Main menu:
A kávéültetvények
Az arab monopólium ellenére a kávébab a botanikusok zsebében igen korán eljutott Nagy-Britanniába, illetve az európai kontinensre. A 17. század elejétől Európaszerte ott van az érdeklődő botanikusok szekrényében. Kisebb zacskókkal az itallal már korábban megismerkedett más személyek -például kereskedők, diplomaták, üzletemberek és utazgató írók- is hoztak Európába, s nem sokkal később a kávé a kereskedők érdeklődését is felkeltette. Minthogy a velencei kereskedők régóta hajóztak keleti vizeken és Konstantinápolyban is sok üzletet bonyolítottak, széles körben elfogadott nézet szerint ők voltak az első európai kávéimportőrök. Az első szállítmány megérkezésének pontos időpontját nem ismerjük, de valamikor az 1600-as évek elején futhatott be a szállítmány Velence egyik kikötőjébe. Alig valamivel később a hollandok is megkezdték a kávé behozatalt; a kereskedelmi feljegyzések 1616-tól tudnak mokkai kávébabszállítmányokról, bár úgy tűnik, először csak ázsiai és újvilági gyarmataikra vittek, s csak 1661-ben érkezett meg az első nagyobb kávéküldemény Hollandiába. Igen korán ismerté vált a kávé az Ottomán Birodalom északi határszélén elterülő Ausztria és Magyarország egész területén is.
Nagyjából a 17. század közepére a hajózási útvonalak mentén a kávé eljutott Európa minden jelentős kikötőjébe: Marseille-be, Hamburgba, Amszterdamba és Londonba, de a kávészállítás rendszeres útvonalai kissé később alakultak ki. Az 1660-as években a kávé megérkezett Észak-Amerikába is, ahová valószínűleg a New Amsterdam-i ( a város 1664-től brit tulajdon, azóta New York a neve) holland gyarmatosítók juttatták el. Egy évszázaddal később a kávé megindult visszafelé az Atlanti-óceánon, amikor Brazíliából Lisszabon felé vette útját az első kávészállítmány.
Amíg a kávé eljutott ültetvényekről eljutott a csészékbe, szükségszerűen ügynökök és kereskedők kezén kellett átmennie. A kávékereskedelem a korai időktől vonzotta a spekulánsokat és a vállalkozókat annak ellenére, hogy ingatag üzletnek számított, konjunktúrától és dekonjunktúrától függött.
A szállítmányok kezdetben gyakran akadozva érkeztek a rossz idő miatt, ami ártott mind a termésnek, mind a szállítóeszköznek. A következő hajórakomány mindig kétséges volt, s amikor végre befutott, a kereskedőknek annyit kellett fizetni, amennyit a hajó tulajdonosa követelt. A mesterséges ármanipuláció, s az akadozó szállítás következtében a kávé luxuscikké vált.
Az ipari forradalom utáni időkben viszont a szállítás és a feldolgozó géppark kifinomultabbá vált. A telekommunikációs technikák fejlődésével táviratilag előre tudták jelezni, milyen lesz a termés. A szállítási és a forgalmazási módszerek modernizálásával mind több kereskedő jelent meg a piacon. Sokan szindikátusokba tömörültek, amelyek megpróbálták felvásárolni a piac egyes szeleteit s így felverni az árakat. Az 1860-as évektől szervezett kávétőzsdék alakultak a nagyobb kávékereskedelmi központokban, például New Yorkban és Le Havre-ban.