MÜKÉNE
Mükéne - ókori görög romváros
Oroszlános kapu
|
Mükéne ókori görög romváros a Peloponnészosz északkeleti részén, a mükénei kultúra névadó városa.
Mükéne területén a legelső lakók az újkőkorban érkeztek. Az ásatások során helyi pásztorkultúrák
nyomai kerültek elő.
A középső hellenikus korban érkeztek újabb telepesek, akik már görögök voltak.
A legjelentősebb lelőhely, és természetesen a kultúra névadó városa is. Már magának a városnak is érdekes
a felépítése: külön negyedek vannak a kézműveseknek és az előkelőknek. A várost fal veszi körül,
amit habarcs nélkül egymásra rakott óriási kőtömbök alkotnak. Ezt a fajta falazási módot kükloptikus
falazásnak nevezik. Mükéne volt az első város, melynek volt akropolisza. (akropolisz: Fellegvár,
görög városok magasabban fekvő sziklás részei, amit várfallal mesterségesen körülvettek)
A legismertebb bejárat az Oroszlánkapu, amely szerkezetével az ősi megalitokra emlékeztet. A gerendáját
a ránehezedő faltömeg nyomásával szemben háromszögű teherbírás védi, ez volt a boltív elődje, a
tehermentesítő háromszög. Ezt tölti ki az oroszlános dombormű. A két élőlény tökéletesen alkalmazkodik
a felülethez, egymás felé fordulásukkal ellensúlyozzák a háromszög formát.
Az ország lakói többnyire meredek sziklákat szemeltek ki maguknak, és ezekre építették fel erős fallal
körülzárt váraikat. A tirünszi palota helyén - mely Nafpliótól 18 km-re található -
régebben egy hatalmas körépítmény állt, emberek laktak benne. Már a meredek szikla is biztos védelmet
jelentett, de falakat is emeltek köré. Az erőd magasan kiemelkedett a kis falvak környezetéből.
Különös figyelmet szenteltek a várkapunak. Úgy helyezték el, hogy a támadó harcosoknak jobb oldalukkal
(melyet nem fedett pajzs) kellett a bejárat felé haladniuk.
Az erődnek titkos kijárata is volt, melyen át elmenekülhettek lakói. Több kapun áthaladva nyitott,
oszlopokkal körülvett udvarba jutott az ember. Innen léphetett be a megaronba - nagy terembe,
a téglalap alakú központi lakóhelyiségbe, aminek közepén tűzely állt. Itt gyűltek össze az emberek
melegedni a hidegben. Ennek a szomszédságában kisebb helyiségek sorakoztak, ezek is a nyitott udvarra
vezettek.
A megaron volt a palota központja, ezelőtt oszlopok helyezkedtek el.
Mükéne várain belül számos sír található. A legnagyobb Atreusz kincsesháza, ami egy domboldalon épült.
Már kiraboltan fedezték fel, de a többi sírban találtak értékeket, például arany halotti maszkokat
(Agamemnón halotti maszkja), tiarákat (általában csúcsos fejdísz; az uralkodók, pápák, és egyéb előkelőségek
megkülönböztetését és hatalmát jelképezi), drágakővel díszített tőröket, ékszereket és serlegeket
(Nesztór-serleg). A belső kőfalakat arany virágok díszítették. Az egész építmény áttekinthető,
fejlettek az arányviszonyok.
Atreusz kincsesháza
Atreusz kincsesháza
|
Atreusz kincsesháza, a Panaitsza-domb keleti oldalába vágott, óriási kövekből formált kör
alaprajzú sírépítmény, melyhez hosszú bejárati felvonulási út vezet. Minden bizonnyal a bronzkor
legnagyszerűbb európai építészeti emlékét képezi. A szakértők jó ideig úgy vélték, hogy ez az
építmény i.e. 1350 körül épült. Újabban viszont mindinkább teret hódít az a vélemény, hogy csak i.e.
1300-1250 táján, tehát mintegy 100 évvel fiatalabb. Így lehetséges, hogy az antik hagyománynak
van igaza, és a monumentális sírban valóban Atreuszt temették el, aki akkoriban uralkodott Mükéneben.
A kapu fölötti jellegzetes háromszög alatt Atreusz kincsesháza található. Eredetileg két hatalmas kőtömb volt
a tartógerenda. Súlyuk állítólag meghaladja a 100 tonnát. Az Atreusz kincsesháza kis folyosónak
is beillő 10 m magas bejárata a hegy gyomrába, egy méhkaptárhoz hasonló kupolás terembe vezet,
melyet 33 sor egyre kisebbedő körgyűrű képez. A 13.5 m magasságban az egészet egy kerek kőtömb
zárja le. A kincsesház padlózata döngölt föld. A terem átmérője 14 méter, magassága 13 méter. A maga idején
kétoldalt állítólag féloszlop díszítette Atreusz kincsesházát. Jobbra, kis helyiség nyílik a hegy
belseje felé, ahová a holttestet temették. A szokásnak megfelelően egykor ezt a kupolasírt,
Atreusz kincsesházát is befalazták, sőt a hozzá vezető utat is elfedték földdel.
Sírkamra bejárati folyosója |
Sírkamra bejárata |
a domb belülről |
a domb belső boltozaata |
bejárat |
a sír |
A mükénei központok sem egyszerre semmisülnek meg a dór invázióban, hanem egymás után.
Athén nem is kerül a dórok kezére, csak a társadalma és a gazdasága omlik össze. A mükénei
civilizáció lényegében együtt él a minoszi kultúrával, és a Mükénei városok pusztulása egyben
a pelazg-minoszi kultúra végét jelenti. Az achaiok azért sem örökithették ránk elődeik nyelvét,
és történelmét, mert a saját írásbeliségüket is elvesztették. Athén nem esik el, mégis a pelazgok
távozása után lehanyatlik a kultúrája - analfabétává válnak a polgárai!
A mükénei kor gazdasága
Agamemnón legendás maszkja
|
A gazdaság és a társadalom két eltérő kultúra ötvözete. Az achai törzsek
nemzetségi kötelékekben éltek, a pelazgok templomgazdaság feltételei között, ebből alakult ki az
achai poliszokban (polisz: ókori görög város, vagz vároállam) a királyi gazdaság. Ennek müködését
legjobban az e kor végén született Iliász és Odüsszeia mutatja be. A mükénei kor görög hajósai nem
uralják annyira a tengert, mint a krétai hajósok, mert navigációs ismereteik sokkal szegényesebbek.
A királyi gazdaság már nem képes olyan teljesítményre, amilyenre a templomi gazdaság, de az emeberek
itt sem éheznek. Ahogy a templomi gazdaságban, úgy a királyi gazdaságban sincs még igazi magán tulajdon,
bár nincs egyenlőség sem. Szó sincs osztálytársadalomról, bárki bármilyen rangra emelkedhet, mindenki a
képességei és szorgalma szerint részesedik a feladatokból és javakból. Ez szó szerint a mesés aranykort jelenti!
Ahogyan a krétai bika, úgy a mükénei oroszlán is babiloni szimbolum, hellász része ekkor még a
kelet világának. A királyokat, keleti mintára istenek leszármazottainak tekintik, mégsem
korlátlan a hatalmuk, hanem a vének tanácsával együtt gyakorolják azt. Ezek a régi törzsi hagyományok
továbbéléséből fakad, ahol a vezér csak első az egyenlők között. Odüsszeusz fiának is a vének
tanácsa ad hajót.
A mükénei korban Párisz a Trójai királyfi pásztorként él, maga az uralkodó is részt vesz a
mezőgazdasági munkákban. A társadalomban lehetőség van a felemelkedésre, ha valaki rendkivüli
képességekről tesz tanúbizonyságot, melyek a közösség számára hasznosak, akkor, mint isteni lények
leszármazottját, valamely isten gyermekét akár király méltóságra is emelhetik. A mükénei kor
Görögországa hasonló módon él, mint a királyság korában Róma.
Erre a korra nem csoda, ha az arisztokratikus világ viszonyait elítélő görögök is és a rómaiak is,
mint az aranykorra tekintenek - egy olyan életre, mely az istenek rendelése szerint való - amihez
kivánatos lenne visszatérni. Minden nagy vallási mozgalom a kereszténység is, de a felvilágosodás
is ehhez a paradicsomi állapothoz szeretne visszatérni. A dór invázió után leginkább a mükénei
városokat feldúló spártaiak ragaszkodnak a hagyományos államrendhez.
Az Iliászból tudjuk, hogy az achai spártában is két király volt, Agamemnon és Meneláosz, ugyan
úgy,mint a dór spártában. A spártaiak törekedtek a javak mükénei stílusú elosztásának megtartására,
az egyenlőségre is. Athén társadalmában a kisajátitott földekre alapozva a paraszti megántulajdon
csak a mükéneii társadalom összeomlása után alakul ki.
A háttérben fekvő Agamemnon |
Agamemnon feje |
A mükénei kor és az írástudomány
A mükénei kultúra is fejelett írással rendelkezett, ezt, a krétai Lineáris B írást mivel
maga a nyelv ismert, 1952-ben megfejtették. Jellegét tekintve átmenetet képvisel a szótagírás és a
betűírás között. A görög betűírás a görög ABC nem ebből fejlődik ki, mert a hanyatlás korában
feledésbe merül és a görögök a főniciaiaktól veszik át a betűírást. Karakterében a krétai írásokhoz,
etruszkok írására és a runa írásra hasonlít.
Lineáris B írás
|
Mivel az etruszkok itáliában a dór invázióval egyidőben jelennek meg, valószínű, hogy az
Aeneász legenda, mely szerint a Rómát Trójából menekültek alapították igaz. A minoszi és mükénei
civilizáció kultúrális hatása messze földre kiterjedt, élénk kereskedelmet folytattak a szkítákkal
is ami alapján nem lehetetlen, hogy a szkíták által használt rúna írás, krétai mükénei hatásra alakult
ki. Bár a minoszi és mükénei kultúra törpe államok kultúrája volt, sokkal nagyobb hatással volt az
európai fejlődésre,mint például a sokkal nagyobb Egyiptom müveltsége. Minosz és Mükéne volt az a
történelmi szintér ahol az európai kultúra először az élre tört. Hatását és jelentőségét ezeknek az
elfelejtett kultúráknak már ismerjük, de eredetük mind a mai napig rejtély.