Napjainkra egyre elterjedtebb a szakirodalomban a dinamikusan fejlődő biotechnológia felosztása az alábbi 3 fő területre:
az ipari-környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó fehér biotechnológia, a nagyobb terméshozamot, rezisztens fajtákat megcélzó, agrár- és élelmiszer témákkal foglalkozó zöld biotechnológia, illetve az egészségügyi vonatkozású, terápiás és diagnosztikai célú piros vagy vörös biotechnológia. (Ritkán külön kék biotechnológiának nevezik a víz és tengeri biotechnológiát.)
További komplexitást ad, hogy a különböző alkalmazási területeket nem lehet minden esetben egyértelmű határvonalak mentén elválasztani egymástól. Van néhány, melynek besorolása nem egyértelmű: ilyen az állategészségügy (piros vs zöld?) vagy a környezetvédelem (fehér vs zöld?), stb.
A biotechnológia alkalmazásának e diagrammos ábrázolásához alapot egy interneten talált kép szolgáltatott.
Mi fán terem az általában vett BIOTECHNOLÓGIA?
A biotechnológia definiálása, meghatározása nem könnyű; minden definíció a
meghatározó szájíze szerint elfogult. Vannak, akik csak az úgynevezett “modern”
biotechnológiát tekintik biotechnológiának, azaz a génmérnökség produktumait, míg
mások sokkal szélesebben értelmezik a fogalmat. Az EFB (= Európai Biotechnológiai Egyesület) definíciója szerint a biotechnológia a biokémia, mikrobiológia és mérnöki tudományok integrált alkalmazása azért, hogy a mikroorganizmusok, állati-, növényi sejttenyészetek, vagy részeik képességét használni tudjuk az iparban, mezőgazdaságban, egészségügyben, és a környezetvédelemben.
Érdekes módon a Biotechnológia kifejezés magyar találmány - egy polihisztor magyar mérnök, Ereky Károly találta ki, és vezette be 1919-ben. Ő akkor így definiálta a fogalmat: "Biotechnológia minden munka, amellyel alapanyagokból termékeket állítunk elő élő organizmusok segítségével." Ezt a korát messze megelőző "jó" definíciót Ereky azzal is megtetézte, hogy szerinte a kőkorszak és a vaskorszak mintájára majd egyszer egy bio-korszak is eljön. Sokak szerint ma már jócskán e korban élünk.. (Sevella Béla, 2009, p 2.)
Az esetleges félreértések elkerülése végett gyorsan tisztázzuk a biotechnológia és a géntechnológia egymáshoz való viszonyulását! Általában a biotechnológia alatt a géntechnológiát értjük, (amikor géntechnológiáról van szó,) de a biotechnológia hagyományosan szélesebb tevékenységet jelent. Talán a legegyszerűbben úgy mondhatnánk, hogy minden géntechnológia biotechnológia, de nem minden biotechnológia géntechnológia. :)
Fehér biotechnológia
Az ipari-környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó biotechnológiát összefoglaló néven fehér biotechnológiának hívják és az ipari, valamint a természeti folyamatok e
ffektív szimbiózisát jelenti. A kutatók itt élő sejteket, organizmusokat vagy éppen enzimeket alkalmaznak különféle termékek előállítására és folyamatok katalizálására.
A fehér biotechnológiához tartozik a biomassza és a bioüzemanyag, de például ugyanígy biotech termékek a mosóporokban található enzimek is. Génmódosított mikroorganizmusok segítségével pedig az eddigieknél sokkal hatékonyabban lehet megtisztítani szennyezett területeket, illetve ártalmatlanná tenni a környezetre veszélyes hulladékokat. A környezetvédelem hangsúlyának globális növekedése mellett egyre többször találkozhatunk az ipari biotechnológia vívmányaival, hiszen a jelenlegieknél tisztább eljárásokat fejlesztenek ki, amelyek kevesebb vizet és energiát használnak fel, illetve a folyamatok során kevesebb nem kívánt melléktermék keletkezik.
Piros biotechnológia
Domináns szerepet játszik a tudományágon belül; a fejlesztések háromnegyedét ez az ágazat 
adja. Piros biotechnológiának a biotechnológiai eljárások segítségével előállított terápiát, illetve az ezen alapuló diagnosztikai módszereket nevezzük.
Ilyen például az őssejtterápia (fő ígérete a szövetek regenerálása, illetve akár új szervek előállítása a beteg saját sejtjeiből), a génterápia (amikor felnőtt betegek genetikai állományát módosítva megszüntetik egy betegség okát) vagy éppen a proteomika, amikor a fehérjék élettani és a betegségben betöltött szerepét vizsgálják. Mára már több mint 200 gyógyszert fejlesztettek ki az orvosi biotechnológia segítségével, melyek emberek százmillióin segítettek. Jelenleg is több száz különféle vakcina és gyógyító eljárás 
áll klinikai tesztelés alatt, melyek rengeteg betegség kezelését, illetve prevencióját tehetik lehetővé a közeljövőben. Ezen tudományág vívmányai közé tartoznak a mára mindenki által jól ismert diagnosztikai tesztek is, melyek többek között a vér, illetve a vérkészítmények könnyű ellenőrzését és biztonságos alkalmazását teszik lehetővé. A biotechnológiának köszönhető a DNS-ujjlenyomatvétel is, amely szignifikáns mértékben javította a bűnüldözés és a törvényszéki orvostan hatékonyságát. Ma már például egyetlen hajszál vagy bőrfoszlány elegendő egy bűnöző azonosításához.
Zöld biotechnológia
A biotechnológia ezen ágának (weboldalam központi témájának) elsősorban a harmadik világ fejlődésével együtt járó élelmiszerhiány leküzdése, illetve a megnövekedett szükségletek kielégítése a célja. Ehhez nagyobb terméshozamú és rezisztens növényfajtákat kell létrehozni, melyek lehetőleg jól viselik az adott terület időjárási viszonyait is.
Legtöbbet a hideg- és szárazságtűrő, valamint kórokozókkal szemben ellenálló növényekről hallani. Az utóbbi időben azonban a kutatások egyre inkább az emelt tápértékű (például vitaminokat is termelő) fajták irányába fordult. A tudósoknak minden esetben szem előtt kell tartaniuk az élelmiszer-biztonság fontosságát, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ezen a téren
látványos és gyors intézkedésekre van szükség. Bár az ellenérdekelt ipari lobbiknak sikerült számtalan hiedelmet elterjeszteniük, a genetikailag módosított növények valójában teljesen biztonságosak, hiszen ez csak egy módszert jelent és igazából nem teszünk mást, mint a korábbi nemesítéssel, csak gyorsabban és hatékonyabban.
Soha korábban nem költöttek annyi pénzt vizsgálatokra, mint ezen a területen, és már évtizedek óta milliók termelik, fogyasztják ezeket a termékeket. Az egyes fejlett nyugati országok népességcsökkenése mellett évente körülbelül 80 millió fővel nő a Föld immár hétmilliárdos lakossága, miközben a termőterületek mennyisége csökken, minősége romlik.
A növények nem csak az élelmezésben, hanem az energiaszükségletek kielégítésében is nagy szerepet játszha
tnak. Az előrejelzések szerint ugyanis 2000 és 2020 között bő 50 %-os növekedés várható az energiafogyasztás területén, ami a jelenleg bevett technológiák használatával komoly globális felmelegedést vonhat maga után. A bio-energiahordozók azonban megoldást jelenthetnek, hiszen a növények nem rontják az üvegházhatásért elsődlegesen felelős szén-dioxid-egyensúlyt.
Az úgynevezett energianövények kifejlesztése jelenleg is nagy erőkkel folyik, ezek szakértők szerint a jövőben könnyen kiválthatják többek között az autók üzemanyagait is. Mostanában fellángoltak viták ezen a téren a kukorica árának növekedése miatt, melyet részben a bioetanol-gyártással magyaráztak. Ennek azonban a jövőben nem lesz jelentősége, mert pár éven belül képesek leszünk cellulózból közvetlenül üzemanyagot gyártani, így nem kell e célból gabonát felhasználni.
A lapon megjelenő szöveg forrása: Piros, fehér, zöld biotechnológia
Tudj meg még többet a mezőgazdasági-, ipari- és gyógyászati biotechnológiáról.