromságra és Krisztusra
utaló számszimbolikának. A Balassa-kódex
első része 66 verset tartalmaz. Az első 32 darab a
házassága előtt írt verseket formálja ciklussá (Annaversek).
Ezt az első részt egy vallásos költemény zárja (Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor
hogy házasodni szándékozott). Az első ciklust újabb
33 versből álló, házassága utáni ciklus követi ( Júliaversek).
A második ciklust az Ó, én édes hazám kezdetű
búcsúvers zárja. Más feltevések szerint Balassi
eredeti elképzelésében egy 3 × 33 versből álló kötetterv
szerepelt. Harminchárom istenes vers alkotta
volna a harmadik ciklust.



HUMANISTA KÖLTÉSZET
Janus Pannonius a magyarországi humanista irodalom
meghatározó képviselője. Első költőnk,
akit saját korának európai művészei is ismertek és
elismertek. Az újlatin költészet csak akkor volt
képes jelentős alkotások létrehozására, ha egyénivé
tudta formálni a kötelező mintákat, ha a
műben érvényesülni tudott a hiteles személyiség.
Janus életműve ezzel a mércével mérve is kivételesnek
tűnik. Művészete a kortárs itáliai humanista
környezetben bontakozott ki, a magyar irodalmi
műveltség erre a szintre csak jóval később
jutott el. Életművét az utókor itáliai (1447–1458)
és magyarországi (1458−1464) szakaszra bontja.
Verseinek nyelve az antik római költészet (Cicero,
Horatius, Vergilius) nyelvét, stílusát követi. Itáliai
éveiben a kor ízlésvilágához igazodó költészete
műfajában és hangvételében egyaránt az antik
hagyományok egyéni újraalkotásaként bontakozik
ki.


Itáliai epigrammák. Janus korai epigrammái részben iskolai feladatra
készített versgyakorlatok vagy rögtönzések. A latin Martialis (38–104)
költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik. Gyakori jellemzőjük
a sikamlós erotika, amely a középkori vágánsköltészet témáival,
motívumaival is kapcsolatot teremt. A versek retorikus szerkezetét
az érvelés klasszikus alakzatai, ellentétek határozzák meg. Az ironikus,
csúfolódó hang a művelt ember szellemi fölényét hirdeti a tudatlansággal,
az erkölcsi kicsinységgel szemben. Az epigrammák tanúsítják, hogy
a költő gondolkodásmódja a humanizmus világi szellemében alakul ki.
Költészetétől távol áll a vallásos érzés és az intézményesített egyház tisztelete.
A vakbuzgósággal és a keresztény aszkézissel a humanista tudósés
műveltségeszményt állítja szembe.


JANUS MAGYARORSZAGI KOLTESZETE
A magyarországi időszak számos epigrammája
és elégiája Janus költői helyzetének és
saját életének kérdéseit szólaltatja meg.
A szellemi hontalanság, az értő közönség hiánya,
a művelt Itáliába és a baráti körbe való
visszavágyódás ekkori költészetének meghatározó
témái. De ebben az időszakban is hangot
kap saját költői értékének tudata, alkotói
büszkeségének kimondása. A középkor „névtelenségével”
szemben úgy véli, művészi teljesítménye
egyben a pannon vidék kultúrájának
hírét is megnöveli. Az 1460-as évektől
verseiben eluralkodik az elégikus-tragikus
hangvétel. Több alkotásban is a gyenge, beteg
test a művelt, humanista szellemmel kerül feloldhatatlan
ellentétbe.
KÖLTESZETENEK UTOELETE
Janus halálát követően Mátyás összegyűjtette
verseit, és könyvtárában helyezte el. A XVI.
században többször is kiadták, majd a nemzeti
nyelvű irodalom terjedésével híre évszázadokra
elhomályosult. A XIX. század végén
mindössze három hosszabb költeménye jelent
meg magyar fordításban. Művészetének kutatása,
az életmű magyarra fordítása csak az
1930-as években kezdődött. Azóta egészében
hozzáférhetővé vált. Többek között Weöres
Sándor, Csorba Győző, Vas István és Nemes
Nagy Ágnes fordították.



BALASSI KORAI KÖLTÉSZETE
Pályájának elején többnyire alkalmi költeményeket
ír. A versek közvetlenebbül kapcsolódnak valóságos
élethelyzetekhez, gyakran logikailag nyomon követhető
eseménysoruk van. Az életmű korai szakaszában
a szerelmi líra a meghatározó (Anna-versek).
A magyar énekszerzés hagyományait folytatja,
amelyben a dallam és a szöveg együtt vesz részt az
esztétikai hatás megteremtésében. A vers szerves
része a nótajelzés. A versszövegek fogalmi jelentést
fejtenek ki, a költői képek és jelzők az európai humanista
szerelmi költészet hagyományát követik.
A költői képnek nincs kiemelt, versszervező szerepe
a szövegben.



SZIGETI VESZEDELEM

KELETKEZESE
A Szigeti veszedelem előszavában írja Zrínyi: „egy télben
történt véghez vinnem munkámat”. Az eposz
keletkezésére vonatkozó időmegjelölést a mai irodalomtudomány
(Kovács Sándor Iván kutatásai) retorikus
túlzásnak tartja. A kutatások ugyanis azt igazolják,
hogy a költő valóban 1645–1646 telén fogott munkához,
de az eposzt csak 1648 májusára fejezte be.
A MUFAJ HITELESSEGE
A XVII. századra már kialakultak a regény antik mintákhoz
kevésbé kötődő típusai. Az irodalomról való
gondolkodás azonban Arisztotelész nyomán továbbra
is az eposzt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak.
Ezt az esztétikai vélekedést az is erősítette, hogy a barokk
kedvelte a monumentalitást és a hősiességet (heroizmust).
Zrínyi eposzának műfaji hitelessége és korszerűsége
a korabeli esztétikai normákon túl a XVII.
századi Magyarország történelmi helyzetéből is fakadt.
A „magyar romlásnak századában” ugyanis megnőtt az
egyéni önfeláldozás, a mártírokéhoz hasonló hősiesség
szerepe és értéke. Zrínyi műve ezt az értéket vetítette
vissza a dédapa, a Szigetvárt védő Zrínyi Miklós alakjába
és cselekedeteibe. Tette ezt azért, hogy példát adjon
saját korának törökellenes küzdelmeihez.
MINTAK,FORRASOK
Az eposz megírásában Zrínyi a homéroszi és vergiliusi
hagyományokra támaszkodott. Az Aeneis költői nyelve,
formája és cselekménye egyaránt jelentős, szövegszerűen
is kimutatható hatással volt művére. A Szigeti
veszedelem első versszaka például az Aeneist tartalmazó
kódexek egy része nyomán veti össze a hőseposzi vállalkozást
a fi atalkori szerelmi idillekkel. A második versszak
első sora pedig az Aeneis első sorának fordítása.
A szerző a források közt Istvánff y Miklós (1538–1615)
és Zsámboki János (1531–1584) humanista történetírók
munkáit, a korabeli horvát és olasz krónikákat,
valamint a török hagyományt is megemlíti. Előszavában
utal a történelmi hitelesség, illetve a költői szándék
különbözőségére is. Ennek azért van jelentősége,
mert Zrínyi egy magasabb művészi igazság érdekében
lazán kezeli a történelmi hitelességet. Például Szulimán
halálát a szigetvári hősnek tulajdonítja. A költő nem
említi, de Arany János Zrínyi és Tasso (1859) című
A MAGYAR BAROKK IRODALMÁBÓL
165
meghatározó tanulmánya feltárta, hogy eposzi mintái közt
meghatározó volt a késő reneszánsz szerző, Torquato Tasso
(1544–1595) elméleti munkássága és hőskölteménye is.
A megszabadított Jeruzsálem az antik eposz és a verses lovagregény
ötvözésére törekvő olasz alkotás. Az első keresztes
hadjáratról szól, és világképe a barokk legfontosabb jellemzőit
is felmutatja. Tasso mellett említhetjük még a szintén
olasz Giambattista Marino (1569–1625) költészetének
hatását. Az eposzban a magyar históriás és vitézi énekhagyomány
hatása is érzékelhető. Ez a hagyomány nem kapcsolódott
antik mintákhoz, és nem is jelenthetett mintát az eposz
kompozíciós elvei számára.
INVOKACIO
A barokk világkép hatását mutatja az eposzi kellékek egy
részének módosulása is. Erre egyik legjellemzőbb példa,
hogy az elbeszélő az eposzi vállalkozás sikerességéért segélykérését
(invokáció) Szűz Máriához intézi. A megszólításban
az imádság nyelvi fordulatai is szembetűnők. A múzsának
Máriával való azonosítása lehetővé teszi, hogy az elbeszélő
már a segélykéréskor bekapcsolja a témát (propozíciót) a
krisztusi megváltástörténetbe. Így a dédapa vállalkozását a
kereszténység közös ügyeként nevezheti meg.
KOMPOZICIO
A szerzőnek egy hihetetlen, ellentmondásos állítást (paradox
tételt) kell elfogadtatnia olvasóival. Jelesül azt, hogy bár
a maroknyi magyar védősereget felmorzsolja a török túlerő,
mégis győztesen kerülnek ki az ostromból. Ezt az állítást a
várkapitány és a szigetiek erkölcsi fölényének megrajzolásával
teszi hitelessé az elbeszélő. Szigetvár védői a keresztény
hit és a haza védelmezőinek közösségeként tűnnek elénk.
Erkölcsi értékeik méltóvá teszik őket arra, hogy hősiességükkel
és mártírhalálukkal az egész magyarság számára
elnyerjék Isten bűnbocsánatát. Ez az erkölcsi érték követendő
mintát is ad a XVII. század magyar nemességének, az
eposz lehetséges korabeli olvasóinak. A paradox tétel egyben
megfelel az ellentétekből felépülő, megharcolt barokk harmóniának
is. Az eposz minden eleme ennek a tételnek van
alárendelve, és e tétel bizonyítását szolgálja. A monumentális
kompozíció szempontjából néhány éneknek kiemelkedő szerepe
van. A harmadik ének összeköti a két cselekményszálat,
és szembesíti a törökök világát a magyarokéval. A tizedik a
várostromot tematizálja, a tizenötödikben teljesül be a szigetiek
mártíromsága. E három ének képezi az eposzi szerkezet
vázát, alappilléreit. Az alkotás 1566 számozott strófából áll,
vagyis számszimbolikával is utal a szigetvári ostrom évére.

CARACTERISTICI
Poemul Floarea albastra, scris in 1872 este o dezvoltare a unui motiv poetic european intr-o viziune lirica proprie si o capodopera a lirismului eminescian din etapa de tinerete, un nucleu de virtualitati menite sa anunte marile creatii ulterioare.
Poemul Floarea albastra se inscrie in estetica romantica prin urmatoarele aspecte: tema si motive literare, ipostaze ale eului liric romantic, atitudini poetice, structura, antiteza ca procedeu de costructie, amestecul speciilor lirice: meditatie filozofica, egloga si elegie.

TEMA
Tema poemului Floarea albastra este iubirea, natura si conditia genului.

TITLUL
Motiv romantic de larga circulatie europeana, intalnit si la Novalis sau Leopardi, simbolul florii albastre dobandeste multiple semnificatii in textul eminescian: aspiratie spre fericirea prin iubire, chemare a lumii fenomenale, nostalgie a iubirii ca mister al vietii, opozitie ireductibila intre lumea calda, efemer-terestra si lumea rece a ideilor, a cunoasterii absolute. In creatia eminesciana, albastrul este culoarea infinitului, a marilor departari a idealului, iar floarea simbolizeaza viata, fiinta pastratoare a dorintelor dezvaluite cu vraja.

APARITIA PERSONAJULUI FEMININ
Femeia este o aparitie de basm (de-aur parul), sagalnica (S-apoi cine treaba are?), senzual-naiva (Eu pe-un fir de romanita/ Voi cerca de ma iubesti) si cu gesturi gingase.

VERBELE LA VIITOR SI CONJUNCTIV
Verbele la indicativ viitor sau conjunctiv evidentiaza faptul ca idila este de fapt o reverie.

SEMNIFICATIA APELATIVELOR
Perceptia principiului masculin asupra femeii inregistraza mai multe trepte ale cunoasterii erotice, sugerate prin modificarea apelativelor/ a calificarilor acesteia de la mititica (iubirea ca joc), la Ce frumoasa, ce nebuna/ E albastra-mi, dulce floare! (asumarea iubirii-pasiune), la dule minune (iubirea ca mister al vietii) si pana la chemarea nostalgica din final.(idealul de iubire)

SECVENTELE POETICE (1-2-3-4)

Prima secventa poetica (I-III) contine monologul fetei, care infatiseaza lumea rece a ideilor, lumea lui. Universul spiritual in care geinul este izolat, se configureaza prin enumeratia simbolurilor eternitatii-mortii. Avertismentul final desi exprimat in registrul familiar, sugereaza faptul ca implinirea umana se realizeaza prin iubire, in lumea terestra. Izolarea, singuratatea, aspiratia spre cunoastere absoluta si imposibilitatea fericirii terestre sunt atribute ale geniului.

A doua secventa poetica (IV) constitue meditatia barbatului asupra sensului profund al unei iubiri rememorate. Se utilizeaza marcile gramaticale ale eului, verbe si pronume la persoana I singular eu, am ras, n-am zis, si verbele la trecut Ah! ea spuse adevarul.

A treia secventa poetica (V-XII), monologul fetei continua cu o chemare la iubire in lumea ei. Cadrul natural se realizeaza prin motive romantice specifice eroticii eminesciene: codrul, izvoarele, valea, balta, luna. Idealul de iubire se proiecteaza intr-un paradis terestru, redat prin bogatia cromatica a verii: verde, rosu, auriu. Caldura zilei de vara. Chemarea la iubire organizeaza secventa poetica gradat, intr-un scenariu ritual erotic cu etapele: descrierea naturii umanizate, invitatia in peisajul rustic si intim, conversatia ludc-erotica, jocul eriotic ''incercarea'' iubirii pe un fir de romanita (natura ca martor al iubirii), portretul fetei ca o zeitate terestra, gesturile de tangrete, sarutul, imbratisarea, intorcerea in sat, despartirea.

Ultima secventa poetica (XIII-XV) este o continuare a meditatiei barbatului asupra acestei iubiri pierdute, pe care o proiecteaza acum in ideal si amintire. Contrastul dintre vis si realitate, ca si incompatibitatea dintre cele doua lumi sint sugerate de versul final, care confera ambiguitatea limbajului poetic. In timp ce principiul feminin, aflat in consonanta cu natura personificata, are ca atribute gratia rustica si miscarea, pinrcipiul masculin este contemplativ si meditativ.

1.Okok és indokok

Az első világháborút nem véletlenül nevezik annak, aminek. Először csaptak össze ekkora mértékben országok egymással, először halt meg ennyi ember ilyen rövid idő alatt. A háború kitolódott Európán kívüli területekre is és az akkori legmodernebb fegyverekkel vívták meg e küzdelmet. Nyomában pedig új államok keletkeztek saz itt elszenvedett vereség és frusztrációérzés ágyazott meg a második világháborúnak is.

A háború kitörésének több oka volt: elsősorban az Európában lévő nemzetiségi ellentétek. Sokan ki akartak szakadni eddigi kereteikből (főleg az Osztrák-Magyar Monarchiából) és csatlakozni kívántak már meglévő nemzetállamukhoz. A franciák és a németek, a németek és az angolok, az oroszok és az angolok mind-mind számtalan hatalmi rivalizálásban vettek részt (egymással szemben), sbefolyásukat/érdekövezetüket is egymás kárára próbálták meg kiterjeszteni. Nemzetközi politikai konfliktusok sora zajlott már a nagy háború előtt shatalmi szövetségek alakultak ki: először az orosz-francia szövetség (1891-3), majd az angol-francia megállapodás (1904), az orosz-angol szerződés (1907), melyhez csatlakozott Szerbia, Belgium, Olaszország, majd Románia (utóbbi kettő már a háború éveiben): A másik oldalon pedig a német-osztrák-magyar szövetséghez Bulgária és Törökország csatlakozott. A háború előtt zajlott le Bosznia-Hercegovina annexiója, az olasz-török háború és két balkáni összetűzés, hogy ne teljenek el eseménytelenül az évek.


2. A háború kitörése és lefolyása

A háború kitörésének közvetlen „oka” az volt, hogy Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörököst, 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták. A Monarchia ultimátumot, majd hadüzenetet intézett Szerbiához, Oroszország mozgósított, majd Németország, 1914. augusztus elsején hadat üzent a cári birodalomnak. Később a franciáknak, valamint Belgiumnak is hadat üzentek, ez az angolok haragját váltotta ki, mire ők hirdettek ki hadiállapotot Németországgal. A kezdeti német marsot megakadás követte, Nyugaton és (a Marne-folyónál, 1914 szeptemberében) Keleten is. Kelet-Poroszországban és Szerbiában több helyen állóháború alakult ki. A következő évek váltakozó sikereket és vereségeket hoztak, a németek 1915-ben Ypern-nél pedig harci gázokat is bevetettek, ami szintén „forradalmi” tett volt az emberiség történelmében. Az orosz ellentámadás kifulladt Gorlice-nél s 1916-ban Verdunnál alakult ki állóháború az antant és a központi hatalmak között. Az 1917-es évben Oroszország – a forradalom miatt – kimaradt a háborúból, viszont a német tengeralattjáró-háború miatt az Egyesült Államok 1917 áprilisában, az antant oldalán belépett a háborúba, ami jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat. 1918-ban Németország, a breszt-litovszki béke után megpróbált eredményt kicsikarni, nem nagy sikerrel, így lassan, de biztosan kifulladt. A hadműveletek befejeződését a Compiegne-melletti fegyverszünet biztosította.

Oroszországban – mint ahogy már arról szót ejtettünk – forradalom tört ki. 1917 februárjában kettős hatalom jött létre, névlegesen az Ideiglenes Kormány gyakorolta a hatalmat, ám a szovjetek gyakorolták a tényleges hatalmat, amely jelentős bolsevik befolyás alatt állt. 1917. október 25-én (november 7. a Gergely-naptár szerint) a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat. Bár a hatalom megragadását a békére és a földre vonatkozó dekrétumok „kísérték”, többéves véres polgárháború következett. A bolsevikok egyik első lépése az Alkotmányozó Gyűlés szétzavarása volt, vagyis már akkor is látszott, hogy az ország nem szakít diktatórikus történelmével, hanem ennek csak új formáját valósítja meg.


3. A háború következményei

A nagy háború fontos következménye a Monarchia széthullása volt. Megszerveződött Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, kiterjesztette határait Románia (jelentős magyarlakta területekkel). Bécsben és Budapesten pedig kikiáltották a köztársaságot.

Jelentős hatás volt a különféle forradalmi kísérletek megjelenése, majd retrográd rezsimekkel történő konszolidálódása. Magyarországon a területi követeléseket ellensúlyozandóan, 1919.március 21-én, a hatalom a kommunisták kezébe került, akik a szocdemekkel összefogva Szocialista Pártot hoztak létre s jelentős kommunizálásokba fogtak. A hatalom élén a Népbiztosok Tanácsa állt, élén Kun Bélával. Németországban is több helyen jöttek létre kis tanácskormányok, de a nemzetközi támogatás elmaradása miatt nem tudták magukat fenntartani, elbuktak. Németország az un. weimari köztársaság keretében konszolidálódott, de a törékeny színpad mögött már szerveződtek a háborús vereséget és a nehéz jóvátétel sérelmeit meglovagoló szélsőjobboldali mozgalmak.

TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ

A település földraj a falu és a város tanulmányozásával foglalkozik, legelső típús a falu volt.

A VÁROS - egy gazdasági, poltikai, közigazgatási szereppel bíró település

URBANIZÁCIÓ, VÁROSIASADÁS
- ma minden második ember városon él, ennek oka a demográfiai robbanás - a városiasodás a 19. századra tehető, az iparosítás kezdetére, amikor megjelent a gőzgép, ennek köszönhetően fejlődött az ipar és ennek köszönhetően egyre többen költöztek faluról városra.
- Ázsiában, Afrikában és Dél Amerikában a városiasodás a 20. századra tehető.
- Az ókorban jelentek meg az első városállamok - Ur, Uruk (Mezopotámia) Harappa, Mohendzso Daro (India)
- A középkorban kolostorok, birtokok köré épültek a városok, főleg a fejlődő kereskedelem miatt.
- Az újkorban és jelenkorban a, már meglévő városok fejlődtek tovább.

A VÁROS TÉRBELI SZERKEZETE

a - városközpont (city) - itt található a közigazgatási, pénzügyi, kereskedelmi, vallási, kúltúrális épületek
b - lakókerület - itt él a lakosság, úgynevezett lakónegyedekben, ezek elkülönülnek a lakók foglalkozása illetve származása szerint: Brooklyin - négerek, Chinatown - kínaiak
c - iparnegyedek - gyárak
d - zöldövezetek - parkok

A VÁROSOK FUNKCIÓI

1 - Ipari és szolgáltatási központok

- a - bányászat: Essen - Németország; Donyeck - Ukrajna
- b - vaskohászat: Wuhan - Kína; Derby - Nagy-Brittannia; Vajdahunyad - Románia
- c - kereskedelem: Damaszkusz - Szíria; Lipcse - Németország
- d - kikötők: Rotterdam - Hollandia; New York - A.E.Á; Rio de Janeiro - Brazília

2 - Szolgáltatások

- a - turizmus: Cannes - FRA (filmfesztiválok); Innsbruck - Ausztria (síparadicsom); San Marino, Monaco (F1); Róma (vallás); Las Vegas (szerencsejáték); Hong Kong


AGLOMERÁCIÓ TÍPUSOK

1 - tulajdonképpeni város: Szatmárnémeti
2 - városi kistáj: Prahova völgyében - Sinaia, Predeal, Busteni
3 - konurbáció: ikervárosok (Saint Paul, Minneapolis)
4 - metropoliszok: nagy területen, többmilliós a lakosságszám, komplex funkcióval, lehetnek bolygóvárosaik: Buda, Buka
5 - megalopoliszok: Boswash - Boston, Philadelphia, Baltimore, New York, Washington - kb. 50 millió lakos, 140.000 km2
Tokaido - Tokyo, Kawasaki, Nogaya, Osaka, Kyato, Yokohama, Kobe - kb. 60 millió lakos


[/b]A FALU[/b]
- főleg mezőgazdasággal foglalkoznak az itt élők
- az alföldön gabonatermesztésből, dombvidéken szőlő és gyümölcs, hegyvidéken állattenyésztésből
- fejletlenebb az infrastruktúra
- domborzat szerint: 1 - sík, zárt falu; 2 - domb, szétágazó; 3 - hegy, szétszórt

ARGUMENTE

În cele ce urmează vom demonstra că Maitreyi de Mircea Eliade, apărut în 1933, este un roman modern al experienţei din perioada interbelică.
Argumentăm tipologia prin călătoria făcută în lumea orientală, cunoscând ritualuri, tradiţii şi obiceiuri, concepţii, mentalităţi, psihologia oamenilor, dar şi prin cunoaşterea unei iubiri indiene, „visul indian”. Această experienţă crucială a protagonistului îi marchează existenţa şi îi modelează personalitatea. Foarte interesant este faptul că Mircea Eliade în 1929, merge în India cu o bursă de studii în filozofia orientală, unde îl cunoaşte pe filosoful Dasgupta de la Universitatea din Calcutta, la care va şi locui. Acolo, o va cunoaşte pe fiica acestuia, Maitreyi, imagine zugrăvită pe parcursul romanului în discuţie. Între cei doi se va înfiripa o poveste de iubire pe care scriitorul o va folosi ca principală sursă de inspiraţie în romanul său, transferându-i lui Allan, personajul-narator al romanului, o parte din propria lui experienţă biografică. Este un roman modern prin perspectiva actorială, naraţiunea la persoana I singular din punctul de vedere al unui narator-personaj, rememorarea cu caracter subiectiv, luciditatea şi analiza, absolutul-orgoliul, memoria involuntară şi fluxul conştiinţei, monologul interior şi introspecţia. Formula narativă abordată este cea a romanului de tip jurnal intim, un roman exotic, în esenţă un roman al autenticităţii.

TEMA - TITLUL

Tema principală este esenţializarea mitului erotic. Romanul dezvoltă motivul cuplului, dar şi al extazului erotic, al copacului simbol, al claustrării şi al experienţelor spirituale.
Titlul romanului este simbolic, emblematic, urmărind destinul personajului feminin în viziunea autorului. Autorul a ales acest titlu pentru a sublinia că Maitreyiei i-a fost dedicată cartea, personalitatea eroinei fiind conturată în roman.


INCIPIT SI FINAL

Incipitul romanului preia formula de tip jurnal intim prin confesiunea autentică a personajului-narator. Încă de la început se fixează coordonatele spaţio-temporale, şi anume personajul Allan se află în anul 1929, în cartierul Bhowanipore din Calcutta, în India.
Finalul este ambiguu, deschis interpretărilor, îndemnându-ne să reconstruim deznodământul poveştii de iubire, fiindcă este marcat de o serie de întrebări retorice ale personajului-narator: „…Şi dacă n-ar fi decât o păcăleală a dragostei mele? De ce să cred? De unde ştiu? Aş vrea să privesc ochii Maitreyiei…”, o continuare a interogaţiilor din moto. În final nesiguranţa, îl cuprinde pe Allan care se întreabă dacă îşi poate găsi sufletul pereche, deoarece el nu a luptat pentru supremaţia iubirii.

NIVELELE

Compoziţional, formula narativă conduce la multiplicarea perspectivei prin existenţa a trei niveluri ale scriiturii şi la interferenţa „vocilor” narative ale textului. Primul nivel reţine însemnările zilnice ale lui Allan, consemnate cu fidelitate în timpul şederii în casa lui Narendra Sen şi reprezintă „vocea” protagonistului care a trăit cu pasiune experienţa relatată. Cel de-al doilea nivel conţine câteva comentarii adăugate între paranteze, ulterioare producerii faptelor şi a întâmplărilor, care au scopul de a explica şi de a clarifica anumite aspecte notate în jurnal şi reprezintă „vocea” raţională a celui care înţelege experienţa trecutului şi încearcă să se detaşeze. Al treilea nivel este o confesiune a personajului-narator care, în timp ce scrie retrăieşte de fapt povestea de iubire cu Maitreyi, analizează cu luciditate sensul profund al evoluţiei şi al semnificaţiilor sale, reprezentând „vocea” naratorului care încearcă să dea sens celor întâmplate.

NEMTOMMILYEN KÉRDÉSRE LESZ A VÁLASZ, DE ALÁ VOLT HÚZVA

Apare încă de la început neconcordanţa dintre istoria propriu-zisă şi rememorarea acesteia, timpul narării (1933) şi timpul naraţiunii (1929). Rememorarea, cu ajutorul jurnalului, conferă romanului un caracter de o subiectivitate evidentă. Perspectiva este actorială (narator-personaj, discurs subiectiv, naraţiune la persoana I singular) întâlnită în reproducerile din jurnal, dar şi auctorială a unui narator obiectiv ce rememorează trecutul. Cu toate că apare o distanţare în timp faţă de consemnările din jurnal, naratorul rămâne acelaşi repovestind în prezent lucrurile cu mai multă luciditate şi spirit obiectiv. Prin luciditate naratorul descoperă lumea fascinantă a Maitreyei, analizându-şi în acelaşi timp stările şi senzaţiile, dorinţa de cunoaştere şi de renunţare la vechea cultură printr-o claritate desăvârşită. Naratorul-personaj, prin memoria involuntară, completează informaţiile din jurnal, astfel, cronologia faptelor nu este respectată decât parţial, urmărind fluxul conştiinţei.

REZUMATUL

Allan, un tânăr britanic, care lucra pe un şantier în India, se îmbolnăveşte de malarie şi este spitalizat. În perioada de convalescenţă, europeanul este găzduit de şeful său, inginerul Narendra Sen, în casa căruia o va cunoaşte pe fiica acestuia, Maitreyi. Romanul surprinde inedita iubire dintre cei doi care provin din spaţii diferite de cultură, civilizaţie, religie şi mentalitate. Romanul propune o manieră autentică de a vorbi despre primii fiori ai dragostei. Iubirea este prezentată în ipostaza de iniţiere cu candoarea ei specifică, deoarece este una interzisă, ei provenind din lumi diferite. Astfel, prietenia iniţială se transformă, tinerii îndrăgostindu-se involuntar şi pasional.
Dragostea tinerilor este deconspirată de Chabu, sora Maitreyiei. Allan este alungat, Maitreyi se revoltă şi se sacrifică în numele iubirii, dăruindu-se unui modest vânzător de fructe. Allan se retrage în Himalaya, unde încearcă să îşi vindece rănile cauzate de iubire, însă orice aventură nu-l poate ajuta să o uite pe Maitreyi.


SZÖVEG VÉGE, NEMTOM MILYEN KÉRDÉSRE

Modul de expunere utilizat în romanul modern de tip subiectiv este introspecţia, reprezentată în text prin monolog interior, cu ajutorul căruia naratorul-personaj îşi transmite gândurile şi sentimentele. Câteodată acest monolog se exteriorizează şi apare dialogul. Stilul de exprimare este simplu, fără figuri de stil, adică anticalofil.

Conflictul romanului se constituie din opoziţia (antiteza) celor două lumi diametral opuse: occident şi orient, mentalităţi, cultură şi religie.
În realizarea personajelor sale, autorul foloseşte atât modalităţile caracterizării directe în realizarea memorabilelor portrete fizice ale personajului feminin, cât şi caracterizarea indirectă, în conturarea portretelor morale ale personajelor. Allan este tipul intelectualului lucid şi subtil, iar Maitreyi este tipul ingenuei seducătoare.

Maitreyi este un roman al experienţei, deoarece trăirile celor doi sunt expresia unui puternic sentiment de dragoste, în care extazul simţurilor este specific filozofiei lumii indiene. Iubirea este concepută ca un ritual al comunicării, în care experienţa este una reală, personală, rememorată de naratorul-personaj de la începutul până la sfârşitul acestei „experienţe indiene”.

SAVE THE WHITE RHINO

Rhinos are massive animals with one or two horns, which are made of hair. Rhinos are vegetarians and have very poor sight. They usually feed at night and rest in the shade druing the daytime. During their rare excursions in daylight, many rhinos allow birds to sit on their heads. The brids warn them of obstructions, such as trees, and other dangers. Rhinos are very solitary animals, and their behaviour is unpredictable. They have been hunted almost to extinction for their horns. Powdered rhino is sold as an aphrodisiac. Rhinos lives in Africa and South East Asia.

1 - A bribe is offered.
2 - They are stressed on the first syllable when they are nouns and on the second syllable when they are verbs.ű
3 - Legal is the opposite of illegal. Illegal means that something is against the law; immoral means that it is against 'moral law'.
4 - A person who poaches is called a poacher.
5 - The verb is solve.
6 - Theat is the related abstract noun.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

ACROSS THE USA

THE UNITED STATES OF AMERICA
- the world fourth largest country in area
- the world thirds largest county in population
- 50 states + 1 federal district
- George Washington

1 - Canada, Russia, China - the three largest countries
2 - India, China - two countries with more people
3 - Washington DC - federal district
4 - Alaska, Hawaii - two of the states are outside the borders of the main nation
5 - Canada, Mexico - borders with two other countries
6 - Alaska - the largest state has the smallest population
7 - California - the state with the biggest population, usually associated with computer, sunshine and the movie industry
8 - New York - the largest city, an important financial centre and is also the place where the United Nations has its headquarters.