(Kertművelés, ötletek, ajánlások, praktikák)

7.	Pokorny Aurél	2016.
6.	Pokorny Aurél	2016.
5.	Pokorny Aurél	2016.
4.	Pokorny Aurél	2016.  május 11.
	Bevált trükk eper, áfonya, málna több napos frissen tatására   Beindult az eperszezon, nyomában a cseresznye, készülődik az áfonya, málna, aztán majd a szeder, ribizli. Az év ezen kivételes részében mindenki megpróbálja degeszre enni magát ezekből a kék-piros gyönyörűségekből − és gondolom mindenki dobott már ki elfeledett, azaz bepenészedett, megposhadt epret, áfonyát, cseresznyét a hűtőből:  pedig milyen szép, egész- séges (drága) volt…  Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie. Ha meleg van, hiába a hűtő, netán az átválogatás, a mimóza-érzékenységű bogyós gyümöl- csök  elég hamar átadják magukat az enyészetnek. Az is köztudott, hogy ha vízzel átöblítjük, megmossuk őket,   még hamarabb romlásnak indulnak, mint egyébként.   Bármilyen meglepőnek tűnik, az ecet a csodaszer ebben az esetben is . Mi már több nyara így vészeljük át a bogyós szezont, és eperrel, málnával, áfonyával, cseresznyével is bevált, remekül működik. Ha ugyanis ezeket a bogyós gyümölcsöket némi átöblítés után kb. 15 percre annyi vízben hagyjuk állni, amennyi épp ellepi őket, és ebbe a vízbe néhány evőkanálnyi ecetet is löttyin- tünk, az ecetkezelés után ezek a konyhakendőn, papírtörlőn megszárogatott gyönyörűségek 10-12 napig is kibírják, mindenféle erjedés, penészedés nélkül. Az ecet természetesen fertőt- lenít ugyanis, és elébe megy az erjedésnek, romlásnak, penésznek: fő-nye-re-mény! Senki ne aggódjon: az ecet íze nem marad meg a gyümölcsökben. Áztatás után egyszerűen csak öntsük le róluk az áztatóvizet, és kicsit öblítsük még át őket. Fontos, hogy alaposan szá- radjanak meg utána, és úgy kerüljenek be a hűtőbe. Érdemes nagyobb, szélesebb tárolóba rakni őket, hogy némiképp szellősen legyenek, így biztosabb, tartósabb a hatás.   Így bátran be lehet vállalni pl. akár 2-3 kiló epret is eszegetésre, ha sikerül jó áron kapni: több napig is frissen lehet tartani, és egyenesen a hűtőből elővarázsolni egy-egy kisebb adagot.
3.	Pokorny Aurél	2016. április 30.
	A sikeres otthoni magvetés titka Sokszor próbálkoztál már magvetéssel, palántaneveléssel sikertelenül? Bemutatjuk a magve- tés fontos lépéseit és az esetleges hibákat. Magvetés lépésről-lépésre: A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket. 1. Első lépésként töltsük fel 6-10 cm laza, apró morzsás, magvetésre ideális földdel az edé- nyünket. Nedvesítsük át a földet, majd engedjük, hogy a fölösleges víz eltávozzon (az edény alját feltétlenül ki kell lyukasztanunk), mert a fölösleges öntözővíz a fejlődő növények rothadá- sához vezet. Sokszor okoz gondot a rosszul megválasztott ültetőközeg. A túlzottan savanyú vagy erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövénykre, ezért az üzletekben kap- ható általános virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek, vagy a,,B” kategóriás virágföldek 10-15 % homokkal kiegészítve használhatók. A földkeverékbe érdemes foszfor tartalmú műtrágyát is adagolnunk, mivel ez a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk. Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmaz- zon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb az 50-60 % jó minőségű kerti föld, 20-25 % érett istállótrágyával és 10-20 % homokkal kever- ve. Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! A beteg növény- ből származó vetőmag az adott fertőzést tovább viszi, károsítva az egészséges növényből származó magvaiból származó palántákat is. Piacon árusított, fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk! Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról. A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul csíráznak. A szavatossági időt a tasak zárásán szokták feltüntetni.   2. Hintsük el egyenletesen a magokat a felületen, majd szórjuk meg finoman a morzsalékos talajjal. Ellenőrizzük az egyes magok ültetési mélységét. Általános szabály, hogy a magok átmérőjének duplája mélységben legyenek. Spricnivel nedvesítsük meg a talajfelszín. 3. Melegigényes magok esetén (paradicsom, uborka, padlizsán, paprika, tökfélék, dinnyék) biz- tosítsunk a csírázáshoz 22-26 fokot, ezért takarjuk le üveglappal vagy műanyaggal, fóliával a vetést. Hidegtűrő fajok esetén az átlagos szobahőmérséklet is megfelelő.   4. Ha a magok kihajtottak, tegyük világos helyre és csökkentsük a hőmérsékletet 16-24 fokra. 5. Ha a magoncok elérik a két lombleveles állapotot elérkezett az idő, hogy egyesével/kettesé- vel szétválasszuk őket (kivétel, ha tőzegkorongba így vetettük a magokat). Alaposan áztassuk fel a földet, hogy minél kevesebb gyökérsérüléssel elválaszthassuk a magoncokat. A kikelt növények átültetését nevezzük tűzdelésnek. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a nö- vény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk, és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne legyenek felgyűrődve, mivel ez a későbbiekben akadályozná a növények fejlődését. 6. A palántázáshoz használt ültetőközeg ugyancsak legyen laza, jó vízáteresztő, apró morzsás szerkezetű. Nedvesítsük meg és szúrjunk egy lyukat a közepébe. Ebbe helyezzük óvatosan a kétleveles növénykéket, majd azonnal öntözzük és enyhén tömörítsük körülötte a földet. Helyezzük a palántákat világos helyre, de pár napig óvjuk a közvetlen napfénytől. Az ültető- közeget ne hagyjuk kiszáradni és figyeljünk a szellőzésre.   A magvetésnél előforduló hibák, betegégek: Nem megfelelő megvilágítás - sötétben a magoncok vékonyak, megnyúltak, világosan lesz- nek, a betegségek könnyen megtámadják Alacsony csírázási hőmérséklet - melegigényes magok csírázás elhúzódhat vagy el is marad- hat, ha túl alacsony hőmérsékleten tarjuk. A fény és hőmérséklet okozta gondokon is segíthe- tünk plusz megvilágítás segítségével. Palántadőlés - ha magoncaink, palántáink egyik napról a másikra sorban kidőlnek, megrohad- nak, valószínű palántadőlés okozó gombák okozták a bajt. A palántanevelés során a palánta- dõlés a legjelentõsebb gombabetegség. A betegség számos kórokozó hatására is felléphet. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái károsodnak. A kórokozó terjedésének megfelelõen a pusztulás mindig foltokban mutatkozik. A védekezést megelõzéssel kell kezdenünk. Még a magvetés elõtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különbözõ munkaeszközöket 2,5%-os formalinoldattal, vagy 1,5%-os rézgálicoldattal fertõtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy elõzhetjük meg, ha a magvetéskor Fundazol 50 WP 0,1% + Merpan 50 WP 0,2% kombinációjával fertõtlenített magtakaró földet használunk. Túlöntözés, befülledés - gyakori hibánk a túlzott gondoskodás, ami a gyakori locsolásban mu- tatkozik meg. Igaz, hogy nem szabad kiszárítani a talaj, de talán még rosszabb, ha vízben to- csognak a palánták. Letakart vetés esetén egyébként is állandóan magas a páratartalom, szin- te ki sem tud száradni a talaj. Ilyenkor a gyakori szellőztetésről gondoskodjunk.   Palánták kiültetése Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a kertünkbe, szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjsza- kára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe. A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre “érettek”, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visz- szafelé kell kiszámítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magve- tés ideje tehát március elején van. A melegigényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől lehet kiültetni, tehát a palántanevelésüket március végén kell elindítani. Forrás: édenkert.hu
2.	Pokorny Aurél	2015. május 20.
	KOMPOSZTÁLÁS   Forrás: Wikipédia   A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer. Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.   Komposztálás kellékei: Komposztkeret A kész komposzt   Konyhai hulladékból készített komposzt készítéséhez szükséges anyagok, eszközök: komposztálható nyersanyagok megfelelő komposztláda és komposztálóhely (eső)víz lapát, rosta   Komposztálható anyagok konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve) háztartási hulladékok: kezeletlen papír, pamut rongy kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes apróra vágni), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot) egyéb hulladékok: kartonpapír, fa hamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények, növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)   Nem javasolt anyagok dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot) beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m3)-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa, húsevő állatok ürüléke, állati tetemek, csont, hús, főtt ételek maradékai   A komposztot kiegészítő anyagok mészkőőrlemény, lápi mész, mészhidrát, vagy oltott mész, (összetört tojáshéj), zeolitőrlemény, csontliszt, vérliszt, granulált baromfitrágya, stb. kis mennyiségben rozsdás fém (pl. vasreszelék), (mű)trágya   Nem komposztálható anyagok kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi, építési törmelék, festék, vegyszer, veszélyes, illetve radioaktív hulladék   Komposztálás előnyei   Otthoni komposztálás A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását. A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása. A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak. A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen), így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk. A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra. Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését. Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét. Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt. A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.   Javaslatok, ötletek 1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen) félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is) nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz.   Fűtésre használt komposzt Komposzt felhasználásával fűtésre alkalmas „kazánt” is lehet építeni. Baji Béla permakultúrás üvegházak fűtésére használja a komposztból keletkező hőt.   A legjobb környezetvédelmi megoldás: kevesebb hulladék, több és jó minőségű termőföld, környezetkultúra és biztonságos, saját élelmiszer! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!     Megjegyzés:   Még néhány jó tanács a komposzt készítéséhez. 1. Ne sok falombot! A falomb nagyon lassan rohad el és tápanyagszegény, a komposzt max. 20 %-át tegye csak ki.   2. A komposztálásra szánt anyagokat aprítsuk föl, annál gyorsabban rohad el.   3. A komposztálásra szánt helyet gondosan válasszuk meg. A komposztnak sem túl nedvesnek, sem direkt a napon kell állnia.   4. Az egyensúlyra ügyeljünk! Sem zsíros, főtt ételmaradékot és állati eredetű hulladékot ne tegyünk a komposztba. Ideális összetétel 2/3 rész nedves hulladék, 1/3 rész száraz kerti hulladék.   5. Türelem! Fél és egy év között lehet a komposztot, mint trágyát fölhasználni. Egy év után lesz a komposzt kiváló virág-, illetve kerti föld.   A fűnyíró géppel vágott füvet úgy hasznosítom, hogy a fáim, bokraim tövét körbe kapálom és rászórom a nyírott füvet. Nem szárad ki olyan gyorsan a növény körül a föld, nem nő alatta a gaz, így könnyebb a fűnyíró géppel körbejárni.
1.	Pokorny Aurél	2015. április 23.
	Az idő már kedvez a konyhakerti munkák kezdéséhez. Ajánlom az alábbi fűszernövények ültetését, szaporítását, mert ezek használatával, változatossá tehetjük ételeink élvezeti értékét. Bátran fűszerezzünk, megéri.   FŰSZERNÖVÉNYEK CSERÉPBE, KONYHAKERTBE   NÉV                                                    SZAPORÍTÁS                                            FELHASZNÁLHATÓ RÉSZE   Bazsalikom                                     magvetés, palánta                          virágosan levágott friss vagy megszárított                                                                                                                                               hajtásról morzsolt levele   Borsikafű                                        magvetés, palánta                          virágosan levágott friss vagy megszárított                                                                                                                                               hajtásról morzsolt levele   Borsos menta                                tőosztás vagy dugványozás                        friss vagy szárított levelek   Citromfű                                         magvetés, tőosztás vagy               virágzás előtt levágott friss vagy megszárított                                                                    dugványozás                                               hajtásról morzsolt levele   Izsóp                                                magvetés vagy tőosztás             virágzás előtt levágott friss vagy  megszárított                                                                                                                                       hajtásról morzsolt levele   Kakukkfű                                        tőosztás, palánta                         virágzás előtt levágott friss vagy  megszárított                                                                                                                                  hajtásról morzsolt levele   Kapor                                               magvetés, palánta                          friss vagy szárított leveles hajtásrészei,                                                                                                                                           virág és szárrész   Lestyán                                            magvetés vagy tőosztás                friss vagy szárított levél és szárrészei,   Majoránna                                      magvetés, palánta                 virágzáskor vágott friss vagy szárított hajtásairól                                                                                                                                              morzsolt levelei   Metélőhagyma                               magvetés vagy tőosztás                     frissen vágott föld feletti szárrész   Petrezselyem                                 magvetés vagy tőosztás                     frissen vágott föld feletti szárrész   Szurokfű (Oreganó)                    magvetés, palánta                                      friss vagy szárított levélrész   Rozmaring                                      palánta vagy tőosztás                           leszedett friss vagy szárított levelei   Sáfrányos szeklice                               magvetés                                            a virág kicsipegetett szirmai   Tárkony                                           palánta vagy tőosztás             virágzás előtt levágott friss vagy megszárított                                                                                                                                        hajtásról morzsolt levele   Zsálya                                               magvetés, tőosztás vagy               virágzás előtt leszedett levele frissen                                                                         palánta                                                       vagy szárítva   Zsázsa                                              magvetés                                            föld feletti rész – levél és szár   Megjegyzés: A tárkonyt, az erőteljes, elágazó növekedése miatt, kordában kell tartani!