ATHÉN - ünnepek

Újév. Szent Vazul napja. Bizánci időkből maradt a vaszilopita felszelésének szokása. Ez egy újévi sütemény, kalácsféle, melybe pénzérmét sütnek. Vízkeresz (Theofenia). Régi szokás szerint Pireusznál megszentelik a tengert és keresztet dobnak bele. Húsvét előtt 41 nappal Athén felvonulással, zenei, színházi és táncprogramokkal ünnepli a farsangot. A következő napon kezdetét veszi a negyvennapos böjt. Görög nemzeti ünnep, az oszmán birodalom elleni szabadságharc kezdetétől (1821. március 25.) való megemlékezés. Katonai parádé a vérosban. Az ortodox egyház a Julianus-naptár szerint ünnepli a húsvétot, ezért annak időpontja eltér a nyugati országokban szokásostól. A Jézus feltámadása számít a legnagyobb egyházi ünnepnek. Nagypénteken kongatnak a harangok, ilyenkor nem illik hangoskodni, általában az idő is borús. A templomokban virágokkal díszítik Jézus jelképes sírját, az epitafioszt, amit este körmenetben visznek az utcára. Szombaton a háziasszonyok bárány belsőségekből már főzik a húsvéti levest, a majiricát. Éjfélkor veszi kezdetét a nagy szertartás, amelyről gyertyával mindenki hazaviszi a szet lángot, a húsvét fényét. A következő napon folytatódik az ünneplés, ilyenkor hagyományosan birkát sütnek. A húsvéti napokon a múzeumok és ásatások nagyrésze zárva tart. Munkaszüneti nap. Húsvét után 50 nappal. Mária menybemenetele. Nemzeti ünnep az u.n. NEM napja, amikor az olaszok 1940-ben tett ultimátumának az elutasítását ünneplik. Karácsony