Hiperaktív nap!

Posted in Uncategorized by azember88 on March 22nd, 2006

Ma reggel amikor felkeltem, jelzett a műszer, hogy üres a has….hmm.. kéne enni vmi kiadósat!
Nem gondolkodtam sokáig, hozzáláttam 1 nagy adag tejbegríznek…még nyelvégető melegen le is juttattam, hogy a műszer a megfelelő szintet mutassa… ezek után még a regeli híreket, meg az éjszaka folyamán kapott e-maileket is elolvastam…az órára pillantottam, még csak 4:30… szépen lassan, olyan nyugdíjas tempóban el is kezdtem szedelőzködni… egy kis idő elteltével már nem tudtam magammal mit kezdeni, úgyhogy elindultam, hogy a suli aulájában végre be tudjam fejezni a könyvet amit már régen elkezdtem…de ez a tervem is összedőlt, mert már széles vigyorral vártak, hogy segítsek angol leckét írni, de mivel az agyam még nem nagyon állt rá az aktív működésre (mert a terveimben szereplő olvasáshoz elegendő lett volna a csökkentett mód is), így az angol szavak csak a felszolgálás gyakorlat után dörömböltek a fejemben, mivel felszolgáláson van idő fotoszintetizálni, mert lényegében csak olyanokat tanulunk, amiket már tavaly megtanultunk, meg hát nem is egy izgalmas tanóra…after that, kezdetét vette az ételkészítés előtti receptbörze, és kiderült, hogy senki nem tud semmit!!
Azért besunnyogtunk, és nem is volt olyan borzalmas, mert csak a segédtanár volt velünk..
De a rossz oldal a maláj tigris volt:
1.Rábíztuk a tojást…..5 perc helyett 20 percet főtt
2.rábíztuk a burgonya metéltre vágását……valamit nagyon elnézett, mert hasábok lettek(eltekintve attól a fél krumplitól, amit már a kész salátában véltünk felfedezni)
3.önkényesen felszeletelte a salátához az almát….mindezt a gyakorlat elején, így szépen amikor rá került a sor, csak barnán tudtuk felhasználni…
Ezután let’s go to the swimming pool!
Túlteljesítettem a terveimet, így be is görcsölt a lábam..hazajöttem.
Itthon hívtak a haverok, hogy itt vannak a ház előtt, és menjek ki dumálni….kientem, már egy ideje gengeltünk a ház előtt amikor a nővérem megjelent a futó szerelésében…a futása kb 10méteren át tartott, mert akkorát esett, hogy jobbnak látta abbahagyni a dolgot
most meg tanulnom kéne!