
Nafplio a Peloponnészosz félszigeten az Argoliszi öbölben található. Két dombra épült , az alacsonyabbik az Akronaflia,
a magasabbik a Palamidi-domb. Elnevezésével kapcsolatban több legenda is él. Az egyik szerint hajdan egy egyiptomi hajós
neve volt Nafphlion, aki az öbölbe érkezve megalapította az első települést a város helyén. A másik szerint Poszeidon a
tengerek istene, beleszeretett Anemonéba az argoszi királylányba és gyermekük kapta a Nafplion nevet. A város szülötte
volt a leleményes és bölcs Palamédész. Róla nevezték el a Palamidi dombot. Az ókori mítoszok egyik leghíresebb
feltalálója. Ő találta fel a csillagászatot, a számokat, betűket, a mértéket, a mérleget, és a tűzjeleket is, de
Palamédész dobott elsőként diszkoszt és ő állított a táborok köré őröket is. A trójai háború során a kockajáték feltalálásával
tette elviselhetőbbé az életet a harcokban megfáradt hellének részére. A városról már a korai antik források is beszámolnak.
I.e. VII. század utolsó negyedében Argosz kerítette hatalmába, és megerősített kikötőjét. A római uralom idején elnéptelenedett.
A bizánci időkben püspöki székhely is volt. A keresztény időkben a frank hercegek kapták meg ezt a területet. A frank uralom
után a város a velenceieké lett. Ekkor erősítették meg a vár falait és a tengerparti részeket. 1540-ben Szulejmán szultán vette
be a várost. Ettől kezdve a Moreai hercegség központja lett. A velencei Morosini még egy rövid időre 1684-1715 között
visszahódította. Ekkor építették ki Nafpliot és a környező dombok erődítményrendszerét. A város a szabadság harc idején
az új görög állam fővárosa volt 1829-1834 között. Amikor a bajor Ottó lett Görögország királya, áthelyezte a fővárost
Athénba. A XIX. századi városrész épségben megmaradt zegzugos utcácskáival, velencei stílusú épületeivel, hangulatával.
![]() nafplio főtér |
![]() nafplio főtér |
![]() nafplio |
![]() Bourdzi erőd a Palamidi várból |
![]() Burdzi erőd |
![]() Burdzi erőd partról |
![]() Palamidi vár |
![]() Palamindi vár bejárata |
![]() a vár belseje |