A kávé varázslatos világa

Egy kávéültetvényen távolról sem csupán a termesztés és a betakarítás adja a munkát. Amikor a kávécseresznyék megérnek, szinte azonnal le kell szedni õket, ami nem könnyû, hiszen ugyanazon a fán akadnak érett és kevésbé érett gyümölcsök is. A legtöbb arabicatermelõ vidéken a cseresznyéket körültekintõen kézzel szüretelik, majd egy puttonyba dobják; a puttony súlyától függ a szüretelõ keresete: lapos területen, alacsonyabb fák esetén egy puttony súlya a nap végére elérheti a 100 kg -ot is. Ugyanahhoz a fához több napon keresztül is vissza kell járni, mivel újabb és újabb cseresznyék érnek be idõközben. Amikor a fán levõ cseresznyék többsége megérett, a szüretelõ lecsupaszítja? a fát: ujjait végighúzza az ágakon, s a cseresznyéket, legyenek azok érettek vagy sem, a földre hullajtja. Más esetben egy nagy gyümölcsszedõ gép megy végig lassan a kávéfák között, és forgókarjaival leveri a lazábban csüngõ és remélhetõleg érettebb gyümölcsöket a földre. A gyümölcsszedõ gépeket elsõsorban Brazíliában használják, ahol a fazendák (uradalmak) hatalmas lapályain a fákat egyenletes, egymástól kellõ távolságban levõ sorokba lehet ültetni. Ha a gyümölcs már a földre került, összegereblyézik, és átrostálják; ehhez nagy rostélyokat használnak a munkások: a szita tartalmát jó néhányszor a levegõbe hajítják; a kisebb ágak, falevelek, cseresznyék és a por mind felszáll a levegõbe, s a munkás, akárcsak valami zsonglõr, szitájával felfogja a cseresznyéket, miközben a többi apróság szerteszáll. A facsupaszításos, illetve a gépi szedés módszerének legnagyobb dilemmája, hogy nagyon sok cseresznye még nem elég érett a szüreteléshez; ezeket a kevéssé vagy éppen túlérett gyümölcsöket újabb szortírozás során kell eltávolítani, mert ha nem, rontják a kávé minõségét. A kézi szortírozás munkáját gyakran asszonyok vagy gyerekek végzik.

A kávécseresznye feldolgozása
A betakarítás utáni lépés a babszem eltávolítása a gyümölcsbõl vagy a mosott (nedves) módszerrel, vagy a mosatlan (száraz) módszerrel. Utóbbi eljárás szétválogatást jelent; olyan vidékeken alkalmazzák, ahol kevés a víz vagy a felszerelés, esetleg mindkettõ hiányzik. Minthogy a legtöbb robustát és sok alacsony színvonalú arabicát száraz eljárással kezelnek, sokan, szakemberek is, tévesen azt gondolják, hogy a száraz eljárással kezelt, avagy természetes kávé szükségszerûen rosszabb minõségû. Épp ellenkezõleg: Etiópia csodálatos, válogatott arabicáinak túlnyomó többségét száraz eljárással kezelik, s e kávé egy része világszínvonalat képvisel; majdnem mindegyik brazil kávéfajta természetes, illetve mosatlan, s akadnak kivételesen lágy, édes és egészalakos Santos babszemek.

Válogatás
A kávé minõségére vonatkozóan nincsenek nemzetközi szabványok, ugyanis a kávét mindig a termelõ országok helyi jellegzetességeinek megfelelõen vélogatjak. Egy zsékból mintát vesznek, az országos standardok szerint bírálják, majd a zsákot, amelybõl a mintát vettek, minõségileg besorolják: jónak vagy rossznak értékelik a minõség-ellenõrzés végeredményétõl függõen.