Judi Dench
1934. december 9.
|  | Dame Judith Olivia Dench az angol színház és film nagyasszonya, élő legenda, sokak szerint minden idők legjobb karakterszínésznője 1934. december 9-én született Yorkban.
Díszlettervezőnek készült, nagy színésznő lett belőle. A londoni Central School of Speech and Drama elvégzése után 1957-ben játszotta első színpadi szerepét, Opheliát. Shakespeare művei ettől kezdve egész életét végigkísérték. 1961-től a Royal Shakespeare Company, később a londoni National Theater és az Old Vic tagjaként az angol drámaíró számos nőalakját keltette életre modern és klasszikus rendezésekben: volt Ariel, Júlia, Viola, Portia, Beatrice, Isabella, Titánia, Hermione, Kleopátra és Lady Macbeth is. Olyan színészekkel játszott együtt, mint a legendás Peggy Ashcroft, a mára sokak által Gandalfként ismert Ian McKellen, vagy a Poirot-sorozat címszereplője, David Suchet. A színpaddal a film kedvéért sem szakított: legközelebb a Shakespeare-fesztiválon szerepel A windsori víg nők musicalváltozatában.
Szerepeiért számos elismerést kapott. Háromszor nyerte el a Londoni Kritikusok Díját, hatszor a Laurence Olivier-díjat, az Old Vic színház közönségszavazásán pedig megválasztották minden idők legjobb színészének.
Filmes pályafutása 1964-ben indult és már második szerepéért (Four In The Morning) a Brit Filmakadémia Díjában részesült. Ki hinné, hogy filmes karrierje kezdetén egy rendező azzal hárította el a lelkes fiatal színésznőt: „kislány, magának mindene rosszul áll az arcán.” Több mint hatvan film és tévéfilm stáblistáján olvasható a neve.
A Szentivánéji álomban, a Tévedések vígjátékában, a Machbethben, majd Kenneth Branagh két filmjében, az V. Henrikben (1989) és a Hamletben (1996) eljátszotta legjobb Shakespeare szerepeit a mozivásznon is. 1981-ben futott a brit tévében a nagy sikerű vígjátéksorozat, az A Fine Romace, amelyben együtt játszhatott férjével, Michael Williamsszel. Nálunk is látható volt egyetlen filmrendezése, a Nézz vissza haraggal. A John Osborne művéből készült, 1989-ben bemutatott tévéjáték két főszerepét Kenneth Branagh és Emma Thompson játszotta.
A nyolcvanas évektől Dench igazi nemzetközi filmsztárrá vált. Volt kotnyeles világutazó a Szoba kilátással című kosztümös viktoriánus drámában (1985), Viktória királynő a Mrs Brown-ban (1997), és Alzheimer-kórral küszködő írónő az Iris-ben (2001). Rendezte őt Anthony Page (Absolute Hell, 1991), Franco Zeffirelli (Tea Mussolinivel, 1999) és Lasse Hallström (Csokoládé, 2000). Egyik legújabb filmje a mozikban a Keira Knigthley főszereplésével készült Büszkeség és balítélet. Olyan brit és nemzetközi sztárokkal játszott együtt, mint Maggie Smith, aki az életben is jó barátnője, Diana Rigg, Anne Bancroft, Juliette Binoche, Kate Winslet, Cher, Ian McKellen, Richard Attenborough, Anthony Hopkins, Alec Guiness, Edward Fox, Geoffrey Rush, Joseph Fiennes.
Minden Bond rajongó szerencséjére 1995-ben megkapta az új MI6-főnök, M szerepét. „Teljesen új dolognak számított, hogy számos férfiszínész után egy nõt kértek fel M szerepének eljátszására. A férjemet teljesen lázba hozta, hogy végre Bond-lány leszek!” – mondta erről Dench. A korábbi filmekéhez képpest az új M sokkal tevékenyebb részt vállal a Bond-történetek cselekményében: különösen A világ nem elégben látható Judi Dench jutalomjátéka.
A filmszerepek rangos díjakat hoztak neki. Az Oscarra négyszer is nevezték, 1998-ban nyerte el a legjobb női mellékszereplőnek járó aranyszobrot a Szerelmes Shakespeare fenségesen ironikus Erzsébet királynőjének megformálásáért. Hatszor kapta meg a Brit Filmakadémia Díját (utoljára az Irisért 2001-ben) és kétszer a Golden Globe-ot.
1988-ban a Brit Birodalom Lovagja lett, így megilleti a Dame cím. 2005-ben becsületrendet kapott. | G |
[ Vissza a kategória listájához ] [ Vissza ] |
|