PARÁDSASVÁR
FÓRUM
Egyéb
| (Hírdetések, közlemények, ötletek, quiz) |
| 0. | Pokorny Aurél | ||
Tisztelt Olvasóim! A könnyebb eligazódás érdekében, ebben a mappában fogom tájékoztatni Önöket, hogy melyik témábn, milyen sorszámmal és dátummal került föl a honlapra új cikk. Így nem kell minden mappát átlapozni, hanem egyből tájékozódhatnak az aktuális és friss bejegyzésről. Remélem, ezzel sok keresgéléstől óvom meg Önöket. HELYI TÖRTÉNÉSEK: 31. 2016. október 11. TURISZTIKA: 15. 2016. április 04. KERT: 4. 2016. május 11. GASZTRONÓMIA: 1. 2016. március 08. AJÁNLÓ: 12. 2016. január 03. KEZDEMÉNYEZÉSEK: 2. 2016. április 17. IRODALOM, KÉPZŐMŰVÉSZET: 43. 2016. szeptember 28. ANEKDOTÁK - AFORIZMÁK 1/26. 2016. októberber 08. TERMÉSZETVÉDELEM: 14. 2016. augusztus 15. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD: 26. 2016. október 28. EGYÉB: 43. 2016. október 22. (Quiz) 4/19. 2016. szeptember 29. ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL: 40. 2016. szeptember 05. | |||
| 45. | Pokorny Aa | 2016. | |
| 44. | Pokorny Aa | 2016. | |
| 43. | Pokorny Aa | 2016. október 22. | |
BORHISTÓRIÁK Hammurabi, babilóniai király „tollából” származik a következő megállapítás: „A bor a föld legdrágább ajándékai közé sorolható, aminek szeretetre, tiszteletre és figyelemre van szüksége”. Tehát a bor az, ami ellát bennünket azokkal az anyagokkal, melyek életünket meghosszabbít- ják, azaz a bor tulajdonképpen megifjító forrás. Figyelembe véve ezt az aspektust, nem meg- lepő az a sumér királytól, Urukagintól (ca. Kr. e. 2350) származó ékírásos tábla, amelyen a venyigére egy olyan kifejezést használ, amit a nyelvészek általában „életfával” fordítanak. Vén kecske is megnyalja a sót. Mi tagadás, néha én is megkóstolom, eliszogatom. De mi tulaj- donképpen a bor? Hogyan hat? Hogy’ fedezték fel? Miért termesztették? Ezek olyan kérdések, amelyeket ma már ritkán tesznek fel, mert a borfogyasztás az élet kulináris alko- tórészévé vált. De alaptalan a mellőzés, mert a bor története – úgy kulináris, mint yógyászati tekintetben – egy fulmináris sikertörténet. Nézzünk körül a történelemben Már a biblia is különös valamiként emlegeti. A vízözön múltán elhagyja Noé bárkáját, majd sző- lőt termeszt. A termesztés történetében ez áll: „Noé pedig földmívelő kezdte lenni, és szőlőt ültete”. (1Móz 9,20). Így lett ő az emberiség történetének első vincellérje. Az Újszövetségben is többször találkozunk a borral. Jézus első csodatételét is a bor körül inszcenálta. Amikor a kánai menyegzőn elfogy a bor, Jézus a vizet borrá változtatja. Ismere- tes Pál apostolnak Timoheuszhoz idézett intelme: „Ne légy tovább vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel” (1Tim 5,23). Minden a véletlennek köszönhető A bor keletkezéstörténete ismeretlen, de mint oly gyakran a történelemben, ez is a véletlen számlájára kell írnunk. A vadon termő szőlő levelét ugyanis már korábban fogyasztották. Aztán megrendelés nélkül raktárra is dolgoztak, melynek óhatatlan eredménye az lett, hogy a szőlőlé erjedni kezdett – megszületett az elő „bor”. Hogy ezt a romlottnak vélt folyadékot mégis megkóstolták, egy jelentős kulturális felfedezéshez vezetett. Miután a mámor érzetét mindenki kellemesnek találta, hamar elterjedt híre. A Nílus völgyéből származó képek és ábrák és egyéb ásatási leletek igazolják, hogy Egyip- tomban már Kr. e. 7000 körül bort és sört is ittak. Ez 3000-el időszámításunk előtt átterjedt Görögországra, majd Kr. e. 2000 évvel Felső-olaszországra. Egyébként Európában csak ca. i. u. 1200 körül fejlődött ki a borkultúra. Gyógyászati próbálkozások Nemcsak a kulturális, hanem a bor gyógyászati felhasználásának története is számottevő. Először valószínűleg az ókori kínai császárok használták gyógyászati célokra. Sokoldalú alkalmazhatóságát az alkohol kiváló tulajdonságainak köszönheti. Az alkohol nemcsak sta- egy effektív oldószer, hanem gyógyszertanilag ható anyagok az alkohol közbenjárásával bilizálódnak (a feloldott anyagok kémiai változáson már nem mennek át), konzerválódnak és így az emberi szervezetre elviselhetőbbek lesznek (a bor aromája enyhíti az egyes yógy- szerek kevésbé jó ízét). A görögök több mint 200 gyógyhelyet szenteltek az orvos Aszklepiosz emlékének, aki halotta- kat is életre tudott kelteni, amiért az istenek atyja, Zeusz egy villámmal leterítette, így biztosít- ván a természet rendjét. Az Aszklepiosz által bevett „gyógyivászat” határkövet jelentett a görög gyógyászatban. Kr. e. 460-370 Hippokratesz, akinek etikájára az orvosok még ma is esküt tesznek (hogy ezt a gyakorlatban is betartják-e, az már kérdés), szóval ő is előírta betegei számára a bor fogyasztását, mégpedig különböző okokból: fájdalomcsillapítóként, altatószer gyanánt, mint szív és vérkeringést szabályozó szert, és mint az érszűkületre és érelmesze- sedésre pozitívan kiható gyógyszert. Középkori borgyógyászat A borgyógyászat egy másik egyedülálló módusát a kémikus és medikus Friedrich Hoffmann (kb. 1700) fejlesztette ki. Ő volt az első professzor a hallei Martin-Luther-egyetemen, egyide- jűleg a porosz király I. Friedrich udvari orvosa. Az ő „Wein Cur”, borgyógyászata a követke- zőképpen nézett ki. Az első héten naponta másfél liter bort kellett a paciensnek meginnia. Ezt a dózist a gyógykezelés ideje alatt folytonosan emelték, úgy, hogy az ötödik héten már hat-nyolc liter bort írt elő a kúratervezet. A mindentudó csodadoktor és alkimista Theophrastus Bombastus von Hohenheim, alis Paracelsus idejében (XVI. sz.) a szőlőkúrák nagyon kedveltek voltak. Az apró szemű ”Isabella-szőlő” héja és a magvain keresztül különösen sok hatóanyagot tartalmazott. A bor gyógyító hatása olyan népszerű lett, hogy fogyasztását szinte kivétel nélkül minden orvos el- rendelte. De Paracelsus mértékletességre int: „Minden dolog méreg és semmi sincs méreg nélkül; egyedül az adag határozza meg, hogy mi nem méreg”. A XX. század „felfedezése” Az alkoholégetés gyakorlata, valamint a töményebb szeszesital fogyasztása eredményezte az alkoholizmus masszív elterjedését. Ez természetesen a bor fogyasztását is involválta, ami mértéktartóan az egészségre pozitív hatással volt. Elkezdődött az alkoholizmus elleni kam- pányszerű harc. A másként gondolkodás a század végéra változott. Ma a polyphenol és külö- nösen a resveratrol hatása köztudottá vált. Ez a régi és új tudomány a társadalomra való tekin- tettel fontos szerepet játszik. Ki kell használnunk ezt a lehetőséget. A francia komponista Daniel François Auber (1782-1871) megállapította: „Egyedül az öregség garantálja a hosszú életet”. Egészségünkre! | |||
| 42. | Pokorny Aa | 2016. október 12. | |
Globális felmelegedés Valahányszor a fogalom használatát használjuk, mindig idézőjelek közé tesszük, mintha ez a szóhasználat szégyenletes lenne. Igaz, nem hangzik valami bizalomgerjesztően. Mer nem lát az ember világosan, tisztán. Ez a zavaros helyzet a túlságosan gyors döntések következmé- nye. Így ez a „tényanyag” átfogó magyarázatot igényel. Az intimitás (mert itt erről van szó), következetes mellőzése, a szex nyilvános gyakorlata, a privát érdekkör gátlástalan sajtótudósítások közzététele visszarettent ettől a szexáradattól. Mindmáig választani lehet az erkölcsi mocsár a voluptas (érzéki gyönyör) és a „nemes sze- relem”, a virtus (erény) között. Sokan térdet hajtanak a szenvedély előtt. Így természetes, hogy az emberi közösségben igen gyakran a luxuria (bujaság/pajzánság) dominál, amely a halálos vétkek jelzője is lehet. Arthur Schopenhauer szerint nem az értelem, hanem a vak érzéki ösztönök uralják az embert. Ő azonban élete végéig „pártában” maradt. A filozófia létrejöttével egyetemben keletkezett a probléma, az élvezet központi kérdése is. Az erotika beállítottság dolga. Ez magában foglalja a természetes érzékiség, a szigorú aszkézis, a házasélet és a homoszexualitás gyakorlatát is. A sóvárgás időtálló. A vágy ugyanis az egyének agyában keletkezik, és nincs szüksége köl- csönös vonzalomra. Az érzéki ösztön heves és nem válogatós. Az ősember közösségi szempontból érzéki természetű volt, gyakran gátlástalanul szenvedé- lyes kitörésekben. A társadalmi kötetlensége következtében a „partnerválasztás” elégséges volt. Az emberi nem tudatos erényéről ekkor még nem beszélhetünk. Ellenben, hogy kelleme- set a szükségessel párosítani lehet, már akkor is ismert volt; a szex teszi lehetővé az emberi (és állati) életet. A felhám (epidermis) érzékeny sejtjei voltak az egyéb érzékszerveink ősei. Az érzékek tovább működnek akkor is, ha az értelem már rég elbúcsúzott a küzdőtérről. A vérben előforduló anyagok hihetetlen kis mennyiségben hatnak: a férfi szexhormonja, a testosteron például 6 milliárdnyi mennyiségben (ez 6 milliárdnyi gramm) elég 1666 fürdőkád – á 100 liter tartalom- mal – kimutatásához. A női hormon ösztrogén esetében ez kevesebb, egy tizede ennek a mennyiségnek elég 166 fürdőkádra. A testosteron gondoskodik aktivitásról, agresszivitásról, míg az ösztrogén nyugtatólag hat. Isten első szava úgyszólván parancsolata volt: „Szaporodjatok és sokasodjatok” (Gen 1,28). Ez úgymond egoism à deux. Megindul a felajzott áradat. Mindenki keresi a magáét és végül rátalál (olykor nem is egyszer). Isten megáldott bennünket érzékkel, azonban ezek használatát korlátozta. „És ha valaki férfi- val hál, úgy mint asszonnyal hálnak; utálatosságot követtek el mindketten…” Az vitathatatlan, hogy a szerelem egy latensen létező igény. Lépre mentünk? „Amikor a két angyal estére Szodomába jutott…” (1Mózes 19,1-11) vö. Bírák könyve 19,25-26). Ami ezután következett, nem tartozik a zsidók legfényesebb történelmi tettei közé. Szodoma kicsinye és nagyja közösülni akart az angyalokkal; egész éjszaka gyakorolták ezt az erőszakot. Felebarát! Charity, love of oine’s fellow men. „De ki az én felebarátom” (Luk 10,29), kérdezte az ember az Új szövetségben. Ez az egyedülálló szóhasználat később téves útra vezetett, amennyiben helytelenül magyarázták. „Dávid pedig mondta Ábelnek: Avagy nem férfi vagy-é te…”. Volt Dávidnak homoszexuália kapcsolata Jonathannal, Saul király fiával? Pontosan ezt a kérdés okozott botrányt az izraeli parlamentben. Ezek kegyeletsértő szavak voltak. A Korán elítéli a homoszexualitást és követeli a bűnösök testi fenyítését (4 Szure 16-17; 29). „ Fontold meg jól és végy egy, kettő, három leg- feljebb négy asszonyt magadnak”, (Korán 4 Szure 4). A Gilgames-Eposz a világ legősibb története. A történelmi király zaklatott természete miatt még alvásra sem volt szüksége. Jogában állt az is, hogy minden szűzzel nászéjszakája előtt közösüljön. A hagyomány sem időhöz kötött. Ez a szexuális zsákmány az istenek által szank- cionált aktus volt, ismert, mint ius primae noctis, különböző népeknél ősi hűbéri jog. Babilon különösen nagylelkűen kezelte a homoszexualitás kérdését. Ebben a költészetben semmi nyoma a puritán gondolkodásnak, kultúrának. Gilgames és Enkidu buzik voltak. A görögök rajongva imádták a férfi testet, mint művészi alkotást. Ezt számos szobor bizonyít- ja. Spárta volt a pederasztia (az ifjú iránt természetellenes nemi vonzalom) fellegvára. Ezt olyannyira túlzásba vitték, hogy a „beltenyészet” előnyben részesült a hagyományos élettel szemben. A spártaiaknak tilos volt „idegenekkel” házasodni. De az istenek is hajlamosak vol- tak ilyen kalandokra. Zeusz Ganymenidészt elrabolta és az Olymposz hegyére vitte, a mitoló- gia tudósít Poszeidonról, aki Pelopsz-szal szerelemre gerjedt. Apollo beleszeretett Hyakintoszba stb. stb. A görög mitológia ismer név szerint egy alakot, Skythont, aki nemét tetszés szerint változtatta. Egy hermafrodita (Hermesz és Aphrodite) tulajdonképpen egy interszexuális lény (1Móz 2,7). Az ember megkisérelheti, a homoerotikus érzelmeket irreverzibilis diagnozisként kezelni, azonban mint szükséges emberi sorsot elfogadni, amit mindenki elérhet, éppoly megtévesztő, mint álszenteskedő. 1893. november 1. estélyén látták utoljára Csajkovkijt életben. Következő nap az a hír járta, hogy életveszélyesen beteg lett. Öt nappal később meghalt. Hivatalos oka: kolera, amit egy korty forralatlan víz idézett elő. Abban az időben nem volt könnyű privát személyek életében bepillantást nyerni. A valóság: egész életében homoszexuális hajlamok keserítették meg éle- tét. Titkosan szenvedélyes életének egy nemesember unokaöccse vetett véget, amikor az ügy kiderült. Ezt nem tudta elviselni, és véget vetett életének. Oscar Wilde híressé vált regénye, a Dorian Gray arcmása után beleveti magát a londoni éj- szakai életbe. Homoszexuális hajlamai miatt 1895-ben két éves fegyházbüntetésre ítélték. „Kísértésnek engedni kell. Ki tudja jön-e még”, és ezek szerint cselekedett. Thomas Mann novellájában „Halál Velencében” feltűnik egy szőke fiatalember, aki Thomas Mann leghíresebb alakjai közé tartozik. Ahogy később felesége Katja elismerte, ebben az idő- ben férje az erkölcsöt nagyon lezserül kezelte. Jean Cocteau is homofil volt. A tömegnek nem hozta ezt tudomására, erre nem volt hajlandó. A tömegek fantáziáját vulgárisnak tartotta. „Szeretni egy szó, amit nagyon nehéz ragozni”, mondta ő. Andrè Gilde 1924-ben nyilvánosan beismerte, hogy homoszexuális. „Szeretnék úgy sírba men- ni, hogy testem a nemi kielégüléstől még forró”. Ingeborg Bachmann (Max Frisch egykori élet- társa) közölte az osztrákok legnagyobb filozófusát, Ludwig Wittgensteint illetőleg (akinek ho- moerotikus készségei voltak): „Ha munkáimban kevésbé volt elérhető, úgy életben egyáltalán”. Leonard Bernstein is ebben a „kórban”leledzett. Marquis de Sade szerint minden homoszexu- ális kívánság természetes, még a fájdalom okozta erotikus élvezet is megengedett. Ebben az értelemben, neve hallhatatlan lett. De a prostitúció, a horzontális ipar, a kurválkodás nem számít már megbotránkoztatásnak. A szerelem piaci értéke emelkedett (vagy csökkent?), miután a fogalom a mindennapi életben felismerhetetlenségig eltorzul, mert hűtlenül kezelik. A festő Caravaggio például, híres volt szerelmi kalandjairól, vonzó ember lévén mozgalmas életet élt, viszonya volt úgy férfiakkal, mint nőkkel, fiatal lányokkal és gyerekekkel, talán még állatokkal is. Hogy tudná az ember saját érzéki vágyait leküzdeni, legalábbis moderálni? Minden sarkon ott leselkedik a gonosz. Siegmund Freud állítja, hogy a kielégítetlen libdó halmaza depresszióhoz vezet. Freud felfogásában a szexualitás libidóval egyenlő. Sokan Freud szemére vetik, hogy ő minden emberi jellemet kizárólag szexuális szempontból értékel és minden magasabb értéket nemi mélységekbe ránt. Erich Fromm másként ítéli meg ezt: Az emberi természetet nem ösz- tönei, hanem értelme, egzisztenciája segítségével elégíti ki ezt. Miként lehet ezt orvosolni? Mi a megoldás? Nem tudom! Törvényekkel szabályozni ezt való- színűleg nem lehet. Szükség lenne-e isteni közbelépésre, à la Szodoma és Gomora? Ezeket azötleteket nem lehet realizálni. Talán magunknak kellene saját gondolatainkat szabályozni és tartósan megváltoztatni. A kéj egy állati tulajdonság, ami nem méltó arra, hogy bölcs emberek megkóstolják. A Krisztus után nyolcadik században keletkezett Pandora története. Az első nőszemély, aki kiváncsiságát kielégítve felnyitottaa bajokat rejtő szelencét, ami az emberi nemre szerencsét- lenséget hozott. Ő az istenek ajándékaként kapta a lepecsételt agyagedényt, amiben minden szerencsétlenség benne volt. Az emberiség kinyitotta ezt a szelencét, de egy csipetnyi re- mény visszamaradt. | |||
| 41. | Pokorny Aa | 2016. október 04. | |
Rotwelsch (e: rótvels) = tolvajnyelv A héber és jiddis (szláv és héber sajátosságokkal kevert nyelv) mellett a roma (cigány) nyelv is alkotója a tolvajnyelvnek. Ez az újabb „alkotás” tájékoztatást ad a cigányok, keresztények és zsidók együttműködéséről. Azonban a cigány nyelv lényegesen kevésbé fontos a nyelv- alkotásban, mint a jiddis, amely a tolvajnyelvben domináns szerepet játszik. A kriminálnyelv- tani történészek biztosan útvesztőbe keveredtek, ha a cigány nyelvet zsidószármazásra ve- zetik vissza. Az úgynevezett „januernyelv” vagy „jenisnyelv”, távol áll a roma-nyelvtől. Egyébként a rótvels nyelvezetet tolvajlatinnak is nevezik. A szabir nyelv egy másik keveréknyelv, mint köznyelv vagy közlekedőnyelv volt a Földközi-tenger kikötőiben használatos, mely a francia, provánszi, spanyol, katalán, olasz, görög és arab elemeket foglalt magában. A jiddis is hasonló, amely szláv és héber sajátos- ságokkal kevert nyelv. A zsidó „chaim” név idővel olyan általánossá vált, hogy már „zsidós” jelzőre is használták. Mellékesen: Az egyik konzervativ-jobbos lap, a „Die Bauerschaft” közölte elsőként a hírt, mi- szerint Helmuth Kohl (egykori német kancellár) valódi neve Chaim Henok Kohl, galíciai, kelet-lengyelországi zsidók leszármazottja, akinek nagyszülei katolikusokkákeresztelkedtek át. Az ugyancsak zsidószármazású Jakow Lind 1987-ben megjelent könyvének (The Inventor) 80. oldalán található ez az utalás. Már a 14. század végén „átlényegült” a héber nyelv rótvelsre. A „chaim-Jaske” például zsidó iskolát jelent. Ez az egyedülálló nyelvfejlődés nem haladt a szociális fejlődéssel együtt. Mind a kereszteshadjáratok úgy a kitoloncolás német városokból, sok zsidót Lengyelország felé üldö-zött ahol csavargóként éltek tovább. Ezt az idős nyelvet, a jiddist a németek teljesen kiirtották. Ausztriában megkisérelték a koldu- ló zsidókat 1785-ben Törökországba toloncolni, amit a már honos zsidó közösségek is támo- gattak. Ezek a zsidó közösségek is kizárták maguk közül az akkomodált zsidóságot. Ezután már nem volt lehetőségük közösségen belül támogatásra találni, mint egykoron katasztrófák, pog-romok és betegségek idején. Így számukra csupán a hivatásszerű tolvajlás nyelve volt. Ha az ember nyomon követi ezt a „sunyi”, ja „szélhámos” nyelvet, úgy kézzelfoghatóvá lesz egy ma már nélkülözött, de valamikor európaszerte használt titkos nyelv (tolvajnyelv) történe- te. | |||
| 40. | Pokorny Aa | 2016. szeptember 25. | |
A hitbéli döntés apológiája A hit védelmében „Credo quia absurdum” – hiszek „annak ellenére”, hogy felfoghatatlan, ez volt Tertulliannus hitvalláésa. Az ember minden időben igényelte a kultúra teljességét, és ez a totális-igény ki- hatott a hitre, a vallásra is. A vallásos élet mindennapi életünk perifériáájára szorult, mellőzé- se alig okoz hiányérzetet. A szakrális dicsfény eltompult, eltúnt. Az ember menekül a feszültségtől. A görög kultúra embere számára az „ismerd meg magad” (gör. Ghnoti seauton, lat. Nosce te ipsum) programja az egyensúlyra törekvés célkitűzése volt: az önismeret, az önuralom az emberi együttélés szabályzó elve lett – társadalomalkotó elem volt. A 19. század önelégült racionalizmusa, a cselekvő ember uralma, az életből kiszorított ember beteges introvertáltsága, erőltetett tudálékossága teremtette a mai helyzetet. A tudatos ember önelemzés útján szellemi világának határait is igyekszik kitapintani. A modern fizika erőteljesen korrigálta a relativitás elméletében a kauzalitás törvényét. Isten-elenségünkben azonban hioszünk a bizonyíthatóság elméletében, de ez a bizonyosság nem élet, hanem a halál kezdete. Az ember mindig is félt a matematikai bizonyosságtól. A humán civilizáció haladása folyamán az embereket egyszer talán a józanész alapján meg lehet győzni arról, hogy egy matematikai-geometriai alapon felépített társadalom a legelőnyö- sebb az emberi együttélés számára. De az emberi természethez lényegében hozzátartozik az is, hogy maga döntse el, mi az előnyösebb számára. A kulturális köz ízlésben sokszor igen erőteljes formában érvényesül valami olyan fémjelző törekvés, amely egy-egy áhitatformát valamilyen ízlésirány számára lefroglal. Mert ha én elra- gadtatom magam és kijelentem, hogy számomra „Bach zenéjében Isten is jelen van”, akkor nem Istent akarom magasztalni, hanem a hangok mesterének zenei és szellemi képességeit.. A hit számunkra nem teológiai problémaként jelentkezik, hanem mint tapasztalati valóság. A hit azonban nem tarthat igényt teljes szellemi körkép megrajzolására. A hitet olykor az ész és a tudomány diktálja.. Itt nem Einsteinre célzok, aki matematikával akarta Isten létét bizonyítani (a bizonyítékkal azonban haladékban maradt). Az emberek szívesen elkötelezik magukat vala- melyik istennek. A hit azonban nem „behozhatatlan” előny. A hit az önbizalom egyik formája, tehát nem racionális következtetések útján alakul ki, hanem nekilát, spekulál, őszintén mérle- gel: ezt nem, azt igen. Hinni könnyebb, mint gondolkodni. Az ember emócinalitása és racionalitása közti egyensúlyra törekszik.Az operatív vallásosság, amely a vallás empírikus valóságának az ember életében betöltött funkciójára utal, normatív, értékelő jelleggel igyekszik magyarázni. De az egyén való- ság-érzéke hiányos. Ilyen kiindulópontra építve, akár kisérleti módon is, ki lehetne mutatni a depresszió és erkölcsi ítélet közötti viszonyt. Evidensnek látszik, hogy az emberi találkozások hite teljes felzárkózást kíván; viszontszeretet nélkül is lehet üzleti kapcsolatot teremteni, de ha engem valaki szeret, ráébredek arra, hogy szeretetre méltó vagyok. Nincs szándékomban a vallást rehabilitálni, de nem is akarok szentségtörés gyanújába keve- redni; a kereszténység nem egyedül formálta az erópai kutúrát, hanem kezdettől fogva kény- telen volt elfogadni valamilyen formában a görög-római kulturális hagyományokat. Szét lehet-e választani európai kultúránkban a görögöktől örökölt esztétikánkat és keresztény világnéze- tünket? A tudatosság korlátját kétféleképpen kisérelheti meg az ember áttörni: narkózisban vagy ön- gyilkosságban. A narkózis lehet bor és a nőmámora, a szerelem vagy gyűlölet szenvedélye, ha csak egy időre is, hogy ne ülljön összetett kézzel tétlenül. Mindezek végén pedig ott a pusz- tulás, megüresedés, a kárhozat, amely jószerével már egyetemessé lesz. Az ilyen és hasonló „kiértékelések” ma már közkézen forognak. Kudarcot vallott az egész emberi történelem, a haladás csak babona. Azóta, hogy az ember hátat fordított Istennek, folyvást menedéket keres. Egyetlen reménység maradt az ember szá- mára ebben a világban: Godotra várni. Megszokásból, unaloműzésből, arra a Godotra, aki többször is bejelentette jövetelét, de soha nem jött el – miután nagyobb a valószínűsége an- nak, hogy nem is létezik, mint annak, hogy van. Beckett valóban úgy látja, hogy polgári kereszténység”istene” maghalt, de a világra özönlő megpróbáltatások kegyetlen és irgalmat- lan pusztulásában még felismerheti azt, akitől elfordult. Arlingtonban (USA) egy ismeretlen katonák temetőjének bejárata fölött ez a felirat olvasható: „Minden ismeretlennek, Istent kivéve”. Ezek szerint, mégis van! | |||
| 39. | Pokorny Aa | 2016. augusztus 22. | |
A HONTALAN PÉNZ Hol is kezdjem? Ja, igen. Én örülök, hogy mostanáig még nem sikerült. Vagyis, hogy eddig még nem sikerült Magyarországon az eurót, mint hivatalos fizetőeszközt bevezetni. Tulaj- donképpen nem is tudom, hogy miért avatkozom bele, ugyanis ennek rám nézve nincs szá-mottevő jelentősége, vagyis én hozzászoktam a különböző pénznemek átszámolásá- hoz. Mégis! Megéri egyáltalán az igyekezet? De kinek? A kereskedelemnek biztos. Azok a fáradságos és hosszadalmas átszámítgatások forintról frankra, euróról forintra és így tovább. Azok, akik az Európai Közösség szubvencióit nem indulótőkeként használják fel, hanem meleg tartós-esőként élvezik, azoknak nem változna semmi; névértékben ugyan kevesebbet zse- belnének be, de összességében minden maradna. Az EU csak a korrupció hajtóművét ke- ni és az újgazdagok zsebét tömi ezekkel a pénzekkel. Elmúltak már azok az idők, amikor a nyugat-európaiak játékpénzként kezelték a kelet- európai országok fizetőeszközeit. Ma már a lengyelek és a csehek szórakoznak az eurón, mint „puha valután”; és minden erőfeszítésükkel próbálják az euró bevezetését akadályoz- ni. Már a görög válság előtt voltak de-facto-államcsődök az Európai Közösségen belül: így pl. Magyarország, Lettország, Románia,. De államok, mint Olaszország, Belgium, Írország, Spanyolország, Portugália, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz, de magasab- bak a kiadások, mint a bevételek, a csőd szélén állnak. Látjuk hová vezet az „euro-krá- cia”. Ugyanakkor az EU-n belül vannak tagállamok – Nagybritánia, Dánia, Svédország – melyek az eurót, mint saját fizetőeszközt nem vezették be, mégis teljes jogú tagjai a közösségnek. Olaszország, Belgium és más államok már 1999-ben manipulálták, megsértették a konvergencia-kritériumot. Ez az adófizető polgároknak álmatlan éjszakákat okoz. A gazdagabb, úgynevezett „fizető államok” (Németország, Franciaország, Ausztria stb.) félnek attól, hogy az euró-övezet szétesik, ezzel az eddigi integrációs sikerek is fuccs- ba mennének. Az euró újraélesztésének következményeként megreszkíroznák, hogy pár éven belül Európa kormányozhatatlan lenne. A mentési akció csak euró-illuziók maradnak.; az euró-mentők a lóhoz fogják a kocsit, miután teljesíthetetlen követelések- kel teszik lehetetlenné a „lemaradt” államok felzárkózását. A jövő perspektívái nem ked- vezőek. A politikusok egyre több adóságot halmoznak fel, amit ellenőrizhetetlen mennyiségű friss bankjegy kiadásával kompenzálnak, ami a jövőre nézve végzetes lehet. Hogy az export virágzik és az euró stabil, csak maszlag. Az euró-övezetből való kiválást lehetővé kell tenni, követelik egyre többen. Az embe- reknek mindinkább takarékosabban kell élniük, mert bizonytalan jövő egzisztenciális félelmet kelt bennünk. Az Európai Közösség fővárosában, Brüsszelben, ennél a molochnál foglalkoztatott hivatalnokoknál, a hasonló gondok ismeretlenek. Szavamat adom zálogul, hogy ennek nem lesz jó vége. Aki tovább tud számolni kettőnél az látja, hogy zabhegyezésből nem lehet megélni, legfeljebb ideig-óráig. Mindenki saját sorsát siratja. Az adósnak nincs igaza. Lengyelország jelenlegi állam- adósága 247 milliárd dollár. Magyarország nettó államadósága 18 ezermilliárd forint. De hogy’ mehetnek ezek az államok csődbe? Vegyük Görögországot példa gyanánt. A vastagvérű görögök 14 havibérrel mehetnek 58 évesen nyugállományba, és nyug- díjként megkapják utolsó bruttókeresetük 95,7 %-át. Betegbiztosításként 1 %-ot fize- tnek a kasszába. A görög átlagkereslet az utolsó 10 évben 38 % -kal emelkedett. Ezt már józan ésszel nem lehet felfogni. Időközben kapják a „mentő” milliárdokat, de ez- zel számunkra egy happy end nem került látható közelségbe. Most rágják az éhkop- pot. A játék elkezdődött. A centralizált pénz kudarca a még intenzívebb öszpontosítással szinte irányíthatatlanabbá lett. „Jegyezze meg magának, a bank nem az Ön barátja”. Pénzügyekben nincs kedélyes- kedés, akarta volt a tőzsdés-guru, André Kosztolányi mondani. A rómaiak ezt így fogal- mazták meg: „Quaerenda pecunia primum, vitus post nummos” – Először a pénz, aztán a morál. Egy római császár pedig kimondta a „non olet” elvét. Dögszagra gyűl az éji vad. A Hedgefond fogalma sok mindenkit boldogtalanná tett. A bankok a görög államcsődre tesznek, amivel természetesen az eurót gyengítik. Ezek az emberek fiktív gyújtogatók, akik tűzbiztosítást kötnek a szomszéd házára, majd nem késlekednek ezt felgyújtani, hogy aztán a háztulajdonos helyett felvehessék a biztosítási összeget. Az ilyen üzletek lebonyolításában nagy tapasztalattal rendelkezik Soros György. Ezeknek nincs lelkiismeretük, csak a mindenkori profit számít. Minden neme- sebb érzés kihalt belőlük. Maga a szemmelláthatólag banális kérdésre , hogy tisztességes-e az, ha valaki többet ad kölcsönbe, mint amennyivel rendelkezik, az egészséges emberi értelem nemmel válaszol. Ugyanis az, amivel az ember nem rendelkezik, azt nem adhatja kölcsönként tovább. Ezt a hitelnyújtási úzust a közgazdászok ex nihilo kölcsönnek , az angolszászok pedig ezeket a fedezetlen kölcsönöket fiat money-nak nevezik. A XX. század eleji közgaz- dász, Werner Sombart meg egyszerűen fiktív pénzről beszél, ami ugyan nincs, de ki lehet adni, el lehet költeni. Ezt mindenki ismeri, aki hitelkártyával rendelkezik és köl- csönt vesz fel a banktól. Amerikának 12,3 billió dolláros tartozása van. 2009-ben elérték a kamatok a 202 milliárdos gigantikus összeget. Ez év elején Kína volt Amerika legnagyobb hitelezője. 895 milliárd) Japán (766) milliárd, az Opec-államok (207 milliárd stb. Az amerikai kereskedelmet, ja az egész államot összeomlás fenyegeti. E magával rántja az euró-övezetet is a szakadékba. Magyarázkodó kísérletek látnak napvilágot; ugyanis a Federal Reserve Bank of New York nem állami bank, mert magánkézben van. 1910-ben Jerkyll Islandon, egy sziget Georgia partjainak közelében, történt a titkos megállapodás a bankok és az állam között. Én bizalmatlan vagyok. Nem látok kiutat. Ez az EU nem az az Európa, amit mi aka- runk. A jelenlegi eurónak éppúgy, mint az Európai Közösségnek voltak és vannak ma is alternatívái. Én többségében egyetértek azzal is, ha a törvények zömét Buda- pesten és nem Brüsszelben eszkábálják össze. Szubvenció - állami támogatás, amellyel valamely termék előállítását vagy kívánatos gazdasági tevékenységet (magatartást) ösztönöznek. Hedgefond - A hedge fund egy kevéssé szabályozott befektetési alap, amely jellem- zően csak szűk körű, vagyonos befektetők részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére. A hedge fundok lazább szabályozásukra és zártkörűségükre tekintettel sokkal kom- plexebb, egyedibb, és gyakran kockázatosabb befektetési stratégiákat tudnak megva- lósítani, mint a legtöbb más vagyonkezelési megoldás, sokkal széleskörűbb eszközö- ket felhasználva. Ez többek között az árfolyam csökkenésére spekuláló short pozíció- kat, összetett, akár tőzsdén kívüli származtatott termékeket, illetve a saját tőkén felüli kitettség, a tőkeáttétel felhasználását jelenti. Úzus – használat, szokás, szokásjog Moloch - Moloch, vagy Mólek - a héber melek király szó megfelelője. Fönícia nemzeti istene, tágabban az alvilág istene. | |||
| 38. | Pokorny Aa | 2016. július 03. | |
ROSARIUM Rózsfüzér vagy egyszerűen olvasó, amely általában 58 gyögyszemből áll, meghatározott sorrendben, különböző imák szerint. Ezen kívül létezik még a nagy dominikánus rózsafüzér, amely már 150 gyöngyszemetl számlál, és a zsoltárok számát követi. Ez a füzér tizenöt mia- tyánkot, tíz Ave-Máriát és tizenöt hiszekegyet foglal magában. A miatyánkot a hat nagyobb gyöngy szimbolizálja, valamint az 53 kisebb az Ave-Máriát, ami egy egészet alkot. Egy több golyóból álló, meghatározott imákhoz kötött (különösen az Ave-Máriához) és így összeállított füzér, a görög kombologion (kombloj), ami csomószámlálót jelent, de egyházi jelentése nincs, vagyis ehhez nem kötött, inkább csak unaloműző. A rózsafüzér elődje már a középkori 13. században is, mint „pátrnoszterfüzér” volt ismeretes. Az ortodox füzér 100 gyöngyszemből áll. Hasonló füzért használnak a muzulmán férfiak is, amely Allah 99 nevére utal a Koránban, a századik ismeretlen. Emlékeztetőúül a törökök felett Lepantónál aratott 1571. október 7. győzelemre, 1716-ban XIII. Leo pápa bevezette a rózsafüzér-ünnepet, ezzel október hava, mint rózsafüzérhónap maradt fenn a pápai enziklikában. A termopili ütközet előtt megkérdezte egy aggódó polgár Leonidásztól, hogy az ütközetre kész csapata ugyan nem kevés-e az ütközetre? „Biztos”, volt a válasz, „de nem kevés a ha- lálra”. Lepantó egykori olasz neve a mai Nafpoktos városának (északra a korintoszi öböl bejáratánál). A lepantói tengeri csatában, 1571. május 20-ánV. Pius pápa, Spőanyolország és Velence együttes flottája, az ún. Szent Liga ismét hatalmába kerítette az ozmánok által elfoglalt Ciprust. Don Juans d’Austria főparancsnoksága alatt a flotta legyőzte a számszerint fölényben álló oz- mán hajóhadat és ezzel kezdetét vette az ozmán tengeri hegemóniának vége. Velence tartotta Ciprus szigetét, de a sziget védelmére nem volt felékészülve. Az impozáns ozmán flotta 360 vitorlást sorakoztatott fel. Az inváziós haderő 52 000 emberből állt. A pápá- nak sikerült az egyházi állam, Spanyolország és Velence között szövetséget kötni. 1571. október 7-én találkozott görög vizeken a két hajóraj egymással. A tengeri ütközetre Lepantó- nál került sor. Az ozmánok 30 000, a keresztények 8 000 halottat számoltak. A sebesültek között volt Miguel de Cervantes is, akinek bal kezét egy párbajban összezúzták. Jobb keze, valamivel később a „Don Quijotét” megírta, sértetlenül maradt. | |||
| 37. | Pokorny Aa | 2016. április 24. | |
ÍROTT GONDOLATOK Sajnos a világot ma már mindinkább a „képkonzum” uralja, televízió, képeslapok és más hír- közlő közegek; betűigénye egyre kevesebb embernek van. Aki nem a könyvek világában él, az összekeveri a bibliofil, bibliofág, és a bibliomán fogalmait.. A bibliofil egy könyvbarát, aki szereti a könyveket. A bibliofág falja a könyveket, azaz könyvmoly. A társaság harmadik szereplője már könyvőrült (bibliomán), a megszállottság fogalma ennek csak mellékzöngéje. A könyvbarátok legelőkelőbb egyesülete a világon a londoni Roxburghe-Club. Ennek történe- tét a következő „sztoriban” mesélem el. 1812. június 17. Angliában a könyv történetében egy nevezetes dátum, amit ”Ütközet Roxburghe-ban” feljegyzés alatt tartják számon. Ugyanis Roxburgh hercegének volt egy, na- gyon értékes és excelenter könyvtára. Amikor meghalt, gyűjteménye árverésre került. Az auk- cióra 1812. májusában került sor, ami 42 napig tartott. Az akkori bizonytalan időkben – a napó- leoni háborúk miatt – az angol könyvgyűjtők nem tudtak a kontinensen könyvekre vadászni, így a londoni aukció úgy vonzotta a könyvbarátokat, mint mágnes a vasforgácsot. Június 17-én került sor Boccaccio Novelláinak 1471-es velencei kiadására. Az elhalálozott herceg apja vette a könyvet annak idején 100 fontért. Ez a könyv valóban nem mindennapi ritkaság volt, de két egymással versenyző bibliomán erőszakkal verte föl a könyv árát, egy- mást túllicitálták. Az árverés megkezdődött egy mindenre elszánt provinciális gentleman árajánlatával. „Száz font”, kiáltotta energikusan, és egy győztes habitusával nézett körül, mintha már csatát nyet volna. Ekkor észrevette Earl Spancert, aki lezserül támaszkodott a falnak, és egy másik könyv- gyűjtőt, Marquis of Blandfordot. Ebben a pillanatban már hallotta is – Spencer idegesebb volt, mint a másik – és minden alkalommal, nagyobb összeggel emelte ajánlatát. Bladford túllicitál- ta Spencert sztoikus nyugodtsággal. És mindég csak 10 fonttal. És már ezernél tartottak. A provinciális gentleman föladta és fölverte maga mögött a port. „Tíz”. Mondta Blandford ismét. Már kétezer font volt a tét. Spencer rövis hallgatás után, mint egy hadvezér, aki fölösleges vér- ontásnak elejét akarná vetnni, döntő csapásra készült, „kétezerkétszázötven”, kiáltotta. „Tíz” replikázott Blandford. Halálos csend. A kalapács magasba lendült, pár másodpercig a levegőben megállt, majd az asztalra sulytott. Marquis of Blandford nyert, 2.260 fontért magáénak tudhatta az olasz huma- nista művét. Ilyen áron eddig még soha nem került sor egy könyv elárverezésére. „Remélem”, fordult a győztes az ellenlábasához, „ennek ellenére barátok maradunk”. „Sebaj, én tartozom Önnek köszönettel, miután az Ön nyakassága megkímélt attól, hogy a pénzemet kiadjam”. „Akkor a köszönet kölcsönös, mert Ön is megmentett engem egy még nagyobb kiadásától. Ha Ön engem tovább túllicitál, én még ötezer fontig is elmentem volna”. Este összejöttek Anglia leghíresebb könyvgyüjtői egy bankettre. Elhatározták, ezen ütközet emlékére egy társas kört alapítanak, a Roxburghe-t. Így a klub elnevezése Roxburghe-Club lett. Minden jelenlévő elkötelezte magát, hogy egy könyvkülönlegességet újra kinyomtat annyi példányban, ahány alapítója tagja van a társaságnak. A klub alapításánál harmincegy fő volt jelen. Elnökké – úgyszólván kárpótlásként – Earl Spencert választották. Később negyvenre emelkedett a tagok száma, és az új kiadásból a nagyobb könyvtárak is kaptak egy példányt. Aztán a sors a vesztes hadvezér számára mégis elégtételt szolgált. Pár év múltával Marquis of Blandford könyvei ismét árverésre kerültek.. Örökösei a pénz többre becsülték, mint a köny- vek hangtalanságát. A könyvbarát könyvei az akcióházba vándoroltak. A könyvek itt voltak utol- jára együtt, aztán szétszóródtak világszerte. Amikor a sorBoccacciora került, a kalapács is- mét a magasba emelkedett, majd az asztalra ütött. És Spencer kapta meg azt a könyvet 918 fontért, amit akkor Marquis of Blandford két és félszeres áron orra elől megkaparintott. | |||
| 36. | Pokorny Aa | 2016. június 30. | |
ENIGMA – az etruszkok nyomában Előljáróban: Enigma – görög szó relytélyt, talányt jelent. ERz emlékeztet a Harmadik Biroda- lom rejtírásos gépére, amely sifrírozott szövegek továbbítására szolgált, de az angoloknak hosszabb erőfeszítések után sikerült megoldaniuk. Az etruszkokról szólva, máig is egy titokzatos nép, az ókopr talán szándékosan mellőzte, tün- tette el nyomaikat, melyek a „történelem előtti” Európa valódi történetét igazolná. Mellékesen talán azért, mert nem indoeurópai nép volt. Jellemző iskolapélda erre Róma alapí- tásánal kérdése. Már az iskolában tanították, hogy Rómát Kr. e. 753-ban Romulus alapította, noha történelmi tény, hogy Toquinius Priscus, etruszk király „műve” volt Kr. e. 575-ben. Az égei fajból származó népek voltak, akik az európai kultúrát is megalapították. A történetíró munkája Sziszifusz fáradalmaival hasonlítható össze. A primitív Európa története 8. század- ban Homérosz munkásságával kezdődik. Ez csak elhamarkodott ítélet lehet, ugyanis az et- ruszkok már jóval Homérosz előtt letelepedtek Olaszországban. Nagyjából elfogadhatjuk Herodotosz állítását az etruszkok lidiai eredetéről. Vergiliusz, aki büszkén kérkedhet etruszk származásával, szintén megerősíti Herodotosz állítását. Az etruszkok pelazg néven is ismeretesek, de ez ugyanazon népfaj neve. Az etruszkok „hieroglifaszerű” írásmódot használtak, az úgynevezett vonalas (líneális) A for- májában kb. Kr. e, 1750 és 1500 között. Ezt aztán a vonalas B váltotta fel, mely könnyebb írásmód volt. Nem szeretnék újabb zűrzavart okozni a közfelfogásban, de miért mondott csődöt a tudósok minden erőfeszítése mind a mai napig, és nem találtak megoldást az etruszkok nyelvét illető- leg. 1976. március 15-én jelent meg Amerikában egy bizonyos Siegmund Toth (valószínű Tóth Zsigmond munkája „Dercipherment of the Etrusca Language” címen. Itt írja, hogy „évszázado- kon keresztül kerestették velükaz „őshazát” Eurázsia különböző területein: török-tatár, finn-ugor történelmet írattak velük ezerszámra stb. A keresztény papok Szent István korában elpusztítottak minden „pogány” írást, művészeti tárgyat, legendát, szokást mindent. (…) Az etruszk-magyar nép, ha kissé ’elhanyagolta’ is a nyelvét, ezt mégis csodálatos tiszta- sággal őrizte meg évezredeken át. (…) Az Erdélyben lakó sical-sekel-székely őslakosság vérében és nyelvében az ősi etruszk-magyar nép utolsó maradéka.” Ezt Tóth Zsigmond említi írásában a „Zágrábi múmiát” is, amit igazolásként tüntet fel az et- ruszk-magyar nyelvrokonságra vonatkozólag. Egy rövid kivonat: „1848-ban egy horvát hivatal- nok, aki Zágrábban a magyar kancelláriánál szolgált, neve Barics Mihály volt, egy múmiát vett az egyiptomi Alexandriában. A múmia, mint később kiderült, nem egy szokásos, bebalzsamo- zott egyiptomi halott volt, hanem a bebalzsamozásra használt gyolcson ismeretlen betűkkel többé-kevésbé összefüggő szövegek voltak, amiről 1887-ben Richard Burton angol etruszko- lógus megállapította, hogy a gyolcson etruszk írás van. Barics ezt már nem tudhatta meg; 1859-ben meghalt és így a múmia fivérére, Barics Éliásra maradrt, aki egy szlovénia faluban papi teendőket látott el. A múmiának semmi jelentőséget nem tulajdonított és szobájának egyik szögletéban őrizte. Éliás végül is szabadulni akart a múmiától és a Zágrábi Múzeumnak aján- dékozta. Ez az egyetlen etruszk kézrásos emlék. Az eredeti 1800 sorból már csak 216 sor lé- tezik, a többit egyéb célokra használták fel. A könyv végén található még egy etruszk-magyar szótár/szómagyarázat is, de ezzel már nem akarom az olvasók idegeit próbára tenni. | |||
| 35. | Pokorny Aa | 2016. május 23. | |
TINTACSEPPEK Létezik egykülönösfajtaközlésiinger,amikornema saját gondolatainkat kívánjuk másokkal megosztani., hanem idegenekét, soraik olvasása közben néha szinte szeretnénk felkiál- tani, hogy a többiek is hall- ják, gyönyörködjenek benne, elgondolkozzanak felette. A szellemi élmény nem olyan önző, mint az anyagi, vagy a testi, de jótékony, bőkeblű és odaadó. Olyannyira, hogy sokszor elnyomja saját gondo- latainkat is, mint azok, akik lélegzetüket fojtják vissza, hogy ne zavarják az elragadtatás közös csend- jét, valamely természeti látvány szépsége előtt. Tintacseppek. Adakozás a máséból. Aranypor, amely a műhely padlójára hull. Az alábbiakban egy pár tintacsepp: „Ki az ember, hogy megemlékezel róla?” (Zsoltárok 8,5) „Láttok-e világtalanok? Vezéretek, a vak vagyok.” (Adorján András saknagymester kétsoros versikéje). „Erények csősze lesz a szajha is, ha fonnyad.” (Madács, Az ember tragédiája). „Egy lyuk ott van, ahol semmi nincs. A lyuk örökös párja a nem-lyuknak. Lyuk magában nem létezik, bárhogy is sajnálom.” (Kurt Tucholsky) „Százezer a százezredik hatványon – talán van valami mögötte.” (Jókai Mór) „A szellem mozgatja az anyagot.” (Vergilius) „A mindennapos részegség is egy rendezett élet.” (közmondás) „Az ember mindig megőrzi származása nyomát.” (E. Renan) „Megbánni annyi, mint saját magát cserben hagyni.” (Nietzsche) | |||
| 34. | Pokorny Aa | 2016. május 09. | |
A KÖNYVEK SORSA Persze, a könyveknek is van sorsa. A kérdés csupán az, hogy az ember egy könyvet fel- vagy leértékel. Habent sua fata libelli… Mondhatni egy evergreen idézet. Ennek kihívó használata arra utal, az illető a klasszikus műveltség készségével rendelkezik, azt fitogtatja, (miutánazt hiszi), hogy valami különöset mondott. Ez a megcsonkított latin idézet nem azt fejezi ki, amit az eredeti, Terentianus Maurus által megfogalmazott szólás: Pro captu lectoris haben sua fata libelli – a könyvek sorsa az olvasók hozzáállásától függ. Magyarán mondva, ez azon múlik, hogy az olvasó a könyvet szívesen olvassa, vagy nem. Jóllehet a könyvnobilitásokat, az előkelő inkunábulumokat (ősnyomtatványokat) az olvasók, különösen gyűjtők, fétve, gondosan kezelik, ápolják, mint fejedelmi fajzatot, de vannak olyanok is, akikezeket a drága könyveket fel sem lapozzák. Például a könyvgalád Lamartine, a sajtókirály Girardin és az anekdóta gyüjtő Victor Fournel. Sajátos szokása szerint rengeteget olvasott, fölöttébb kifinomult kritikai érzéke volt, így minden könyvből az olvasásra érdemes (vagy annak tartott) lapokat kitépte és a többit tűzre dobta. A kitépett és összegyűjtött lapokból aztán egy újabb kötetet fűzött össze, amit az olvasmányok kvintesszenciájaként tartott számon. Egy ránk hagyományozott, tudományosan képzett magyar antikváriusemlékezete szerint, egy gazdaggá lett Jamnitzky nevű magyar kőműves, szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, amel- yeket soha el nem olvasott. Felesége haragjától félve, a zsákmányát soha nem vitte haza, ha- nem a lépcső alatt megbúvó, elrejtett helyiségbe dobálta be egy ablakon keresztül. A kibontat- lan könyveket. Haláűla után örökösei alig tudtak a helyiségbe bemenni, mert az összegyűjtött könyvhalmaz eltorlaszolta a bejárati ajtót. Miután sikerrel jártak, megdöbbenve konstatálták, hogy a könyvek java a 16. és 17. századból származott, és tetemes értéket képviselt. Ha egy gyűjtési mánia átlépi a normális határát, az őrület tetőfokára hág és megszállottságban torkol. Vannak egyedek, akik őrült birtoklási vágyukat már nem tudják kontrollálni. Minden erköl- csi és törvényes sorompót ignorálnak. A gyüjtőből bűnöző, tolvaj, kivételes esetekben gyilkos lesz. Ma már nincs divatban, de korábban egy kikölcsönzött könyvért egy ezüstkanalat kértek zálo- gul. A bibliofilek megpróbáltak mindent az elharapódzó járvány ellen felhasználni, ám sikerte- lenül, a kölcsönadott könyvek nem kerültek hozzájuk vissza. Talán a humanista Scalinge járt a leghatásosabbanel. Könyvtára fölött ez állt jól láthatóan kiírva: Ite ad vendentes! - Menj a könyvesboltba! Könyvekért éppúgy háborúkat tartottak, mint nemzetek, népek ellen. A rómaiak elégették a zsidók és keresztények könyveit, a keresztények viszont a zsidó, pogány és eretnek írásokat. Az angol puritánok máglyára dobtak sok könyvet, ami nekik nem tetszett. Állítólag Cromwell gyújtotta fel az oxfordi egyetem könyvtárát. Jus talionis – a bosszú, a megtorlás joga: „szemet szemért, fogat fogért”: De miért? | |||
| 33. | Pokorny Aa | 2016. április 19. | |
SLARAFFIA – a tejjel-mézzel folyó meseország A Grimm-fivérek képszerűen leírják ezt a meseországot, ahol sült galambok repülnek az em- ber szájába, bor esik eső formájában, ahol az utcák sajttal vannak aszfaltozva és ropogósra sült malacok úton-útszélen. Minden büffentés pénzt hoz a házhoz és minden fing egy arany- dukádot. Itt csak enni, inni és aludni érdemes. Ezt az ideális állapotot az idősebb Pieter Brueghel is megfestette. A munka nemesít, mi maradunk polgárok. Oscar Wilde, egy sznob meggyőződésből mondta. „Meg kell tanultunk, hogy az élet nem csak munkából áll”. Pál apostol második thessalonikiak- hoz írt levelében (3,10) még a krisztusi felfogás közelében állt: „ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék”. Pál már szigorúbb rendet vezetett be az erkölcsökbe. „Orczád verítékével egyed a te kenyeredet…” (1Móz 3,19). Ádám jussa a munka lett. A lustaságból való félelem az egyedüli mentsége a munkának. Egy anekdótával bizonyítom, hogy ez nem mindig így van. Abraham Lincoln felkereste indián honfitársait, és látogatása közben meglátott egy munka nélkül napon sütkérező vörösbőrűt. Ebből egy párbeszéd kerekedett. Lincoln: „Miért ülsz itt munka nélkül?” indián: „Miért kellene nekem dolgozni?” - „Hogy pénzt keressél”. - „Mire kellene nekem a pénz?” - „Hogy ebből élni tudj. Másik részét pedig összespórolhatod”. - „Miért spóroljak?” - „Hogy öreg korodban legyen valamid”. - „Miért kell nekem pénz, ha megöregszem?” - „Hogy ne kelljen dolgoznod”. - „De én már most sem dolgozom”. Marxot nem kímélte a sors, többször keserű tapasztalatok érték. 1883-ban, halála évében jelentetett meg saját veje, Paul Lafargue egy könyvet „Jog a lustaságra” címmel, ami expressis verbis ellentmondás a „Le droit au travail”, „Jog a munkára Charles Fourier által megfogalmazott és Marx által propagált követelményre. Egy parafrázis erre a munkára: Egy félig megfagyott munkanélküli ember éhes szemekkel meredt egy párizsi csemege bolt fényében áradó kirakatában kirakott pástétomra, felvágottakra, poulardra (hizlalt jércére), son- kára, és azt latolgatta, milyen egyszerű lenne a kirakat üvegét betörni és egy sonkával meg egy pástétommal kereket oldani. De tisztában volt azzal is, hogy ezt csak két-három napra oldaná meg problémáját. . Monfordírozott tovább. Még öngyilkosságra is gondolt. El is hatá- rozta, amikor egy láthatatlan kéz nehezedett vállára. Egy elegánsan öltözött, korpulensebb úr szólította meg: „Véget akar vetni életének, mert éhes? Ön az az ember, akit keresek. Kérem, kövessen. A jólöltözött idegen aztán egy ínyenc étterembe vezette, rendelt egy Chambre sé- parée-t az első emeleten és elkezdte éhes vendégét az ételajánlatokkal traktálni. Kezdte a fácánlevessel, majd osztrigával folytatta, amit több hidegtál követett. A kiéhezett munkanélkü- li éhségében szinte rávetette magát az ínyenc falatokra. Vendéglátója azonban fékezte mohó- ságát. „Uralkodjon magán! Ne vegyen másodszor is a fogoly-pástétomból. Tartsa meg étvá- gyát a mansi hizlalt jércére. Gondoljon arra, hogy a languszta-saláta még magára vár”. „L’appétit vient en mangeant” – evés közben jön meg az étvágy, (François Rabelais). Az ismeretlen vendéglátó végül is egy megállapőodást ajánl vendégének, miszerint: ő eladja neki étvágyát és elkötelezi magát, hogy mindent megeszik, amit vendéglátója egy nap leforgá- sa alatt eléje tesz. Mint ellenszolgáűltatást kap ezért ezer frank havi fizetést. A munkanélküli töpreng, erre a vendéglátó fölemeli az összeget kétezerre. A megállapodást jegyző előtt alá is írták, így az rögtön életbe is lépett. A történet vége: A munkanélküli nem tudja megállapodásukat teljersíteni és feldühödve egy gyomorlövéssel leteríti vendéglátóját. Feladja magát a rendőrségen, mire beszállítják az őrültek házába. Betegsége ismert: polifágia – mindennemű táplálék fogyasztása, káros falánkság. Nietzsche intelme: „Az embernek ismernie kell gyomrának térfogatát”. | |||
| 32. | Pokorny Aa | 2016. április 16. | |
Le style c’est l’home meme - A stílus az ember maga Nehéz erről tömören és velősen írni, de megpróbálom. A nyelv azálétal lesz azzá, ami – mert egyedül ez különbözteti meg az embert az állattól. Mihelyt egy jelrendszer szimbólumainak jelentőségét objektíven meghatározza, máris alapve- tő különbséget tett az állati jelhangok és a nyelv között. A két fogalom, a nyelv és a beszéd, nem fedik egymást. De mikor lesz a nyelv, mint beszéd aktív? Jobb, ha ennek találgatását mellőzzük. Ha valaki egy nyelvet, akár anyanyelvet, helytelenül beszél, úgy gondolatai is hibádzanak, gondolatvilága is homályos marad. Ha valakinek egyáltalán igénye van jobbra, a nyelvtanulás segítene – de semmi nem olyan jó, hogy ne lehetne jobb. Akkor is, ha az idegen szavak használata fölöslegesnek tűnik, ajánlatosabb, ha az ember mé- gis megérti ezeket. Az idegen szavak, kölcsönszavak „bevándorlók” a magyar nyelvbe, de éppúgy szókincsünk sajátja is, miután elnyerték a „magyar állampolgárságot. Pl. rádió, volvo (gurulok), spongya (latin spongya = szivacs), monstrum stb. Ennek az allergiának a meg- nemértés a magyarázata. Ebben szenvednek azok, akiknek nyelvtudása a magyar határon véget ér. Ha valaki tehát az idegen szavak ellen apprehendál, az már xenofób, azaz fél az idegentől. Statisztikák szerint a magyar nyelv Európában a 11. helyen áll, világviszonylatban, a több mint, mint 2000 nyelv között a 29. helyre sorolták be. 1792-ben vezették be a magyar nyelv oktatását a középiskolákban, 1840-ben lett a magyar a latin nyelv mellett hivatalos nyelv. A magyarság fennmaradásának záloga elsődlegesen a nyelv! A magyar maradt, a latin már régen kiment a divatból. De amit az iskolában tanultunk, mégsem múlt el nyomtalanul. Julius Caesar: De bello Gallico. Ez aránylag még könnyű volt. De latin tanárunk figyelmeztetett, sok kifejezés kétértelmű, tehát helytelenül lefordítva a szép Franciaországról, helyesen így hangzik: a francia háborúról. A római írót, Juvenalist (ő már nehezebb volt), idézi boldog-boldogtalan, így kijelentő módban: Mens sana in corpore sano – ép testben ép szellem (lélek). Ez rudimentáris. Juvenalis X. Sztirájának 356. sorában így áll: Orandum est ut sit, mens sanba in corpore sano – kívánatos lenne, hogy egy ép testben ép szellem lakozzék. Ez óhajtó mód, amit a ró- maiak optativusként jelöltek A magyar nyelv szabályai értelmében mindenki előállhat egy újabb szóképzéssel, fő, hogy társalgó partnere megértse őt. De a hibázás veszélye mindég ott lappang. Nagyobbak is követnek el hibát. Mikszáth Kálmán is, aki illető regényének előszavában így fo- galmaz: „megírom Noszty fiú esetét Tóth Marival”. Ez azt a benyomást kelti, mintha Mikszáth egy társszerzővel, Tóthj Marival írná meg Noszty fiú esetét. De ez helytelen értelmezés lenne. szavakat másként kell elrendezni. Helyesen: Noszty fiú meg Tóth Mari esete. A viszonyszó és az esetragos kapcsolat a magyarban mindég az állítmányhoz fűződik, és ez nem esetleges nyelvszerkezeti sajátosság, hanem általános logikai követelmény. Még csak annyit: A szó az angoloknak szerszám, a farnciák absztrahálják a tárgyakat, a né- met nyelv bizonyos szempontból előnyben van a francia és angol nyelvekkel, szemben a spa- nyoloknak a szó szellemi lövedék, az olaszoknak élvezeti cikk. A szó a magyaroknak játékszer, minekutána a mondatszerkesztés is játszótér. | |||
| 31. | Pokorny Aa | 2016. április 13. | |
ROMANIA vs. ROMÄNIEN Elöljáróban: a vs. annyit jelent, mint confer, vesd össze, vö. A Romania alakban angol nyelvterületen használatos, míg a német Romänien szóalakban használja. A félreértés, ja a szándékos félrevezetés nyilvánvaló. Móc-oláh szomszédaink sike- resen elhitették a világgal, hogy ez az elnevezés már időelőtti korokból rájuk maradt. A magu- kat a géta-dákok örököseinek valló román nép a több, mint 2050 évvel ezelőtti államalapításról álmodik. Ez a nacionalista megközelítés a történelem vulgarizálása és az ebből levont tudo- mánytalan következtetések. Minél később érte el egy nép nemzeti függetlenségét, minél később alakult ki önálló államisá- ga, annál inkább kiütköznek történetírásban a nacionalista felfogás jegyei. Meglepő, hogy miu- tán a trianoni békeszerződés Erdélyt és a kelet-magyarországi területeket, valamint Bánát ke- leti, nagyobbik részét Romániához csatolta s ezáltal beteljesült a minden elképzelést felülmúló román nemzeti törekvés, a túlzott, vagy alaptalan következtetésekre felépített és a történelem- kutatás alapvető elemeit nélkülöző elmélet, vagyis a román nép és nyelv etnogenezise a Kárpátmedencében és a Dunától északra megszakítás nélkül jelenléte több, mint kétezer év óta, az egyetlen elfogadható történelmi szemléletRomániában: A „dákórománfolytonossági elmélet” továbbra is vita tárgyát képeszi a magyar és román történészek között. (Ehhez lásd: Orbán Balázs, „a legnagyobb székely”, A Székelyföld leírása című 6 kötetes művét). A „román nyelvek” megtévesztő kategóriája a román nyelvet is ide sorolja. Azu idegen szavak kéziszótára (1967) szerint a „román nyelvek azon nyelvek csoportja, amelyekben a szókincs nagy része és a nyelvtani rendszer a latinból alakult ki> idetartozik többek között az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, és a román is. A román nyelv szókincse, inkább szókészlete hemzseg az idegen behatású szavaktól. A vul- gárlatin eredetű kifejezések már mosolyra derítenek. Nyelvük feldúsított bulgár, albán, magyar, török és görög eredetű szavakkal. A szláv eredetű kölcsönszavak egyértelműen többségben vannak. Nyelvtanát nem reformálták. A legkorábbi román oklevelek négyszáz évnél nem idősebbek és egyházi eredetűek. A román nyelv a 19. század közepéig egy modifikált cirillírást használt, míg 1860-ban áttértek a latin betűk használatára. (A rokon Moldáviáűban mindmáig cirill betűvel írnak). Így a nyelvnek szüksége van diaktrikus megkülönböztető írásjelekre, pl. cédille (ç), akut (΄), gravis ( ́), aposztróf (̀ ), circumflex (˄), tilde (~), hacsek (˅) stb. Itt közlöm az utolsó szakasz forrását is, nehogy szó érje a ház elejét. Frederick Bodmer: The loom of languane, London, németül: Die Spachen der Welt, Köln-Bonn (évszám nélkül). A herakleitoszi panta rhei – a világon minden állandóan és örökös mozgásban van, aminek viszonylagos tartalmasítása megengedi, hogy derűlátóbbak legyünk ebben a kérdésben. | |||
| 30. | Pokorny Aa | 2016. április 03. | |
KONFESSZIÓ – VALLÁS A szabályokban előírt méltóságteljes lassúsággal haladtam az oltár felé, miközben különös gondolatok jártak az eszemben. Vajon itthon vagyok-e? Kérdeztem magamtól. Még Einstein is utánanézett, hogy van-e Isten. Egy ghánai szólás jut eszembe: „Ha mondandód van Isten- nek, úgy bízd a szélre”. Persze a szélcsendes időben hiábavaló fáradozás lenne. Tovább haladva a szakrális művekre gondolok; Bachra, akinek zenéjében Isten is jelen van, Händel oratóriumára, a Messiásra, és máris fülemben cseng a Halleluja, Michelangelóra és a Sixtusi kápolnára, Dűrerre és négy apostolára, gótikus tamplomokra és cisztercita kolost- orokra. De a barokk kornak és ezzel együtt ábrándjaimnak is vége. Az értelem és humánus testvérpárja, a kétely, fogva tart. Stendhalnak szavai jutnak eszembe: „Istennek csak egy mentsége van, hogy nem létezik”. Velős mondás. Ha végigpásztázom a történelem lapjait, úgy el kell ismernem, hogy neki igaza volt. Én is szem elől vesztettem Istent. A dogmatika korlátoltsága tönkretette a hitet. Mundus vult decipi, ergo decipiatur – A világ azt akarja, hogy megcsaljuk, tehát csaljuk meg. Átejtettek! Monoteista vallásokban érvényben van a credo: „confiteor Dei” – hiszek egy Istenben; a Koránban (szúra 4,177) ez áll: „La ilah illa Allah; Mohammed rasul Allah” – Allahon kívül nincs Isten; Mohammed Isten küldötte. Négyezer évvel ezelőtt vándorolt a zsidók ősapja a kaldeusi Úr városából, a híres sumeri metropoliszból Kánaán földjére, ahol Isten ígéretet tett neki: „…-és megáldatnak te benned a föld minden nemzetiségei”. Erlingtonban, Boston közelében létezik egy ismeretlen katonáknak szentelt emlékhely, mely- nek portálján ez áll: „Minden ismeretlen katonának, Isten kivételével”. A görögök az isme- retlen istent „Agustos Theos” néven ismerték. Egy sziklás meredélyen, hétszáz méter magasban van egy település, Hagios Basileus, Athos szent hegyén, ahol remeték laknak. Tizenkét nyomorúságosan összetákolt kunyhó, tisztes tá- volságban egymástól. A remetelakók kezdetleges drótokkal és csengőkkel vannak egymással összekötve (a biztonság kedvéért). Több viskót mély szurdokban állították fel, a világtól elzár- va. Az egyik kalyibában élt a 19. században egy orosz remete, aki a „zelóták” szektájához tarto- zott és a 28 napos lunális holdév ritmusában élt. Ha valaki alkalomadtán meglátogatta, biztos jól esett neki. De azok nem léphették át a küszöbét, akik Gergely-naptár után jártak. A nonkon- formizmus magánya. A monoteista vallások, szekták csak egy istenben hisznek. Nem így a kasztrendszerben élő hinduk (kaszt, latinul castus = tiszta, hű). A kasztok számát a mai Indiában 3000-re meg meg- annyi istenre becsülik. Azonban egyedül a hinduizmus 330 millió istent ismer, ennek ellenére állítják, hogy ők nem politeisták. A buddhisták nem istenfélők, hitük nem vallás, hanem világné- zet. „A vallás a szellemi jármok egyik fajtája”, mondta Lenin, „a vallás a nép ópiuma”, vallotta Marx. Én nem vetem el a sulykot. Ma már nem kell a vallás tanításaiban hinni, kritikátlanul elfogadni, rettegni a kiátkozástól, a stigmatizálástól. Őnszántamból: Gloria is excelsis Deo – dicsőség a magasságban Istennek. | |||
| 29. | Pokorny Aa | 2016. április 01. | |
Röpke gondolatok a halálról Vándorolt a világban, mégsem talált nyugalmat, de végül is végzetszerű nyugodalmat. Szókratész kiitta a bürökpoharat, tudta, hogy nincs más kiút.
| |||
| 28. | Pokorny Aa | 2016. március 29. | |
Hazugságok és más igazságok Eléső kérdésünk a gondolkodással kapcsolatban: Hogy’ jön létre egy gondolat; hogy alakul ki egy ötlet? Kritikusok már a 4. század második felében szóvá tették, hogy a biblia szerint Jézus nak testvérei is voltak (Mt 13,55), ami annyit jelent, hogy a dicsőséges Szűzanya nem is volt annyira szűz, mint ahogy az egyház tanítja. A kérdés, hogy a Megváltó saját hímvesszejét használta-e, már szentségtörés számba megy. Senki nem engedheti meg magának ezt a bá- torságot. Figyelmeztet az ecclesia regnans – az uralkodó egyház; nulla salus extra ecclesiam – az egyházon kívül nincs megbocsájtás. „Dávid pedig monda Abnernek: Avagy nem férfi vagy-é te…” (1 Sam 26,15) Volt Dávidnak homoszexuális kapcsolata Jonathánnal, Saul király fiával? Blaszfémikus szavak voltak ezek; a kérdést Moshe Dayan lánya tette fel az izraeli parlamentben (Knesset). „Mikor pedig elélhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takarták be, mégsem bírt fel- melegedni. És mondának neki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, aki a király körül legyen, őt ápolja, és aludjék karjai között, és melegítse fel az én ura- mat, a királyt. Keresének annak okáért egy szép leányt Izraelnek minden határaiban; és találák a Súnem városából való Abiságot, akit el is hozának a királyhoz. És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki, de a király nem ismeré őt”. Mit mondott Napoleon a feleségének? „Ma nem, Josephine!” Bibliai szóhasználatban az „ismer” kifejezést nemcsak a tudás, de a szekszuális kapcsolat esetében is használták, azaz nemileg is szignifikativ jelentőségű volt. „Azután megismeré Ádám az ő feleségét Évát…” (Gen 4,1). Hogy ebből mi lett, az közismert. Tertullianus (158-220) így indokolt: „credo quia absurdum” – hiszek, mert hihetetlen (t. i. Isten). Augustinus (354-430) ott folytatja, ahol a szkeptikusok megállnak tovább gondolkodni – a ké- telynél. „Ha mindenen kételkedem, akkor abban sem tudok kételkedni, hogy kételkedem”, ez mindenesetre egy alapigazság. Szókratész hangoztatta: „scio quin necsio” – tudom, hogy semmit nem tudok. Kérdés hogy mennyiben volt őszinte. Az, amit tudsz, de nem tudod, hogy tudod, nincs nagyobb hatással rád, mintha tudnád. Minden kultúra, civilizáció lehanyatlik, mert túlbecsüli az értelmet az érzelem fölött. A tudat- alatti tudás a rekeszizom (plexus solaris) alatt található, melynek több esetben döntőbb szere- pe van az értelemmel szemben. A tudás kérdését a délgermánok vak istene Wodan (Wotan), az északgermánoknál Odin segí- tőtársakkal oldotta meg. Két holló Hugin és Munin, a gondolat és az emlékezet madarai ültek a vállán, melyek minden reggel szerterepültek a világban és összegyűjtötték a tudnivalókat, majd este visszatérve ismét Odin vállára ültek, és beszámoltak a látottakról és hallottakról. A baszkoknál minden létezik, aminek neve van, ergo mindennek van neve, tehát ezek létez- nek. Ez igaz. De a következő pszeudofilozófikus gondolkodás már megtévesztő, azaz nem igaz: „amit nem vesztettél el, az megvan; a szarvaidat nem vesztetted el, tehát megvannak”. Álokoskodás, tévkövetkeztetés. A kínaiak nem találtak országukra találó kifejezést. Korai időkben Tien hsia nevet viselte, ami „az ég alatt” jelentéssel bírt. Majd megjelent egy dominikánus szerzetes, aki ezt a megjelölést „a közép ország”-ra változtatta. A szemorvos Dr. François a nevét illetőleg nagyon érzékeny volt. Egy társaságban megkér- dezte tőle egy dáma: „ma nem táncol Frakon úr?”…”de hölgyem”, válaszolt sértődötten a kér- dezett, „az én nevemben van egy cedille a c alatt”. „Oh, elnézést, akkor indokolt”. (Cedille – helyesírási jel: apró horgocska, elsősorban a francia helyesírásban a c betű alatt ç, annak jelölésére, hogy mélyhangú magánhangzó előtt is sz-nek ejten- dő. A görög tréma több európai nyelv írásrendszerében a magánhangzó fölfelé helye- zett két pont annak jelölésére, hogy az külön, nem pedig a mellette álló magán- hangzóval együtt ejtendő, pl. Noël, citroën, Haīti stb. Máté evangéliuma (26.31-41) írja, „a lélek kész, de a test erőtlen”. Lukács 22,44 révén pedig: „És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy cseppek, amelyek a földre hullanak.” Ha Jézus valóban Isten küldötte, a Messiás (Megváltó) volt, miért kellett ilyen nyomorultul meg- halnia? Ezen már Pál apostol is elgondolkodott. Egy rövid passzus az ifjúról, aki éjszakáját Jézussal töltötte. „Az ifjú pedig követé őt, akinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogták őt az ifjak. De ő ott hagyva az ingét, meztele- nül elszalada tőlük.” Ez homoszekszuális hajlamra utal. A téma azonban mindmáig tabu. Természetesen Jézus körülmetélése (circumcisio) ünnepnapnak számított. „És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék…”(Lk 2,221. Ennek január elseje volt a nap- ja. „Hála” a hamisításokkal fertőzött középkornak, na meg a „szorgalmas” ereklyeáru barátok közreműködésének, Jézus „eredet” szent fitymáját (praeputium) tucatra való mennyiségben, mit csodaszert az egekig magasztalták. A szentencia cogito ergo sum – gondolkodom, tehát vagyok. Ezzel az állításával bizonyította René Descartes az emberi létet. Az amerikai író, Bierce ekként változtatná meg a tételt: cogito cogito ergo cogito sum – gondolkodom, hogy én gondolkodom, tehát gondolom, hogy vagyok. A farncia költő, Valéry megjegyzése Descarteshez: néha gondolkodom, és néha vagyok. Végül a nagy francia szkeptikus filozófus Michel de Montaigne, aki emlékeztetőül könyvtára egyik gerendájába a következő kérdést vésette: Que sais-je? – Tudom én? Ő magában is kételkedett, mint Szókratész. Én is elbizonytalanodtam. | |||
| 27. | Pokorny Aa | 2016. március 28. | |
Hangtan (fonetika) Ez szorosan összefügg a frazeológia szóval is, amikifejezés- vagy kiejtésmódot is jelent. A görög római mitológiával kapcsolatban olykor felmerülnek helyesírással kapcsolatos kérdé- sek, melyek első olvasatban idegennek tűnnek, ámbár szándékosan választottak és használ- tak. A személynevek antik korokban vagy görög, vagy latin átírásban (transzliteráció - valamely írásrendszer betűinek közvetítése egy másik írásrendszer betűinek segítségével) történtek. Homerosz versus (szemben) Homer Tatitus vs. Tazit Heraklesz vs. Herkules Galenus vs. Galen Marcus Aurelius vs. Mark Aurel Ez bennem ellenszenvet, sőt, lélektani görcsöket vált ki. Tanácsosabb lenne a megszokott iskolai hagyományokon alapuló írást és kifejezést használni. Nincs szándékomban ezt a szá- momra idegen írás és kifejezési módot átvenni, használni. Aischylos(z), a tragédia, mint irodalmi műfaj megteremtője Tyukydides(z), kétségtelenül a legnagyobb görög történész Pythagoras(z), Anaxagoras(z), Plinius stb. Ezek így, ilyen formában írhatók és nevezhe- tők, ellenben: Homerosz (Homer), Herodotosz (Herodot), Lukianosz (Lukian), Ovidius (Ovid) etc. a Felvilágosodás uszályában keletkezett kasztrált nevek nem. Annak valóságát sem lehet említés nélkül elkerülni, hogy ezt a franciáktól átvett meggondolatlan névváltoztatás nem is indokolt, mert: 1. a nevek ezen írásmódja a mindennapi és a szakirodalomban, szótárban változik, 2. semmi logikát nem lehet a jelenleg uralkodó helyesírásban felfedezni. A helyesírás zsinórmértéke a görög és latin szavaknak és kifejezéseknek egyöntetűsége. Erről szó sem lehet (a magyarbankap az ember erre vonatkozólag némi támaszt), de más nyelvek- ben egyáltalán, vagy nagyon keveset. A francia nyelv kultúrbefolyása a 17./18. században uralkodó volt. Mégis: a helytelenül megmásított írás- és nyelvhasználat alkalmazását bojkot- tálom, így a görög szavak esetében a görög írásmódot, a latinban pedig szokásos írásmódot használom. Először a 19. század végén tértek rá következetesen (de nem általánosan) a görög nevek írásmódjának használatára, pl. a k betű a Kasszandrában (Cassandra) helyett, vagy Euridike (Euridice) helyett. Megmaradt azonban az eredeti görög Makedónia helyett a Macedónia, vagy a görög Nike Nice latinos használata. Az alábbi példa nem jó, de szórakoztató példa az írás és kifejezés megfejtéséhez. Bernard Shaw ezt a következőként oldja meg: a fish (hal) helyesírása az alábbiak szerint: laugh (nevet) busy (foglalt) nation (nemzet) a gh hangértéke f az u hangértéke i a ti hangértéke sh Eredmény: a fish (hal) szót az angolban helyesen ghuti-nak írják. Kényes és nem egyszerű a válasz a német nyelvterületen az idegen szavakban hasz- nálatos latin v betű kérdésére. Ehhez tudni kell, hogy a német nem tesz hangzásbeli különbséget az f betű és a v között. Pl. Referenz (ajánlás, felvilágosítás) és Reverenz (tisztelet, hódolat). Kiejtés szerint nem differál, ha a második szóban a v betűt is f-ként ejtik ki. A következő példa már rekordgyanús. Valahol Tarnapolban vagy Ladomériában honos és jiddis nyelvet beszélő zsidók így hirdetik egy napilap címét: Arbayter Tzaytung: Varhayt – németül helyesen: Arbeiter Zeitung Wahrheit. | |||
| 26. | Pokorny Aa | 2016. március 28. | |
Ősjeleink Egy nemzet vagy állam műveltségi fokát ma is azzal mérik, hogy milyen az írni-olvasni tudók számaránya. A hallatlan értékű kultúrkincsünket, rovásírásunkat méltatlanul agyonhallgatják és mellőzik az újságok, rádió, televízió és más hírközlő közegek. Pedig kár lenne múltunkat elhanyagolni. Rovásírásunkat 1282-ben Kézai Simon krónikája is megemlíti. Dr. Győrffi György írja egyik cikkében: A magyar rovásírás eredetét is valahol a pásztortársadalomban kell keresnünk”. A magyar rovásírás használatát I. István királytól a Habsburg királyok bukásáig mindig tiltották, de kiirtani máig sem sikerült. A rovásírást a magyarság általánosan ismerte és használta István király koráig i. Akkor azon- ban futárok vitték szerte az utasítást még a magyar származású papok részére is: „És ren- deltetik, hogy a papság a latin betűk használatára jutalmazás mellett betartassék.” Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelyik a kereszténységgel való találkozás előtt már saját, - nem más néptől átvette – írásjelekkel, egyáltalán az írás-olvasás képességével rendelkezett. A magyar rovásírás 36 írásjelből áll. A rovásírás sorvezetése eredetileg a rovás természete szerint jobbról balta haladó volt, mivel a jeleket fába rótták/vésték. Erdély hegyei között élő székely-magyarok is használták ezt az írást, amit az 1690-ben itt járt olasz tudós, Marsigli fedezett fel naptár formájában, amit lemásolt és bolognai egyetem könyv- tárába került. Mivel a legtöbb európai népnek saját betűi nem voltak, ezért a latin, vagy görög betűket fogad- ták el. Amikor a magyarság körében is meghonosodott a latin betűs írás, kb. 12 hangra nem volt betű. Maga a rovás szó a ro = ír ősi szógyökből ered. Ennek származékai: róni, ródalni, rovás, rovát- ka, rovat, rovott multú, sok van a rovásán stb. Innen származik a ru, runi, runa szó is. A németben ismeretes a Kerbholz = rovásos pálca; pl. Jemandem etwas aufs Kerbholz schreiben = felró, vagy rovására ír valakinek valamit. Prof. Dr. Wolfgang Krause, Runen, Berlin 19070 című tanulmányában olvasom: „runa szó maga a 17. század második felében dániából került német területre. Az írásmód, vagyis az írásjelek használatával/keletkezésével kapcsolatban több teória létezik. A legutóbbi talán az etruszk hasonlat.” A tanulmány írója megállapítja, hogy a germán runalelekből öt – f, r, b, e és m – latin eredetűek (a germán runák 24 jelből állnak). A magyarok, avarok vagy hunok nem kerülnek még közvetve sem szóba. Miután „szegényes” könyvtáramban nem találtam több idevonatkozó tanulmányt, így kényte- len vagyok írásos bizonyítékok hiányában is az idevonatkozó adatokat tovább adni. Jól tudom, hogy a német anyanyelvű tudósok milyen tárgyilagosan állnak anyanyelvi kérdésekhez. A magam részéről beszámolóm lényege alapos.  | |||
| 25. | Pokorny Aa | 2016. március 27. | |
Az idióta Nem Dosztojevszkitől kölcsönöztem ki ezt az elnevezést. Az antik görögök korában Diogeneszt még az „idios” jelzővel illették, ami akkor küönlegest sajátságost jelentett, azaz különcöt, idióta a görög értelmezés szerint. Diogenesz valóben egy valótlan jelen- ség volt. Megbántásig menően kritikus, alattopmosan irónikus, vesézően gúnyos. Nem egy szeretetre méltó ember. Mindenkit a természet szeretetére ösztönöz, arra, hogy mértékletesen éljen Gyakran alszik el korgó gyomorral. Hominem quaero! – Egy embert keresek! Egy vendég az emberek között; mindig ebben az ügyben volt úton. A valóban nagy embereket könnyű parodizálni. Nagy Sándor hírét hallva, egyszer meg is látogatta. „Kívánj tőlem, amit akarsz”, mondta a történelem talán legnagyobb stra- tégája. A szállóigévé lett válaszát már az iskolában megismertük: „Állj félre a napból”! Nem éppen vendégbarát válasz, de Diogenesz híres volt szatírikus szelleméről és vic- ces egyéniségéről. Az embernek csak kevésre van szüksége, arra sem sokáig. Ma is előfordul. Az ember az utcára kerül. Nála ez állandó állapot volt. Nem sokat vára- tott magára és a járókelők már kóbor kutyával hasonlították össze. Görögül a kutya elne- vezése kyon, innen latizált cinikus szó eredete. Nyilvános és saját fogalmai között ő nem tett különbséget. Természetesnek találta azt is, hogy nagyobb szükségleteit is az utcán, a nyilvánosság előtt végezze el. Elbeszélések arról számolnak be, hogy Diogenesz egy napon egy prostituáltat rendelt magához, aki később érkezett a megállapodott időnél. Diogenesz megúnta a hosszas várakozást, ezért saját kezűleg könnyített magán. Maszturbált nyilvánosság előtt. Amikor a pntatlan hetéra megérkezett, a rosszkedvű filozófus kijelentette: a „nászinduló” már elhangzott, kommentár nélkül, elküldte a ledért. Cinikus ember természete folytán radikális. Semmibe vette, kigúnyolta a másikat. Mégis, Diogenesz megöregedett, 89 éves lett, amikor a tanítványai a Kraneion gimnázium előtt (ahol tanított) Korinthosban halva találták. Testét betakarva kopott kabátjával. Mellette egy bűzlő, megrágott ökörláb. Lehet, hogy öngyilkos lett? Valószínűbb, hogy a kolera vitte el. Ki tudja? Ő ugyanis mindig a nyers húst fogyasztását hirdette. A sors kegyeletet gyakorolt iránta, vagy megbüntette?   Amikor megfeddték, hogy rossz társaságba jár, Szinópéi Diogenesz így válaszolt: - A nap is besüt a budiba, mégse lesz büdös. | |||
| 24. | Pokorny Aa | 2016. március 25. | |
Jézus a Krisztus Jézus triagrammájának IHS (gör. IHΣ) titka sokáig megoldatlan volt. Az újszövetség szövegei- nek fordítói ugyanazt a megoldást alkalmazták, mint a görög íróik, akik Jézus nevét két vagy három betűre egyszerűsítették, aminek eredménye IS vagy IES volt. A görög IXΘYΣ (ichthys = hal) rejt magában egy titokzatos hitvallást. Így lett a hal az üldözött keresztények szimbóluma. Ebben a korban a görög rövidítés általános és elfogadott és népszerű volt, úgy hogy a latin nyelvbe is átment. Még az sem kizárt, hogy Jézus rövidített nevével olyasmit akartak elérni, mint a zsidók az isteni tetragammaton (JHVH – Jehova) esetében. Mellékesen jegyzem meg, hogy Jézus névalakja a héber nyelvben Jehosua formában jelenik meg. Közel ezer esztendő telt el, amíg az addigi hagyományost az általánosan elismert mono- gramm megfelelőjét megfejtette. A görög szigma „Σ”-ból latin „S” lett, hasonlóan a krisztuismonogramm „Khi” jelét a latin „X”-re változtatva. Így jött létre a furcs, eredetileg arameus monogramm IHS, aminek első betűje két nyelvhez, a második a göröghöz, míg a harmadik latin nyelvhez tartozik. A fordítók hamar elfe- lejtették, hogy a középső jel, a „H” a görögben „eta” kiejtéssel bír. Így keletkezett az értelmet- len „H”, amivel az anagramm létrejött. A görög alak IHΣ = IHΣOYΣ HMON ΣΩTEP – Jézus a megváltónk. De mit jelent a latin IHS? Hosszabb fejtörés után sikerült megoldást találni: „Jesus Hominum Salvator” – Jézus az emberiség megváltója.  | |||
| 23. | Pokorny Aa | 2016. március 11. | |
Miért böjtölünk? (már aki) A Húsvét előtti böjtnek immár ezer éves hagyománya van. Ez tisztítja és erősíti a testet – és tisztítja a szellemet. Ez aszkétikusan hangzik, de nagyon érdekfeszítő; persze elhatározás kérdése, hogy akarom-e vagy sem. Ha az ember gyomra korog, oda sem figyel. Éhség? Ezt hamarjában elfelejtjük. Mint már említettem, a böjtölésnek hosszú hagyománya van. A kereszténységben, a moha- medán vallásban, a zsidóknál jóm kippur (nagyböjt) idején vagy a hinduizmusban minden időben volt böjt, mégha különböző formákban, fajtákban is. A keresztény vallásban például a hamvazószerda előtti 40 napos böjtnek a fel- vagy előkészítés a húsvétra a célja. Ez az idő, amikor megtisztul az ember, bűnbánatot tart és mértéktartásban gyakorolja magát. Már a középkorban kibocsátott a katolikus egyház szigorú előírásokat. Így Gregor pápa már a 6. században megtiltotta böjt idején a melegvérű állatok húsának fogyasztását. Többen be is tartották. Karnevál után ne egyen senki húst (carne) és ettől isten hozzáddal (vale) elbú- csúzik. Így jött létre a „carne vale” (karnevál) szó, ami tulajdonképpen „búcsú a hústól” jelen- téssel bír. Az őt követő pápák is ehhez igazodtak. Ez a böjt a 15. század végéig még tejfélék egész sorával bővült ki. Az alkohol éppúgy tabu volt. A böjtölés fázisai egyre hosszabbak lettek, így a középkor végén már 130 napot kellett az embernek sanyarú körülményekben eltölteni, ami az év egyharmadát teszi ki. A muzulmánok a böjtölést rendszeresen betartják, ugyanis ramadan idején, amikor napkelté- től napnyugtáig tilos az étel és ital fogyasztása. A hinduizmusban/buddhizmusban ez olyannyira megszokott, hogy az ezen vallású emberek nem is jelölik naptárjaikban, vagyis számon sem tartják. Ezek a vallási közösségek húst és halat nem esznek, mert ők tulajdonképpen vegetáriánusok. Egy problémával kevesebb. Pro domo: Én a karnevált csak távolról ismerem, következésképpen a szó értelmét sem bon- coltam fel, mert nem vagyok sem vegán, sem vegetáriánus, tehát az előírt böjtöket sem tar- tom be, csak amikor kedvem szottyan rá.  Pieter Bruegel Harc a karnevál és böjt között (1569) (Kunsthistorisches Museum, Bécs) | |||
| 22. | Pokorny Aa | 2016. március 07. | |
NYELVZAVAR II. Mezzofanti bíboros/nyelvész nevét már korábban említettem, aki 58 (Kosztolányi szerint 60) nyelven értett és folyékonyan beszélt, többek között magyarul, cigányul, koptul és kurd nyel- ven is. Ő szaktekintély amit egy nyelvről állít, el kell fogadnunk. Egyszer vatikáni könyvtárában felkereste a cseh születésű és anyanyelvű költő, Frankl. Társalgásuk alatt körülbelül öt percenként váltogatták a nyelveket. A magyarhoz érve Mazzofanti megjegyezte, hogy az olasz és a görög nyelvek után a magyar lepte meg őt legin- kább. „A magyarok úgy látszik még nem tudják, - mondta – micsoda kincs van birtokukban”. Egy nagytekintélyű dán nyelvész írja:” Az a nyelv a legtökéletesebb, amely a legkevesebb s zóval a legtöbbet fejezi ki”. Pl. A magyar „leindult” szó a németben így hangzik: es hat begon- nen hinunter zu gehen. De a dán nyelvész nem beszélte/értette a magyart, ha ismerte volna, akkor nem az angolt meg a skandinávot favorizálta volna. A dán nyelv még az angoltól is tökéletesebb. A német elővető, azaz flektáló nyelv, míg a magyar utóvető, azaz ragozó/agglutináló. Például: Von meinem Vater – Tőlem-enyém apa. Már majdhogynem izoláló hatása van. A tökéletes nyelvtani szerkezetnek két alapvető feltétele van: először is, hogy minden nyelv- tani funkció pontosan jelölve legyen. (Zárójelben megjegyzem; a nyelvész, Dr. Kemény Ferenc téved, amikor ezt írja: „Annálfogva, hogy a magyar minden egyes mondatrészen pon- tosan jelöli a funkciót, szórendje teljesen szabadon forgatható a gondolat tökéletes árnyalásá- ra”. Hogy ez nem minden esetben így van, egy példával igazolom: A kutyám kergeti a macs- kám. Melyik melyiket? Igaz, hogyitt a birtokos végződések kissé bezavarnak, meg a szórend is félrevezet, miután általában a kutya kergeti a macskát, de egy bátrabb macska esetében fordítva is előfordulhat, tehát: a macskám kergeti a kutyám. A tárgyeset jelőlése mellőzhető. A mondatban nincs a nyelvtani funkció megjelölve, csupán a nyelvtani szórend dönt (ezt is csak érzelmileg). Másodszor az, hogy a nyelvtan ne legyen „anyagilag” kontaminált/eltorzított. A nyelv összes létező szavait, melyeknek a természetes nemhez semmi közük sincs, fiktív nemmel ruházzák fel. Így keletkeznek az olyan nyelvtani anomáliák, mint pl. a latinban a nő nemiszerve hímnemű: cunnus, a férfié pedig nőnemű: mentula, jóllehet a szavak jelentése itt pont a természetes nemhez kötődik. Olykor még a névelő használata is elengedhetetlen, azaz a névelő elhagyása zavarokat okoz- hat. Például: „Oroszországban vannak a németek”, vagy Oroszországban vannak németek”. Egészen más értelmet kap a névelő nélküli fogalmazás. Az angolegyébként is szatócsnyelv. Par exemple: Please call me a washerwomen! – Kérem, hívjon egy mosónőt! Az értelmezési különbség: Kérem, szólítson mosónőnek! A szavak igen sokszor poliszemitikus, többszörösen átvitt jelentésűek. Ennek ellenére az angol és az ame- rikai nyelvészeknek az a felfogása, hogy „the best grammar is no grammar at all” – a legjobb nyelvtan, ha egyáltalán nincs nyelvtan. Óriási tévedés. Amikor a magyar még az éke- zetekre is kínosan ügyel: hál – hal, sokfelé – sokféle stb. A magyarban egy nyelvtani megterhelés az igék némelyikének Ikes ragozása. A nem szenve- dő és visszaható, hanem tisztán cselekvő igékről van szó. Hogy egyes nyelvek e szempontból mennyire tökéletlenek, jellemző példa a magyar és francia nyelvek közötti párhuzam. A francia mot szó teljesen elszigetelten áll a francia nyelvben. Más szóképzése nem létezik. Éppen ezért a franciában és az angolban is hemzsegnek a latin-görög kölcsönszavak, mert saját képzési lehetőségeik igen-igen szűkösek. A magyar szó-nak legalább 30 képzési lehetősége van, valójában sokkal több, de ezek felsorolása megnehezítené számunkra az áttekintést. Összetett fogalmak kifejezésére a magyar eljárás haladó, vagyis kívülről befelé, a különös ismérvtől a fogalom magva, lényege felé irányul. A franciában ez pont fordítva van; a központtól a kerület felé, a lényegtől az esetleges felé irányul, vagyis, hátráló, regresszív. Például: A dűledező viskó tetején ülő fekete gólya. – Franciául: La cigogne noire assise sur le toit de la cabane caduque. Szó szerint magyarul: A gólya, fekete, ülő, rajta tető, neki viskó, a düledező. Ámbár kitaposott úton járok, de ezzel a rövid szemelvénnyel nem akarom az olvasó idegeit próbára tenni. Hasznos szórakozást. | |||
| 21. | Pokorny Aurél | 2016. március 06. | |
A fuck eredete Ha egy család gyereket akart a középkori Angliában, a királyhoz fordultak. Ő küldött nekik egy táblát, amit a szeretkezések alatt az ajtajukra tettek. Ezen ez állt: Fornication Under Consent of the King. Ebből eredne a fuck szó? „A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart a királyhoz kellett fordulniuk kérelem- ért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. (F. U. C. K.), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.” A Snopes.com szerkesztői a fenti változaton kívül az alábbi variációkkal találkoztak: Fornication Under Charles the King Fornication Under Crown of the King Fornication under Christ, King Forbidden Under Charter of the King For Unlawful Carnal Knowledge Forced Unlawful Carnal Knowledge File Under Carnal Knowledge Ezek közül egyik sem valódi: a betűszavak – kevés kivétellel – többnyire a 20. században jöttek divatba, a fuck keletkezése azonban ennél jóval korábbra tehető. De tartalmilag és nyelvileg sem stimmel a dolog. Egyrészt az alattvalóknak még a legsötétebb középkorban sem kellett általánosan engedélyt kérniük a királytól a szexhez (pláne mindezt kiírniuk az ajta- jukra) másrészt a fornication (paráználkodás) csupán házasság előtti és azon kívüli szeretke- zések esetén használatos szó – házaspárok esetében nem. Maga a fuck a nyelvtudósok többsége szerint rokonságban áll a más germán eredetű, hasonló értelmű szavakkal, de mivel egyrészt argó, másrészt használata évszázadokon át tabu volt, írott formában ritkán jelent meg, ezért pontosan nem is határozható meg a keletkezése. A rövidítésből való eredeztetés valószínűleg az emberek rejtett üzenetekhez való vonzódásá- ból ered, akárcsak a golf szó esetében, amely egyes vad értelmezések szerint a „Gentlemen only, ladies forbidden” formulából származik. (Forrás: urbanlegends) | |||
| 20. | Pokorny Aa | 2016. február 08. | |
IDŐSZÁMÍTÁS A történetírásnak már-már kötelességszerű feladata lesz az eddig megtett útnak megfelelő értékelése. Szükség van forráskutatásra, ehhez pedig nélkülözhetetlen a történeti segédtudo- mányoknak nevezett diszciplinák (oklevéltan, diplomatika, címertan (heraldika), pecséttan, leszármazástan, az időszámítással foglalkozó segédtudomány, kronológia, az ásatástan, archeológia, sőt a teológia, a hittudomány is). Az ókorban az év jelölésére szolgáló módok egy részét a középkor az ókortól vette át. Az éveknek Róma alapításától (ab urbe condita), i.e. 753 volt használatban. Az időmérés eszkö- zéül leginkább a napnak évi útja (ekliptika) 365 nap, 5 óra, 48 első- és 46 másodperc. Julius Caesar, hogy az addigi, a római pontifexek (főpapok által kezelt naptárnak már igen érezhető zavarain segítsen, Kr. e. 46-ban kiadott rendelete reformálta a római naptárt. Ezt a Julius-féle naptárt (Calendarium Julianum) beosztásával, szökőnapjaival és szökőévével a középkor is átvette és megtartotta XIII. Gergely pápa reformjáig (1582). A középkor kronológusainak fő gondja a húsvét idejének kiszámítása és a számításnak minél biztosabbá tételére irányult. A kereszténység a húsvét ünnepét kezdetben a zsidó passah- ünnep (pesszah) idejével azonosította. A niceai zsinat (325) döntése alapján a húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, vagyis legko- rábban március 22-én, legkésőbb április 25-én ünnepelték. E két időpont között 35 különböző helyen lehet húsvétot a naptárban jelölni. A naptár haszná- latánál ráadásul a XIII. Gregely pápa által bevezetett naptárreformot is figyelembe kellett venni. (A niceai zsinat határozatának szövege nem maradt ránk; csupán I. Leo pápa egyik leveléből szokás következtetni). A görög egyház hívei amellett, hogy az évszámítás tekintetében a görög császárság bukásáig (1541), sőt azontúl az újkorban is, ragaszkodtak a bizánci időszámításhoz. Bizánci hagyo- mány (cyclus lunaris) szerint ők az éveket 5508 év január 1-től számítják. Ennek következ- tében a Julianus év a lényeges évnél valamiven minden évben előbbre jutott, s az ekként századokon át növekedő hiba a 16. század végén már körülbelül 10 napot tett ki. XIII. Gergely pápa a bizottság javaslata alapján úgy valósította meg a reformot, hogy az 1582. év október 4-e után rögtön 15.-nek írását rendelte el; ekként a hibás számítás folytán addig keletkezett 10 napos eltérést kiküszöbölte. A görögkatolikusok máig is a Julianus-naptárt használják. Magyarországon az 1588-i pozsonyi országgyűlés articulusa fogadta el az új naptár haszná- latát. („novi et reformati calendariiusus”). A héber biblia a teremtést i. e. 3944-re teszi a „szamáriai” biblia ezt 4305. adja meg; Septuaginta (a biblia legrégebb görög fordításának közkeletű elnevezése – ti. a legenda sze- rint 70 tudós műve) pedig 5270-et említ. Ádám teremtését a bibliai kronológia 4026-ban adja meg. A ma is használatos zsidó naptár világéra számításra épül, melynek fiktív kezdőpontja i. e. 2760. Newton kortársainak tudós becslése i. e 4004 és 5872 között változik. A mai hittu- dományi segédletek mellőzik a becsléseket. | |||
| 19. | farnientedolce | 2016. március 04.. | |
A KÁVÉ A koffeinmentesítésről az alábbiakat találtam: 1. A kávészemeket vízbe áztatják, így a koffein sok íz-és aromaalkotó anyag kíséretében kiázik. A vizet elvezetik egy másik tartályba, ahol a koffeint szerves oldószerrel eltávolítják a vízből, a megmaradt vizes oldatot pedig visszavezetik a kiázott kávébabokra, ami így visszaszívhatja az íz- és aromaalkotó anyagokat. Az oldószer lehet metilén-klorid vagy etil-acetát. Annak ellenére, hogy 1980-ban rákkeltő hatásúnak kiáltották ki a metilén-kloridot, a mai napig is használt eljárás a koffein kinyerésére, mert az eljárás során a kávéban maradó oldószer mennyiség kevesebb, mint 0,001%. 2. A másik eljárás szén-dioxid segítségével történik. A kávéból a koffeint korszerű módon szuperkritikus állapotban levő, ártalmatlan szén-dioxiddal oldják ki, mely se nem gáz, se nem folyékony, se nem szilárd halmazállapotú. Ez a legköltségesebb eljárás, ám a legkevésbé befolyásolja a kávé ízét. 3. Az 1980-as években a svájci Coffex cég fejlesztette ki a Swiss Water (Svájci-vizes) eljá- rást, amihez nem szükséges semmilyen oldószer alkalmazása. A kávészemek áztatása után maradó koffeines víz szűrése aktív szénen történik. Mivel a szén más értékes anyagokat is megszűr, ezért a kávészemek áztatása során már eleve olyan vízzel árasztják el, aminek oldott anyag tartalma megegyezik a zöldkávé oldható anyag összetételével. Egyetlen anyag hiányzik belőle, a koffein, így az áztatás során csak az oldódik ki a kávészemekből.” (forrás: internet) Ami az instant kávé készítését illeti, egy francia honlapon találtam a következőket: Az instant kávét a kávékivonat kiszárításával érik el, ezt kétféleképpen tehetik: - porlasztással (atomizálás) - hirtelen lehűtéssel (liofilizálás) A porlasztás lehetővé teszi, hogy melegen szárítsák meg a kávékivonatot. A liofilizálás során a kávékivonat le van fagyasztva és a vizet párologtatás útján távolítják el. Ez utóbbi eljárással jobb aromájú instant kávé nyerhető, 1965 óta használják. (Nescafé Gold) a NESCAFÉ márka egyébként egy „szóvegyület”, a Nestlé és a café szavakból. Ezen felül, ugyanitt ráakadtam egy kis történetre is, engedje meg, hogy ezt is közkinccsé te- gyem itt a Fórumon: Az első sikeres koffeinmentesítés egy Runge nevű német patikus nevéhez fűződik 1820-ból. Barátja, a költő Goethe javasolta neki, hogy analizálja a kávé összetételét, hogy fényt derít- senek álmatlansága okára. Hát ez volt az első lépés a koffeinmentesítés felé, mindazonáltal az igazi technikai forradalmasítás ez ügyben csak a század végén jelent meg, midőn Ludwig Roselius (német kávé gyáros 1874-1943) úgy határozott, hogy a kávészemeket gőzzel előke- zeli, mielőtt azok kontaktusba kerülnek az oldószerrel, amivel a koffein kioldását végzik. Roselius felfedezése lehetővé tette a koffeinmentes kávé kereskedelmi mennyiségben történő előállítását. Megalapította a Kaffe HAG nevű céget Brémában, 1906-ban. Azóta jelentős fejlődést értek el a technológia és az alkalmazott oldószerek területén egyaránt. | |||
| 18. | Pokorny Aa | 2016. február 23. | |
EGYESÜLT EURÓPA Irracionális ábrándozás vagy racionális kilátás? Toynbee értékelésében a nacionalizmus a nyugati világ vallása. A dán történész és flensburgi főkonzul, Lorenz Rerup igazolja Toynbee tételét, amennyiben ő nemcsak a nemzetállam szük- ségességét hangsúlyozza, hanem a nacionalizmust, mint a modern demokrácia alapját is nél- külözhetetlennek tartja. „A nacionalizmus és a modern állam elválaszthatatlanul összetartoz- nak. A nacionalizmus egy olyan integrációs ideológia, amely a polgárság egyöntetűségét elő- segíti, úgy, hogy a mindenkori kormány az állampolgár, mint partnere segítségével hatásosan kormányozhat. Ez a modern társadalmak meghatározóját képező integráció közös irodalmi nyelvet, meghatározott történelmi felfogást, közös kultúrát, számos szabványosítást és min- denki számára kötelező elkölcsi mértéket jelent”. A nyugati ún. neoliberálisok látómezejében a nemzet, mint szolidárközösség fel sem rémlik. Az ideológiai haza permanensprivatizálása végül is a német filozófus, Habermas „alkotmány- patriótizmusában” kulminál, amely egyfajta személyes függetlenségi nyilatkozat az állammal, a hazával szemben. Habermas „privát haza” elképzelése nem versenyképes, miután nem tör- ténelmi képződmény, hanem konstrukció, amely a nemzetet olyan mesterséges létesítmény- ként kezeli, ami funkciója révén ugyan értéket képvisel, de önmagában semmi értéke nincs. Figyelemre méltó a holland Alfred Heineken és történész honfitársai valamint az angol hisztó- rikus, Cyril Northcote Parkinson által kidolgozott elmélet, amely az egyesült Európa reális kon- cepciója néven ismeretes, amit Heineken „Eurotopia” néven emleget. Ezen ideális politikai konstelláció ma még utópisztikusnak tűnő tervezete szerint az Európai Egyesült Államok 75 szövetségi állam (plusz Monaco, Lichtenstein) föderativ szervezete lesz. A tagállamok 5 – 10 millió lakossal minden vonatkozásban egyenlők, csal kül-, szociális-, adó-, valamint nemzetvédelmi politikában – az USA-hoz hasonlóan – működik központi normák sze- rint. Elképzelésül szerint a régiók Európája éppen az európaiság ambivalenciáján, a nemzeti önállóságon és európai sorsközösségen keresztül lesz egyetemessé, úgy, hogy a részekből kerül ki az egész, a részek egymást tételezik fel és a részek funkcióját az egész határozza meg. A holnap Európája a független államok Európája lesz; hazák Európája. A jövő a kis és köze- pes államoké, melyek etnikailag homogének és gazdaságilag teljesítőképesek. Egy nemzet sem hajlandó egy európai nagyhatalom elképzelését jövőjével megfizetni. A nemzetiségek igénylik az önálló állami életet.  | |||
| 17. | Pokorny Aa | 2016. február 21. | |
NYELVZAVAR I. Az Académie Française (a francia nyelv és nyelvtudomány tekintetében irányadó) becslése szerint korunkban a világon legalább 2.796 különböző nyelvet beszélnek.Egyedül az afrikai földrészen 700 nyelvet használnak. A ma beszélt nyelvek mellett létezik még hét- usque nyolcezer nyelvjárás (dialektus). A világ összes nyelvét 12 „fontos” és 5 „kevésbé fontos” nyelvcsoportba sorolják. Ehhez járul még a különböző ábécé, a különféle írásfélék használata. A nyelvész, M. D. Berlitz 58 nyelvet beszélt. A 19. században a vatikáni könyvtár igazgatója, Giuseppe Mezzofanti bíboros 57 nyelvet értett, abból 38 nyelvet (köztük indián nyelvágazatokat is) beszélt is. Sir John Bowring, angol gouverneur Hongkongban, 100 nyelven írt és olvasott. A ma használatos nyelvek közül a baszk nyelv az izoláló nyelvcsoportba tartozik. Nyelvrokonság nélkül, egy ú.n. „barlang-nyelv” fennmaradt hagyatéka. Ebben a nyelvben a „kés” szó kompozítum, szószeriont átültetve baszk nyelvre ”egy kő, ami vág”; a „mennyezet” – „a barlang teteje”. Leszámítva azt, hogy a baszkok leginkább a 0-s vércsoporthoz tartoznak, nyelvük ráadásul ergativ is. Az indoeurópai nyelvek majd egyöntetűen az akkusátiv nyelvekhez tartoznak, ami annyit jelent, hogy a mondatban a tárgy jelölt, az ergativ nyelvekben (baszk, sumér) pedig az alany. A német csak „szimbólikus” tárgyesetet ismer, ami a latinban is csökevényes. Pl. A kutyád kergeti a macskám. Egyértelműbb lenne, ha a tárgy jelölve lenne, macskámat, vagy kutyámat. Így a kérdés nyitva marad, ki-kit? A baszk ezt így fogalmazná meg: a macska a kutya általé kergetve van. Ehhez már agymosásra van szükség. A legtöbb európai nyelvben az alany (nomen) nyelvtani nemekhez (genus) kötődik, ami a hozzá tartozó melléknevet is befolyásolja. Román nyelvekben az alany általában két különböző nemet képvisel: hím- és nőnemű. A német, a görög és a szláv nyelvek már három nyelvtani esettel rendelkeznek: hím-, nő- és semlegesnem. Ez olykor bizarr, torz értelmet eredményez. Mark Twain, aki Németországot behajózta (Neckar) megállapítása szerint a német egy különös nyelv. A gyerek szó ugyan semleges- nemű, de hogy a „lány”, egy fiatal nőszemély semlegesnemű, összehasonlítva egy fehér répával, ami nőnemű, ha valaki ezt megért…? Embereknek ezt megérteni körülményes, különösen azoknak, akiknek anyanyelvükben a nyelvtani nem ismeretlen, tehát „nemtelen”. A női ivarszerv minden román nyelvben nőnemű, csak éppen a kultúrnyelvben (par excel- lence), a franciában hímnemű (le vagin). Az is kuriózum ebben a nyelvben, hogy a szerelem „amour” egyes számban hímnemű, többes számban nőnemű. A francia kifejezés a kis kávézó-étteremre (Café-Restaurat), Bistro, az orosz „by stro” /gyors kisajátítása. A Napoleon legyőzött katonáit a kozákok Párizsig követték, ahol a leleményes francia vendéglősök éppen ezt a szót kiabálták város szerte. A „hókuszpókusz” is bikkfanyelv, amit varázslatok alkalmával használtak a titokzatosság alá- támasztására. A középkori istentisztelet latin „hoc est corpus” – „ez a teste”. Még egy fura példa. Cehül a Rus (nagy kezdőbetűvel) „oroszt” jelent, kis kezdőbetűvel ugyan- az, tehát „rus” jelentése csótány, svábbogár. Nyelvtani anomáliák minnden nyelvben vannak, hasonló hangzás, különböző értelem. Döntő szerepet játszik az írásban az interpunkció (központozás, az írásjelek kitevése) hasz- nálata is. Bár Goethe véleménye ezzel kapcsolatban az volt, hogy a hit és az interpunkció magánügy. A szavak közti vessző helyes használata olykor élet és halál között dönthet. Ezt a középkori latinban is szívesen felhasználták. A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A szöveg kétféle, egymással ellentétes értelme csupán a vesszők alkalmazásával áll elő: - A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem. - A királynét megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem. Ékezet használatánál vagy elhagyásánál ez többször félrevezethet. A magyarban pl. nem mindegy, hogy megörültet írunk, vagy ezt hosszú ővel, hasonló az eset a kortan és a kórtan írásánál. De ugyanígy a borsos és a borsós étel esetében is. A kínai nyelvben egy magában álló szónak több tucat különböző jelentése lehet, a szó értelme a kiejtés minőségétől függ. Szerepet játszik a kontextus (szövegösszefüggés), a kiejtett szó magassága, ízláló nyelv révén a kínai nem ismer ragokat és képzőket, tehát a szavakat csupán egymás után sorolja fel. Habár a török nyelv több mint ezer évig az arab ábécét használta, a diktátor Musztafa Kemal Atatürk az első világháború után Törökországot modernizálta, és átvette (elrendelte) a latin betűk, írás használatát, ami a transzkripció (átírás) alkalmazásánál gondot okoz. Az ausztráliai erszényes állatokat a híres felfedezőtől, James Cooktól kapták nevüket. Egyszer megkérdezett egy benszülöttet, hogy ezt a kreatúrát, hogy hívják és rámutatott egy állatra; „kenguruh”, felelte a megkérdezett, ami azt a saját benszülött nyelvén annyit jelent, hogy „nem tudom”. Említést kell tennem még az Áriusi-viszályról (ezt Vinkó József, Szellem a fazákban is említi, én csupán kibővítem). Arius, egy pap Alexandriában, görög-római császárság korában, Bizáncban a niceai zsinaton Jézus mivoltáról folytak heves viták: egylényegű Istennel, vagy csak hasonló hozzá? A görög eredetiben ez csupán egy betű különbség kérdése. Homousion = egylényegű az Atyával, homoiusion = hasonló lényegű az Atyával, Ez az aprócska „i” betű, amit a görögök „jotának” ejtenek, eldöntötte az akkori keresztények sorsát. (egy jottányit sem enged). Ha rosszul válaszolt, máglyán végezte be életét. | |||
| 16. | farnientedolce | 2016. február 11. | |
CSÍZIÓ /CISIO Biztosan sokan ismerik a mondást, (meg értik is), de azért remélem örülnek a cikknek (ezt ma olvastam a fogorvosi rendelő várójában, és eszembe jutott, miért is ne osszam meg Önök- kel?) Magyarázat: a csízió szó jelentése mára már feledésbe merült, de a művelődéstörténeti kutatásoknak hála, ma is fellelhető a szó pontos meghatározása, és ezzel megoldódik szólásunk keletkezésének kérdése is. Csíziónak eredetileg a 24 hexametersorból álló verses naptárat nevezték. Ez amolyan örök- naptár-féle volt, amely tájékoztatott az állandó ünnepekről, névnapokról, fontosabb esemé- nyekről rövidített formában. Minden hónapra két-két sor esett versből, s ez annyi szótagból állt, ahány napja az adott hó- napnak van. Mivel a naptárvers első szava Cisio (a circumcisio, a körülmetélés rövidítése, amely január első felére vonatkozott "Az Úr körülmetélésének ünnepe"), ezzel a szóval nevez- ték el magyarosan az egészet csíziónak. Szólásunk akkor keletkezhetett, amikor a csízió már nem magát a naptárverset, hanem a ka- lendáriumnak a naptári résztől különvált, önállósult, ponyvakiadványféle kidolgozását jelentette. Jelentése: "érti a csíziót" az ügyes talpraesett ember, akinek van magához való esze, olyan ember, akin nem lehet egykönnyen kifogni. Felhasznált irodalom : O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Grétsy László nyelvész szerint, az, aki értette ezt a bonyolult naptárverset, az más területeken is jól kiigazodott, innen eredhet a mondás. Az elnevezést a naptárra pedig, az indokolhatta, hogy a naptár kezdő szava, január elsején a „cisio” és ugyanennek analógiájára az első sor után neveztük el az imákat is, azt mondjuk: elmondok egy „miatyánkot” vagy egy „hiszekegyet”.    (forrás: IPM ) | |||
| 15. | farnientedolce | 2016. február 08. | |
SZVASZTIKA (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.) A szvasztika szanszkrit szó, jelentése szerencsés vagy kedvező dolog vagy jel. A szó a su- (a görög ευ- rokona, jelentése „jó”, „jól”), és az asti (a „létezni” ige egyik alakja) szócskákból tevődik össze. A szvaszti tehát azt jelenti, „jólét”. A -ka rag kicsinyítő képzőként szolgál, a szvasztika kifeje- zés tehát szó szerint úgy fordítható, hogy „a jóléthez köthető kicsi dolog”. A -tika azt is jelenti, hogy „jel”. Ezért Indiában nem ritka a shubhtika („jó jel”) kifejezés használata sem. A szvasztika egy egyenlő szárú kereszt, aminek a szárai derékszögben megtörtek. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták. Jelentése Indiában, az Indus menti Mohendzso Daro kultúrában (i. e. 2500-1500) jó szerencse, míg Kínában halhatatlanság volt. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hindu változatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé. A motívumot legelőször valószínűleg Eurázsia korai lakói használták. Az indiánok között is elterjedt volt, valószínűleg már a két kultúra szétválása előtt is. Manapság az indiai vallási és polgári ceremóniákban rendszeresen használják. A legtöbb indiai templomot, esküvőt, feszt- ivált és ünnepséget szvasztikákkal díszítik. A 20. század elejére az egész világon elterjedt, a jó szerencse jelképeként használták. Rudyard Kipling felhasználta a könyvei borítóján. Az eredetétől függetlenül az emberi történelem korai szakaszában a szvasztika rendszerint pozitív konnotációkat hordozott. Politikai és antiszemita töltését a 20. század elején kapta. Egy bizonyos Lanz von Liebenfels Ostara nevű újságjában tűnt fel, Hitler ebből kölcsönözte, s a jól ismert, sarkára állított formá- jában ő tette meg a német nemzetiszocializmus jelvényévé. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt óta a szvasztika nyugaton összeforrt a fasizmussal, a rasszizmussal, a nácikkal, a második világháborúval és a holokauszttal. A világháború vége óta széles körben tabunak számít; elsősorban a neonáci mozgalmak használják, akiknek központi szimbóluma, illetve egyes, velük szembenálló szélsőséges mozgalmak az általuk nácinak vélt személyek, csoportok vagy viselkedésmódok megbélyegzésére. Számos ország- ban, köztük Magyarországon is, tiltott önkényuralmi jelkép. Geometriája és szimbolizmusa Geometriai szemszögből a szvasztika rendszerint egy szabálytalan ikozagon (húszoldalú poligon). A karok változó szélességűek, és többnyire (de nem mindig) egyenes vonalakból áll- nak. A pontos arányoknak csak a modern használatban tulajdonítanak jelentőséget: a nácik által használt forma például egy 5×5-ös rácson alapul. Mint a kereszteknél általában, a négy kar a négy égtájat jelképezi. Leggyakrabban a Nappal hozzák kapcsolatba. Egy másik feltételezés szerint az éjszakai égboltnak a Sarkcsillag körüli forgását ábrázolja. A két lehetséges változat alapját, melyek így egymás tükörképei, többféle módon is nevezik: - balra vagy jobbra néző; - balkezes vagy jobbkezes; az óramutató járásával azonos vagy ellentétes irányú A horogkereszt önkényuralmi jelkép, amelynek használatát többek közt Németországban és a Magyar Köztársaságban is a Büntető Törvénykönyv tiltja, kivéve, ha ismeretterjesztő, tudomá- nyos vagy művészeti célokat szolgál. A törvény nemcsak a nemzetiszocialista horogkereszt használatát bünteti, hanem bármely más geometriai formájának viselését is – s talán ezzel függ össze az az érdekesség, hogy a szélsőséges csoportok sok esetben az általuk viselni szándékozott horogkereszt helyett, tévedésből, a vallási tartalmú szvasztikát viselik az öltöze- tükön. Ázsiában a szvasztika ma is elterjedt. Ezen a tajpeji metrótérképen szvasztikával jelölik a buddhista templomokat.  | |||
| 14. | Pokorny Aa | 2016. február 01. | |
TANMESE Az egyik legkellemetlenebb helyzet, az ember életében, hogy döntenie kell. Néha megtörtén- het, hogy a választás megkönnyebülést hoz, de igen gyakren gyötrelmet és problémát ered- ményez. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a játék csak babra megy. Diderot egy humoros tanmeséből: A kakukk és a csalogány versengenek egymással, hogy melyikük tud szebben énekelni. Kádit keresnek, aki majd eldönti a verseny eredményét. Ki legyen a bíró? Természetesen a szamár, neki nagy a fülei vannak, ő biztos ért a zenéhez. Már meg is egyeztek. És akkor belekezd min- degyikük egy áriába. A végén a szamár a következőként dönt a csalogányhoz szólva: Jóllehet a te éneked kétség- telenül szép, fantáziadús és bizarr, de hallgasd csak a kakukk dalát, ő olyan tervszerűen éne- kel és én a rendszer híve vagyok. Mi a történet erkölcsi tanulsága? A nagy fül nem alkalmas a zenei ízlés megítélésére és a sza- már bírói feladatok ellátására. Facit: Valóban csak nekem jut eszembe, hogy ez a „dalverseny” vészesen emlékeztet egy választások előtti és alatti „vetélkedőre”? Az úrnához való „terelés” előtt, az előre „beetetett” választópolgárok sem szoktak elmélyült érveket adni, döntésükre. | |||
| 13. | Pokorny Aa | 2016. január 31. | |
Je suis Charlie 2006-ban a dán Mohammed-karikatúrák egy tiltakozási hullámot váltottak ki az iszlám világban, amely 139 ember halálát okozta. A 2006. február 6-i számában „Charlie Hebdo” átvett a dán laptól tizenkét karika- túrát és kinyomtatta. Ezek voltak az előzmények. Iszlám fejekben persze tovább érlelődött a bosszú vágya. Én fokozottan fogékony vagyok minden, ami igerkörnyezetembe kerül Iszlám terroristák vérfürdőt ren- deztek a „Charlie Hebdo” szatírikus lap kiadójában (12 halálos áldozat), de azóta is több hullámban megy tovább a vérengzés, amelynek immár több mint száz halálos áldozata van. Állást kell foglalnom! „Je suis Charlie” – „én is Charlie vagyok”! A játék már nem babra megy Az iszlám a béke vallása?, teszi fel a kérdést a lap. Nem! Válaszolok minden nem mohamedán nevében. Az iszlám egy térítő-hódító katonavallás. Legvulgárisabb és egyben legundorítóbb formája ennek a mohamedán „szentháború”, a dzsihad; a valláspolitikai magasfeszültség halálos rövidzárlata. A csibeagyvelejű élcsürhe cáfolja az „elaggott” kereszténység létjogosultságát. Csepűrágó módon hirdetik, hogy „Allah a legnagyobb””. Ezzel a felkiáltással indulnak a megtévesztettek harcba. Nyugati országokból is a hordamámorban szenvedő fiatalok. „Mit nekem Hekuba” – mit törődök én vele, ha a csata- mezőn odaveszek. Permanems hadüzenettel fenyegetik a világot. Kérdés, hogy Európa megússza-ekardcsapás nélkül ezt a támadást? Jézus ókonzervatív melléfogása az volt, amikor a kúfárokat kiverte a templomból. A politikusok csak farkasszemeznek velük, és fütyürésznek a sötétben Az eseményeket relativizálják. Attól félő, hogy így mi a küzdelem után érkeznénk. Ez garantáltan konfliktushoz vezet. Ha az emberi „sáskajárás” eléri a teléítettségi fokot, akkor már késő. Az emberekben kialakul egy öngerjesztő állapot, amely már irányíthatatlan. A szerete evangéliumi iránytűje döglött. Alámerülünk – de ha jól beosztjuk lélegzetünket, esélyünk van a fennmaradásra. | |||
| 12. | Pokorny Aa | 2016. január 29. | |
A békemozgalom  Miről is van szó? Ha magyarázatot keresünk a békejel történetére, akkor világosabb lesz erre a vá- lasz. Az ógermán ábécé egyik jele a körben életruna néven ismeretes,   az ellenkezője a logika szerint halálruna. A gót eredetű runa szó titkot jelent. Krisztuis után egy jelentésváltozás következtében ez a jel a béke szimbóluma lett, melyet nérókeresztnek is.nevez- nek. Ez az elnevezés Péter apostol kersztfeszítésével kapcsolatos, akit a hagyományok szerint i. sz. 67-ben a római emberállat császár Nero kereszthalálra ítélt. Péter apostolnak utolsó kérése az volt, őt fejjel lefelé feszítsék keresztre, ne úgy, mint Jézus Krisztust, erre ő nem méltó. Helytadtak kérésének és fejjel lefelé feszítették meg. A nérókereszt használata mindmáig használatos. Amikor Kr. u. 711-ben a szaracénok betörtek Spanyolország- ba és felállították mór királyságukat, pajzsukon a nérókereszt volt látható; ezt a jelt használták 1099-ben a kerszteslovagok elleni harcban is. A középkorban, sőt az újabb időkben is a nérókereszt jele használatban maradt, amit több helyen druidalábnak is neveztek, és mint a fekete mágia, az istenkáromlás, a titkos kultuszok jele volt. Ismeretes a nérókereszt a kecskebak szarvával kiegészítve is. A kecskeban feje a pentagont, az ötszöget jelölte, amely a sátánt szimbo- lizálta. A 16. században a „fekete mise” ceremóniáján egy fából faragott sátánfigurát használtak, melynek sze- mében éppen ez a jel volt látható. A 20. században ez a „békejel” élménydús változáson ment át. 1958-ban a pacifisták egy radikális ága béke- menetet tervezett, amit Aldermastonban tartottak meg. Ehhez a meneteléshez a szervezők egy Bertrand Russell tervezte jelképet használtak. Ez az úgynevezett, ma is használatos békejel. Russell lett a békemozga- lom egyik főkolomposa. Ugyanakkor Russell ezzel az „antikrisztusi” állásfoglalásával a kommunizmust dicsőítette. 1917-ben üdvözölte az orosz forradalom győzelmét, amit a következőként indokolt: „A világ kárhozatos állapotban van. Lenin és Trockij az egyedüli világos folt ezen a világon…. A bolsevikok lenyűgöznek engem”. 1929-ben Russell alelnöke volt a kommunista ligának. 1931-ben az amerikai kommunista újságban, a „Daily Worker”-ben ezt írja: „A bolsevista utat kivéve nincs más remény”. Feleségével együtt a „Fabian Society”, az intellektuális marxisták egy csoportjának tagjai voltak. Ez az ember tervezte meg azt a békejelet, amit ma a tömegek ezrei használnak. Mit jelent béke Russell felfogásában? Ezt a kérdést már Lenin megválaszolta Russelli zsargonban: „A béke utolsó célja nem lehet más, mint kommunista viláhkontrol”. Lenin, akinek az emberek millióinak halála szárad a lelkén megőrült. A földön csúszva-mászva az asztal és székek lábait átölelve kért bocsánatot elkövetett bűneiért. Ennyit a Lenini-Russelli békéről. | |||
| 11. | Pokorny Aurél | 2016. január 19. | |
PALINDROM A görög kifejezés szót vagy szócsoportot jelent, amely visszafelé olvasva ugyanazt az értelmet adja, illetve más értelmes szót, mondatot eredményez. Összehasonlítható az úgynevezett rákkánonnal, amelyben az utánzódallam (minegy echo) hátrafelé, rákmódra visszafelé olvasva a vezetődallammal azonos. A palindromot eredetileg szó- vagy beszédmágiában használták. Következő fajtáit lehet megkülönböztetni: - szó-palindrom, pl. Otto, Anna, stb. - mondat-palindrom, pl. Te mező neveled eleven őzemet, Géza kék az ég. Indul a görög aludni. - németül: Nur du Gudrun - angolul: Madam I’m Adam - értelmi-palindrom: Eva-Ave; Roma-Amor; Néger-Régen - vers-palindrom. Állítólag SOTADES i.e. a 3. században alkalmazta ezt először. A mágikus palindromra i.u. 79-ben Pompeijben leltek rá. Azóta nyomon követhető ez a mágikus formula mindmáig. „Sator Arepo Tenet Opera Rotas” Ez úgy balról jobbra, mint jobbról balra, fentről lefelé és lentről fölfelé olvasva ugyanazt a mondatot/értelmet jelenti. SATOR AREPO TENET OPERA ROTAS A latin „varázsige” évszázadokon át használatos volt. Az idők folyamán többszöri jelentésváltozást élt meg ez a mágikus palindrom. Egyik fordítási értelme: „A tengerész Arepo nehezen tartja (kezében) a kormánykereket”. Éppúgy lehet ezt a titkos négyszöget számokkal helyettesíteni és magyarázni. | |||
| 10. | Pokorny Aurél | 2015. december 28. | |
KAPUK                 | |||
| 9. | Pokorny Aurél | 2015. december 14. | |
FEJEK NO COMMENT!               | |||
| 8. | Pokorny Aurél | 2015. június 14. | |
NÉPSZERŰSÍTÉS Házi tejigénylés, házhoz szállítással Lassan már két éve, hogy lehetőség adódott házi tej beszerzésére. A kiváló minőségű tejet, pontos szállítással, többünk megelégedettségére kapjuk zökkenőmentesen. Nyugodt szívvel ajánjuk, érdemes kipróbálni. (1 l-es műanyag tejes flakonokat, készséggel tudok adni bárkinek – Szabadság u. 7.) Amit a szállítással kapcsolatban tudni kell: - Be kell szerezni két tejszállító edényt (a megrendelt tejmennyiség dupláját). Az üres, tiszta edényt mindég a szállítás napján viszi magával a gazda. A gazda neve: Papp Tamás 06 20 228 0252 A tej, kedden és pénteken délután 17 – 17:30 óra között kerül kiszállításra. (Nem kell megvárni a szállítást a kapuban.) A teendő: az üres tejes üvegeket, flakonokat ki kell akasztani egy vászon bevásárló szatyorban, a bejárat kerítésére (műanyag bevásárló tasak azért nem jó, mert a hidegben megfagyott műanyag eltörhet, elszakadhat a teli tejesüveg súlya alatt). A tej árát (180 Ft/l), a kiszállított mennyiség után, utólag kell fizetni. A hónap végén, ki kell készíteni a kiszámolt összeget a tejes üveg mellé. Legyen öröme mindenkinek a finom házi tejben! | |||
| 7. | farnientedolce | 2015. május 23. | |
NÉPSZERŰSÍTÉS JÓ BORHOZ JÓ CSOKOLÁDÉT! Ha a minőségi borok kedvelői, és még az igazi csokoládét is szeretik, akkor feltétlenül látogassanak el az alábbi honlapra: www.obermo.com ahol valódi házi bor- és gyümölcszselével töltött kézműves bonbonok várják Önöket! Május 29-30-31. Mátrai Bornapok kerülnek megrendezésre Gyöngyösön a Fő téren, ott helyben meg is kóstolhatják őket! Különleges alkalmakra nagyon szép és egyedi ajándék!
| |||
| 6. | Pokorny Aurél | 2015. május 06. | |
Ünnepnapok 2015-ben: 2015. január 01. csütörtök Újév 2015. március 15. vasárnap Nemzeti ünnep 2015. április 05-06. vasárnap-hétfő Húsvét 2015. május 01. péntek Munka ünnepe 2015. május 24-25. vasárnap-hétfő Pünkösd 2015. augusztus 20. csütörtök Államalapítás ünnepe 2015. október 23. péntek 1956-os Forradalom ünnepe 2015. november 01. vasárnap Mindenszentek 2015. december 25-26. péntek-szombat Karácsony |
|||
| 5. | Pokorny Aurél | 2015. április 30. | |
NÉPSZERŰSÍTÉS Hanga Vendégház 3242 Parádsasvár-Fényespuszta 041/29 hrsz. Megközelíthető: a 24. út 26. km táblánál balra, pár száz méterre az erdőben. Tel.: 30-305-8596, 36-364-454 Gyermekszerető, családias hangulatú környezetben 14 vendégnek ajánlanak szálláslehetőséget Honlap: www.hangavendeghaz.hu E-mail: info@hangavendeghaz.hu Tulajdonos: Kovácsné L. Lídia  |
|||
| 4/24. | Pokorny Aurél | 2016. | |
QUIZ | |||
| 4/23. | Pokorny Aurél | 2016. | |
QUIZ | |||
| 4/22. | Pokorny Aurél | 2016. | |
QUIZ | |||
| 4/21. | Pokorny Aurél | 2016.. | |
QUIZ | |||
| 4/20. | Pokorny Aurél | 2016. | |
QUIZ | |||
| 4/19. | Pokorny Aurél | 2016. szeptember 29. | |
QUIZ Melyik nem egy francia vidék (táj)? a) Languedoc b) Berceuse c) Roussillon d) Camargue ………………………. Ebben az országban hívják így is, a kávét kevés tejjel? a) Karabiner b) Malteser c) Kapuziner d) Mohikaner ………………………. Hogy hívják az amerikai rakéta indítóhelyet? a) Camp David b) Kap Canaveral c) Sing-Sing d) Fort Knox A helyes megfejtés: b, c, b. Melyik nem egy francia vidék (táj)? a) Languedoc Languedoc – dél-franciaországi vidék, fővárosa Montpelleir b) Berceuse Berceuse bölcsődal jelentéséről van szó c) Roussillon Roussillon – a Földközi-tengernél a Kelet-Pireneusok és Monts Corbières között d) Camargue Camargue – alig lakott vidék Provance nyugati részén ………………………. Ebben az országban hívják így is, a kávét kevés tejjel? a) Karabiner Karabiner – rövid fegyver ; ausztiában a záróhorgot b) Malteser Malteser: Málta lalói; a Maltai rend tagjai; öleb c) Kapu(c)ziner Ausztriában a kévé kevés tejjel – Kapucíner-nek nevezik d) Mohikán Mohikán: egy kihalt észak-amerikai indiántörzs tagja ………………………. Hogy hívják az amerikai rakéta indítóhelyet? a) Camp David Camp David – az US-Elnökök lakóhelye Thurmontnál (Maryland) b) Kap Canaveral Kap Canaveral Floridában (USA) az amerikai rakéta- inítóbázis helye c) Sing-Sing Sing-Sing – New York-i Allami Börtön, Ossining városról nevezték el d) Fort Knox Fort Knox – US-katonai támaszpont Kentuky-ban, az aranytartalék tárolóhelye | |||
| 4/18. | Pokorny Aurél | 2016. szeptember 20. | |
QUIZ A keresztények üldözését …. császár fejezte be? a) Konstantin b) Augustinus c) Marcus Aurelius d) Diokletian ………………………. „Ki jósolta“ meg a fenyegető vészt? a) Hekabe b) Priamos c) Apollo d) Kassandra ………………………. Hogy hívják az olasz, ördög hegedűsét? a) Paganini b) Stadivari c) Grissini c) Grissini A helyes megfejtés: a, d, a. A keresztények üldözését …. császár fejezte be? a) Konstantin Konstantin római császár (306-337) fejezte be a keresztényüldözést! b) Augustinus Aurelius Augustinus – szül. 354, megh. 430: Szent és egyháztanító c) Marcus Aurelius Mark Aurel: római császár (161-180): A sztoikus filozófia követője és híve d) Diokletian Diokletian – római császár (284-305): A császárság alkotmányos rendjé- nek újjárendezője ………………………. „Ki jósolta“ meg a fenyegető vészt? a) Hekabe Hekabe – Kassandra anyja, aki Trója hanyatlását is előre látta b) Priamos Priamos – Kassandra apja és trójai király c) Apollo Apollo – Kassandra ellenszegült pártfogásának, ezért idézte elő a vészt d) Kassandra Kassandra jósolta meg a fenyegető vészt – átkát senki nem akarta hinni! ………………………. Hogy hívják az olasz, ördög hegedűsét? a) Paganini Niccolò Paganini: a hegedűvirtuóz & Komponista démoni hatással! b) Stadivari Antonio Stradivari – ő volt az olasz hegedűépítés mestere! c) Grissini Grissini – ropogós pálcika formájú sütemény: finom, finom! d) Amati Nicolo Amati volt Antonio Stradivari tanítómestere! | |||
| 4/17. | Pokorny Aurél | 2016. augusztus 28. | |
QUIZ Az első karácsonyfa felállításának éve? a) 1419 b) 1539 c) 1605 d) 1816 ----------------------- A krampus … lábon jár? a) Sárgaláb (galóca) b) Lólábon c) Elefántlábon d) Kamatlábon ----------------------- Hogy hívják a híres olasz sportautó-versenyt? a) Mille Miglia b) Millefleurs c) Mille Pattes d) Mille Piedi A helyes megfejtés: a, b, a. Az első karácsonyfa felállításának éve? a) 1419 - a freiburgi „Sütödei Társaság“ aggatott fel édességekkel egy fát b) 1539 - okirati bizonyíték szerint ebben az évben állítottak karácsonyfát a Strassburgi székesegyházban c) 1605 - ekkori feljegyzés szerint a karácsonfa „általános szokás“ d) 1816 - ekkor állította fel Károly főherceg felesége az első karácsonyfát Bécsben ----------------------- a) Sárgalábon (galóca) - lemezes gomba, nyálkás vagy ragacsos kalappal b) Lólábon - szarvakkal hosszú nyelvvel és csörgővel ijeszgetve időset és fiatalt c) Elefántlábon - a láb fejlődési (ritkán szerzett) rendellenesssége; legtöbbször vele- született d) Kamatlábon - a pénz kölcsönzési kiöltsége ----------------------- Hogy hívják a híres olasz sportautó-versenyt? a) Mille Miglia - 1000 mérföld sportkocsival, nyílt utcán. (1927-1957) b) Millefleurs - az anyag szalmavirág mintával való jelentése! c) Mille Pattes - így hívják az ezerlábút franciául! d) Mille Piedi - és így hívják az apró garnélarákot olaszországban! | |||
| 4/16. | Pokorny Aurél | 2015. június 24. | |
QUIZ Szőlőcukor, ismert mint ……? a) Glumpert b) Glutamat c) Pheromon d) Glukose ----------------------- Hogy hívják a görög kovácsok Istenét? a) Leviathan b) Wotan c) Osiris d) Hephaistos ----------------------- Einen Bewohner der griechische Insel Korfu nennt man? a) Koptok b) Koriandoli c) Kordit/nitrocellulóz d) Korfiot/phaiákok A helyes megfejtés: d, d, d. Szőlőcukor, ismert mint ……? a) Glumpert értéktelen tárgyakat nevezi így a köznyelv Ausztriában b) Glutamat fűszeradalék leveseknél és konzerveknél c) Pheromon biológiai csalogató illatanyag, amivel a párját magához vonza d) Glukose szőlőcukor; édes gyümölcsökben ----------------------- Hogy hívják a görög kovácsok Istenét? a) Leviathan/tengeri kígyó tüzet evő tengeri szörnyeteg, Hiob könyvéből b) Wotan így hívják a Mexikóból eredő háború- és halottak Istenét c) Osiris az egyiptomi halottak birodalmának Istene (felesége Isis) d) Hephaistos (római Vulkanus) kovácsolta az Istenek atyja Zeusz villámjait ----------------------- Einen Bewohner der griechische Insel Korfu nennt man? a) Kopte így nevezik a keresztény hívőket Egyiptomban b) Koriandoli a “Konfetti” korabeli elnevezése c) Kordit/nitrocellulóz ezalatt robbanóanyagot értünk d) Korfiot/phaiákok a görög sziget Korfu őslakóit nevezik így! | |||
| 4/15. | Pokorny Aurél | 2015. június 02. | |
QUIZ Egy habos édes- vagy előételt nevezik? a) Manióka b) Mousse c) Mozambik d) Mozaik ----------------------- Melyik országban volt az első tüzijáték? a) Németország b) Kína c) Thaiföld d) Amerikai Egyesült Államok ----------------------- A Pont d‘Avignon hidalja át a…? a) Loire b) Rajna c) Garonne d) Szajna A helyes megfejtés: b, b, b. Egy habos édes- vagy előételt nevezik? a) Manióka ez egy trópusi haszonnövény b) Mousse Mousse (hab) – pürésített hús/hal és csokoládé, stb. c) Mozambik ez a neve egy Keletafrikai országnak d) Mozaik művészi technológia, sima felületen összeállított színes kő vagy üveg ----------------------- Melyik országban volt az első tüzijáték? a) Németország Hannoverben van az ismert nemzetközi tüzijátékverseny b) Kína Az első tüzijátéktest minden valószínűség szerint Kínában készült c) Thaiföld az Újév-ünnepek (Songkran) április 13 - 15. között kerülnek ünneplésre d) Amerikai Egyesült Államok USA-ban Szilveszterkor lövik ki a legtöbb rakétát ----------------------- A Pont d‘Avignon hidalja át a…? a) Loire La Charitéban 1420. évben építették az első hidat a Loire folyó fölé b) Rajna A megénekelt híd Avignons (Pont St.-Bénézet) a Rajnát íveli át c) Garonne Bordeaux 1. hídja (Pont de Pierre): Napoleon döntéséhez köthető d) Szajna Der Pont Neuf (Kilenc Híd): a Párizstól kapott legöregebb híd a Szajna fölött | |||
| 4/14. | Pokorny Aurél | 2015. május 28. | |
QUIZ Hogy hívják a görög bosszú istennőjét? a) Nyx b) Eris c) Nemesis d) Phoibe ----------------------- Mely országokban uralkodik baloldali közlekedés? a) Namíbia b) Írország c) Japán d) Svédország ----------------------- Ki írta a híres a „Kék rapszódia-t“? a) Leonard Bernstein b) Duke Ellington c) George Gershwin d) Aaron Copland A helyes megfejtés: c, a, c. Hogy hívják a görög bosszú istennőjét? a) Nyx Nyx – személyesíti meg a görög mitológiában az éjszakát b) Eris Eris – a széthúzás és a viták görög istennője c) Nemesis A görög bosszú istennője: kifejezés a „kiegyenlített igazság“-ra d) Phoibe Phoibe: a ‚világító‘, Uranos és Gaia lánya ----------------------- Mely országokban uralkodik baloldali közlekedés? a) Namíbia Namíbiában is (Délnyugat-Afrika) a baloldali közlekedés uralkodik.. b) Írország … ugyanúgy mint a zöld sziget útjain c) Japán … és Japánban is a kormány jobboldalon található! d) Svédország 1967-ben Svédországban is átálltak a „balról jobbra“! ----------------------- Ki írta a híres a „Kék rapszódia-t“? a) Leonard Bernstein - a „West Side Story“-t írta 1957-ben b) Duke Ellington – amerikai jazz-komponista, - zongorista és zenekarvezető c) George Gershwin az amerikai George Gershwin írta1924-ben a „Kék rapszódia„-t d) Aaron Copland zeneszerző, zenész, egy fontos képviselője a modern amerikai zenének | |||
| 4/13. | Pokorny Aurél | 2015. május 26. | |
QUIZ Melyik Anglia nemzeti virága? a) Bogáncs b) Nárcisz c) Rózsa d) Lóhere ----------------------- Melyik városban jár a legrégebben földalatti a világon? a) Budapest b) Bécs c) Berlin d) London ----------------------- Hány Fahrenheit fokon fagy meg a víz? a) 32°F b) 212°F c) 100°F d) - 459,67°F A helyes megfejtés: c, d, a. Melyik Anglia nemzeti virága? a) Bogáncs A bogáncs (lila) Skócia nemzeti emmblémája és a védelem szimbóluma b) Nárcisz A nárcisz Wales nemzeti emblémája c) Rózsa A rózsák háborúja (1455-85 a York-ház és Lancaster-ház között) óta, a rózsa Anglia nemzeti eblémája d) Lóhere A háromlevelű lóhere (Shamrock) (Észak-) Írország nemzeti emblémája ----------------------- Melyik városban jár a legrégebben földalatti a világon? a) Budapest Budapesten a földalatti 1896. május 2-án lett a nyilvánosság előtt megnyitva! b) Bécs Bécsben 1976. május 8. óta dübörög a földalatti (U4) c) Berlin Berlin földalattija 1902. február 15-én nyitott d) London Londonban a földalatti (“Tube”) 1863. január 10. óta jár ----------------------- Hány Fahrenheit fokon fagy meg a víz? a) 32°F 32° Fahrenheit felel meg 0° Celsius-nak: Ennél a hőmérsékletnél fagy meg a víz! b) 212°F 212° Fahrenheit 100°C-nak felel meg: a forráspontja víznek c) 100°F 100°F (37,8° C): az egészséges ember testhőmérséklete: Fahrenheit szerint ez magasabb hőmérséklet! d) - 459,67°F - 459,67°F: ez az abszolút nulla fok! | |||
| 4/12. | Pokorny Aurél | 2015. május 23. | |
QUIZ Ki nem volt soha a ‚Rolling Stones’ tagja? a) Brian Jones b) Mick Taylor c) Richerd Starrkey d) Ron Wood ----------------------- Mit jelent a latinban az „i. e.“? a) például b) és így tovább c) és mások d) azaz ----------------------- Ki ölte meg Ferenc Ferdinánd főherzeget? a) Gavrilo Prinzip b) Jigal Amir c) Luigi Lucheni d) Lee Harvey Oswald A helyes megfejtés: c, d, a. Ki nem volt soha a ‚Rolling Stones’ tagja? a) Brian Jones az 1968-ban elhunyt Brian Jones volt az I. gitáros a Rolling Stones együttesben b) Mick Taylor őt követte Mick Taylor a Mick Jaggers Rock’-n’Roll-csapat után c) Richerd Starrkey Richerd Starrkey alias Ringo Starr volt a kísérő a legendás Beatles zenekarban d) Ron Wood Ron Wood váltotta őt bezárólag 1975-től és azóta Stones-ban játszik ----------------------- Mit jelent a latinban az „i. e.“? a) például „Exempli gratia“, rövídítése „e. g.“ jelentése: Pl. b) és így tovább latinul „et cetera“; mint „etc“ ismert c) és mások „et. Al.“ rövidítés, az „et altera“-ból származik d) azaz Az „i. e.“ rövidítés (lat.: „id est“) jelentése: azaz ----------------------- Ki ölte meg Ferenc Ferdinánd főherzeget? a) Gavrilo Prinzip 1914. június 28-án Gavrilo Prinzip ölte meg Ferenc Ferdinánd főherceget Szarajevóban b) Jigal Amir Jigal Amir 1995. november 4-én Izraels elnökét, Jitzhak Rabint lőtte le c) Luigi Lucheni Luigi Lucheni volt Erzsébet császárnő merénylője 1898. szeptember 10-én Genfben d) Lee Harvey Oswald Lee Harvey Oswald: US-elnök John F. Kennedy állítólagos merénylője volt | |||
| 4/11. | Pokorny Aurél | 2015. május 19. | |
QUIZ Melyik város fekszik a legészakabbra? a) Szent Pétervár b) Helsinki c) Stockholm d) Kopenhága ----------------------- Melyik versenyszám a leggyorsabb úszásnem? a) Pillangó (delfin) b) Gyors c) Mell d) Hát ----------------------- Hogyan nevezik a tengeralatti földrengést követő óriás hullámot? a) Tsunami b) Tsuga c) Tamagotchi d) Tsinan A helyes megfejtés: b, b, a. Melyik város fekszik a legészakabbra? a) Szent Pétervár Szent Pétervár – Európa legészakibb milliós város 59 Grad 55 min. b) Helsinki Helsinki, Finnország fővárosa: 60 Grad 10 min nördl. Breit, legészakibb város c) Stockholm Svédország fővárosa Stockholm 59 Grad 20 min. nördl. Breite d) Kopenhága Befejezésül Kopenhága, Dánia fővárosa: 55 Grad 40 min. ----------------------- Melyik versenyszám a leggyorsabb úszásnem? a) Pillangó (delfin) Delfin: vagy “Pillangó”; második leggyorsabb, dinamikus úszásnem. b) Gyors Gyors: leggyorsabb úszásnem, a testhelyzet és a váltott húzás (csapás) miatt c) Mell Mell – a leglassabb a négy úszásnemből d) Hát A harmadik leggyorsabb úszásnem. ----------------------- Hogyan nevezik a tergeralatti földrengést követő óriás hullámot? a) Tsunami A tengeralatti foldrengést követő óriás hullámot Tsunaminak (cunami) hívják! b) Tsuga Tsuga – Egy tűlevelű fafajta, Észak-Amerikában, Himaláján Kelet-Ázsiában c) Tamagotchi Tamagotchi – Cyber-házi állat d) Tsinan Tsinan –a kínai tartomány Shandong fővárosa; 2,05 millió lakossal | |||
| 4/10. | Pokorny Aurél | 2015. május 14. | |
QUIZ „A folyamatos csöpögés vájja a követ“, hogyan szól az eredeti? a) Tabula rasa b) Cavat lapidem c) Punktum saliens d) Corpus delicti ----------------------- A törvényadó hatalom az államban? a) Legalitás b) Legitimació c) Parlament d) Jogszerűség ----------------------- Az urak közül melyik nem római költő? a) Ovidius b) Maximianus c) Homeros d) Vergilius A helyes megfejtés: b, c, c. „A folyamatos csöpögés vájja a követ“, hogyan szól az eredeti? a) Tabula rasa – “tiszta lap”; ill. “tiszta asztalt csinálni” b) „A folyamatos csöpögés vájja a követ“, latinul: Cavat lapidem c) Punktum saliens – ez a híres „ugró pont“! d) Corpus delicti – a különböző krimikből ismert: a tárgyi bizonyíték! ----------------------- A törvényadó hatalom az államban? a) Legalitás - így nevezik a tiszta formákhoz ragaszkodó törvényesség b) Legitimació – Megbízás, bizonyíték (igazolás) jogosultsága egy tárgyalásra c) Az ország törvényhozó hatalma (Legistative) a Parlament d) Egy ország jog- és uralkodó jelszava ----------------------- Az urak közül melyik nem római költő? a) A római költő Ovidius alkotta pl. a Metamorfozis c. darbot b) Maximianus szintén egy római költő (6. század); Etruriából származik c) Homeros Görögországból származik és ő írta többek között az Ilias és Odüsszea-t d) Vergilus írta a római Nemzeti-Eposzt, az „Anesis“ |
|||
| 4/9. | Pokorny Aurél | 2015. május 10. | |
QUIZ Másik kifejezés az Olympiai játékokra! a) Olympiade b) Olympier (Olympiai) c) Olympia d) Olymp ----------------------- Melyik ország nagyobb a Bodeni-tónál? a) Luxemburg b) Malta c) Liechtenstein d) Andorra ----------------------- Hogy hívják Oroszországban a Parlamentet? a) Duma b) Krenl c) Datscha d) Krim A helyes megfejtés: c, a, a. Másik kifejezés az Olympiai játékokra! a) Olympiade két olympiai játék között eltelt idő. b) Olympier (Olympiai) A görög istenek csúfneve, különösen Zeuszé. c) Olympia Az ógörög nemzeti szentéj elnevezése: az olympiai játékok neve. d) Olymp Hegy Görögországban és az istenek lakhelye. ----------------------- Melyik ország nagyobb a Bodeni-tónál? a) Luxemburg Luxemburg – (2586 km2) nagyobb mint a Bodeni-tó (572 km2) b) Malta A Földközi –tenger állam Málta a 316 km2 területével, az Alpesi-tónál a második legnagyobb. c) Liechtenstein Liechtenstein sem tud (160 km2) a nagyságával vetekedni. d) Andorra A törpeállam Andorra az 572 km2 területével éppen csak a Bodeni-tó mögött van. ----------------------- Hogy hívják Oroszországban a Parlamentet? a) Duma Az Oroszország választott képviseletének Parlamentjét, Dumá-nak hívják. b) Kreml Kreml – várszerű városrész Moszkvában: Oroszország kormányzatára átruházva. c) Datscha így nevezik Oroszországban a fa illetve a hétvégi házat. d) Krim így hívják a félszigetet Dél-Ukrajnában a Fekete-tenger mellett. |
|||
| 4/8. | Pokorny Aurél | 2015. május 06. | |
QUIZ Kinek vágta le Perseus a fejét? a) Danaë b) Medusa c) Andomeda d) Kassiopeia ----------------------- Melyik sziget nem tartozik Görögországhoz? a) Simi b) Egina c) Vanuatu d) Ithaki ----------------------- Egy megtorlás intézkedést így is nevezik? a) Repressaile b) Repression c) Repudiation d) Repulsion ----------------------- A helyes megfejtés: b, c, a. a) Danaë - Danaë Zeus szerelme és a hősök kedves anyja. b) Medusa (Medúza) – Perseus (Perszeusz) nem dermedt kővé, hanem tükörből nézte és fejezte le a bestiát c) Andomeda - Andromeda királylányt Perszeusz szabadította ki egy szörnyeted Medusa fogságából és vette feleségül. d) Kassiopeia – Andromeda anyja; Perszeusz-szal mint csillagkép látható. Medúza: az ókori görög mitológiában egy ijesztő külsejű nőalak, akinek haj helyett a fején kígyók tekeregtek. Az ő látásától az emberek kővé dermedtek. ----------------------- a) Simi - egy titokzatos gyöngye Kelet-Ägäisnek, 2 órás hajóút Rhodostól b) Egina – a Szarona-öbölben fekszik; 1,5 óra Piräustól hajóval c) Vanuatu - Fidschi-től nyugatra fekszik és észak-keletre Ausztráliától! d) Ithaki – vagy Ithaka …. Odysszeusz szigete; nagyon nagy és hegyes ! ----------------------- a) Repressaile - nemzetközi megtorló eszközök, melyet, mint Repressaile-nak is neveznek b) Repression - kritikai nyomás, illetve politikai mozgalom c) Repudiation – a pénzátvétel megtagadása alacsony vásárlóérték d) Repulsion – másik meghatározása az el- illetve visszalökésnek. |
|||
| 4/7. | Pokorny Aurél | 2015. május 02. | |
QUIZ Milyen mellékneve van a pánsípnak? a) Syrinx b) Csemballó c) Barbitos d) Cimbalom ----------------------- Egy hajó sebességének mértékegysége? a) Tampen b) Taue c) Csomó d) Palsteks ----------------------- Egy hideg, számító nő, egy..? a) Varix b) Vamp c) Vendetta d) Venus A helyes megfejtés: a, c, b. Milyen mellékneve van a pánsípnak? a) Syrinx - Pánsíp, Syrinx is nevezik – Pan által követett, Syrinx nimfáról b) Csemballó – billentyűs hangszer, melynek húrjait erős tollszár pengette c) Barbitos – egy antik lant d) Cimbalom – trapéz formájú vágott lap, 35 húrú hangszer ----------------------- Egy hajó sebességének mértékegysége? a) Tampen – vászonvég, ennek a kötését csomónak is nevezik b) Taue – több kátrányozott zsinegből, összetekert kötél c) Csomó – a hajók sebességének mértékegysége a csomó: 1 csomó = 1852m/óra d) Palsteks – minden tengeri matróznak tudnia kell: könnyel oldható csomó ----------------------- Egy hideg, számító nő, egy..? a) Varix – a viszér orvosi kifejezése b) Vamp – Vigyázat: egy csábító, hideg, számító nő, az egy Vamp! c) Vendetta – egy szicíliai vérbosszú d) Venus – egyszerűen csak szép. A rómaiak Szerelem istennője! |
|||
| 4/6. | Pokorny Aurél | 2015. április 25. | |
QUIZ Melyik ezek közül a fogalmak közül egy lövedék? a) Plemplem b) Toktok c) Bambam d) Dumdum ----------------------- Hogy hívják a föld legmélyebb tavát? a) Aral-tó b) Kaszpi-tó/tenger c) Baijkál-tó d) Comer-tó ----------------------- Melyik fogalom egy egyiptomi sírkamra? a) Matze b) Mastaba c) Mastodon d) Mastiff A helyes megfejtés: d, c, b. Melyik ezek közül a fogalmak közül egy lövedék? a) Plemplem – egy köznyelvi kifejezés, „hülye“ b) Toktok – ezzel a bandával kreálta a rockcsillag Nena, a „Bang Bang“ dalt c) Bambam – erős kavicsgörgeteg-utód a „kőkorszaki-család“ d) Dumdum – Lövedék, a nevét, Indiában, az előállítás helyétől kapta ----------------------- Hogy hívják a föld legmélyebb tavát? a) Aral-tó – Kazahsztan Üzbegisztán sivatagjában fekvő, kiszáradástól fenyegetve b) Kaszpi-tó/tenger– a vilád legnagyobb belső-tava 386.500 km2 c) Baikal-tó: a Föld legmélyebb tava (1637 m) és a legnagyobb édesvíztározó d) Comer-tó – 146 km2 és 410 m mély, festői környezetben Felső-Olaszországban ----------------------- Melyik fogalom egy egyiptomi sírkamra? a) Matze – (Macesz ) így hívják a kovász nélküli, a húsvét (Peszach) ünnepi kenyeret a zsidóknál b) Mastaba: így hívják az egyiptomi sírkamrákat, szögletes, rézsűs c) Mastodon – egy kihalt elefántfaj d) Mastiff – nagy, angol kutyafajta, a rómaiaknál harcikutyának tartották! |
|||
| 4/5. | Pokorny Aurél | 2015. április 25. | |
QUIZ Mi a hazugságdetektor szakmai elnevezése? a) Polygraph b) Perigraph c) Pantograph d) Polyphem ----------------------- Mit jelent az ‚ISDN’ fogalom? a) Integrált hálózati szolgálat b) Hírszolgálat c) Nemzetközi Computer-hálózat d) Információs technológia ----------------------- Ki volt az első ember az űrben? a) Neil Armstrong b) Edwin Aldrin c) Charles Conrad d) Jurij Gagarin A helyes megfejtés: a, a, d. Mi a hazugságdetektor szakmai elnevezése? a) Polygraph jobban ismert elnevezés, mint hazugságdetektor! b) Perigraph – a test körvonalainak rajzolására szolgál c) Pantograph (gólyacsőr): mérőléc, az arányos nagyobbításra és kicsinyítésre d) Polyphem – mondabéli görög alak: Zyklop! ----------------------- Mit jelent az ‚ISDN’ fogalom? a) ISDN: Integrated Services Digital Network - Integrált hálózati szolgálat b) SMS – Short Message Service: hír és üzenetküldő szolgálat. c) Az Internet nemzetközi Computer-hálózata d) IT –rövidítés az információs technológiára ----------------------- Ki volt az első ember az űrben? a) Az amerikai Neil Armstrong lépett először a Holdra: 1969. július 21-én. b) Edwin Aldrin néhány perccel később lépett a Holdra Armstrong után. c) Charles Conrad: Parancsnoka, a 2. legénységgel ellátott Apollo 12 holdmissziónak d) A szovjet Jurij Gagarin – az 1. emberrel történt űrrepülés 12.04.1961. április 12-én a Wostok 1 fedélzetén. |
|||
| 4/4. | Pokorny Aurél | 2015. április 25. | |
QUIZ Melyik fogalom nem glória (fénykoszorú, dicsfény)? a) Gloriett b) Ninbusz c) Aureole d) Mandória ----------------------- Hol található a híres Kék Mecset? a) Izrael b) Szíria c) Egyiptom d) Törökország ----------------------- Melyik fogalom nem kaviárfajta? a) Beluga b) Ossiotr c) Sevruga d) Messalina A helyes megfejtés: a, d, d. Melyik fogalom nem glória (fénykoszorú, dicsfény)? a) Gloriette – nyitott pavilon, körtemplom, zenei előadások megtartásához (pl. a várban) b) Nimbus – Fénykör, sugárzó koszorú Isten mögött, az angyalok c) Aureole – fény, ami az egész figurát körbe foglaljaSchein, d) Mandoria – ovális fénylő ernyő kizárólag Krisztusnál és Máriánál ----------------------- Hol található a híres Kék Mecset? a) Jeruzsálemben (Izrael) található a nagy „Al Aksa“- mecset. b) Aleppo-ban (Szíria) imátkoznak ahívők a híres „Omayaden“ mecsetben c) Alexandria-ban (Egyiptom) áll a „Mohamed-Ali“-mecset d) Isztambulban áll a „Sultan-Ahmed“ - „Kék Mecset“-nek is nevezett ----------------------- Melyik fogalom nem kaviárfajta? a) Beluga – a legnemesebb kaviár fajta, a 9 méter hosszúságúra növő vizának b) Ossiotr - klaviár a „csak“méter hosszú Waxdick c) Sevruga – ezt a kaviárt a 2 méter hosszú Scherg szállítja d) Messalina Claudius császár feleségének a neve |
|||
| 4/3. | Pokorny Aurél | 2015. április 18. | |
QUIZ Melyik tojik a legtöbb tojást ezek közül? a) Kakukk b) Fakókeselyű c) Fülemüle d) Búvármadár Ki bizonyította a föld tengely körüli forgását? a) Viktor Hess b) Friedrich Herrschel c) Jean Bernard Léon Foucault d) Clyde Tombaugh Melyik szó ered Indiából? a) Puncs b) Csekk c) Szivar d) Matrac A helyes megfejtés: a, c, a. a) A kakukk 15-16 tojást tojik, de más madárral kelteti ki b) A fakókeselyű fészekalja csupán 1 tojásból áll! c) A fülemüle átlagosan 5-6 tojást tojik és 13 nap alatt kelti ki azokat d) A búvármadár fészekalja 2 tojásból áll; keltési idő: 23 nap ------------------------ a) Viktor Hess 1912-ben bizonyította be a kozmikus sugárzást b) Friedrich Wilhelm Herrschel 1781-ben fedezte fel az Uranuszt c) 1851-ben bizonyította Foucault egy lengőingával, a földgolyó tengelye körüli forgását d) Clyde Tombaugh 1930-ban fedezte fel a Pluto-t ------------------------ a) Puncs – az indiai „Panc“ (=öt) szóból: A puncs hozzávalóinak számából! b) Csekk – eredete Angliából: „cheque“ c) Szivar (Zigarre) – Spanyolországból, valószínű indián nyelvre vezethető vissza d) Matrac – olasz nyelvből jutott el hozzánk; de arab nyelvből: Padlópárna |
|||
| 4/2. | Pokorny Aurél | 2015. április 18. | |
QUIZ Melyik Szövetségi Tartománynak van a legnagyobb területe? a) Salzburg b) Felső-Ausztria c) Tirol d) Karintia Hogyan nevezik még a bor illatát? a) Bouclé b) Baiser c) Bouillon d) Bukett Ki komponálta a ‚La Traviata’ operát? a) Gaetano Donizetti b) Guiseppe Verdi d) Leoš Janáček c) Ruggiero Leoncavallo A helyes megfejtés: c, d, b. a) Salzburg Szövetségi Tartománynak a felülete 7.154 km2 b) Felső-Ausztriának a felülete 11.982 km2 c) Ezek közül a legnagyobb Tirol, 12.648 km2 felületével d) Karintia az 5 helyen van a 9.536 km2 felületével ------------------------ a) Bouclé csomózott és hurkolt fonalat nevezik b) Baiser (bezé) egy francia habos sütemény c) Bouillon – erős erőleves elsősorban tojássárgájával! d) A bor illatát még Bukett-nak (buké) is nevezik ------------------------ a) Gaetano Donizetti – írta a Lammermói Luciát (1835) b) Verdié a “La Traviata” c) Ruggiero Leoncavallo – tőle származik pl. a “Bajazzo” (1892) d) Leoš Janáček – az ő szenzációs operája “Jenufa” (1904) |
|||
| 4/1. | Pokorny Aurél | 2015. április 18. | |
QUIZ Sokan emlékeznek még, hogy a korábbi Fórumunkon, az alábbi felhívással fordultam Önökhöz: Tisztelt Fórumozók! Hosszú hallgatás után, szeretnék egy újabb oldalt nyitni, a gondolkodni és írni is tudók számára. Terveim szerint, minden héten közzé teszek 3-4 Quiz kérdést, amire a vélt helyes megfejtés betűjét kérem megadni. Pl. 1. a, a, c A következő feladvány ismertetésekor, közölni fogom a helyes megfejtést. Kezdeményezésemmel, talán sikerül többeket kimozdítanom a szellemi dagonyából. A legtöbb helyes megfejtést beküldőt, szeretettel meg fogjuk hívni egy közös rendezésű ebédünkre, ahol a fővendégnek járó ülőhelyet fogja kapni! Sok sikert kívánok, üdvözlettel Pokorny Aurél Többek kívánságára, szeretném folytatni ezt a kedvelt, ismeretbővítő agytornát. Bevezetőként, a régi kérdéseket megismételném, hátha nem emlékeznek már rá. Hogyan nevezik Amerikában a mobiltelefont? a) Cell phone b) Handy c) Mobil Phona d) Natel A Brandenburgi hangversenyt komponálta? a) Johann Sebastien Bach b) Georg F. Händel c) Carl Philipp Emanuel Bach d) Johann Christian Bach Melyik nem vadásznyelvből való? a) Retesz b) Madárürülék c) Szövedék d) Dörgés A helyes megfejtés: a, a, c. a) Cell phone (angol.: elemes telefon) a leghasználatosabb b) Handy (angol.: „kézi”) Németországban és Ausztriában honosodott meg c) Mobile Phone: a mobiltelefon leggyakoribb elnevezése, mindenek előtt Angliában d) Natel ez a fogalom Svájcban lett a mobiltelefon szinonímája ------------------------ a) “Papa” Johann Sebastian Bach komponálta a Brandenburgi Konzertet b) Georg Friedrich Händel: kórusművei ismertek. c) Carl Philipp E. Bach d) J.C. Bach: Bach fiatalabb fia, a „milánói“ vagy a „londoni“ Bach ------------------------ a) Jelentése a fajd-, nyírfajd-, és fácán kotlós a csibéjivel b) (Gestüber) a madárürülék vadász-nyelven c) Kötött textilanyagot neveznek így d) Vadászzsargonban: a vadászkutya ugatása |
|||
| 3. | Pokorny Aurél | 2015. április 18. | |
Ma jutott tudomásomra, hogy ifj. Juhász Pált - a mindenki Palikáját, baleset érte. Egy tolató teherautó elgázolta. A sérüléseiből felgyógyult, de Parádfürdőn a kórházban van, utókezelésen. Az idő rövidsége miatt, megszervezni jobban már nem tudom, így nagy valószínűséggel magam fogom meglátogatni vasárnap (március 19.) 10 órakor. Ezúton is jobbulást kívánok Palika! |
|||
| 2. | Pokorny Aurél | 2015. április 17. | |
2014. április 15-én - kutyasétáltatás közben, a Szabadság utca 13. számú ház környékén az út szélén, egy Renault autóindító-kulcsot találtam. A kulcstartón, még egy Yale tipusú biztonsági zár kulcsa is van. Ha valaki informálni tudja a vélt tulajdonost, vagy jobb ötlete van, hogyan tudnám ezt szélesebb körben tudatosítani, megköszönném. Mindenesetre telefonon hívtam a körzeti megbízott rendőrt, akinek az üzenetrögzítőjére mondtam el a történteket. |
|||
| 1. | Pokorny Aurél | 2015. április 16. | |
Német nyelvet jól beszélő munkavállalóknak, vendéglátóiparban - felszolgáló, szakács, recepciós, stb. munkakörökben munkalehetőséget ajánlok. Kérem, akit érdekel, e-mailben vegye fel a kapcsolatot velem. (pokorny-aurel@aon.at) |
|---|
