We can be until we die!!!

Posted in amiket nem bírok már ki szó nélkül... by azember88 on March 24th, 2006

Magyarul: addíg létezehtünk, amíg meghalunk. Ezen a mondaton gondolkoztam, miközben a hülyeségadómat mentem befizetni (hülyeségadó = lottó), és ennek következtében rengeteg magvas gondolat jutott az eszembe…
Először elkezdtem merengeni a saját életemen…nem vagyok jóban a közeli rokonokkal… egy bizonyos családtaggal viszont csak én tartom a kapcsolatot, mivel a többiek már szinte el is felejtették… ezen kívül a közelmúltban egy pár célom részben kudarcba fulladt…. van már két állásajánlatom, holott még közel se fejeztem be a tanulmányaimat… sokszor nem tudok előrelépni, mert nincsmeg hozzá a kellő anyagi hátterem, és sokszor túl jószívű vagyok és nem tudok úgy elmenni a rossz állapotban lévő ismerőseim mellett, hogy ne nyújtsak segítő kezet…
Mindezt száma véve nem tudom, hogy miért vagyok sokszor elégedetlen, miért nem elég nekem az ami bármikor elérhető… és ekkor megpillantottam az úton egy nem éppen elhasználódott autót, amiben az egyik velem egyidős ismerősöm… gondolom a szülei vették neki… Ennél a pontnál elhatároztam, hogy benövesztem a fejem lágyabbik részét, a lábamra állok és előveszem a kegyetlenebb énemet, ezentúl csak a közeli ismerőseimnek fogok segíteni, és eltaposok mindenkit aki megpróbál engem megakadályozni a céljaimban…
És akkor is megszerzem az autót, a lakást, és mindent amire szükségem lehet, és nem fogok nélkülözni, mindezt szülői segítség nélkül, a saját erőmből! Minden követ meg fogok mozgatni, és mindent meg fogok tenni ezért, legalábbis azt ami tőlem telik.
Egy másik dolog amin szintén elmerengtem az a média hatalma volt… kezdem a tv-vel.. ez az ami a legjobban idegesít engem, hogy megpróbálják butító műsorokkal elnyomni a nézők agyát, telepumpálják a műsoridőt a reklámokkal, az értelmetlen, ősrégi, amerikai sorozatokkal (pl: a multkor amikor hazajöttem és bekapcsoltam a butítógépezetet, a knight rider-ből májkül nájt hangját hallottam meg… ezt a mesét bevettem amikor kb. 4éves voltam), vagy kibeszélőshowkal, ahová a társadalom legalja megy el szereplőnek, és mert kiteregeti a magánéletét a nagy világ előtt, ő érzi magát az igazi menő lénynek, holott nem veszi észre, hogy viccet csinálnak belőle… a megasztárt már meg sem említeném, stb…….. a másik ilyen médium a bulvársajtó, ahol minden szemetet bevetnek, hogy “szórakoztassák” a közönséget, és eközben a az orruknál fogva irányítják a népet, vagy ott vannak a külömböző politikai lapok amik szintén rendkívüli feszültséget keltenek, ezzel megosztva az országot…
A harmadik ilyen dolog amit rendkívül gyűlölök, azok az óriásplakátok, amiken most a választások előtt megnőtt a politikai hirdetések száma, mivel nem nagyon kedvelem a politikát, így a politikusokat sem, és meglehetősen viszataszít, ahogy onnan fentről, nagy méretben az eröltetett mosolyukat látom.
Az internettel nincs semmi bajom, mert itt ha akarom akkor tudomást sem veszek a hirdetésekről, ki tudom kerülni azokat, és csak azt nézem ami érdekel.
Ami meg rendkívül kiakaszt, az az , hogy mindezen változtatni tudnánk, csak nem tesszük, mert sokan média függők lettek, és úgymond “the television made you buy it”, azaz a tv diktál, hagyják, hogy diktáljon és vezérelje a nép agyát.
Végül is nem oda lyukadtam ki mint amit a cím tükröz…de ez van.