| |
| |
The Spy Who Loved Me A kém, aki szeretett engem
1. Main Title: Nobody Does It Better (3:32)
2. Bond 77 (4:23)
3. Ride to Atlantis (3:30)
4. Mojaba Club (2:15)
5. Nobody Does It Better (Instrumental Version) (4:48)
6. Anya (3:23)
7. The Tanker (4:26)
8. The Pyramids (1:37)
9. Eastern Lights (3:26)
10. Conclusion (1:34)
11. End Title: Nobody Does It Better (3:25)
| |
A 10. Bond-film zenéjének megírására Marvin Hamlisch-t kérték fel, mivel John Barry-nek más elfoglaltsága akadt. Ekkortájt Martin Norman (DN) után Barry már hétszer (később, összesen 11 filmhez) komponált zenét. És Hamlisch volt a második ember George Martin (LALD) után, aki Barry óta zenét írhatott.
Hamlisch saját bevallása szerint három forrásból merített inspirációt. Egyrészt Mozart-tól a főcímdalhoz, melynek előadója Carly Simon volt. A Nobody Does It Better kellemes romantikus popslágerré vált, melyet már több ízben is megidéztek. (Például a Bill Murray főszereplésével készült Lost in Translation egyik jelenetében énekli ezt a számot egy Britney Spears-klón, emlékezetes hamissággal. Ugyanebben a filmben Murray-t egy reklámforgatáson arra kérik, hogy igya úgy a whiskey-t, mint Sean Conney vagy Roger Moore; de elég a kitérőből!)
Másik inspirációs forrás a Bee Gees volt, mely az üldözős zenék miatt kellett a zeneszerzőnek. Hamlisch a „Bond 77” című számban, a korszak népszerű diszkózenéjére illesztette rá a klasszikus bond-témát és bővítette ki saját ötleteivel. A harmadik ihletadó természetesen nem más, mint Barry volt. Mondhatjuk úgy, hogy több ízben tökéletesen imitálta a nagy elődöt. Jó példa erre a „Tanker” vagy a „Pyramids” című szám. Bár az imitáció nem tökéletes: szándékosan vagy véletlenül, de végül sikerült Barry stílusát megfelelően adaptálva saját magát adni. Végeredményben egy meglehetősen jó anyagot hozott össze.
Összegezve: Hamlisch Mozartból, Bee Geesből és Barryből gyúrt korrekt munkája, néhány kellemes meglepetéssel.
Értékelés (7-es skálán): 5 (elmegy) | webmester |
[ Vissza a kategória listájához ] [ Vissza ] |
|
|