Main menu:
Mi a kávé?
A kávé szót kétféle értelemben használjuk. Jelenti a kávécserje termékének feldolgozott magját és a belőle készült italt is.
Egyfajta nyerskávéból vagy többfajta nyerskávé keverékébő1 pörköléssel kávéital készítésére és ezaltál emberi fogyasztásra alkalmassá tett termék. A kávén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmaz. Koffeintartalma több, mint 0,8%. A pörkölt kávészemek kívül-belül egyenletesen barna szinűek. Szemes vagy őrölt kávéként kerül forgalomba. A coffea növény a Rubiaceae családjaba tartozik.
A kávé eredete a legendák homályába vész. Az első kávéélvezők valószínűleg kecskék vagy tevék voltak. A kávét 1440-ben fedezték fel valahol Abesszfniaban, a Kaffa-hegy videkén.
Történt egyszer, hogy Kaldi kecskéit legeltetve az egyik hegyoldalon furcsa dologra lett figyelmes. Amikor kecskéi a hegyoldalt beborító növények apró, piros bogyóiból szemezgettek, láthatóan élénkebbé váltak. Kecskepésztorunk természetesen megpróbált utána járni a rejtélynek és maga is megkóstolta az érdekes növény termését. Amint elmajszolt néhányat a piros bogyók közül máris erősnek és feldobottnak érezte magát. Kaldi csodára gyanakodott, így tüstént elrohant a szomszédos kolostorba és izgatottan beszámolt az apátnak a történtekről. A csodálatos növény bogyóit az apát kezébe adta és győzködte őt azok mesés hatásáról, az apát azonban az ördög kezét gyanitotta a dologban és a bogyókat a tűzbe vetette. Néhány másodperc múlva azonban varázslatos illat töltötte be a kolostor nagytermet és az apát azonnal belátta tévedését. Ily mesés illat csak Isteni eredetű lehet! A megmaradt bogyókat kikapartatta a tűzből, és vizzel kevertette össze, így mindannyian megkóstolhatták életük első igazi kávéját!
A kávé Arabiaban és Abesszfniaban vadon termett, és az ott elő nomád törzsek már több, mint ezer éve felfedezték maguknak. A kávécserje érett bogyóit előbb összezuzták, majd állati zsiradékkal keverve apró golyócskákat formáztak belöle és késöbbi utjaik során így fogyasztották. Csak évszázadokkal késöbb alakult ki a kávéital készítés legősibb módja: A babszemeket hideg vizzel keverték, állni hagyták, és ezt követően fogyasztották. A mai darálásnak megfelelő "zúzás" csak I. sz. 1000 karöl alakult ki és ekkor fedezték fel a víz forralásának módszerét is, így a kávé ekkor vált meleg itallá.
Sokan dicsérték, de sokan vitatták is a kávé jelentőségét, de azt senki sem akadályozhatta meg, hogy világszerte elterjedjen. Az első kávészállyítmány 1624-ben erkezett Európaba, pontosabban Velencebe, ahonnan hamarosan eljutott a kontinens minden részébe.
Az okiratilag is dokumentált első kávéház 1637-ben, Angliaban, Oxfordban nyilt meg. Ezt követően egymás utan nyiltak meg kávézók Anglia kisebb-nagyobb városaiban.
A XVII. század végéig, a kávét kizárólag Arabiaból importálták. Az arabok mindenképpen meg szerették volna tartani monopóliumukat, ezért még csiraképes állapotban nem kerülhetett exportra, és a szemeket csak pörkölten szállitottak. Ez a tilalom, ilyen népszerű ital eseteben, mint a kávé, hamarosan sikertelen csempészések folyamatát indította meg. A hollandoknak végre sikerült ellopniuk az araboktól néhány kávécserjét, és Java szigetén sikeresen megkezdték a növény termesztését, megtörve ezáltal az arabok monopóliumát.
Martinique szigetére egy fiatal francia tengerészkapitány bátorságának köszönhetően került, aki ezuttal a hollandoktól lopott el néhány kávécserjét. Braziliaba is furcsa módon került, ezuttal ugyanis egy nő keze volt a dologban. A semleges braziloknak kellett megoldaniuk a határviszályt Holland és Francia Guyana között. Egy Palheta nevű fiatal tiszt nemcsak a vitát csitította el, de elcsábitotta a holland kormanyzó feleségét is, aki a tiszteletére adott estélyen egy nagy csokor viragot nyújtott át férfinak. Ebbe a csokorba kötötte bele azt a néhány kávécsemetét, amelyet Brazilia annyira óhajtott, megalapozva ezzel a világ legnagyobb kávé nagyhatalmat.