“…minden héten a péntek…”

Posted in Uncategorized by azember88 on March 3rd, 2006

Ez az a nap amikor minden vegyes érzelemmel tölt el, boldogvagyok, mert jön a hétvége, de mégsem, mert idegesít, hogy két nap múlva minden kezdődik elölről..
A péntek az a nap amikor az emberek meghülyülnek, és pánikszerűen menekülnek haza.. na ehhez nekem nem soxor van ehhez kedvem, mert egyrészt otthon van a nővérem, akit rendkívül nem szeretek, és néha az apám is akivel hadilábon állok..
Na mindegy… Ma a suliban megin előjött a hétvége hangulat, amit még az is tetőzött, hogy az ofő elmondta az érettségi időpontokat, és ezáltal a hétvégi hazamenekülési pánik keveredett az érettségi pánikkal…. vérpezsdítő volt..én csak röhögtem a többieken..
A harmadik óra után elvégeztük az iskola teljes átfésülését …vagyis csak a Kricsán felhívta Mókás Muki elvtársat, hogy igazán előkerülhetne, mert TEA hangulat van (az ő táskájában volt a TEAs üveg..), sajnos csak a becsöngőkor került elő amikor már bent ült a rendkívüli lincshangulatot előidéző ofő….majd következő szünetben - gondoltuk naivan - csak az óra végigszenvedése után rájöttünk, hogy a szakmai igazgatóval lesz óránk…szerkesztés/ visszavonás..azt azért mégse lehet, mivan ha észreveszi..szerencsénkre elmaradt az óra… nem kell mondnom, hogy sorban álltunk az üvegért…
Vigyorgós hangulatomban el is indultam haza…csak 1 korty volt több nem, ugyh, nem is volt nagy a hatás… de azért vigyorogtam mindenen…
A buszon szokás szerint tömeg volt, nekem sikerült felharcolnom magamat a lépcsőről, ami ilyenkor nagy dolog..és vígan szemlélni kezdtem a lépcsőn utazó kissrácot, aki miután felszállt, a cselkedeteivel nevetésre bírta a környezetét…először csak az ajtónak támaszkodott, amit a sofőr kinyitott, és a kisember megdöbbent arccal kiesett a megállóban..ezek után a táskája csukódott oda, amire újból a megrémült arckifejezését vette elő, és nagynehezen menetközben kirángatta a batyut a két ajtó közül… csak ezek után kezdett a középső ajtó felé terjengeni a szag amit egy a busz hátuljában utazó homeless árasztott magából.. a talpraesett kisemberünk pedig nem hagyta magát, befogta az orrát és félhangosan mondogatni kezdte..”büdös van, büdös van, büdös van…”
E közben a frissen felszállt egyének a szalagavatós kitűzőmre kicsit se feltűnően rázoomoltak a tekintetükkel…mint szerdán amikor a Lászlóval ültünk az Ecseri sugárúti nagy peroskancsós logoju bolt előtti padon, és oda lépett hozánk egy fiatalabb egyén aki egy feltűnő lila susogós melegítő alsót viselt, megkérdezte: “Srácok! Bocs, hogy zavarok, de mi ez a kokárda rajtatok??” nahát itt én padlót fogtam…
Szerintem te is elfáradtál ettől a kérdéstől ugyhogy abba is ahgyom mára…