(H)ős vasember

Magyarabb lettél a mellét döngető gyaurnál,

Fassolából Fazola, lelkünkben büszkén szalutál.

Amit tettél, több mint hétköznapi művészet,

Alkotni, gyarapítani ez volt a Te hűséged.

Kőből, s ércből nemcsak éltető vasat csiholtál,

Hámor és Massa hálával köszönti (h)ős fiát.

Jeltelen sírodban boldogan nyugodhatsz,

Teremtő szellemiséged örökké kút marad.

                            Fazola Henrik emlékére

                               (fa)

Mária Terézia 1741-ben egri püspökké és két vármegye (Heves, Felső-Szolnok) főispánjává nevezte ki gróf Barkóczy Ferencet. A püspök Egerbe a város fejlesztése érdekében külföldről különböző szakmájú mesterembereket telepített le, melynek eredményeként látványos fejlődés indult meg.

A püspök 1758-ban Würzburgból Egerbe hívatta Fazola Henriket (1730-1779), aki már Würzburgban elismert kovácsmester volt. Fazola Henrik Egerbe érkezése előtt a szakma rejtélyeinek megismerése céljából, és a technológiai megoldások tanulmányozása érdekében több nyugati országban megfordult.

Fazola Henrik művészi színvonalon készítette kovácsoltvas munkáit, így Egerben hamarosan tehetős polgár lett. Jelentős megbízásokat kapott Barkóczy püspöktől.

Fazola Henrik készítette az egri megyeháza művészi, kovácsolt vaskapuit, és számos, ma már műemléki épületünk iparművészeti kovácsolt vasmunkáit.

Fazola Henrik bányászati kutatásokba is kezdett, de a lakatos megbízásokat is teljesíteni akarta, ezért 1768-ban Egerbe hívta öccsét, Fazola Lénártot (1737-1805), akire rábízta a lakatosműhely vezetését. (Édesanyját már korábban Egerbe költöztette.) Fazola Lénárt az egri líceum és más épületek egyszerűbb vasmunkáinak a kovácsmestere.

Fazola Henrik 1767-ben házasságot kötött egy özveggyel, Linczin Anna Máriával, aki vagyonosnak számított. E házassága révén Fazola anyagi biztonsága megnőtt.

Linczin Anna Mária 1772-ben elhunyt. Felesége halála után hamarosan újabb házasságot kötött, feleségül vette Karl Tekla hajadont, aki szintén megbízható anyagi háttérrel rendelkezett. Ebből a házasságból született Frigyes és Borbála nevű gyermekük.

A kovácsolásból nyert vagyonát a vasércbányák kiaknázására fordította. Minden energiáját a kutatásra fordította, és megkezdte álomtervének megvalósítását, az ómassai kohó megépítését. Az ipari tőke egyik első képviselőjének tekinthető, mivel saját vagyonának jelentős részét a kohó megépítésre fordította.

Élete végégig megszállottja volt a kutatásoknak, a bányák feltárásának, a kohászatnak, melyben végül halálát lelte. Jeltelen sírban fekszik.

Halála után fia, Fazola Frigyes apja méltó utódja lett, aki az erős akaratú édesanyja mellett minden erejét és tudását a diósgyőri, a magyar vasgyártás fejlesztésére, korszerűsítésére fordította.

Hier ruhet

die Mutter

diser Thal

Bewoner

Tecla Fazola

Sie saete viel

Ernte wenig

Gott gebe Ihr

eine bessere

Ernte

Gest 31 X 831

Fazola Henrik a diósgyőri vaskohászat és kovácsművesség megalapítójának emlékművét avatták fel a Felsőhámori temetőben. Az emlékművet a Miskolci Rotary Klub kezdeményezésére és támogatása mellett SEREGI GYÖRGY díszkovács készítette. A jeltelen sírban pihenő Fazola Henrik emlékművét a felesége Fazola Tecla közelében, méltó természeti környezetben állították fel 2005. június 4-én. Köszönjük!