FÓRUM

                                                                                                                    Vulpes pilum mutat, non mores!


Helyi történések

(Események, visszásságok, törvénytelennek tűnő esetek)


42 Pokorny Aurél2016. 
41. Pokorny Aurél2016. 
40. Pokorny Aurél2016. 

39. Pokorny Aurél2016. 
38. Pokorny Aurél2016. 

37. Pokorny Aurél2016. 
36. Pokorny Aurél2016. 


35. Pokorny Aurél2017.  február 03.

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSE PARÁDSASVÁRON

Régóta vajúdó téma Parádsaváron a csapadék (eső, hó) elvezetése településünkön. Ennek több oka is lehet: a nemtörődömség, a tudatlanság, falugondnok és a közmunkások hiánya, vagy egyszerűen az igénytelenség. Addig, amíg egy megélhetési önkormányzati képviselőnek az a legnagyobb gondja, hogy szájkosár nélkül - de pórázon - sétáltatják a tulajdonosaik a kutyáikat és teringettét - időnként a kutyák a földre pisilnek, akkor itt soha nem lesz ez a feladat tisztességesen elvégezve. Ahogyan a járdák, ugyanolyan gondossággal tartják rendben a csapadékvíz elvezetőket, árkokat. A rengeteg hó, ami ebben az évben lehullott, annak el is kell olvadnia. Amilyen hirtelen enyhülni kezdett az idő, olyan gyorsan fog olvadni. Az árkok már most megteltek, az átfolyók félig el vannak tömődve. A túlfolyó csapadékvíz, előtreláthatóan, károkat, bosszúságot fog okozni. Pedig, a megelőzés olcsóbb és ésszerűbb lenne!
Ezt az önkormányzatot a legkevésbé sem érdekli, csak az anyagi előnyeik hajszolása a fontos!










     Nyitott aknatető a Szabadság        úton!
34. Pokorny Aurél2017. február 02.  

TÉL PARÁDSASVÁRON

Az idei tél és a farkasordító hideg, minden embert – nem csak a helybélieket – nagyon meg- viselte. Három évtizedes hidegrekord dőlt neg, amit természetesen a pénztárcánk is megér-
zett. De nem csak a hideg, hanem az idei a leesett és tartósan megmaradt hómennyiség is
gondot okozott. Nem csupán a közlekedésben, henem ennek a mennyiségnek az eltakarítá- sában. Már akinek! Mondom már akinek, mert léteznek kivételezettek, vagy más elbírálásban lévők, akikre a hóeltakarítás nem vonatkozik! De, nem ám!

Érvényben van egy önkormányzati rendelet:

Parádsasvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének
15/2004. (IV. 29. számú Önkormányzati rendelete

a környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről

II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §  (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának köteles-
              sége.
              Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek
              előtti járdaszakasz a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól,
              hogy a szemét üzleti tevékenységből származik e.
              Ez a kötelezzség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kap-
              csolatos feladatokra is.

Egy később megjelent,

Felhívás
hó eltakarításra és csúszás mentesítésre

Felhívjuk a lakosok, ingatlan tulajdonosok figyelmét, hogy jogszabály és az önkormányzati rendeletünk értelmében minden állampolgár köteles az ingatlana előtt lévő köterületet tisztán tartani, a járdát hó és csúszás mentesíteni.
……

Aki a felhívásban foglaltaknak folyamatosan nem tesz eleget, szabálysértés követ el, és több- ször kiszabható, 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Polgármesteri Hivatal
















                                            Ki ne ismerné fel?  













                
                   Ez egy önkormányzati járda 2017-ben               A "Híres Park Royal Resorts" épülete és járdája

 2017. február 2-án készült felvételek alapján, vajon hányszor 50.000 Ft pénzbírságot vetettek ki, ezeknem az ingatlanok tulajdonosának? Netán felmentést kapott Parádsasvár megmentője. Az önkormányzat alkalmozottai nap, mint nap ezek mellett a szakaszok mellett mentek el. Valóban nem látták?
Ennyit ér ennek a  hitvány bagázsnak a rendelete!

       
33. Pokorny Aurél2017. január 24. 

Szájkosár! – kinek lenne kötelező viselnie?    

Ma délelőtti kutyasétáltatás közben találkoztam egy ebbarát, kutyatulajdonos isme- rősömmel.
Nagy megdöbbenéssel újságolta, hogy Nyilas Kálmán arra szólította fel, hogy a kutyájára szájkosarat tegyen, amikor közterületen sétáltatja. Továbbá, nemtetszé-sének adott hangot, hogy a kutyák – időnként közterületen pisilnek!

Az az érzésem, hogy ami a tájékozatlanságot illetiu, már nincs lejjebb!
Megérteném, ha a tujadonost arra szólítaná fel, hogy az eb ürülékét szedje fel, ha azt séta közben, közterületen „hagyta hátra” az eb. Ez ellen nem emelnék szót, rendjén van!

Szégyen gyalázat, hogy akinek az üllepe alá tolnak egy sárga csíkos autót az adófizetők pénzéből, - kap egy sárga mellényt, - ne fordítson kellő időt és fáradságot az egyéni képzésére, ismereteinek bővítésére!

Angliában azért járnak kettesével a rendőrök, mert az egyik ír,  a másik, meg olvas.
Nyilas Kálmán polgárőr azért jár ingyen autóval, - és feltehetően számos más juttatással, mert olvasni is rest!

http://ebbeteg.hu/kutyatartasra-vonatkozo-rendelkezesek/

Póráz és szájkosár –
Mikor kötelező közterületen?
Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdono- sának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Szájkosarat használni annak érdekében, hogy kutyánk se más állatot, sem pedig embert agresszív magatartásával, vagy harapásával ne veszé- lyeztessen – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár hasz- nálatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának is- merete esetén kell.
Pórázon kell sétáltatni közterületen!   
Összefoglalva tehát, szájkosár használata csak akkor kötelező belterületi közterü- leten való sétáltatáskor, ha másként nem tudjuk biztosítani, hogy ebünk ne veszé-lyeztessen másokat, illetőleg tisztában vagyunk azzal, hogy kutyánk agresszív viselkedésre hajlamos, vagy ebünk “veszélyes ebként” van nyilvántartva, illetőleg ha más jogszabály azt kötelezővé teszi egyéb jellemzők miatt.
A fenti rendelkezéseket a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) számú Korm. rendelet tartalmazza.
Az is nyilvánvaló tehát, hogy belterületi közterületen, az ebek kizárólag pórázon sétáltathatóak, kivéve, ha hivatalosan kijelölt kutyafuttató területen kívánjuk póráz nélkül lemozgatni kutyánkat. Sajnos azonban ilyen lehetőséget nem minden önkor- mányzat biztosít a kutyatartók és ebeik részére. Javasolható, hogy minden kutya-tartó érdeklődjön saját környezetében, esetleg a települési önkormányzatnál arról, hogy hol található hivatalosan ebek futtatására kijelölt terület.

32. Pokorny Aa2016.  október 15.

Theodóra és a birkapásztor

Ha valaki az interneten rákattint erre a névre, úgy a következő magyarázatokra talál.

1. ásványvíz (a második o rövid), 2. bizánci császárnő, I. Jusztiniánusz oldalán.  De a mérva- dó lexikonok, mint pl. a nagy „Meyers Enzyklopädisches Lexikon” is hasonlóan kímélő hangon ír róla, valószínűleg Jusztiniánuszra való tekintettel. Ő építette 532-537 között az ortodox ke- reszténység legszentebb helyét, amely császári koronázási-templom is volt, a bizánci építé- szet remekét, a Hagia Sophiát, a Szent Bölcsesség szentélyét.
Közben érdemes elővenni Prokopios (1) anekdotája; Egy önkényuralom titkos története című könyvét (melyet németre is lefordítottak), ahol is meglepve konstatálja az olvasó, hogy ez a Theodóra egy másik Theodóra volt, legalábbis ami a karakterizálást illeti.

Prokopios Theodórája nemcsak I. Jusztiniánusz neje, s egyben császárnő volt, hanem korá- nak egy híres/hírhedt „hetérája a legalacsonyabb kategóriából” is. A lexikonok hallgatnak erről, ehelyett színésznővé léptetik elő (nem i s oktalan) és említést sem tesznek arról, hogy Theodóra „egy rossz írű helyen bizonyos időt töltött el”. De javára írandó, hogy ez akkor volt, amikor intim kapcsolatra még nem volt érett, és mint nő nem keltett figyelmet.
Ez a némberidővel megváltozott. I. Jusztiniánusz ugyanis szemet vetett rá. Ámbár egy ősi tör- vény tiltotta, hogy egy polgár, aki szenátori rangra emelkedett, házasságot kössön egy hetérá- val. Mit nekem Hekuba (2)!, gondolta a császár „Sem a törvény idevonatkozó paragrafusai, sem a nép intő kérelme, de még a világ összes hatalma sem tudta volna a császárt ennek a fúriának karmai közül megmenteni”. Ő korrumpálta Bizáncot (szembetűnő a párhuzam?).
Ennyit elöljáróban a kíméletre nem méltó Theodóráról. Ez a kiértékelés mentesít egyben attól is, hogy a továbbiakban egyértelműbb legyek.

Ezen a mezsgyén tovább haladva, most az itt uralkodó bizánci állapotokról kívánok szólni.

Idestova egy éve már, hogy a napilapokban felröppent a hír, miszerint Horváth László, a péter- vásári körzet Fideszes országgyűlési képviselője, feljelentést tett az Észak-Hevesben működő LEADER-közösség tevékenységével kapcsolatban. Pontosabban: A vidékfejlesztéssel foglal- kozó LEADER-közösség településfejlesztésre kapott uniós támogatásának elherdá- lása, va- lamint csalás, okirat-hamisítás és gazdasági előny jogtalan megszerzésének gyanúja miatt. Milliók tűntek el kézen-közön, miközben érdemi fejlesztések nem történtek a környéken. Még ha a polgármesterünk tagadja is, hogy Parádsasvár részt vett volna a LEADER programba! (sic!), úgy mégis tipikus.
Felvirradt, remélték többen. Végre más szelek fújnak. Lépésről lépésre felgöngyölik a visszaé- léseket, felelősségre vonják az „illetékes” tékozlókat. Többen már dominóhatásról álmodtak.  Aztán egyszerre csend lett. Csak hiú ábránd, illúzió volt minden? Vagy egyszerűen célratar- tási hiba? Kísért netán a múlt szelleme?

A falura azóta is hallható csend borul. Hogy az ellenőrző szervek ez idáig jóváhagytak minden hivatallal, tisztséggel és tisztességgel való visszaélést, alternatíva híján beletörődött az em- ber, de hogy tovább megy minden, mint eddig, arról nem volt szó.
Körüljárom a kérdést, hogy miért olyan minden, amilyen. Persze mélyrehatóbb részletekbe nem bocsátkozom, mert ez számomra újabb kockázati tényező lehetne. Mert ha összevonják szemöldöküket a hivatalban, annak súlyos következményei lehetnek. Kalapjukat mélyen a szemükbe húzva megjelennek a verő-legények azzal a céllal, hogy a deli(n)kvenst elnémít- sák. Jogállamban élünk, ahol nincsenek garantált jogaim. Jogállamban, ahol a szólásszabad- ság része az életveszélyes fenyegetés, éppúgy, mint a tettlegesség egy megoldatlan problé- mára. A tetteseknek szükségük van áldozatokra.
Valóban, kielégítő tapasztalattal rendelkezem arról, miféle következményei lehetnek annak, ha valaki nem jár el elég körültekintően.

Ám mielőtt elveszteném a fonalat, rátérek ismét a csapásra. A kezdeti elképzelés helyénvaló volt.  De hol siklott félre a gondolat?
Egy politikai őrségváltás még nem garantálja a beidegződött mechanizmusok, rendszerek, szokások megváltoztatását. Talán azért, mert egyszerűbb és kényelmesebb a megszokottat átvenni, talán vannak égetőbb problémák is, vagy egyszerűen nem éri meg a cécót; - ki tudja. Az áttöréshez nagy erőfeszítésekre lenne szükség. Az ellenőrzés állítólag megtörtént, azaz találompróbát tettek, de semmi olyasmire nem találtak, ami az érvényben lévő jogokat sérte- né. Azaz szarva között keresték a tőgyet.
Nem sikerült kihúzni alóluk a gyékényt.

Egy fecske még nem csinál tavaszt. A korrupció, a megvesztegetés, a bájdús kilátások méte- lyezik a társadalmat. És ha ez országszerte így van, miért lenne errefelé másként? Ezek azok a bizonyos bizánci állapotok, amit a történetírás említ. A mi Theodóránk kinyitotta a faluban Pandora (3)  szelencéjét. Ha valaki ezt a problémát tematizálni akarja, meggyűlik a baja. De hogyan lehet egy ilyen kényes problémával másként megbirkózni? Ha az ember körültekintőb- ben éli világát hamar rájön, hogy ez nem is pofon egyszerű.
A faluban sokasodnak a gondok. Még nem általános, de lassan egyre inkább gyakorlattá vá- lik, hogy az emberek nemtörődömséget, elutasító és bizalmatlansági passzivitást mutatnak. Nézzünk körül és halkítsuk le a hangunkat. Ha valaki enyhe nemtetszésének akarna kifejezést adni, óvakodva kell tennie, mert egyébként olyan fenyegető retorziókra számíthat, amitől egy gyengébb idegzetű ember szívinfarktust kaphatna. Az emberek karóba vannak húzva, mint parázs fölött a birka. Kussolni kell. Csak csekélytudású, mondhatnám, hígeszű emberek szol- gálják ki ezt a rendszert, akikkel szinte naponta találkozunk.

Cui bono? – Kinek használ? - kérdezték az ókori „latinok”. A kérdés megválaszolását nyitva hagyom, mert óvakodom a prognózistól, különösen azoktól, amelyek a jövőt érintik.
De ezzel még nincs elintézve az ügy. Erős idegekre van szükségünk, de megoldást keressük tovább. Addig is: Majd csak lesz valahogy. Idővel minden megszokottá válik.

 (1)  Caesareai Prokopios (500?-565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Jusztiniánusz
        császár alatti háborúk leírásáról ismert.
(2) Hekuba a görög Hekabé név régies, latinos változata mit nekem Hekuba!
       mit törődöm én vele!
(3) Pandora szelencéje a bajok és a szerencsétlenségek forrása (a görög mitológiában szereplő
     nő nevéről, aki a bajokat rejtő szelencét kíváncsiságában felnyitotta)
31. Pokorny Aa2016. október 11.

A „vörös” Rákóczi

A janzenita Rákóczi „szerény, mondhatnám szemérmetes s éppen nem sanguinikus egyé- niség volt”, ítél Szalay László 1864 körül.
Ezt a Rákóczit az 1705-ös Szécsényben megtartott országgyűlés a „szövetséges rendek vezérlő fejedelemmé” választotta, majd ősi szokás szerint pajzsra emelték, szövetségükre esküt tettek és oklevelet állítottak ki.
1707 június 14-én, az ónodi országgyűlésen a szenátorok felkiáltással kimondták, hogy „eb ura fakó, József császár nem királyunk többé”. A trónfosztás ellen senki sem szólalt fel. Ezen az ónodi országgyűlésen Bercsényi és Károlyi Sándor kardot ragadott Rákóczi védelmében.

Hogy milyen apropóból nem tudom, tény az, hogy 1708-ban Rákóczi megalapítja az Óhutából Sasvárra telepített üveggyárat.

Rákóczi művelt és szellemdús ember volt, de diplomáciában mindvégig tanuló maradt. 1711-ben a nyugati diplomácia terén gyakran magára maradt. Ez megbosszulta magát.

A nagybirtokos, szellemes, gyors észjárású, mindenkit lenyűgöző vagy magához kötő nagy- úrnak, Bercsényinek óriási tekintélye volt. Ő mindvégig hű maradt Rákóczihoz. Utána legna- gyobb tekintéllyel Károlyi Sándor bírt, aki a Thököly-féle üsd-vágd kizsákmányoló csapatok vezére volt.  Rákóczi nem tartotta őt éppenséggel képzett katonának.
A nyolc esztendő felkelésének az általános kimerültség és békevágy vetett véget. Ez adott Károlyinak erőt, hogy a tárgyalások halogatását követelő Rákóczival végül is szakítson., s bár a fejedelem haragjában leváltotta őt a vezérségről, a béke ügyét „saját felelősségére” mégis megvalósította. A hadsereg és a környező urak április 26-i szatmári értekezlete (némi módosí- tás után) elfogadta a végleges békeszöveget, s április 30-án (a már menesztett) Károlyi kísé- retében Pállfy János osztrák fővezér a majthényi mezőn megszemlélte a kuruc ezredeket, majd Károlyi után mindnyájan letették a hűségesküt, s földbe szúrva a sereg 149 zászlaját, a tízezren felüli tömeg hazaszéledt. Rákóczinak a békeokmány háromheti időt adott a hűséges- kü letételére, amellyel ő nem élt („nem akarok többé katonát látni”, cseng még most is az em- ber fülében).

Itt álljunk meg egy szóra, Károlyi magatartása ugyan is alapos okul szolgált a későbbi kritiká- ra. Károlyi „árulása” vádját Thaly Kálmán terjesztette el, bár még 1865-ben maga sem hitt eb- ben. A szatmári béke taglalása közben konstatálta, hogy bár Károlyi „lépése szigorúan jogi szempontból nézve semmiképpen sem menthető, de indoka, célzata nemes meggyőződése alapos volt…”
Utóbb ő és az általa befolyásolt közvélemény nemes és alapos indokok helyett anyagi érdeket tételeztek fel és arra támaszkodva, hogy Pálffy az udvar (tehát Bécs) nevében 50.000 forint- értékű birtokot ígért Károlyinak, őt a vagyonszerzés érdekében elkövetett „árulás” bűnében ma- rasztalták el.

Tény azonban az is, hogy a mai polgári erkölcsi szempontokat lehetetlenség az akkori viszo- nyokra alkalmazni, amikor államérdekek hű szolgálatáért mindenki nemcsak birtokokat, hanem pénzt is elfogadott.
A valóságban azonban nemcsak az „árulás”-ra, de arra sincs semmi bizonyíték, mintha Károlyi béketárgyalásokat a legkisebb mértékben is önérdeke szerint irányította volna. Viszont tény az is, hogy 1711 utáni teljes pusztulás egyedül a Rákóczi és Bercsényi családokat érte. A mohácsi vész és a trianoni katasztrófa közötti négy évszázadot kettéválasztja a szatmári  béke, amely jelentőségében szinte nem marad alul a másik két szomorú eseménnyel szem- ben.

Az árulás szót viszont a dédunokával, gróf Károlyi Mihállyal kapcsolatban már nem kell idé- zőjelbe tenni. Hogy ő milyen ember volt? Az általános ismert erénytelen magatartása mellett még egy rá jellemző példával szolgálok. 1912 június 4-én, mint házelnök Tisza nem engedé- lyezi az obstrukciós felszólalásokat, de nem rendeli el, a zárt ülést, hanem a házszabályok kétségtelen sérelmével egyetlen szavazással elfogadtatja a véderőjavaslatot. A tárgyalás rendjét durva botrányokkal zavaró képviselőket rendőrökkel vezettet ki, - az első, akit rendőr vesz kézbe, a korábban szélső konzervatív, hirtelen függetlenségivé vedlett gróf Károlyi Mihály.

Milyen ismerős! A szélkakasoknak mindég is voltak követői. Nézzünk szét a faluban, egyet itt is biztosan találunk.

Mérlegelve:
Ehelyett a rút-vörös alapozó festék helyett Rákóczi megérdemelt volna egy nemesebb fedő- színt – és nemcsak gyáralapító, hanem politikai nagyságát, történelmi jelentőségét is figyelem- be véve -, mondjuk festő aranyat. A felhasznált olcsó mázolóanyag színében megegyezik egyes politikai múltjának és jelenének meggyőződésével.
Ságvári Endre izgatottan vár sorsára!

Tamási Áron arra figyelmeztette honfitársait: „aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmat- lan.”
30. Pokorny Aurél2016. szeptember 16.

A bűnös falu - lamentáció

Ha emlékezetem nem csal, Madách Imre írja az Ember tragédiájában: „Erénynek csősze lesz a szajha is, ha fonnyad.” Nem ebből az apropóból írom dorgáló soraimat az itt burjánzó er- kölcstelenségekről, hanem mert az itt uralkodó állapotok figyelemmel tartása és a megfelelő beavatkozás minden tekintetben kreatív feladat. Hogy ez másként is lehetne, nem alternatív képzelgés.

Szokás dolga! A szokásnak, a megszokásnak, a hagyománynak hatalma van az ember fölött. Így áll ez mindennel. Azonban egy férfi nem szokásból bújik egy másik mellé az ágyba, hanem ösztöne, hajlama készteti erre. De csapoljunk meg egy másik hordót.

A civilizált világban bevett szokás mindenütt, hogy a nők titokban tartják, ha félreléptek a tisz- tesség terén. A világ egyes más vidékein a nők még hallomásból sem ismerik az erényöv használatát, mondhatni csak derékon alul léteznek, minek folytán kelendőségük jeleként annyi bojtot varrnak szoknyájuk szegélyére, ahány férfi kegyeiben részesültek (nem okvetlen jelen- kori szokás), azonban ezekkel mi is képesek vagyunk lépést tartani.

Hogy miért firtatom ezt a kérdést? A mi fertályunkon is általános az erkölcsi süllyedés. Mégis azt hiszem, hogy egy jó adag önösség és nem kevés önhittség szükséges ahhoz, ha az em- ber saját véleményét olyan fontosnak tartja, hogy a mindennapi égető problémák ellenére ezt piszlicsáré (még ha az lenne), de mélyreható erkölcsi romlottságot említésre érdemesnek minősíti, indok: a falu életét immár „polgárháború” fenyegeti a tisztességesebbek és tűzhöz közel ülők között.

Az alantasság életképessége az egyedüli, amit önkormányzati szinten garantálni lehet. Megnyugtató eredményt egyik önkormányzati választás sem hozott. Van, aki idő előtt feladja, kardjába dől. De jószerével nincs apelláta: Ma valakinek becsületére hivatkozni hiábavaló próbálkozásnak tekinthető. Csak az egykaliberű emberek, a közel állók érzik jól magukat eb- ben a közegben. Túlélték a rendszerváltást és most proli-gőggel ők tanítanak bennünket mó- resre. Ez az állapot csak azoknak kedvez, akik személyes érvényesülésüket keresik.

Emlékeztetőül: Az üzletszerű kéjelgést a pártállam büntette. Viszont ma már elképzelhető, hogy az örömlányból egyéni vállalkozó vagy akár közalkalmazott is lehet. Védi őket laza erköl- csi törvényeivel a „jogállam”. Jóllehet éppen ezekkel szemben kellene törvényhozásnak, vagyis a végrehajtásnak szigorúbban fellépnie, akiknek hatalom van a kezükben, akiknek minden megengedett, ami a terveik kivitelezését elősegíti, akik saját készítményű törvényeikkel más törvényeket, előírásokat hatályon kívül helyeznek, semmibe vehetnek. Elkeserítő!!! Most kez- dem érteni, miért olyan a világ, amilyen.

De hallgatok fantáziámra; valamilyen úton-módon talán mégis kérdőre lehet őket vonni!

29. Pokorny Aurél2015.  július 28.








































Parádsasváron is vihar volt, ezzel nem mondtam meglepőt, újat. A fenti felvételeken jól látható, hogy a vihar mekkora fákat döntött ki tövestől. Nagy valószínűséggel, egy kelet felől érkező monumentális erejű szél lehetett az oka, - gondolná egy magam- fajta laikus. De, már jó előre lehetett látni, ezeknek a fáknak a sorsát! Szinte nap, mint nap, oly sok ember láthatta azoknak a fáknak az állapotát. Elkorhadt, odvas fák voltak, de senkinek nem jutott volna a népes önkor- mányzati "haszonélvezőkből"  (nem olyan régen, ott rendezték meg a főzőversenyt is!) nem láthatták. Persze, oly egyszerű a viharra fogni. Hála Istennek, - abban az időben a bolond se ücsörgött volna a grillezőnél - így csupán anyagi kár keletkezett a történtekből. A nemtörődöm- ség, a közömbösség  ezúttal emberi áldozatot nem követelt. Állítólag, havi rendszerességgel szemlét tartanak az önkormányzat képviselői. Netán ők is olyan "képességekkel" rendelkez- nek, mint Parádsasvár tanult polgármestere, hogy az előtte, - néhány méterre zajló esemé- nyeke sem látja, nem hallja!? Önök nem tudták, hogy a fák állva is meg tudnak halni!

28. Pokorny Aurél2016. április 17.  

Ezt a véleményt küldtem, a parádi Helyi levél internetes honlapjára. A február eleji levelemben már nyilatkoztam szándékomról, - miszerint nem kívánok egyedül foglalkozni az itteni problé- mákkal, visszásságokkal és aljasságokkal. "Vétkesek közt cinkos aki néma", s én nem kívánok ennek az aljanépnek a cinkosa lenni!

A POLITIKAI FOSSZÍLIÁK (ŐSMARADVÁNY, MEGKÖVESEDETT ÉLŐLÉNY)

Tisztelt @mindegyki, @példának, @példa!

Elég hosszú ideje várok már, hogy választ kapjak a Helyi levélben írt reagálásomra. Még egy,
nap, mint nap bokros teendőkkel „megáldott” ember is tudott volna annyi időt szakítani magá-
nak, hogy reflektáljanak a kritikámra. Nehezen hiszem el, hogy ne lett volna ennyi idejük!
A fontos, és lényegretörő – gondolom díjazott feladatukat megtették, a többi nem az Önök dol-
ga. Gondoljon mindenki azt, amit akar! Az ilyen „véleménynyilvánítók” (?), akik ebben az év-
században nem merik véleményüket nyíltan és emelt fővel vállalni, azok hitvány, megkövese-
dett élőlények. Ha valóban olyan attrocitásnak lennének kitéve, mint én Parádsasváron, akkor szolgálnának némi magyarázattal. De így, tisztelt Ősmaradványok, Önök – akiknek még Papst
Franziskus is Feirikém, akik igen erőteljes nyelvcsapásokkal lefetyelnek „Heninek és Jutkának”, vegyék már észre, az évtizedek múlását, és foglalják el helyüket, - amennyiben az valóban ott van, - a gerincesek népes táborában.

Mielőtt döntenének, olvassák el Radnóti Miklós Töredékek című versét.
Tisztelt Elvtársak, beszorultak abban a korban?

27. Pokorny Aurél2016.  április 06.

MEGÁLL AZ ÉSZ

Egy tiszteletben álló parádsasvári polgár hívta fel a figyelmemet, a szomszéd település Helyi
levél weboldalán megjelent beírásokra. A vélemények elhangzottak, illetve megjelentek az ol-
dalon. Kétségeim vannak afelől, hogy ez három különböző ember véleménye lenne. Erős a
 gyanúm, hogy némi baksisért a mindenki „komája” vagy a Siroki Áldás megbízásából történt.
A rokonság, a megfélemlített, kiszolgáltatot és lekötelezett embereken kívül, egy tisztességes
ember szimpátiáját nem élvezik. A számos esetben hazugságon fülelt Holló Henrik nem vesz
föl fizetést? Azt lehet, hogy nem, de annál több tiszteletdíjat és költségtérítést! Ezt a tényt,
a 2014. évi választások előtti falugyűlésen a szermébe is megmondták. Egy szóval nem véde-
kezett, mentette magát, pedig megtehette volna!
Nem tudok még egy olyan európai országot, ahol a polgármester és a törvényesség őre(?)
bűncselekményekre ragadtatnák magukat, az őket erős kritikát megfogalmazókkal szemben.

A helyi lakosságot orruknál fogva vezetik, mert megtehetik, mert az elöregedett polgárok, telje-
sen közömbösek az itt történtek iránt. Boldogan vitatkoznék, de nem tudom kivel?


@ mindegy ki
…”Sasvár gyár nélkül is szépen fejlödik. Önerőkből megcsináltak sok mindent. Az új múzeum
elött le a kalappal és biztos ilyen lesz a kalandpark is a gyár helyén.”

@ példának
„És az sem mellékes, hogy a sasvári polgármester NEM vesz fel fizetést évek óta, hanem azt
is a köz javára fordítja!!! Lehet utánozni!”

@ példa
Lássátok Sasvárt! Ott fejlődés van, nem is akármilyen! Ott a pénzt komoly fejlesztésekre for-
dítják. Erre azért van lehetőség, mert Heninek nem kell a szavazóbázisát megfizetni. Jutkát
és Henit önzetlenül szeretik nem kell nékik közpénzből szavazatokat venni. Évek hosszú
során kimagasló munkát végeztek a köz érdekében aminek meg is lett az eredménye.
A lakosok közül aki pedig nem bír heves vérmérsékletével lejön Parádra hőbörögni. Ahelyett,
hogy a parádi testületi ülésen a Sasvári óriási fejlődéssel dicsekedett volna!!!

Elévülhetetlen érdemeket szereznének -  "péda", "példának", "mindegy ki"  - ha belátható időn belül elvinnék innen, őket!

26. Pokorny Aurél2016. március 18.

A MESTER ÉS TANÍTVÁNYA

„…meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük.”
                                                                                                             (Gyurcsány Ferenc)

A történelem ezt úgy tartja számon, hogy „ó-asszír vezércsel”.
Ezt a primitív cselt vetette be és hétköznapjainba ültette át, a helyi önkormányzat, Holló Henrik
(tanult) polgármesterünk is. (…”egyébként semi ilyet nem tapasztalt, ilyen cselekedetre természe-
tesen nem adott utasítást.”)  Ő soha, semmiről nem tud!
A testületi ülésre szóló értesítést 2016. február 28-án keltezték, a hirdetőtáblára mikor lett ki-
tűzve, ki tudja?
A március 5-re meghirdetett képviselőtestületi-ülés időpontját, „nemes egyszerűséggel”, balká-
ni módon átjavították!  Mikor mindenki elkönyvelte magának, (már aki olvasta) – a legnagyobb meglepetésére, mikor elment volna meghallgatni, már meg is tartották! Nem csoda, hogy mint mindég, „gyér hallgatóság” előtt tartották meg.

Adódik a kérdés! Milyen erkölcsi alapon tagadnák meg jellemtelenségüket?



25. Pokorny Aurél2016. február 05.

Je ne suis pas „Jean d’Arc”!
(Nem vagyok d’Arc János!)

Évek óta „harcolok” a valós és vélt igazságtalanságok, jogtalanságok, visszásságok, aljassá- gok, feltételezett visszaélések ellen. Esetenkénti támogatóim, - különösen megélénkül az akti- vitásuk az önkormányzati választások előtt, - ami ésszerűnek is mondható, de semmi esetre sem korrekt! Az említett problémák, nem korlátozódnak csak a választások előtti időszakra. Ez folyamatos, szüntelen, amiről a lakosságot nekünk kellene tájékoztatni, felvilágosítani, mert ők nem látnak, hallanak. Szorult és kiszolgáltatott helyzetben lévő struccként homokba dugják a fejüket. Nem mernek, - és lehetetlen helyzetükben nem is tudnának állást foglalni az önkor- mányzattal szemben.
Természetesen, számosan vannak, akik csak „ötletekkel” traktálnak, hogy miről kellene még írni, mit kellene még nyilvánosságra hozni. Van bőven! Senki nem meri kockáztatni, az eseten- kénti kis segélyecskéket.

- Ki tud magyarázatot adni arra, hogy miért kellett idő előtt egy élelmiszerboltot a bezárásra kényszeríteni, az állandó „molesztálásokkal”?
- Miért kapnak több ellenőrzést azok a vállalkozók, akik nem kegyeltjei az aljegyzőnőnek és polgármesternek?
- Hol található az a NAV számlázási könnyítés, ha a szobakiadó munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tud a házához menni és személyesen átvenni a szolgáltatás ellenértékét, s a szolgálta- tásról számlát kiállítani, a vendéggel a virágcserép alá teteti a pént?
- Ha már van a falunak egy gondnoka, miért nem lehet folyamatosan biztosítani a rászorulók, és nehezen mozgó idős emberek gyógyszerellátását?
- A mai napig nem tudott észszerű magyarázatot adni senki sem arra, hogy miért készült a focipálya mellé, horribilis összegért az „ideiglenes” parkoló és a pőergola?
 
Sorolhatnánk, de nincs sok értelme. Számos dolgot közzétettem már, de a lakosság nem ért ebből.
 A maszlagot mindég beveszik: „a gyár elkelt”, „soha nem látott változások”, „megnyitottunk”, stb. A gyár bezárása óta egyetlen munkahelyet nem hozott létre, támogatott vagy a lakosság helyzetét jobbító pályázatot nem adott be. Az ő állandó és biztos bevételük, az egyéb kedvez- ményekkel és juttatásokkal (hulladékdíj beszedés, tekepálya használati díjak kaszírozása, járdaépítés (indokolatlan szakaszon), teljesen indokolatlan helyre játszótér létesítés, s sorol- hatnánk tovább, de nehezen érnénk a végére!
Milyen elvetemült képviselő-testület az, aki ezeket a beruházásokat megszavazza?

Minden magára is valamit adó ember, csoport, egylet, egyesület, párt, vállalkozás, gazdasági társulás év végén számadást szokott készíteni. Számba veszik az elmúlt időszakot, levonják a kövertkeztetést az elhibázott döntéseikből, rosszul sikerült kezdeményezésekből.
Ha az önkormányzat megélhetési vezetőit és választott embereit hallgatjuk, akkor tényleg azt hihetjük, hogy nem mennek olyan rosszul a dolgok. Vagy csak egy picit mennek rosszul. Mindent megmagyaráznak, igyekeznek megetetni bennünket.

Az emberek tudatlanságából és birka mód irányíthatóságából fakad, a közömbösség, az igénytelenség, a fásultság és bizonyos vonatkozásban a félelem is. Tudatosan erre építenek ők, a szocializmusban megedzett megélhetési „közemberek”. Mert nem az a legfontosabb, hogy mit tehetnének legtöbbet a közért, hanem, mi abból az ő hasznuk?

Csak néhány napra, hétre kellene elmennünk innem, majd amikor visszajövünk, és ránézünk Parádsasvárra, elborzadunk. Tehát abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy az idő itt valójá- ban megállt. Itt évek óta alig változik valami. A fejek, a jól megszokott semmittevés, a funkciók- hoz való görcsös ragaszkodás szintén változatlan.

A választások óta több, mint egy év telt el, említésre méltó esemény nélkül. Igazi eseménynek csupán a fehér és lila díszkáposzták (ami önmagában az ízléstelenség maga) bepalántázá- sát, a rászorulóknak kiosztott karácsonyi utalványokon kívül más nem történt, mindenesetre nincs tudomása a helybéli lakosságnak, mert honlapjukon nem tesznek közzé semmit!

Megérné, ha ez a hiszékeny – birka módjára terelhető és megetethető lakosság venne magá- nak fáradságot arra, hogy mondatról, mondatra végigolvasná a GILICEINFÓT. Mi valósult meg az abban foglalt ígéretekből? Alig! Nem kell egy korábbi ígéretet előhalászni (2001.) mikoris a tanult polgármesterünk, a következőt mondta:

„A népesség megtartását és az itt letelepülni kívánókat is segítjük. Jövőre 81 darab közművesített telket értékesítünk, amelyekre már most nagyon nagy az érdeklődés”.
Hol van az a jelentős mennyiségű közművesített telek? Hány lett abból értékesítve? Ez is, mint oly sok minden csak hazugság! E nyilatkozat megjelenése óta, itt egy ember „tette be a lábát”, a Parádsavár Nagy Beruházója. Már több, mint egy éve lázasan tevékenykedik, de nem sok látsza-ta van! A beígért munkahelyek, még váratnak magukra!

A legutóbbi képviselő testületi ülésen 3 (három) érdeklődő volt, a helyi lakosság részéről. Ez egy nagyon beszédes aránya a lakosságnak!

„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véle- ményűektől,..” írja Bibó István.
 
De ezek félnek! Félnek, ha nyilvánosság előtt elhangzik egy más vélemény, kritika, esetleg egy számonkérés. A beváltatlan üres ígéretek, tervek, adott szavak. Az ellenzéknek marad a siva- tag, ahol akár harsányan elkiabálhatják véleményüket, problémáikat. Ki figyel oda! Ez az ő demokráciájuk!

Ami a középkorban már megvolt, a jogállamiság kiharcolása, csak törvényessé tette és végle- tekig fokozta az igazságtalanságot. Az igazi problémát pedig azok a milliók jelentik, akik birka módjára követik, tapsolnak, bólogatnak, az őket kihasználó, haszonélvezők kívánságait.

Nem az arra rászolgált gazemberek vannak börtönben, és nem a megfelelő emberek vannak szabadon. Nem azok vannak hatalmon, akiknek kellene, és nem azok vannak hatalom nélkül, akiknek kellene.
A felszínes ellenőrzések, a túlzott önállóság biztosítása mellett, jogot formálnak a jogtalansá- gok megtételére.Biztonságban érzik magukat, mert szólni senki nem mer!

A jövőben nem kívánom egyedül felvenni a „harcot” ezzel az inkorrekt bandával. A helyi ősla- kosságnak, úgy tűnik ez nagyon megfelel. Jól érzi magát! Minden településnek olyan polgár- mestere és képviselő-testülete van, amilyet megérdemel! Az aljegyzője pedig olyan, amilyet a képviselő-testület enged! A számtalan hiányos ismeret mellett, még azt sem tudják, hogy a munkáltatói jogokat, a képviselő-testület gyakorolja a polgármester és az aljegyző fölött! Nyilas Kálmántól nem várhatunk mást, talán a többiek képesek lesznek rá.......

A helyi lakosság meg csak hallgat, nem szól és nem lát. Csak a dagonyája legyen kellemesen langyos!

24. Pokorny Aurél2015. december 19.

Évek óta tartó tarthatatlan állapot, hogy a helyi önkormányzat, - s vele együtt az éppen aktuális, azonos intenzitású és irányú szelet fújó képviselők - restanciájukat pótolták volna és kötelességüknek, valamint esküjüknek eleget tegyenek. Nyilván, hogy alapos okuk van rá!

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében a képviselő- testület ülése nyilvános. Ennek megfelelően a választópolgárok figyelemmel kísérhe- tik a képviselő-testület munkáját, részt vehetnek az üléseken és - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésekről készült jegyző- könyvekbe. Az állampolgárokkal szükséges tudatni a képviselő-testületi ülések helyét és idejét, valamint a napirendeket.

Továbbá:

1990. évi LXV. törvény 2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Ha a képviselőtestületi ülések kellő időben és formában meg lennének hirdetve, akkor ki vannak téve annak, hogy oda el is fog menni valaki. A volt iskola előtti „hirdetőtáblára” kitűzött hirdetményt kevesen nézik meg, ha a szél idő előtt el nem fújja. A fül- és szemtanúk nélkül megtartott testületi űlésekről, olyan jegyzőkönyvet készítenek, amilyet akarnak, illetve az önös érdekeinek megfelel. Adott esetben, kvázi igazolásként, még utólag is el lehet készíteni a „népes hallgatóság” előtt megtartott testületi ülések jegyzőkönyveket.

Az önkormányzati képviselők hiányos ismeretei adnak lehetőséget arra, hogy egy ilyen polgármester és aljegyzőnő urruknál fogva megvezessék. Van, aki már évek óta képviselő, így joggal merül fel a kérdés, nem volt még rá elegendő idő, kötelezettségük pontos megismeré- sére? Miért nem tették? Ha ismereteik kielégítő, miért nem cselekednek annak megfelelően? Nem lenne tisztességesebb, mindent a népért (választóikért) és a nép által! Semmit a népről, a nép nélkül. Ez a demokrácia, és ez korszellemünk uralkodó irányzata. Pontosabban, kelle-
ne, hogy legyen! De, ha a választásokat követő napokben már „kilóra meg vannak véve”, mit várhatna el a választópolgár tőlük? A közös tivornyák, a közpénzből történő munkamegbízá- sok, kedvezmények, együttes külföldi üdülések (fejtágítók), az egységes „szemethunyás” intézményének magas szintű sulykolása!

Azt mindenki tudja, hogy néhányuk „megélhetési képviselő”. Aki versenyszférában dolgozott már (a szocializmusban ledolgozott munkaidő nem számít annak!), az nagyon jól tudja, hogy olyan érdemtelenül, könnyű juttatáshoz, költségtérítéshez, egyéb jövedelmekhez sehol nem lehet jutni, mint politikusnak, polgármesternek, jegyzőnek (aljegyzőnek) és képviselőknek képtelenség. Ahol az alkalmazottnak a mobil telefonját sem szabad használni, vagy csak meghatározott idejű cigarettaszünetet tarthat, az munkahely! Ahol különösebb, értékteremtő tevénység nélkül autó- és mikrobusz használatot, mobiltelefont vehetnek igénybe az adófize- tők pénzéből, azok gátlástalan herék! Mindezt annak vélt tudatában, hogy ők sérthetetlenek.

Csak idő kérdése, hogy mikor fognak rádöbbenni arra, hogy tévedtek!

 Folyt. köv:
23. Pokorny Aurél2015. december 16.

2015. Parádsasvár, Karácsony előtti bőkezű adományait osztogatja a becsületes, igazsá- gos, részrehajlásmentes, mérhetetlenül nagy tudású, törvényeket betartó és tisztelő helyi önkormányzati vezetés. Saját magukat már évek óta "ajándékozzák". Az elégedetlen és a szitán átlátszó lakosság "ajándéka", még csak ezután jön, csak győzzék cipelni!





22. Pokorny Aurél2015. december 08. 

Tisztelt Olvasó!

 A 2015. november 10-én, a 19. levelemben tájékoztattam Önöket, hogy az Önkormányzat ellen benyújtott keresetem tárgyalását, a bíróság 2015. november 11-én, 15 órára tűzte ki.
A tárgyalás elnapolását kértem, mert sem a jogi képviselőm, sem én, a rövid határidő miatt nem tudtunk volna résztvenni.

A tárgyalás új időpontját, a bíróság még nem tűzte ki. Tehát, az ügy még nem fejeződött
be, nem zárult le.
Az üggyel kapcsolatos bírósági ítéletet, azonnal ismertetni fogom Önökkel.

21. Pokorny Aurél2015. november 13.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

Érdekes és mulatságos közjátéknak voltam részese ma. Mint, majd minden nap, a kutyámmal sétálni mentem. Egy idő óta, nem az erdő felé veszi az útját (ő visz engem sétálni, nem fordítva), hanem a Gilice út végén visszakanyarodik a Rákóczi útra és az emelkedőn ballag fölfelé, vonszolva engem. A kutyás házak előtt meg-meg áll, azon csodálokzik, hogy tőle kisebb kutya is létezik. Az úton, séta közben soha nem ugat, az a kerítés túloldalán lévő kutyák kötelessége. Odaértünk Nyilas Kálmán háza elé, én a hevesen ugató kutyáját néztem, alig vettem észre a gazdáját. Arra lettem figyelmes, hogy elég erélyesen rámförmedt: szájkosarat
kellene rátenni.  
Ha ez egy jóindulatú figyelmeztetés lett volna, még meg is köszönöm. A hangnem miatt, nem állhattam meg szó nélkül,  „sok emberre kellene, nem a kutyára” válaszoltam. Mire ő, - szinte magát a kerítésen átpasszírozva, „milyen emberekre?” Azzal nyugtattam meg, hogy majd összeírom.

Kezdem a sort:
Nyilas Kálmán

(folyt. következik!)


Bosszantott a dolog, részben a tudatlanságom miatt, mert talán rosszult ismertem a szájkosár kötelező használatát. Tudniillik, az eddigi ismeretem szerint, csak  tömegközleke- dési eszközökön és kimondottam agresszív kutyákon kötelező. Készséggel kérnék elnézést, szereznék be szájkosarat a kutyámnak, ha vétettem volna az előírások ellen. A szájkosarat másnak kell megvennem.

Nem voltam rest, utána néztem, telefonáltam több ebben járatos, kompetens ember vélemé- nyét meghallgatva. A szájkosár használata nem kötelező, erről az önkormányzatok helyileg esetleg rendelkezhetnek. De, Parádsasváron ilyen nincs, más sem, de ez meg pláne!

Facit:  - vannak emberek, akik a kutyák helyett is fölöslegesen ugatnak!
        - ha valaki egy fényvisszaverő mellényt akaszt magára, az nem biztos, hogy tájékozott is.
        - az okos ember hülyéskedik, a hülye ember okoskodik!

20. Pokorny Aurél2015. november 12.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

A tévedések elkerülése végett, időszámításunkat követő 2015. évet írjuk!  Számtalan dolog változott, modernizálódott, fejlődött, alakult  a kor szellemének megfelelően. Vannak dolgok, amik csak kitartó, áldozatos, következetes és fáradságos munkával változtathatók meg. Parádsasvár Önkormányzatának két  önfejű vezetőjének (a képviselő-testületnek sem szabad felmentést adni!), konok, együgyű viselkedése teljesen reménytelen eset!  Embereket könnyebb munkára, korrektségre, pontosságra szoktatni, mint őket a törvények,  a törvényes- ség betartására. Megfoghatatlan! Ezeknek a sivár értelmi képességű embereknek egyszerűbb megoldás megveretni, a székbe nyomatni a velük nem egyetértőket!  

A 13/10-es levelem is azt bizonyítja, hogy teljesen törvényen kívülinek érzik, tatják magukat. Megszólalásig emlékeztet ez a település, a despota, jelentéktelen értékű "kiskirályainak" megléte. Meg vagyok győződve arról, hogy "kiskirályságuk" nem fog sokáig tartani. Még  min- dég bízom abban, hogy lesz annyi bátorság, kitartás, korrektség a helyi lakosok többségében, hogy feladásra kényszerítsük ezt a csapatot!

Tegnap tudtam meg, - természetesen nem az önkormányzat értesítéséből, - hogy valami fórumot szerveztek, a jó ég tudja milyen témával kapcsolatban. Nem volt elég nekik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által előírt kötelezettségek, rájuk is vonatkozó törvények betartása, egy kevesek által nézett helyen függesztették ki az értesítést. Nem tudom hányan vehettek részt ezen a fórumon, de biztos vagyok abban, hogy az "érdeklődés hiányá- ban" maguk hozták meg a "bölcs" döntésüket!

Összehasonlításul, kérem, kattintsanak rá a www.parad.hu honlapjára, és a baloldali sávban keressék meg a "Testületi ülések Video" linket. Bár, 6 kilométer távolságra van egymástól a két önkormányzat, de ami a  tájékoztatást illeti, fényévnyi! Körülbelül annyi, mint egy jó vezető és a mi polgármesterünk között.

19. Pokorny Aurél2015. november 10.

A 2015. augusztus 31-i, 13/10. sz.  írásomat ezzel a mondattal zártam:

Kérem, olvassák végig a levelet, a záró sorok útbaigazítását megfogadtam! De ez még csak a kezdet!
Íme  a folytatás!



18. Pokorny Aurél2015. október 24.

Kizártnak tartom, hogy ne vette volna észre rajtam kívül senki, de kérdem én, hogy miért nem teszi szóvá valaki?
A pályázati pénzből megépített esővízelvezető-rendszer és árkoknál előforduló meghibásodá- sokat, miért nem javíttatják ki a kivitelezővel,  garanciában. Ezt az elnéző luxust, akkor szokták "elnézni", ha a megrendelő "részesedése" a bekerülési árból, egy jelentős összeg!
Nem kell, hogy szakértő legyen az ember, de két év elteltével, az  önkormányzat ezek kijavítá- sára jelentős kiadás elé néz!















17. Pokorny Aurél2015. november 14.

2015. június 24-én, a 13/3. bejegyzésemben a visszahajtogatott, fakorlátra szerelt virágtartókról keseregtem. Ma arra sétáltam megint, s a kutyám hívta fel a figyelmemet arra, hogy a tönretett virágtartókat leszerelték. Pontosabban, kettő kivételével, amit megfelelő szerszám, vagy szemüveg hiányában nem távolítottak el.

Ez apróság, de már ez is valami Parádsasvár történetében!

Csak így tovább, ezzel a fékeveszett tempóval, unokáink már jelentős változást fognak megérni!

16. Pokorny Aurél2015. november 13.

A tábla még nem került ki közszemlére, mint a volt iskola bejáratára lassan egy éve. Ennek a nagy titokban "megnyitott" helyi közéletformálóknak az elfekvője: "VILLA CET NEQUAM".



15. Pokorny Aurél2015. november 13.

Alig telt el egy pár nap, máris helyesbítenem kell saját magamat. Végig autóztam a Kossuth L. utcán, megkerülve az üveggyár még meglévő romjait, elhaladva az évek óta alaposan kihasznált hátrányos helyzetű gyerekek szállója és a szűkölködő önkormányzat előtt. Láss csodát, virágok voltak még az épületek előtt, sőt még a villanyoszlopon is. Teljesen logikus, hogy itt "virágerdő" fogadja, az idelátogató vendégeket. Maradjon meg bennük, egy jó benyomás, a túloldalon éktelenkedő, készülődő "vidámpark" esztétikai élményével!  Tovább haladva, teljesen "véletlenül" vettem észre, hogy a választások előtti "népetető" gyűlés alkamával, a Nagy Beruházó által  bemutatott, már akkor föltáblázott "Villa Negra"  készültségi állapota alig haladt! Hányan vették be ezt a maszlagot, hogy jó néhány embernek itt, hamarosan munkahelye lesz. 
Valóban volt, néhány bejelentetlen alkalmi munkásnál!  Hát, ennyit a szavahihetőségről, korrektségről!

14. Pokorny Aurél2015. november 09.

Távol álljon tőlem, hogy a Jobbik malmára hajtsam a vizet, de amit észre kell venni, elismerni, azt meg kell süvegelni.

A 2014-es választások végső eredményét hallva, sokan fölkaptuk a fejünket, hogy Recsk településen egy Jobbik jelölt nyerte meg a polgármesteri székért vívott küzdelmet. 
Parádsasváron, egy siralmas, felháborító előjáték után, Holló Henrik üllepe alá tolták a széket – teljesen érdemtelenül - a „csókosok”.

Nem sok kötődésem van Recskhez – kivéve néhány jó és kellemes ismerősöm, és Parádsasvár koloncként Recshez való tartozása csupán, az esetenkénti ügyintézésem. A helyi önkormányzathoz be nem teszem önszántamból a lábam!  

Kiváncsian vártam és kísértem figyelemmel a fejleményeket, történéseket Recsken. A szembetűnő változásokat, sokan láthattuk, akik megfordultunk a településen.

Választásokat követően, így indult neki az új vezető. De álljon itt, a Jobbik szórólapjából kiollózott beszámoló:

Nagy Sándor polgármester ígéretéhez méltóan, kezébe vette a lakosok problémáit. Nem várt pályázatra, hanem a közmunka mprogramot valós értékteremtő szereppé változtatta. Emberközpontúságot hirdetve odafigyel az ittélők minden problémájára. Szabadidejében is a települést járja, miközben a lakosok véleményét, igényeit hallgatja.
……

Ilyen az árkok takarítása, korlátok, járdák rendbetétele, parkosítás, gép beszerzések, ingyenes wifi hálózat kiépítése.

……

….nem azt tapasztalja az idelátogató, hogy új aszfaltos útszakasz van, vagy szökőkút díszíti a teret, hanem azt, hogy rendezett, virágos helyen jár, ahol dolgoznak a közmunkások, vigyáznak a gyerekekre, ogafigyelnek az idősekre.

HÍREK MÁTRABALLÁRÓL

….de már így is kevesebb, mint negyede a hiány, az elmúlt évihez képest. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy közel 5 millió forint marad az önkormányzat kasszájában azáltal, hogy nem veszi fel a polgármester a fizetését éa a költségtérítését.

Hát, csak ennyit csupán, a szomszédaink házatájáról! 
    
Ezzel szemben, mi a helyzet Parádsasváron? Vegyük szépen sorjába, hogy amit Holló Henrik a választások előtt „beígért”, mi valósult meg belőle? „….soha nem látott fejlődést…”…”munkahelyek” – ezek hol vannak? Mindenki láthatja! Nyilván, hogy könnyebb hazudni, mint szembenézni az igazsággal! 

Többször kapok szemrehányást ismerőseimtől, barátaimtól, hogy csak a problémákról írok kíméletlenül, a jót is meg kellene említeni.Teljesen igazuk van! Azt a kevés jót, ami ezen a településen történik, az az önkormányzat honlapján megjeleneik, felhabosítva, feltupírozva! Gondoljunk csak az Asszonyfarsangra, az ökörsütéssel egybekötött Falunapra, a járdaépítés befejezését követő fotóőzönre. Ennyi felvételt, utoljára Rákosi elvtársról láttam, most meg Holló elvtárs mosolyog lépten-nyomon felénk. 

Ha a gondokat, problémákat, izléstelen dolgokat, etikátlan, visszaélés-gyanús eseteket senki nem teszi szóvá, akkor még jobban visszataszító dolgokat nem teszi szóvá az ember, - a képviselőtestület meg mindenre rábólint, soha nem lesz változás, egészséges fejlődés Parádsasváron! Hiába töltenek pár napot Törökországban, mert ott kizárólag a „sétány-etetés” volt, nem Study Tour!

A polgármester kihívójától hallottuk – az előző év októberében, hogy Holló elvtárs annyi „költségtérítést” számol el és vesz fel, hogy abból Parádsasváron is ki lehetne építeni az ingyenes wifi hálózatot. A személyes információit, a kocsmában a „komáitól” gyűjti be néhány ajándék-ital ellenében. Ha a helyi önkormányzatnál nincs egy olyan értelmes ember, aki meg tudná határozni a kiültendő virágokat, miért nem kérdezik meg, a még sok helyütt pompázó virágok tulajdonosait? Mert igénytelen népség!
Tessék mutatni egy olyan közterületet, ahol még egy szál virág virít? Csak a mocsok, a kosz és a teli szemétgyüjtő kosarak!
Ezekre a helyekre kellene kettejüket odaállítani, lefotózni és a honlapjukra föltenni.
Egy dologban viszont messze megelőzi a nevezett két település polgármesterét, a határozott fellépés! Holló Henrik Parádsasvár polgármestere (és a jogban jártas Vilma) azonos erényekkel bír, mint Donalod Trump az Egyesült Államok 2016. évi elnökválasztás republikánus jelöltje, – aki az embereivel kidobatott a sajtótájékoztatójáról egy újságírót, mert nem az általa meghatározott témával kapcsolatban kérdezett. Ugye milyen ismerős a történet? Ilyet, csak gátlástalan bunkók mernerk megtenni! 

Ha hazugokkal van dolga, még a legbecsületesebb embernek is hazudnia kell.
                                                                                                              George R. R. Martin

Parádsasvár polgármestere, Ön egy talpig becsületes, igazmondó, korrekt ember!

13/10. Pokorny Aurél2015. október 31.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

Hamvas Béla: A hatalom hazugságára a nép hazugsága

Kiderült, hogy a demokráciának a nép önkormányzatához semmi köze,  hanem hatalmi kisebbségi csoport kormányzati hazugsága.

A nép teljesen függetlenül attól, hogy valamely tétel igaz, vagy sem, sőt személyes vélemé- nyétől is függetlenül, szavazatát a hatalom nyomásának  irányában fogja leadni, vagyis a ha- talom hazugságára a válasz a nép hazugsága.

Tisztelt Olvasóim!

Minden helyi lakosnak és üdülőtulajdonosnak jogában áll megtudni, hogy milyen emberek ve- zetik (orruknál fogva!) a rájuk- és az ellenük szavazókat. De nem csupán a két nagyon tanult  vezető, hanem az önkormányzati képviselők is tudatlan birkának nézik a polgárokat. Elképzelhetetlen egy demokráciában, hogy ennyi ember közül ne apellált volna senki azért, hogy a választó polgárokat – ha tetszik, ha nem, mindenről tájékoztatni kellene.Több, mint egy éve húzódik ez az áldatlan állapot. Azt hitték, hogy a végletekig mindent megengedhetnek maguknak. Tévedtek!

Kérem, olvassák végig a levelet, a záró sorok útbaigazítását megfogadtam! De ez még csak a kezdet!

































































































13/9. Pokorny Aurél2015. október 14

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

2015. július 10-én, a 13/2. számú dohogásomban ezt írtam:
 
"A szűkös anyagi lehetőségek, vagy a határtalan igénytelenség az oka?
Mármint annak, hogy az egyébként mutatós korlátot, elkészülte óta nem kezelik le, festik le. "

Te jóságos búzakenyér! Bejegyzésemet követően 3½ hónap elteltével, a mai napon hozzá- fogtak a korlát festéséhez.
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy ez a tunya és trehány önkormányzat magától jött volna rá, hogy ezt a munkát már régen el kellett volna végezni. Az kizárt dolog! – nagy tételben mernék rá fogadni. Erős a gyanúm, hogy az önkormányzat  rendszeresen olvassa a Fórumot, csak lassan reagál az ott megjelentekre!
(Mi van a Giliceinfoval?- semmit nem hallani róla)
A lényeg, hogy előbb vagy utóbb a többit  is meg fogják csinálni. Reméljük! 



13/8. Pokorny Aurél2015. szeptember 15.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

Ki goindolná, hogy évet, éveket úgy el lehet lébecolni, hogy semmi látszata nincs a tevékenységüknek?
Nevezetesen az önkorméányzati képviselőkről van szó! Nagyon hálás lennék, ha venné magának a fáradságot
és megosztaná velünk azokat az említésre méltó dolgokat, amit nekik köszönhetünk. Elvégre, ők kellene, hogy képviseljék a helyi lakosság érdekeit. Netán ennyire érdektelen, közömbös a választópolgár, a helyi problémák, gondok iránt? Semmi igényesség, valóban minden rendben van? Íme néhány fotó, a gondok, problémák elkendőzésére, a látszatmegoldások végzésére, amire természetesen a saját válveregetés soha nem marad el. Remekül, gondtalanul élnek!

Neves klasszikusunktól kölcsönözve:

 „Majdnem beledöglöttem, hogy …… úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna.”

…”hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”

Így nézett ki az esővízelvezető-árok 2008-ban.                            A 2009-es özönvízszerű esőzés miatt, az
                                                                                                              esővízelvezető árok  „felcicomázva”.
























Gondos tervezés és kivitelezést követően, a „kőbe bugyolált” esővízelvezető-árok, ami valóban
esztétikusabb, de a víz továbbra is megáll a csatornában.






































Az önkormányzat helyében felduzzasztanám, Észak-Alföld nyári öntözését innen oldanám meg (ragyogó bevétel),vagy csónakázónak alakítanám át. Ez is egy kiváló turisztikai látványosság lenne.
A possadó víz bűzével, az önkormányzat irodáit tölteném meg!

13/7. Pokorny Aurél2015. augusztus 31.

Felejteni sokféleképpen lehet. Úgy is, ahogy Holló Henrik. A lényegre soha nem emlékszik vissza.

A memóriazavar rendszeresen visszatérő vagy tartós emlékezetkihagyást jelent. 
Memóriazavarok elsősorban az idősebbeknél jelentkeznek. Notórius hazudozást, szándékos félrevezetése- ket nem memóriazavarnak hívják!   

Az agy mindenre emlékszik, az élet legapróbb és legjelentéktelenebbnek tűnő eseményeire is,  csak nem  tud mindent előhívni, hiszen szelektál. Pillanatnyi érdeke szerint! – ezt van aki művészi  szinten csinálja.

A meszesedés okozta memóriazavarnál egyfajta akadály képződik az idegrendszeri átvitel-
ben.  Az embernek nem jutnak eszébe nevek, helyek, kifejezések… Nem véletlen, hogy az ilyen jellegű problémák körülbelül ötvenéves kor tájékán kezdődnek. Ebben a korban az ember a mögötte álló élettel és annak tapasztalataival már meg meri engedni magának, hogy sze- lektáljon fontos és kevésbé lényeges dolgok között, és tudat alatt már képes felvállalni ennek következményeit.
Ha a fontos dolgok merülnek feledésbe, akkor valószínűleg arról van szó, hogy az illető nem megfelelően szelektál. De, ha mindég igazat mondana, megengedhetné magának azt, hogy időnként tévedjen!

Fokozott terheltségből, túlzott mértékű felelősségvállalásból is adódhatnak emlékezeti prob- lémák.
Amikor az emberen olyan nagy a nyomás, hogy tudja, semmit sem felejthet el, mert nem szabad, akkor ebből egyfajta kényszeredettség, görcsös állapot alakulhat ki, és az illető épp azt felejti el, amit nagyon fontosnak tart. A memóriazavar tehát lehet az erőn felüli vállalás figyelmeztetőjele is. Vagy szándékos elhallgatása a dolgoknak, számolva azzal, hogy az érintettek az elhaqngzott ígéreteket elfelejtik.

Abban az esetben is megjelenhet memóriazavar, amikor valakit valamilyen múltbéli tettéért furdal a lelkiis- meret, nem tudja felvállalni a cselekedeteit, - munkatársaival való erkölcstelen kapcsolatai,  nyakló nélküli alkoholizálás, a minden áron való megfelelési kényszer, az isme- rősei, rokonsága, kis telépülés lakói előtt - amelyekkel mások, - ismerősei, választói szembe-  sítik. Sőt általában még ő van felháborodva, és megkérdőjelezi a többiek emlékezőképessé- gét. Ilyenkor fordul az elő, hogy egy falugyülésen, választási kortesbeszéden a hallgatóságot előre figyelmezteti, hogy aki „korholni” meri őt és „éceszgéberét”, az elme- het! Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a tanult ember, jeles illemtanár is.

A körhintából nincs kiszállás, bármi áron, de pörögni kell tovább! Magával sodor hiszékeny, naiv embereket és megélhetési tisztségvállalókat. Az ilyen „karrier lovagoknak” nélkülözhetet- len szerencséjük, hogy az ebereknek, a válsztópolgároknak is egy tulajdonságuk, ők is felej- tenek.

Így könnyedén felejtik, hogy „öt csillagos üdülőfalut hotzunk létre, „elkelt a gyár” - a jó Isten tudja hányad- szor, (ez nem nagy kunszt ahhoz képest, hogy létezett már a történelemben olyan szélhámos, aki az Eiffel-tornyot kétszer is eladta) „tavasszal nyitjuk a számos munka- helyet biztosító” beruházást., stb.
A mai nappal, a naptári nyárnak is vége! Ki látja a beruházás végét, a beüzemelés kezdetét? Hányan dolgoznak már, a beígért munkahelyeken?

Meddig lehet még, a be nem váltott igéretekből, hazugságokból megélni? – addig amíg hiszünk neki!

Boldogok a feledékenyek, mert a kudarcból is erényt kovácsolnak.
                                                                                                       Friedrich Nietzsche

13/6. Pokorny Aurél2015. augusztus 25.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

Augusztus 20. Államalapításunk ünnepe.

Államalapító Szent István ünnepe, ahogy tetszik. 

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. 
Szent László király augusztus 20-ra tette át a korábbi augusztus 15-re eső ünnepnapot., mert 1083-ban ekkor emeltette oltárra VII. Gergely pápa hozzájárulásával I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatással volt egyenértékű. 
A kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének  nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánítja.
 
Nem úgy Parádsasváron! Mindenki láthatta, hogy kötelességszerűen ki voltak téve, kiaggatva a villany- oszlopokra a nemzeti színű zászló. Alatta a drága pénzen megcsináltatott virágtartók, amelyekben vagy nem volt virág, ha volt el volt száradva,  agy satnya virágok csúfoskodtak. Ilyen lelketlenül, igénytelenül végzi munkáját az önkormányzat! Csak a vak nem látta, hogy mennyire siralmasan nézett ki, a legjelentősebb nemzeti ünnepünkre történt megemlékezés! Szégyen és gyalázat!

Minden jobbérzésű polgár háborgott, csak ez az igénytelen, de tanult polgármester és a jogi ismereteket bíró és – azt követő alpolgármestere, valamint a csukott szemmel havonta települést bejáró képviselő testület hagyta szó nélkül!
Még mindég nehezen tudják elfogadni, hogy már nem április 4-ike, november 7-ike a nemzeti ünnepünk. 

Elvtársak ébresztő, lejárt az időtök!

13/5. Pokorny Aurél2015. augusztus 24.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!

Pár hónappal ezelőtt, a házam előtt dolgozgattam, s közbrn a szomszédommal beszélgettem. Megállt mellettünk  egy autó, amiből egy érdeklődő hölgy szólított meg bennünket. Merre találjuk a Gesztenyés utcát?
A szomszédommal tanácstalanul néztünk egymásra, - biztos, ami biztos, megkérdeztem, hogy Parádsasváron gondolta? Igen, felelte. Teljesen tanácstalanok voltunk, jobb híján a temető irányába kalauzoltam, mert arra van egy nagy gesztenyesor. 

Jóval később tudtam meg teljesen véletlenül, hogy a Ságvári utcát nevezték át Gesztenyés utcára. Azt, hogy én – mi nem tudtuk, az nem jelent semmit, de hányan tudják, - tudták a névváltozást Parádswasváron? 
Maga az új  utcanév ellen nekem semmi kifogásom. Annak idején, meg lettek e kérdezve az utcában lakók, mint azt egy  demokciában szokásos lenne! A történteknek semmi nyomát nem lehet látni, hallani! 
Jó szokás, beidegződés alapján történhetett az egész, mint a szocializmusban. A tanult polgármester, a jogot jól ismerő és követő écesz-gébere ötletét, a „bólogató jánosok” jóváhagyhatták!

Ma, 2015. augusztus 24-ét írunk, de az utca elején, még mindég a Ságvári E. utca tájékoztató tábla díszeleg.
Gyorsaságból, tájékozutatásból ezúttal sem remekelt az önkormányzat! Ettől még boldogok is lehetnénk, ha csak ez az egyetlen probléma lenne a településünkön!

13/4. Pokorny Aurél2015. augusztus 06.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!
 
Nehezen tudom elképzelni, hogy csak nekem tűnt volna fel, akárhányszor a településünkön felújítás, átalakítás beruházás történik pályázati pénzből, minden alkalommal kisebb-nagyobb változás történik – a nem alulfizetett önkormányzati alkalmazottak – anyagi és ingatlan tulajdonában! Mindenképp elgondolkodtató! 
Ez véletlen egybeesés, vagy szándékos időzítés?
 
Vegyük sorjába:
 
- a kultúrház felújítása,
- a ravatalozó felújítása,
- a Szabadság úti „ideiglenes parkoló” építése.
- a Béke úti „árvízvédelimi” preventív beruházás,
- a hátrányos helyzetű gyerekek szálláshelyének építése,
- az esővíz-elvezető csatorna és útszélesítés,
- az üveggyár többszöri értékesítése, (a legutolsó is megérne egy „misét”),
- talán a legvisszataszítóbb, a járdaépítés! (korább an miért nem jutott eszükbe autóbejárót építeni?)
 
Érdemes lenne még továbbgondolni, és összegyűjteni ezeket az ésszerűen időzített „magánvagyon
gyarapodásokat”!

13/3. Pokorny Aurél2015. július 24.
Tisztelt Olvasó!

Ha kitalálták, hogy a két tárgyban mi a közös, akkor fognak csak igazán elcsodálkozni.
Az elsőt, minden bizonnyal könnyű volt kitalálni, de a másik is – már ami a funkcióját illeti – virágtartó. A „gubancot” az okozhatta, hogy egy „lelkes  erőművész” áthajtogatta a híd fakorlátján a virágtartókat. Kivétel nélkül, mind! Ez egy utánozhatatlan szellemi teljesítmény lehetett számára! (Ne is vigye többre az életben!)
 
A másik ami közös bennük, hogy hiába írunk 2015. június 22-ét, virágnak még hűlt helye! Már nyár van, itt a vakáció, s reményeink szerint elkezdődik az idegenforgalom is. Az idelátogatóknak ezt is meg kell „bámulniuk”, nem csak az új Önkormányzat épületét.
 
Évekkel ezelőtt, egy kivételes esztétikai érzékkel megáldott önkormányzati alkalmazott megálmodta, hogy
a villanypóznákra virágtartókat csináltat és szereltet. Az első két évben még csak kinézett valahogy.
Aztán mindég problémásabb lett a gondozásuk. A probléma mára megoldódott, nem kerül virág a tartókba!
Mennyibe került ez az „ötlet”? – hisz a földön lévők gondozása is megoldhatatlan problémát jelent. Időnként
nem lehet elkülöníteni a virágot, a gyomtól! Már csak az a kérdés, hogy a szűkös anyagi lehetőségek, vagy a
határtalan igénytelenség az oka?
13/2. Pokorny Aurél2015. július 10.

… így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!
 
A szűkös anyagi lehetőségek, vagy a határtalan igénytelenség az oka?
 
Mármint annak, hogy az egyébként mutatós korlátot, elkészülte óta nem kezelik le, festik le. El kell
keserítenem a figyelmes illetékeseket, hogy a fa is tönkre tud menni. Újat csináltatni, összehason-
líthatatlanul költségesebb!
Nagy szakmai ismeretre nem vall, aki a függőleges faoszlopot, egy zárt elembe helyezi el a szabad ég
alatt. Egyáltalán nem nehéz elképzelni, hogy a becsorgó víz miatt, rövid idő múltán elrohad a fa.
Ezért szoktak lyukakat fúrni a fém oldalába, hogy a víz kifollyon, vagy U-idomban helyezik be az oszlopot.
 
Giliceinfó: Felvetésre került egy havi rendszerességgel megtartott szemle, teljes falura kiterjedő bejárás
programba vétele.
(Gondolom, hogy a tervezett bejárások alkalmával, ezeket is rögzítették már!)
13/1. Pokorny Aurél2015. június 24.

Falugyűlésen nem kapunk lehetőséget, hogy szűkebb körben elmondjuk a problémánkat, így nem marad más hátra, elmondom hát mindenkinek!
 
A napokban írtam Falunappal kapcsolatos észrevételeimet.
 
Ma viszont a felháborodásomnak akarok hangot adni. Akárhogy is, de lezajlott. A népnek kell a show, a Panem et circenses! Mindenki tudja, hogy nem a jótett vezérli az Önkormányzatot, hanem a szó átvitt értelmében is, az etetés! Egye kánya, lelkük rajta!
De, miért nem lehet valamit tisztességesen, lelkiismeretesen és odaadással, jól csinálni? Lassan, már többen lesznek az adófizetők pénzén élők (élősködők?), mint az adófizetők! Mert jól csinálni valamit egyszerűbb, mint utólag azt megmagyarázni, kifogásokat kreálni, hogy azt miért nem úgy tették!
 
Szombaton este befejeződött a hacacáré, mindenkinek lehetősége lett volna maga után rendet csinálni. Biztos, ami biztos, igazolásul, hogy a Falunapot elkerülők is meggyőződhessenek róla, némi „emlékeztetőt” hagytak ott.
A „mementó” maradt , hétfőn, kedden, szerdán, amikoris egyik helyi lakos szóvátette egy önkormányzati alkalmazottnak ezt a mérhetetlen bűzt és fertőzésvevélyt hordozó maradványt. Nem történt az ég világon semmi! Pedig az önkormányzatnál felelős beosztású emberek is vannak. Feltételezem, hogy a rendezvény lebonyolításának, egy felelőse is volt. Hol volt ő? Én csütörtökön 18:18 órakor láttam és fotóztam le.  Ki tudja meddig kellett volna kerülgeti még ezt a kukacoktól hemzsegő ökörsült maradványt? Természetesen nem vártam meg, meddig tűrték volna még el, másnap reggel panaszt tettem.
 
Kora délután meg is kaptam a megnyugtató választ, az illetékes hatóság intézkedéséről:
 
Tisztelt Pokorny Aurél Úr!
Levelét megkapva azonnal jelzéssel éltünk a Parádsasvári Önkormányzati Hivatal felé.
Az illetékes ügyintézőtől ígéretet kaptunk az azonnali intézkedésére. Miután ez megtörtént, visszajelzést is küldtek, miszerint a maradványokat eltávolították, a terület fertőtlenítését elvégezték.
 
 
Üdvözlettel:
 
Dr. Egeressi Zsuzsanna
osztályvezető járási tisztifőorvos
 
Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatal
Népegészségügyi Osztálya
3300 Eger, Kossuth L. út 26.
Telefon: +36 (36) 510-303 - Fax: +36 (36) 310-865
titkarsag.eger@emr.antsz.hu

12. Pokorny Aurél2015. június 14.

1000-tól

1000-tól 11,30-ig

11,30 – 12,00-ig

1130-tól - 1400-ig

1300-tól

13,30-1500-ig

15,00

1000-tól–18, 00 óráig

Ha valaki görcsösen ragaszkodik valamihez, még ha az badarság is, azt jobban lehet tisztelni, mint aki nem következetes.
Az időpont meghatározásának ilyen sokféle lehetősége, meglepett! Létezik még más variációs lehetőség? Fáradságot sem vettem magamnak, hogy meggyőződjek róla. Nem kívánok a meghívó papírra vetőjével (és jóváhagyójával) versenyezni.
 
De, álljon itt néhány példa Európában szokásos jelzéseknek, közterületeken található órákon, Volán és vasúti menetrendekben, az élet számos területén is használnak. Ettől eltérő, csupán a – 13.00 óra változat.
De, menjünk tovább!
 
Étkezési utalványok személyesen vehetők át - (ezt még meg tudom érteni) – 10 órától a focipályán az állandó lakosoknak, csak helyszínen fogyasztásra.

Ez már kevésbé érthető! Az élet produkálhat olyan helyzetet, hogy a jogosult nem képes személyesen megjelenni. Megbetegedhet, megrándul a bokája, ami mozgásképtelenné teheti. A meghívó szerint, nem kaphatja meg a jogos járandóságát?
Ez egy sajátságos észjárás. Egy lényegesen nagyobb jelentőségű esemény alkalmával, - nevezetesen a választások napján, - ha valaki beteg, mozgáskorlátozott, helyébe viszik az úrnát!  Jóval az Önkormányzati választások után, már egy fabatkát sem ér a választópolgár? Netán, ez visszaélésre adhat lehetőséget? Ezen a kis településen, ahol mindenki mindenkiről mindent tud, nagy bravúr lenne ezt leplezni!
 
Folytassuk bátran:

Tartózkodási hellyel rendelkezők és érdeklődők részére az ebéd önköltséges áron (2000 Ft/adag) a helyszínen megvásárolható.

A falunapra érkező vendégek étkezésének térítési kötelezettsége hidegen hagy. A tartózkodási hellyel rendelkezők helyzete már sokkal érdekesebb! Lenyűgöző döntés! Kiváncsi lennék, hogy kinek jutott ez eszébe és kik bólintottak rá?
 
Lehet, hogy tévedek, nem zárom ki ennek a valószínűségét! – de a nem állandó lakosok, kvázi a tartózkodási engedéllyel rendelkezők, évek óta, nem kevés építményadót kénytelenek fizetni. Első évben, a meglepetésszerűen kivetett adónemnek én is részese voltam.
Emlékeim szerint, 96.000 Ft-ot fizettem egy évre. Megoldás született, azóta nem kell fizetnem építményadót.
Időközben, a Bevándorlási Hivatalon keresztül, a saját tulajdonú házamba, „tartózkodási engedélyt” kaptam. Ha jól értelmezem a fentebb idézett tájékoztatást, én nem vagyok jogosult az ingyenes étkezési jegyre? (Kiváncsi volnék, hogy ki és hogyan fog diszponálni a megmaradt ökörsültről?)
Ugyanakkor, Magyarországon is van szavazati jogom!
 
Ha a feltételezésem helytálló, miszerint, a csak tartózkodási engedéllyel rendelkező ingatlantulajdonosok nem kevés építményadót fizetni kötelesek, talán egy elvárható gesztus lett volna feléjük, ha az Önkormányzat őket is „vendégül látja”.
 
Megjegyezni kívánom, hogy én soha nem fogadtam el semmi adományt, étkezési jegyet - korábban sem – ami az Önkormnyzattól érkezett. Érkezett, - írtam, mert az volt a gyakorlat, hogy közmunkásokkal küldték ki az utalványt (voucher), amit aláírás ellenében vett át a jogosult. Minden esetben azzal adtam vissza az utalványt, hogy adják oda egy rászorulónak.
Tettem ezt a karácsony előtti – szintén Önkormányzattól kézbesített – utalvánnal is (meg sem néztem a tartalmát), hogy továbbítsák egy rászorulónak. Az utalvány sorsáról természetesen nincs tudomásom!

1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról.
 
Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:
 
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazása során:
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
 
Végezetül, - ez a legaranyosabb:
 
 
1130-tól - 1400-ig Megsült ökör feltálalása- EBÉD
 
Kár is lenne vitatnom, a helyesírásban mindenki követhet el hibát. Ez persze nem azonos a fogalomzavarral!
Létezik sült- csirke, kacsa, liba, még pulyka is, amit könnyű szerrel fel lehet tálalni. A  mértéktartónak éppen nem nevezhető középkorban, a nagy dáridók és lakomák idején sem voltak képesek sült ökröt feltálalni.
Ha a szórendet megváltoztatjuk, helyre áll a „rend”. Remélem a megsült ökör feltálalásának kitalálójánál is!
 
A csirkesült, kacsasült és esetünkben az ökörsült, - szeletelt, darabolt, adagolt (tranche) – alakja lenne a helytálló!

11.  Pokorny Aurél 2015. május 14.
2014. évi választások előtti hirdetés!
A Gergely-naptárt 1582-ben vezették be. Azóta, a tavaszi hónapok márciustól, májusig tartanak általában. Ha jól számolom, ebből van még jó két hét hátra. Ezt a határidőt nem csak a befektető hirdette, hanem a posztjához görcsösen ragaszkodó polgármester is! Hisz ez hangzott el az általa szervezett falugyűlésen is. Ez a fránya ígéret, megint nem jött be.
A tábla „tartalma” időközben megváltozott! De ebből nem csinálnak akkora felhajtást. Tévedtek?
Ha valaki mindég igazat mond, akkor megengedheti magának, hogy időnként cserben hagyja a memóriája. De itt nem erről van szó! Ez egy választási ködösítés a javából.
 
Amikor ezt a fotót készítettem, egy ismerősöm szólított meg. Már megint mire készülsz? Elmondtam, hogy a tavaszra ígért nyitás elmaradását, csak a piros szalag levételével hozzák a helyi lakosok tudomására, és ez nem korrekt. Mire ő: a csillagászati tavasz, június 21-ig tart, addig még kész lehet az objektum!
10.  Pokorny Aurél 2015. május 14.

2006. évi önkormányzati választások előtt, Holló Henrik polgármester falugyűlést tartott, ahol bejelentette, hogy …”az üveggyár elkelt!....”
 
Időközben a gyár valóban „elkelt”, egy haszonvas-kereskedő zsonglőr vette meg. További fosztogatás után, tovább állt! A gyár és a látvány, maradt nekünk.
 
Részlet, a falugyűlést követően, a polgármesternek írt levelemből:
A választási gyűlést befejezve, felkérte Sós Tamás urat, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét szóljon hozzá. Az országgyűlési képviselő úr hozzászólását befejezve, Ön nemes egyszerűséggel a falugyűlést befejezetté nyilvánította, legnagyobb megdöbbenésemre a hallgatóságot útjára bocsátva! Figyelmen kívül hagyva a
demokrácia és az illemkodex elemi szabályait. Európai demokrácia szerint, meg szokták adni a lehetőséget a hallgatóságnak, közlendőjének kinyilvánítására is!
Elképzelhető, hogy ez még ismeretlen az Ön számára? 
…….
 
Ön nem adott lehetőséget nekünk!! Mikor megkérdeztem, hogy nem kapunk alkalmat a hozzászólásra? Ön azt válaszolta sokak füle hallatára, „majd holnapután!”
Ehhez fogható parlagi, minősíthetetlen viselkedést még nem éltem meg! Igaz, a s t í l u s maga az ember! Mit is várhattunk Öntől, mi a résztvevők?
 
2014. nyara. Az üveggyár még itt áll változatlanul!
 
 
Élő klasszikusunktól kölcsönözve:
„Majdnem beledöglöttem, hogy …… úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna.”
------
…”hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”
9.  OLX 2015. május 12.

Helyi adók és a nyilvánosság(?)
 
2013. március 07. vasárnap
 
Hosszú hónapok óta figyeljük a paradsasvar.hu hivatalos honlapot, s várjuk a választáskor megígért  tájékoztatásokat. Mivel ez idáig szinte semmilyen információt nem kaptunk innen, most meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy megtört a jég! Egy rövid, szűkszavú tájékoztatást lehet letölteni a Friss cikkek közül, melynek egyetlen témája a helyi adók 2011. évi módosításáról szól.
A rendeleteket a tájékoztató szerint december 6-án hirdették ki (Nesze neked, Mikulás!) és 2011.. január 1-től hatályosak. Nem kis meglepetésre az országos, kormányzati adócsökkentési politikával szembe menve, három helyi adónem is jelentős mértékben megemelkedett. A magánszemélyek kommunális adója 25%-kal (8.000-ről 10.000 Ft/év-re), az üdülőkre kivetett építményadó 25%-kal (800-ról 1.000 Ft-ra, majd 2012 évtől 1.200 Ft/m2/év), s az idegenforgalmi adó pedig - amit nem törölt el a kormányzat! - 14%-kal (350-ről 400 Ft/vendégéjszakára) emelkedett.
Igazán vendégbarát intézkedések! A vállalkozók kommunális adója viszont országosan megszüntetésre került, ezért a tájékoztatás szerint 500.000 Ft/év veszteség éri az önkormányzatot. Aki egy kicsit tud számolni, mindjárt láthatja, hogy a másik három adónem jelentős emeléséből busásan megtérül ez a kiesés!
De nézzük csak, mire használja az önkormányzat a pénzünket, mit kaptunk cserébe 2010-ben:
- 2 buszmegálló 4,7 millióért + Károlyi Mihály "emlékmű" + Aranysas szobor talapzattal (állítólag ez a falu névadója) nem publikált költségráfordítással + karácsonyi világító díszek az utcán 1,2 millióért + csapadékvíz elvezetés tervezési díj 6,4 millióért + novembertől bezárt kultúrház és büfé, hátrányos helyzetűek üdültetésére, egy befejezetlen épület, stb....
Biztos, hogy ezt akartuk? Az az érzésünk, hogy az általunk választott testület nem értünk dolgozik, hanem azért, hogy beszedje a pénzünket, minél többet.
Mivel mindenért fizetnünk kell (szemétszállítás, víz-csatorna díj, - jóval magasabb áron, mint a környező településeken - gáz, villany, tűzifa...), csupán a közvilágítást tudnánk ingyenes közszolgáltatásként megemlíteni, hiszen sem iskola, sem óvoda nincs a faluban. Akkor mire is fizetjük a megemelt adókat? Tudja valaki közülünk?
Az önkormányzatunk teljes elszigeteltségbe burkolódzik, nem tart testületi ülést (vagy nem tudunk róla), nem tudjuk, mit takar a 2010-2012. évi költségvetési beszámoló, milyen lesz a 2013. év költségvetése. Az új adórendeleteket sem meghirdetetett testületi ülésen tárgyalták meg, hanem a nyilvánosság kizárásával. Biztos, hogy ez rendben van így? Összehasonlításul, nézzék meg Parád és Recsk Önkormányzatának honlapjait. Helyben, még a fogadóórák rendje miatt is el kell menni, a bejárati ajtóra gusztustalanul kifüggesztett tájékoztatót elolvasni.
 
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ennek megfelelően a választópolgárok figyelemmel kísérhetik a képviselő-testület munkáját, részt vehetnek az üléseken és - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.
Az állampolgárokkal szükséges tudatni a képviselő-testületi ülések helyét és idejét, valamint a napirendeket.
Ezen jogokkal tisztában kell lenni minden parádsasvári lakosnak, akkor is, ha erre nem a "Tisztelt Hivatal" figyelmeztet minket!
 
(szerk. megjegyzése: Mi változott a cikk megírása óta?)
8/1.  Pokorny Aurél 2015. május 12.

Ha kérdezel, egy másodperce ostobának tűnhetsz.
Ha nem kérdezel, akkor egy életen át az is maradsz!
                                                                                                                          (Kínai mondás)
 
ÍGY HÁT, KÉRDEZEK:
 
Tisztelt Füzesi úr!
 
A választások előtti napon osztogatott, színes képviselő-jelölti ismertetőjében, Ön kéri a választó polgárokat:  …”tiszteljenek meg bizalmukkal, és támogassanak szavazataikkal.”
Mint ismert, másoknak szavaztak több bizalmat!
 A Giliceinfóban megjelent tájékoztatás szerint, Ön az alpolgármesteri státuszra, mint „külsős” felkérést kapott.
Ha a képviselő-jelölti választáson nem induló „külsős” felkérést kap, azt valahogy még meg lehet érteni. Azt már kevésbé, hogy a választó polgároktól bizalmat nem kapott képviselő-jelöltet kérnek fel, erre a pozícióra.
(Ez úgy tűnik, mint a hosszú, együtt töltött évek elhallgatásának jutalma lenne.)
Hogy ez etikátlan, ki figyel már oda? Hisz nem ez az első eset, ami felborzolta a helybéli lakosság kedélyét. A magatartásbeli szabályok betartását már régóta képtelenség a helyi Önkormányzattól számon kérni!
A lélekszámát tekintve, - munkahely, óvoda, iskola hiányában – az elöregedő 412 lelket számláló lakosság, a megválasztott képviselő testületből kinevezett alpolgármester mellett,  indokolt volt-e még egy „külsős” alpolgármester felkérése? Ez a megválasztott képviselő-testület lelkén szárad.
A felkérésen kívül, feltételezem a képviselő-testület is „áldását” adta erre döntésre?
A titkos szavazásról szóló jegyzőkönyvet is szívesen olvastuk volna, nem csupán a közel másfél hónappal később, a Giliceinfóban megjelent száraz közleményt!
 
Pokorny Aurél
8/2. Pokorny Aurél2015. május 18.
Kíváncsian várom azt a képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyv közzétételét, ami a "külsős" alpolgármester szavazásán készült.

7.  Pokorny Aurél 2015. május 10.

Bodrogkeresztúron 40 cm magas kilátót építettek 39 millió forintból!
A 2007-es átadás után készült, az önkormányzat oldalán fellelhető fotók tanúsága szerint a tervezett kilátóból valójában egy szalonnasütővel kombinált kőlap lett. A kikövezett tűzrakót néhány paddal vették körbe.
 
Parádsasváron, közpénzből, - mai napig nem hozták nyilvánosságra a bekerülési költségét, - a focipálya mellett, felállítottak egy pergola-szerűséget.
Évek óta ott áll, ahová az erdei pintyőkén kívül be nem tette a lábát senki.
Igaz, belépődíjat sem vetett ki rá a mi Önkormányzatunk, pedig hasznossága folytán, nagy bevételére számíthatnának!
(Ebből a bevételből fizessék a döntéshozó embereket!)
 
Mert hát, a pergola, árnyékoló, filagória, játékvár, a kerti fa építmények, kertes házak udvarának dísze lehetne, ráadásul hasznos feladatot lát el.
Gyakorlatilag a tél beálltáig a család, a barátok, pihenni, hűsölni vágyók kedvenc helye lehetne.
Készülhet épületfából, rönkfából vagy asztalos minőségű szárított faanyagból.
Lehet gyalult, hántolt natúr vagy felületkezelt.
A pergola ennyi jó tulajdonsága ellenére, Parádsasváron kihasználatlanul áll.
Áll és áll, amíg az enyészet meg nem eszi! Valóban ennyire gazdagok vagyunk?
Kinek az agyában születhetett meg ez a kretén ötlet, és kik bólintottak rá?
6/1.  Pokorny Aurél 2015. május 10.

Tisztelt Füzesi úr!
 
A választások előtt hallottam, hogy Ön engem tart vétkesnek, illetve tart „hunyónak“ az Önkormányzat két előjárójával kialakult, tarthatatlan kapcsolatomért! Nem foglalkoztam volna ezzel az egyoldalú nézőponttal, de mint a Giliceinfóból értesültünk, Ön felkérésre alpolgármester lett.
 
Javítson ki, ha nem mondanék igazat, de a két említett közalkalmazotton kívül, nekem nem volt senki mással perpatvarom. Hivatalosan Önnel egy alkalommal beszéltem, amikor az építményadóval kapcsolatban kerestem fel az Önkormányzatot, mint adóügyi előadó volt segítségemre.
 
A kocka el van vetve! – a bűnbak adott. Annak ellenére, hogy Emanuel Freud óta ismerjük az ok-okozati összefüggés lényegét, Önök, mint „képviselők” mégsem vett/vettek fáradságot ennek tisztázására. De, valamit tisztán látni, az némi fáradozással járó érdeklődés. Ön/Önöknél nyitott fülekre talált a hazugságok szajkózása, amit tényként könyveltek el.
 
Seneca jó érzékkel, az igazság teljes megismeréséhez tanácsolta; (Ab altera parte vocem suam!) - hallgattassék meg a másik fél is!
 A régi történetet, most a nyilvánosság előtt felelevenítem, „lassan mondom”, hogy Ön/Önök is megértsék, a helyi lakosságnak pedig fogalma legyen arról, hogy évről-évre kire adják le voksaikat!
 
Mégis mi lehet az oka, hogy sem tisztelni, sem ingerültség nélkül róluk vagy velük beszélni képtelen vagyok? Amikor eldöntöttem, hogy itt fogok letelepedi, számos alkalommal, természetes nexusban zajlottak a tárgyalások, megbeszélések.
 
Ahelyett, hogy papolnék itt, tájékoztatásul megküldöm hivatalos levelezéseink másolatát, amiből az Ön számára világossá válhat az ok-okozati összefüggés!
 
Itt és így kezdődött:
 
 
            Aurél Pokorny                                                                            
            Paradiesweg 4                                                         
            A 2734 Puchberg
 
 
 
            Községi Polgármesteri Hivatal
            Kovácsné Panyik Andrea jegyző
 
            3242 PARÁDSASVÁR
            Kossuth L. u. 56.                                      
            Tárgy: válasz a 182/1998.sz. Kerekné jelű levelükre.
 
 
            Tisztelt Cím!
 
            (...........)
          
        Az Önkormányzattól megvett ingatlan végtelenül elhanyagolt állapotban volt, s az  ingatlan előtt lévő közterület nem kevésbé. Az áldatlan állapotokra mi sem jellemzőbb, hogy úgy értékesített az Önkormányzat egy ingatlant, hogy az úttest túloldaláról  az út alatt átvezette a csapadékvizet, aminek következménye: az ingatlanokat csaknem ingovánnyá áztatta az idők során átömlő  csapadékvíz.
        (Tájékoztató levél 1996. május 16.)
 
        Ismervén az Önkormányzatok anyagi helyzetét, felajánlottam; a csapadékvíz elvezetésének saját ingatlanomon keresztül, - a munkadíj költségét magamra vállalom amennyiben a Polgármesteri Hivatal az anyagköltséget fedezi.
 
       A Parádsasvár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1996  július 25-én döntött (37/1996 sz. Határozat) átvállalja az ingatlanokra vezetett csapadékvíz elvezetésének anyagköltségét. A szerepek itt felcserélődtek!  Ki vállalt itt magára valamit s kinek lett volna itt kötelezettsége?
 
       A munka elvégzésére árajánlatot kértem, s kaptam: 40-50.000.-Ft. A munka befejezése előtt a kivitelező  70.000-Ft-ot kért - (Hisz, ezt Önnek tudnia kell!) - amit ki is fizettem.
 
        Egy újabb kérelmet kellett írnom az Önkormányzatnak, további beton-áteresz beszerzéséért. Tudniillik, az említett Határozatban megállapított 40 fm. beton-áteresz nem volt elég! Nem is lehetett elég, hisz az, ingatlanom hossza több mint 46 m, az ingatlanom előtt lévő közterület szélessége, további 5 m. (Ezt csak a Polgármesteri Hivatal építési főelőadója nem tudta.)
 
       A kézzel megírt kérelmet Ön vette át személyesen! - amire a mai napig nem kaptam választ.
 
      Ellenben, a munka kivitelezőjétől kaptam egy újabb fizetési felszólítást- 300-as KG PVC cső 10 fm - 20.000-Ft összegről.  Ki érti ezt? A környezetem kulturált állapota, valamint az Önkormányzattal való emberi kapcsolat megteremtése miatt vállaltam magamra nem kevés anyagi áldozatot.
      Merem remélni, hogy Parádsasvár őslakossága is ilyen adakozó, a rendezett község érdekében.
 
      Kérem tájékoztatóm szíves tudomásulvételét.                                     
                                             
      Tisztelettel:   
 
                          
       Pokorny Aurél
       3242 PARÁDSASVÁR
       Szabadság utca 7.
 
Folytatom!
6/2.  Pokorny Aurél 2015. május 12.

Erről Önöket, mint Önkormányzati képviselőket is tájékoztattam:
6/3.  Pokorny Aurél 2015. május 14.

Pokorny Aurél                3242 PARÁDSASVÁR                 Szabadság utca 7.
 
Parádsasvár, 2007. július 11.
Tárgy: tájékoztatás
 
 
Parádsasvár Községi Önkormányzat
Képviselő Testület részére
 
3242 PARÁDSASVÁR
Kossuth L. út 29.
 
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
 
nincs tudomásom arról, hogy az ilyen elképzelések önkormányzati szinten sikert ígérő próbálkozás lenne, mégis útjára indítom a gondolatot már csak azért is, hogy az okozati összefüggések felismerésében az Önkormányzat képviselői ne egyoldalúan tájékozódjanak, azaz, hogy végre mindenki képben legyen.
 
Bizonyára ismeretes, hogy már több mint egy éve kényszerítve vagyok a Hivatallal farkasszemezni.
Haragos szembenállásunk kiváltó oka a következő:
A 2006. évi pünkösdi nagy esőzések miatt, az Önkormányzat, jelesül a polgármester, kártevő felületessége következtében, (a feltételezhető károkozó kilétéről neki is tudomása van!) jelentős kár keletkezett telkemen. Na és – mondhatná bárki! De az Arany J. és a Ságvári, valamint a Szabadság útról, a telkemmel szemben lévő domboldalról a csapadékvíz a sportpálya felé, nyílt árokban van elvezetve. Tíz évvel ezelőtt hozzájárultam, hogy az Önkormányzat a saját tulajdonomat képező telken, zárt csatornában a csapadékvizet az erdő felé elvezesse!
Annak idején a munkálatok költségét is magamra vállaltam, s fizettem 70.000 Ft-ot, mert az Önkomány- mányzatnak nem volt erre pénze!
(Sem annak idején, sem a mai napig még csak egy köszönetet sem kaptam érte!)
 
A megoldást, - valószínű, a község jegyzőnőjének a jog hiányos ismerete miatt - többszöri, békés úton történő kísérletem ellenére nem sikerült Holló Henrik polgármesterrel megtalálnom! Nem hiszem, hogy van még valaki, aki azt gondolná; egy közösség, falu csapadékvíz elvezetésének problémáját egy lakosnak kellene magára vállalnia!  A vétkes gondatlanságból okozott kár mértéke kétségtelen a bosszúság határain belül marad, ha a polgármester, és mindennek mozgatója, a jegyzőnő, hajlandók lettek volna saját kártérítési kötelezettségüket elismerni.
(A kárt ugyanis az Önkormányzat meg tudta volna előzni, ill. akadályozni). De nem! A polgármester jegyzőnő kettős érzéketlen maradt jogos követeléseim iránt. Ennyit a múltról, a választások előtti időről!
Az Önkormányzat választott, a törvényeket betartani és betartatni hivatott vezetői által, bírósági eljárásra kikényszerített pert, minden „ha-akkor” megszorítás nélkül, megnyertem. Annak ellenére, hogy a folytonos
valótlanság állítással, igyekeztek számukra kedvezőbb, előnyös ítéletet elérni!
 
A polgármester – a „dafke” tipikus esete -, hogy késleltesse a kártérítés határidejét, ésszerűtlenül fellebbezett. Ebben már érződik a visszavágás reménye; semmi esélye, de azt kihasználja. Drága nonszensz!
Ugyanis a teljes kártérítési költségen kívül (melynek végleges megállapítása egy újabb tárgyalás tárgy lesz) az ügyvédi és perköltségek, szakértő bevonása és egyre növekvő kamatok immár többszörösére növelték a kár alapösszegét, amit – kettőt teszek egyre – a polgármester/jegyzőnő nem a sajátjukból, hanem a „közpénzből” terveznek lerendezni.
A kártérítés kifizetését már ebben a ciklusban kell lerendezni, az Önök szavazatával, jóváhagyásával. Lelkük rajta!
 
De, szíves figyelmébe ajánlanám a falu lakosságának és a tisztelt Képviselő Testületnek; fog-e vajon kártérítést fizetni a feladatát és kötelességét hanyag, nemtörődöm módon ellátó Holló Henrik polgármester és az Önkormányzat jegyzője, és ugyan mennyit? Ha ezt a választások előtt tudtuk volna!
(Mi mindent lehetett volna, csak a kért és a megítélt összeg különbségéből a községért tenni?)
 
Mindezek ismeretében arra kérem az Önkormányzat képviselőit, vessék latba befolyásukat az ügy mielőbbi lerendezéséért. Igaz, kezdet óta nálam a gondokból nincs hiány, de úgy érzem, mindkét félnek előnyösebb lenne, ha itt pont kerülne a történtek végére.
 
Ehhez gyűjtöm a szövetségeseket, így próbálom képviselni saját érdekem.
 
Tájékoztatóm elolvasását megköszönve, tisztelettel
 
Pokorny Aurél
 
Tisztelt Füzesi úr!
 
A szinte könyörgőre fogott levelem, ezúttal is süket fülekre talált az Önök részéről is.
Szeretném felhívni szíves figyelmét, ebben az időben írt leveleim hangnemére!
6/4. Pokorny Aurél2015. május 18.

Tisztelt Füzesi úr!
 
Még két alkalommal fogok ezzel az üggyel foglalkozni a Fórumon. Ez idáig sem azzal a szándékkal, hogy
az oldal olvasóit ezzel szórakoztassam. Nem! – de szeretném, ha mindenki tudomást szerezne a kialakult
helyzet okáról. Nevezetesen, az Önkormányzat felháborító, nevetségesen kicsinyes, a jogot sajátságos módon ismerő és értelmező magaviseletéről.
Tették ezt annak ellenére, hogy a korábbi tanult jegyző már korábban leírta az Önkormányzat vétkes mulasztását a telek értékesítésével kapcsolatban!
 
Amennyiben Önnek/Önöknek, mint képviselőknek nem volt tudomása ezen történésekről – amit nehezen tudok elképzelni, - akkor fegyelmi eljárást kellene kezdeményezni Önöknek a polgármester és a jegyző ellen, az ügy elhallgatása miatt.
De, ha tudomással bírtak az ügyről, akkor már régen le kellett volna mondaniuk mandátumukról, hisz feladatuk, lelkiismeretes munkavégzésre kötelezné esküjük!
 
Az ügyet teljes nyilvánosságra hozva, lesz lehetősége a helybéli lakosságnak, hogy ítéletet mondjon az Önök
tevékenységéről, hitelességéről!

6/5. Pokorny Aurél2015. június 06.

E témát azzal zártam a legutóbb – időt hagyva, hogy alaposan átolvassa Ön és a Tisztelt Olvasó –
 „Még két alkalommal fogok ezzel az üggyel foglalkozni a Fórumon.”
 
Vitás ügyünk az Önkormányzattal, makacsságuk miatt, holt vágányra futott. Nem maradt más választásom,
mint jogi útra tereltem az ügy, a tarthatatlan állapot rendezését.
 
1. A jogi képviselőmön keresztül megkeresett Parádsasvár Önkormányzata – Holló Henrik polgármester,
    Szántai Ferencné jegyző – vitatták vétkességüket, a kártérítéstől elzárkóztak. 
 
2. A csapadékvíz elvezető közcsatorna meghibásodásának okát és a felelősség objektív megállapítására,
   egy okleveles szerkezetépítő mérnök, igazságügyi műszaki szakértő lett felkérve. 2006. augusztusában
   az igazságügyi szakértői vélemény elkészült. Részletek az állapotfelmérésből:
 
…” A csatorna sorozatos meghibásodása, az ennek elhárítása érdekében kezdeményezett sikertelen
beavatkozások az udvar parkosítását, a belső utat károsították. A többszöri feltárás a közlekedő utat
megszüntette, hosszú idő óta a garázs használatát, megközelítését lehetetlenné tette. E mellett a
kiszoruló föld és törmelék az udvar egy részének növényzetét károsította, az udvar használatát jelentő-
sen korlátozza, esztétikailag pedig elfogadhatatlan állapotokat teremt.”
…..
 
„A megrendelő jogosan várta az Önkormányzat érdemi megoldás irányába mutató beavatkozását, de ez
a mai napig nem történt meg. Az ingatlan használatát korlátozó, az ingatlan építményeit károsító jogtalan
magatartás lehetséges megoldása a hibák megszüntetése mellett a teljes kártalanítás.”
 
Az Önkormányzat az igazságügyi szakértő megalapozott véleményét nem fogadta el, mint ahogyan nem tudott beletörődni az Egri Városi Bíróság 18.P.21.750/2006/7 sorszámú és az ezt helybenhagyó - közben az alperes, az ítélet ellen fellebezéssel élt, az ügy új eljárás elrendelését és egy újabb igazságügyi szakértői vélemény elrendelését kérte - Heves Megyei Bíróság 2.Pf.25.199/2007/4 sorszámú ítéletébe sem. 
 
A Heves Megyei Bíróság ítéletében helyben hagyta az Önkormányzat kártérítési és vétkes kötelezettségét.
 
Egy háborgó tengeren sem az a bölcs megoldás, hogy felhúzom a vitorlákat. Csak akkor érhetünk partot
biztonsággal, ha a dagadó vitorlából kifogjuk a szelet. Minden pedagógiai, vezetői érzék nélkül emberekkel
bánni, szót érteni képtelenség.
 
A könnyen befolyásolható polgármester, és a képesítésén még alig megszáradt (vagy még az sem?)
bélyegzőnyomat birtokában regnáló és pöffeszkedő jegyzőnő, mindenáron bizonyítani akarták, hogy
„ki az úr a háznál”. Az ésszerűség, a kezdeti könyörgések, a jogérzék és jogismeret hiánya elfecsérelt idő-
veszteséggel jártak.
Ellenállásukra ésszerű magyarázatot a mai napig nem találtam. Nem futottam világcsúcsot 100 méteren,
vagy nem vettem részt a falunapi rendezvényeken a lángosevő versenyen? Netán nem tártam ki eléggé
a bukszámat?  A tárgyalások során, csak valótlanságokkal igyekeztek maguk javára fordítani az ügy elbírálását.
 
A közel három évig tartó pereskedés alatti érvelésük annak az embernek az észjárásához, logikájához hasonlított, aki önmagával küzd egy társasjátékban. A játékszabályokat ők szeretnék felállítani, de ha hatásos ellenérvekkel szembesülnek, a társasjátékot felborítják.
 
Összegezve, két egymástól független igazságügyi szakértő szakmai véleménye, az Egri Városi Bíróság és a
Heves Megyei Bíróság ítélete sem térítette jobb belátásra az Önkormányzatot.
 
a befejező rész hamarosan!

6/6. Pokorny Aurél2015. június 15.

Így fejeztem be, az ezzel a témával foglalkozó írásomat:
 
Összegezve, két egymástól független igazságügyi szakértő szakmai véleménye, az Egri Városi Bíróság és a Heves Megyei Bíróság ítélete sem térítette jobb belátásra az Önkormányzatot.
 
Mint ígértem, ez lesz a finálé.
 
Az Önkormányzat jogi képviselője 2007 augusztus 28-i keltezéssel, felülvizsgálati kérelmet nyuttott be a Legfelsőbb Bírósághoz.
Egyáltalán nem megerőltető elképzelni, hogy a felülvizsgálati kérelem iránti erőlködés is sikertelen volt!
(Pfv.III.21.724/2007/4. sz.)
Időközben elkezdődtek a helyreállítási munkák:
Ekkora lyukak keletkeztek végig a kertemben.
Végre, magasnyomású berendezéssel át lett mosva az esővízelvezető csatorna.

Korábbi feltételezésem beigazolódott, beúszot fahasábok zárták el a csatornát, amit a polgármesterrel is közöltem.
Az áldatlan helyzet, közel három éves vajúdás után, befejezéséhez közeledik.

Akitől a fahasábok beúsztak az esővízelvezető csatornába, úgyancsak nem kért elnézést a történtekért, a mai napig! (A nevük rajta van a fahasábokon!)
Már nem volt más hátra, mint az Egri Városi Bíróság 2008. október 1-én tárgyalásán kimondta a végső verdiktet: az Önkormányzatnak az okozott kárt meg kell tériteni, az eredeti állapotot helyre kell állítani.
A bírósági ítélet ellenére, még jó ideig húzták az időt, jellemtelen módon keresgélték a kibúvókat.
A tisztánlátás végett, egy részlet a tárgyláson elhangzottakból:
Alperes jogi képviselője: Abban az esetben, ha leszállítaná a felperes a kereseti kérelmét, akkor ehhez mi hozzá is járulnánk a perköltség kérdésében pedig azt nem vitatnánk.
Felperes: Én nem tudom, hogy miről van szó, én ugyanis nem kértem pénzt, én a munkálatok elvégzését tartottam szükségesnek.
Tisztelt Alpolgármester Úr! A leírtak után, még mindég azt állítja, hogy én vagyok a „hunyó”?
A Giliceinfóban írt kioktató zárósorait, - a nevezett két emberre vonatkoztatva nem tudom megszívlelni. Életem során, számos korrekt, jellemes emberrel találkoztam már, akiket a mai napig tisztelek.
Tisztelet – egy külső jel, mely által valaki iránt nagyrabecsülésünket nyilatkoztatjuk, fejezzük ki. Ezt erkölcsös,
példamutató magaviselettel lehet kiérdemelni, nem pedig egy beosztással járó diktátumként elrendelni,
előírni.
Az az ember, akinek száját alig hagyja el igaz szó, magánélete sem makulátlan, igényt tarthat e  megbecsülésre, tiszteletre?
Egy ilyen funkcióban, a hitelesség, a korrektség az eredményességnél is fontosabb kellene, hogy legyen!
Arról nem vagyok meggyőződve, hogy Ön türelmesen végig fogja olvasni, de a választópolgárok döntő többsége minden bizonnal. Az Ő értékítéletük nekem fontosabb!

5.  Pokorny Aurél 2015. május 04.

Aki azt hiszi, hogy az alábbi rendelet Parádsasvárra is érvényes, az téved!
 
A járda fogalmát a KRESZ I. számú függeléke egyértelműen határozza meg. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló − az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt − része; a gyalogút azonban nem járda.
 
Amit a járdán parkolásról tudni érdemes  KRESZ 40.§. (8) „A járdán − részben vagy teljes terjedelemben − csak akkor szabad megállni, ha
 
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
 
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
 
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
 
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.”
 
 A járdán (akár részben) megállni csak a négy feltétel egyidejű teljesülésekor szabályos.

4.  Pokorny Aurél 2015. április 26.





























































































Már kevésbé érhet meglepetés. Jól felkészülve várom a verőlegényeket vagy akár a Siroki Barlanglakót!
3.  Pokorny Aurél 2015. április 22.

PARÁDSAVÁR FÓRUM
 
Az ember menekül a feszültségtől. De ez is korunkhoz tartozik: a kétségbeesés hősiessége.
Célkitűzéseink: valós információkhoz juttatni a lakosságot, a cinikus szájjártatás, rituális nyelvöltögetés helyett javaslatokat, elgondolásokat Nyilvánosan megvitatni, a ritka természeti adottságokat a helyi közösség javára hasznosítani;
A nyilvánosság és a nyíltság egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Nyíltság nélkül nincs a bizalmat, az érdekeinket szolgáló nyilvánosság. Ez fordítva is igaz: a nyilvánosság nem működőképes nyíltság nélkül.
 
Amire Ön csak gondolni mer, itt megbeszéljük!
 
Tényleg, tegyük csak szép sorjában mérlegre.
A mérleg nyelve a lakosság. A többségi elvben voltaképpen az a gyakran téves felfogás rejtőzik, hogy a többségnek mindég igaza van, tehát minden hatalom őt illeti, korlátok nélkül. Itt a mennyiség egybeesik a minőséggel, a szám hatalma az igazság erejével.
Lehetséges, hogy a többségnek van igaza és a kisebbség téved, de az is előfordulhat, hogy nem téved.
Úgymond: Egy polgármesteri vagy jegyzői pozíció nem jelent „behozhatatlan” előnyt. Végezetül, iménti megjegyzésemet fenntartva, csak úgy szabadulunk meg az önkormányzati duó „áldásos” tevékenységétől, ha mi néhányan szervezetten és összhangban a kitűzött célokat számon tartjuk és a polgármester szándéknyilatkozatainak tettre váltását számon kérjük, úgy borítékolhatóan kevesebb csalódás fog minket érni.
 
1.  Parádsasváron nem öröm a falu lakosának lenni; akarom mondani: hogy a falu sorsát Holló Henrik tartja      kezében, nem tölt el bizalommal senkit – vagy csak nagyon keveset; azokat, akik foglalkozásszerű meggyőződéstelenségből előnyökért árulják véleményüket.
 
Jól felhergeljük magunkat. Előadást tartunk egymásnak a polgármester alkalmatlanságáról, arroganciájáról, általános hozzá nem értéséről, képtelenségéről arra, hogy az irányítás legalapvetőbb szabályait betartaná. Van azonban neki egy olyan jellegzetessége, amelyről indokolt kiemelten megemlékezni.
 
Az feltűnt ugyan mindenkinek, hogy a polgármester nem ért ahhoz, amihez pedig másoknál jobban kellene értenie, de rengeteg az  olyan ember, aki maga látszatkeltő és működésében megalapozatlan. Egy dologban azonban vitathatatlan Holló Henrik fölénye: a hatalom megtartásának gyakorlatában. Ritka viszont az a hely, ahol ilyen teljesítményt nyújtó polgármester a helyén maradhatott volna.
 
TIÉD A GYÁR idejétmúlt jelszava már nem húz, az üveggyár már nem stratégiai fontosságú, így az óvatosság ideje is lejárt. De kialakult a lekenyerezésre alapozott stratégia. Választások előtt a polgármester kiosztja a kedélyjavító önkormányzati mannát, úton- útfélen a választási kortes-piát, így számíthat is azokra, akiket ő a zsoldjában tart. Kíméletlenül „elintéz” mindenkit, aki nem az ő embere, és mindenkiről gondoskodik az övéi közül. Egy kacsintással el van intézve  minden. Ő a „rendszerváltó” jó barát.
 
Hja, a pénz nagyúr. Nagyobb a megértő szónál, a józanésznél. Igen, mert valamiből meg kell élni. A helyzet nem javult sokat, és nincs ok az elégedettségre. A faluban nincs is más, csak közmunka.
 
2.  A testületi üléseken persze nem a lakosság érdekei szerepelnek, hanem az öntömjénezés, az erőfitogtatás. És azok, akik nem igénylik a szavak tartalmát, akik egy szempont szerint döntenek, mindég Holló Henrik mellé állnak. És ha csalódnak, tanácstalanná válnak.
A lakosság, amely jelenleg hallgat, bávatag tekintettel figyeli, mi is történik körülötte.
 
 A legújabb időkig a közéleti személyek hozzáállásán múlik a polgárok ügyének felkarolása, esetleg ejtése. Ahhoz képest, hogy egyetlen eset is sok, sűrűn jut tudomásunkra a tekintéllyel, a hivatallal való visszaélés gyakorlata.
 
Valaki nem akarja, hogy napjaink cirkuszában ő legyen a bohóc, meg kell szoknia, hogy néhány kérdésre különös gonddal keresi a választ.
E fontos kérdések közé tartozik a: „Kivel?” és „Miért?”
 
Az emberi természet lényegéhez az is hozzátarozik, hogy maga döntse el, mi az előnyös számára. – Micsoda nehézségekbe ütközik, aki nekilát, „spekulál”, őszintén mérlegel. De minden emberben megvan annak az igénye, hogy egyénné, valakivé váljon egy vitális igénytérben, a civilizációs fejlődés valamilyen igényfokán, ahol az ember lelki-szellemi-anyagi lehetőségei közvetlenebbül jutnak szóhoz.
 
Az útkereséssel együtt jár, hogy az új elképzelések megközelítésében, értelmezésében egymástól eltérő, többféle válasz születhet.  S hogy ki így vélekedik valamiről, ki amúgy, azért civilizált világban vagy nem szokás, vagy nem érdemes késhegyre menni. Előfordulhat, hogy az egy nyelvet beszélő emberek nem feltétlenül értik meg egymást, mert egy törésvonal húzódik közöttük. A mi közös feladatunk lenne, hogy megkeressük azokat a találkozási pontokat, ahol a különböző érdekek közös, a közjó irányába ható erőfeszítésekké egyesülhetnek.
 
3.  Az önkormányzat nem bővelkedik tehetségekben – azt a három nevet könnyű felsorolni. Az ő feladatuk lenne az erkölcsi normákat betartatni és hozzáértésükkel mintaként szolgáló közösségi életet működtetni. A tág lelkiismeretű Holló Henrik és az Önkormányzat rossz szelleme, a  jegyzőnő erre képtelenek. (aki a polgármesteri hivatal körül alkalmazottként felbukkan, arról előbb-utóbb sok minden kiderül)
 
- Ilyen és hasonló „kiértékelések” ma már közkézen forognak. Ki tudja mi lesz a vége, nem hiányzik a baj, jön az váratlanul is, ezért egyesek a közömbösség látszatát keltve a tájékozatlanság rejtekébe lapulnak.
 
Tenni kellene valamit!

Ha cikkeinkhez, a megjelent témákhoz hozzászól, megtisztel bennünket a tisztelt Olvasó. Természetesnek tartjuk, hogy a sokféle vélemény helyet kapjon a Fórumon. Igyekezni fogunk, hogy a szerkesztőség vagy a cikk szerzője reagáljon az észrevételekre, kritikákra. A valódi vitát, véleményütköztetéseket bátorítjuk, de a Fórumhoz méltatlanul durva, megalázó, bárdolatlan vagy becsmérlő bejegyzések megjelenését kénytelenek vagyunk megváltoztatni.
A vélemények szabad, korlátozás nélküli, mindenki számára olvasható közzétételére törekszünk, ellentétben a GILICEINFÓ ajánlatával szemben.
2.  Pokorny Aurél 2015. április 22.

Giliceinfó –
 
Felbukkanása váratlanul és meglepetésként ért, - gondolom nem csak engem.
Információim szerint, a kiadvány nem jutott el mindenkihez, így azt alább, közreadom.
 
Ha belegondolok, létezett az antik Athénben egy őrült pasi – ha emlékeim nem csalnak Drakónnak hívták.
Kitalálta, - többek között, hogy – „biztosítani kell minden szabad állampolgárnak a részvételét a közügyek intézésében”. Ráadásul, vérrel írta meg az „ebadta”, mert nagyon is komolyan gondolta!
Ne legyünk szőrszálhasogatók, mindez - megközlítően, - jó 2500 évvel ezelőtt történt.
 
Mit ád a jó ég, 2015. február 04, és 24.-i keltezéssel, megszületett Parádsasváron a demokrácia írásban
lefektetett lehetősége. Mert, hát eddig ez nem volt! Ezt meg kell süvegelni! Óriási lépés Parádsasvár, - de egy jelentéktelen esemény a demokráciához szokott emberek életében! 
(Tessék figyelni, a tájékoztatás frissességét: 2014. október 27. képviselő-testületi ülés….
                                                                                  2015. január 15. képviselő testületi ülés…
                                                                                  2015. február 04. a GILICEINFÓ keltezése, - gondolom I. példány,
                                                                                  2015. február 24. a GILICEINFÓ keltezése,
                                                                                  2015. március 13. táján kézbesítették.
 
Emlékezzünk vissza, hogy a 2006. évi választások előtt tartott választási falugyűlésen Holló Henrik polgármester, azzal utasította el a kérdezni, hozzászólni szándékozókat, hogy „majd holnapután!”  Felételezzem, hogy tanulmányai során, a demokrácia témánál hiányzott az iskolából. A Marxista Egyetemen ez meg nem lehetett tantárgy!  
 
A polgármester már akkor elszalasztotta a lehetőségét, hogy európai módon a lakossággal való nézetkülönbségeket, indulatok nélkül rendezze. Házasságok mennek tönkre, futnak zátonyra, ha nem tisztelik egymást, elbeszélnek egymás mellett, nem  hallgatják meg egymást türelmesen.
Az ingerült, helyenként fésületlen megnyilvánulásom, az arrogáns, cinikus, lekezelő stílusa váltotta ki.
Egy ember csak annyi tiszteletet várhat el másoktól, amennyit ő maga másoknak megad!
 
Írva vagyon: Kérem észrevételeikkel, javaslataikkal keressenek a következő elérhetőségeken:
….
 
Egyben megköszönném, ha internetes elérhetőségüket megadnák, ez esetben elektronikus úton tudnám eljuttatni Önökhöz a friss információkat.
 
Van erre ésszerű magyarázat, hogy ez az egyenkénti levelezgetés mire jó? Miért kell kerülni a nyilvánosságot?
Ez a változat csak a maszatolásra, elkendőzésre és az elhallgatásra alkalmas! A személyes beszélgetéstől irtóznak, mint ördög a tömjéntől. 
 
A jelenkor demokráciájához nem csupán az állampolgárok közügyekben való részvételére, hanem a Tízparancsolat VI-X. intelmei a közalkalmazottakra is vonatkozzanak.
 
A helyi elöregedett lakosság jelentős részét nem érdekli, beletörődött, a mesterségesen kialakított „rendszerbe”.
A kilátástalan helyzetet, mint a demokrácia helyi defektusát természetesnek véli, közömbössé vált. A fiatalabb korosztály, munkahely hiányában, alig tartózkodik itt, vagy elköltözik innen.
Az a néhány vállalkozó, kénytelen érdekképviseleti egyesületet életre hívni, mert akinek lehetősége lenne érdekükben tenni valamit, az csak a sajátját tartja fontosnak!
Az a néhány, valamit is tenni akarót, a látszat-ígéreteket számon kérőket (személyeskedők!) igyekeznek megfélemlíteni, terrorizálni!
Csoda e hát, ha az örökös megaláztatás után, a keresztényi jámborság hűtlen lesz az emberhez!?
 
Tisztelt Alpolgármester Úr! - ha Önök valóban komolyan vennék a választó polgárok panaszait, javaslatait, kéréseit, miért hagyták válasz nélkül, - korábban Önöknek írt panaszos leveleimet? Önök kinek/kiknek a képviselői?
 
A farizeus Giliceinfó is csak arra jó, hogy kidüllesztett mellel pöffeszkedhessenek, „megint tettünk valamit”!
1.  Pokorny Aurél 2015. április 16.

Hátha valaki még nem ismerte!?
 
2014. október 11-én Holló Henrik és stábja, felejthetetlen választási falugyűlést tartott.
Az ott történteket nagyon sokan látták, hallgatták.
 
A polgármester nyomatékosan felhívta a hallgatóság figyelmét – persze csak a vak nem vette észre,
hogy állandóan rám nézett, tehát nekem adresszálta mondandóját:
„…a személyeskedő, gyalázkodó, személyiségi jogokat sértő megjegyzéseket nem tűri, aki ezt akarja
tenni, az elmehet,,,”
 
Ezt követően, részletes és alapos ismertetést kapott a hallgatóság, Holló Henrik és Szántai Ferencné jegyző iskolai végzettségéről. Nem tagadom, nehezen állt össze a kép, hogy ez miért volt lényeges, de rájöttem.
 
A vizsgaidőszakok előtt, az oktatók „vendéglátását” a Hubertus panzióban, nem csak az egykori személyzet előtt volt ismert.
 
Hasonló alapossággal hozta nyilvánosságra tanulmányainak doktori fokozatát Sós Tamás, Schmitt Pál,
vagy a közkedvelt Gyurcsány Ferenc az eltűnt diplomáját. Teljesen véletlen, hogy ő is a pécsi egyetemen
„végzett”!
 
Ezt követően, a jövőről alig esett szó. A csodálatos terveket, a porhintést, kábítást hallhatott a tisztelt
 Hallgatóság!
 
Valaki a hátam mögött, felháborodottan rászólt a széksorok mellett álló, az IQ-ját a hasában és a musculus
bicepsében rejtegető, számomra ismeretlen figurára. Megkérdeztem, hogy ki ez? – erre, ő maga adta meg a
„készséges” választ: „Majd mindjárt megtudod”! A polgármester (jelölt), néhány kérdezőnek lehetőséget adott a megszólalásra, majd felálltam, szerettem volna érdeklődi a „rendfenntaró” kiléte után, erre ez az értelmesnek egyáltalán nem kinéző, annál inkább ittasnak tűnő önkéntes rendőr visszanyomott a székbe azzal, hogy „Te itt nem fogsz beszélni”! Ő ezt eldöntötte vagy inkább felhatalmazták rá!
 
Mindez történt Holló Henrik, a talpig becsületes, korrekt polgármester-jelölt orra előtt. Mintegy tompítandó a
 kiélezett helyzetet, azonnal ott termett két képviselő-jelölt, így nem történt más. A mellettem ülő úr, aki a segítségemre sietett volna, más támadta le, invitálta az udvarra egy öklözésre. A nagytudású, tanult polgármester, látva az eseményeket berekesztette a falugyűlést! Itt tart Parádsasvár Hölgyeim és Uraim!
 
Később tudtam meg, hogy valójában ki is ez a siroki barlanglakó. Honnan ismerhettem volna, hisz én nem járok kocsmába! Tőle nem, de a megbízóitól igen, - joggal elvárható lett volna, amit tesz/tett, az  bűncselekmény!
 
A Büntető Törvénykönyv 195. § szerint, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ezzel megvalósítja a kényszerítés bűntettét!
 
Számomra már egyáltalán nem volt meglepő a polgármester reagálása! Ez Ő, Parádsasvár választott polgármestere!

ügyvéd