Üdvözöllek a GMO Hírek oldalán, ahol naprakész információkhoz juthatsz.
(A híreket időrendi sorrendben találhatod, legfelül mindig a legújabbakkal.)
2012
•Egészségügyi károkat okozhatnak a genetikailag módosított élelmiszerek
•Génmódosított kukoricát semmisítettek meg
•LMP: legyen bűncselekmény a géntechnológiai visszaélés!
•Génmódosított tehén laktózérzékenyeknek
•A GM növények kockázatait vizsgálták
•GMO-élelmiszerek mellett érvelt, kirúgták
•Újabb szigorítások a GMO-mentesség érdekében
•Az unió tagjai még mindig két táborra oszlanak GMO ügyben
2011
•Folytatódik a GMO növények megsemmisítése
•Horribilis bírság a GMO vetőmagokért
•A belgáknak egyre jobban ízlik a GMO
•Tájékoztatják a gazdákat, mit tegyenek a GMO-val szennyezett vetőmagokkal
•Kukorica terror: érdekes tények a GMO elleni harcról
•GMO kukoricát vetettek, vihart aratnak
•No GMO: Magyarország fenntartja a mentességet
2010
•Géntechnológiával ismerkedtek a biológiatanárok
•Géntechnológiával módosítható a virágok illata
2009
•Pusztai Árpád: Hol tart a géntechnológia növénybiológiai alkalmazása?
(inkább publicisztika, mint hír)
Egészségügyi károkat okozhatnak a genetikailag módosított élelmiszerek
(2012.09.22.)
Egyre több vitát váltanak ki a géntechnológiával módosított élelmiszerek - állítják francia kutatók, akik génmódosított kukoricával etetett patkányokon kimutatták, hogy az egészségügyi károkat okoz az állatokban, beleértve a vese és a máj károsodását, illetve daganatok kialakulását - számol be a Los Angeles Times.
Ráadásul a szakértők szerint a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb genetikailag módosított élelmiszer címkéjén nem tüntetik fel a génmanipulált alapanyagokat. Genetikusok szerint azonban ezek általában csak kis mértékben vannak jelen az ételekben, így módszertani problémákat
is felvet a kérdés.
A tanulmány keretében kétszáz patkányon vizsgálták a génmódosított ételek egészségügyi hatását. Egy részük hagyományos, más részük GMO-s kukoricát kapott. A két éves vizsgálat során a génmódosított ételt kapott patkányok hímjeinek 50, nőstényeinek 70 százaléka pusztult el. Ezalatt a másik csoportban az arány jóval kevesebb, hímek esetében 30, nőstények esetében 20 százalék volt. A nőstények esetében nagy arányban fejlődött ki emlődaganat azoknál, akik a GMO-s csoportba tartoztak. Emellett e csoport tagjainak 2,5-5-ször nagyobb esélyük volt májbetegségek kialakulására. (Forrás)
Szeptember 10-ig lehet jelezni a GMO-s kártérítési igényeket
(2012.09.07.)
A Magyar Agrárkamara felhívja az érintettek figyelmét, hogy a szeptember 5-én hatályba lépett 96/2012. (IX. 4.) VM rendelet értelmében a Vidékfejlesztési Minisztérium kártérítést nyújt a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők részére. A kártérítés a GMO-val szennyezett szaporítóanyag köztermesztésbe bocsátása miatt az érintett növényi kultúra, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBiH) által meghatározott pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra NÉBiH által elrendelt és 2012. július 31-ig végrehajtott megsemmisítéséhez kapcsolódóan vehető igénybe.
A kártérítés során a megsemmisítésre kötelezett részére:
-a GMO-val szennyezett és megsemmisített szaporító anyag igazolt ellenértéke,
-a GMO-val szennyezett szaporító anyag köztermesztésbe bocsátásával érintett növényi kultúra, valamint a NÉBiH által meghatározott pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítése miatt figyelembe vehető hozamkárérték,
-a megsemmisítés igazolt költségei, illetve
-a megsemmisítés során harmadik személynek okozott kár téríthető meg.
A károsult termelők hektáronként 360 ezer forint megelőlegezett átalány hozamkárértéket vehetnek igénybe.
Az érintett gazdálkodók kárfedező juttatás iránti igényüket az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújthatják be. A kitöltött dokumentumot szeptember 10-ig kell eljuttatni az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.
Kárfedező juttatásra az a termelő jogosult, aki a felmerült kárigényéről nem mondott le, azt másra nem engedményezte. A kárfedező juttatással fedezett kár más forrásból megtérülő részét visszafizetési kötelezettség terheli.
A Magyar Agrárkamara a kárfedező juttatás megfizetésére 2012. szeptember 28-ig engedményezési szerződést köt a károsult termelőkkel. A kártérítést a VM legkésőbb 2012. október 19-ig folyósítja. (Forrás)
Génmódosított kukoricát semmisítettek meg
(2012.09.06.)
Ismét génkezelt vetőmag került a földbe, 1500 hektárnyi kukoricát kellett kitárcsázni – írta pénteken a Népszabadság.
Június utolsó napjaiban az ország több pontján összesen 1500 hektárnyi kukoricavetést tárcsáztak ki a lap információi szerint. 
Az eljárás elrendeléséhez vezető vizsgálathoz a mintákat még április közepén, a vetés idején vették az élelmiszer-biztonsági hivatal ellenőrei a vetőgépből. Az ellenőrzés során fennakadt vetőmag román eredetű, Montoni fajtájú silókukorica, a Saaten Union nevű német vetőmag-forgalmazó importálta. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakértői június végén futárt küldtek az összes érintett gazdához és gazdálkodóhoz, és háromnapos intézkedési idővel, július elsejei határidővel kötelezték őket a növény megsemmisítésére.
Bognár Lajos, a VM élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára a lapnak elismerte, hogy az információ valós, és azt is kijelentette, konkrét oka van a viszonylag hosszú átfutásnak, azt azonban, hogy mi ez a konkrét ok, nem kívánta elárulni – írta a lap.
Blum Zoltán, a Saaten Union magyarországi ügyvezetője a Népszabadságnak azt mondta: ők maguk is csak az élelmiszer-biztonsági hatóságtól, utólag értesültek az esetről, és jelenleg vizsgálják, milyen módon tudnak a kártalanításban segítséget nyújtani a kárt szenvedett gazdáknak. (Forrás)
LMP: legyen bűncselekmény a géntechnológiai visszaélés!
(2012.06.17.)
Szigorúbban büntetné az LMP a természet- és környezetkárosítást, valamint a géntechnológiai visszaélést az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló tör
vényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataiban - erről Jávor Benedek és Schiffer András, az ellenzéki párt politikusai beszéltek vasárnapi sajtótájékoztatójukon, Budapesten.
Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a vörösiszap-katasztrófára, a tiszai ciánszennyezésre és a hazai “GMO-botrányokra” utalva úgy vélte, Magyarországon az elmúlt két évtizedben több olyan katasztrófa is történt, amelyek bizonyították, hogy a hazai környezetvédelmi intézményrendszer és szabályozás nem képes hatékonyan megakadályozni a természeti erőforrások tönkretételét. Az LMP ezért a korábban már megfogalmazott javaslatait módosító indítványként nyújtotta be az új Btk.-ról szóló törvényjavaslathoz, és azt reméli, hogy a kormányoldal is támogatja majd ezeket – tette hozzá.
Schiffer András közlése szerint egyrészt azt javasolják, hogy környezet- és természetkárosítás esetében a hivatalos személyek felügyeleti, illetve ellenőrzési kötelezettségének megszegését is büntessék, másrészt pedig egy új tényállás, a hivatalos eljárás körében elkövetett veszélyeztetés bevezetését is kezdeményezik. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: a büntetőjognak reagálnia kell a vörösiszap-katasztrófához hasonló esetekre, amikor megelőzhető lenne a szerencsétlenség, ha egy hivatalos személy teljesíti a 
kötelességét.
Emellett – folytatta – az LMP a géntechnológiai visszaélés esetében is szigorúbb szabályozást javasol, és a kormányzati előterjesztéssel szemben ezt nem egyszerű igazgatásrendészeti cselekményként, hanem környezetvédelmi bűncselekményként értékelné. Mint mondta, ezzel kapcsolatos módosító javaslatuk kiterjed a GMO-növényekből előállított termékekre, valamint az ártalmatlanítással és a termékek megjelölésével kapcsolatos szabályszegésekre, illetve büntetné a gondatlanságot és az előkészületet is, továbbá magasabb büntetési tételeket vezetne be.
Jávor Benedek, a fenntartható fejlődésről szóló jövő heti brazíliai, Rio+20 konferenciára utalva hangsúlyozta: az egyezmények semmit sem érnek, ha nem rendelünk melléjük olyan törvényi, intézményi garanciákat, amelyek kikényszerítik a szándékok megvalósulását. (Forrás)
Génmódosított tehén laktózérzékenyeknek
(2012.06.14.)
Kínában tenyésztették ki a világ első genetikailag módosított borjúját, amely két éven belül alacsony laktóztartalmú tejet ad.
A Lakes névre hallgató borjú április 24-én jött világra a Belső Mongóliai Agrártudományi Egyetem egyik laboratóriumában vezetője, Csang Li szerint a nőstény egészséges és erős.
Csang és kutatócsoportja egy éve, 2011 májusában nyert ki magzati kötőszövetet (fibroblasztot) egy 45 napos vemhes Holstein marhából – a kutatók genetikailag módosították a sejteket, hogy azok laktózbontó enzimet 
termeljenek. A génmérnökséggel létrehozott magzatot júliusban ültették be egy tehén méhébe.
A laktózbontó enzim a tejben található laktózt más cukrokká, galaktózzá és glükózzá bontja le, így megkönnyíti a laktózintoleráns emberek számára a tejtermék emésztését. Kínában az emberek közel 60 százaléka laktózérzékeny, a tünetek a kiütésektől a hasmenésen keresztül különböző emésztőszervi zavarokig terjednek.
Lakes nem egyetlen próbálkozás eredménye: tavaly 14 szarvasmarhánál végezték el a beavatkozást, ezt követően idén áprilisban öt borjú jött világra. Közülük három hordozta a laktózbontó enzimet kódoló gént, ám kettő elpusztult az ellést követő 24 órán belül. Az állat 25 hónapos korában adhat tejet, miután kihordta saját borjait.
(Forrás)
Módosították a géntörvényt
(2012.06.13.)
Egyhangúan fogadta el az Országgyűlés - 336 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény, a géntörvény módosítását.
A géntechnológiával kapcsolatos egyértelmű magyar stratégiát és az erről szóló egyetértést 
mi sem jelzi jobban, mint hogy a képviselők a törvénytervezet minden elemét elfogadták és egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be.
A géntörvény módosítása elősegíti a 2006-ban ötpárti egyetértéssel elfogadott országgyűlési határozat céljának teljesítését, a környezeti és egészségügyi biztonság növelését. Az új szabályok biztosítják, hogy az Európai Unióban jelenleg engedélyezett géntechnológiával módosított növényeket (MON810 GM kukorica és Amflora GM burgonya), illetve az Európai Unió által a jövőben esetlegesen engedélyezendő újabb géntechnológiával módosított fajtákat ne lehessen korlátok nélkül bevonni a köztermesztésbe Magyarországon. A törvénymódosítás elsősorban a géntechnológiai tevékenységgel foglalkozókat, és az ezen a területen engedélyezést és ellenőrzést végző hatóságokat érinti. Fokozott védelmet biztosít a hagyományos és az ökológiai gazdálkodásból élőknek is. A törvénymódosítás fontos eleme a természetvédelmi területek és a génbankok kiemelt védelme.
A géntechnológiával módosított növények kockázatainak feltárása kapcsán eddig gondot jelentett, hogy független hatásvizsgálatokhoz a kutatók nem kaptak a fajtatulajdonosoktól vetőmagot/vizsgálati anyagot. A vállalatoknak ugyanis nem feltétlenül érdekük a vizsgálatok támogatása, amennyiben azok számukra negatív eredményekkel járhatnak. A jogszabály jelenlegi módosítása ezt a problémát megoldja, a fajtatulajdonosokat mintaadásra kötelezi a Magyarországon végzett kísérleteknél.
A módosítás elősegíti a gazdálkodók, a helyi közösségek, az önkormányzatok és régiók önrendelkezési jogának és vállalkozási szabadságának hatékonyabb érvényesítését azzal,hogy támogatja a GMO-mentes területek kialakítására irányuló alulról jövő kezdeményezéseket. Kibővülnek az ellenőrző hatóságok intézkedési lehetőségei is, ha Magyarország területére illegális, azaz nem engedélyezett GMO-k kerülnek, vagy a már engedélyezett tevékenységeket nem az előírásoknak megfelelően végzik. Magyarország, a közép-kelet-európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét. E törvény és végrehajtási rendeletei - az Európai Uniós joggal összhangban - szabályozzák hazánkban a géntechnológiai tevékenység végzését.
Magyarország számára stratégiai érdek az ország GMO mentességének megőrzése. Figyelembe véve a GMO-k ökológiai, egészsé
gügyi, valamint gazdasági kockázatait, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hazánk GMO-mentes állapotát megőrizzük, gondolva a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára, és nem utolsó sorban a GMO-mentes státuszunkból fakadó és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre.Az Országgyűlés már 2006-ban, az akkori öt parlamenti párt egyetértésével megfogalmazta Magyarország GMO-mentes stratégiáját és az annak eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat. Azóta ez a stratégia nem változott, sőt a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény – többek között – Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásáról is rendelkezik. Hazánk e célkitűzés megvalósítását a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályi keretek tiszteletben tartásával, azokkal összhangban kívánja gyakorolni. Ennek egyik alappillére a géntörvény már régóta szorgalmazott és most elfogadott módosítása. (Forrás)
A GM növények kockázatait vizsgálták
(2012.04.24.)
Magyar kutatók vizsgálták, hogyan reagálnak az állatok a GM takarmányra.
A számos országban engedélyezett és piacra került géntechnológiai úton (GM) módosított növényekből készült élelmiszerek és takarmányok biztonsága és nyomon követése érdekében vett részt egy többéves nemzetközi projektben a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI).
A világon több mint 1 millió hektáron termesztenek 
GM növényt, szigorú ellenőrző rendszer és követéses hatásvizsgálatok szükségesek a biztonság érdekében, hangsúlyozta Dr. Gelencsér Éva élelmiszerkutató, a kutatócsoport magyar tagja.
GM kukorica és zöldborsó állati és emberi szervezetre gyakorolt hatásvizsgálatában működött közre dr. Gelencsér Éva, a KÉKI tudományos tanácsadója a GMSAFOOD Konzorcium irányító testületében, az egyik munkacsoport szakmai vezetőjeként, tizenkét munkatársával. A GMSAFOOD angol mozaikszó genetikailag módosított biztonságos élelmiszert jelent. Ezt a nevet vette fel a kutatásra alakult konzorcium, amelyet osztrák, ausztrál, norvég, ír, török és magyar kutatók alkottak. A 2008-ban indult programot az Európai Unió támogatta, s az ausztriai Medizinische Universität Wien koordinálta.
Magyarországon tilos a GM növények szabadföldi termesztése, ám forgalmazásuk a jogszabályi keretek között lehetséges. Hazánkban is forgalmaznak külföldről érkezett GM takarmányt és élelmiszert, amelyeket az érvényes európai jogszabályok szerint kell jelölni. A terméken fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9% feletti arányban tartalmaz GMO-t. A tudományos világ ugyan megosztott a kérdésben, ám a transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a GM-termékek szabadon áramlanak a világban.
A magyar kutatócsoport az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében fogadta el a felkérést a tudományos kísérletben való részvételre, hangsúlyozta a magyar élelmiszerkutató. A projekt célja olyan biomarkerek (biológiai jelek, értékelhető hatások) kifejlesztése volt, amelyek az engedélyezett és piacon forgalmazott GM növényt tartalmazó élelmiszerek egészségügyi kockázatát előre jelzik. A KÉKI szakmai csoportja ezen belül azt kutatta, hogy laboratóriumi és háziállatok 
szervezetében mi történik, ha GM takarmányt kapnak rövid, közepes és hosszú távon. A magyar csoport biológiai minták (vér, szervek, gyomor- és bélfolyadék) vizsgálatával szűrte ki, miként hat az érintett állatok szervezetére a GM táplálék. A többéves program Bécsben tartott záró konferenciáján Dr. Gelencsér Éva személyesen tartott előadásában összegezte a magyar részprogramban szerzett tapasztalatokat.
A magyar kutatók által végzett egyik kísérletben GM kukoricát etettek sertésekkel, majd megvizsgálták, hogy ez a takarmány hatással van-e az immunválasz minőségére. A laboratóriumi elemzések semmiféle káros következményt nem mutattak ki az állatoknál. A transzgén kapcsán termelődő új fehérje a sertés tápcsatornájában még kimutatható volt, ám a vérplazmában, a szervekben és az izomban már nyomokban sem volt tetten érhető. Ugyanezzel a végeredménnyel zárultak az atlanti lazacokkal végzett kísérletek is.
A másik kísérletben olyan, még nem engedélyezett GM borsót vizsgált a konzorcium, amelyet egy szénhidrátbontó enzimet gátló fehérje segítségével rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tettek. (Nem támadta meg a zsizsik.) Mivel ez a fehérje más kutatócsoport mérései alapján egérben allergiát okozott, ezért a konzorcium ezt a GM növényt használta fel vizsgálati modelljeiben, többek között az allergia vizsgálatok modelljében is. A magyar kutatók feladata az volt, hogy klinikai és immunológia módszerekkel vizsgálják meg, hogy a hüvelyes allergia kialakulásában ez a bizonyos gátló fehérje, 
az alfa amiláz inhibitor is szerepet játszik-e. S amennyiben igen, a GM növény fogyasztása jelenthet-e egy újabb kockázatot a hüvelyes allergiában szenvedő betegeknek.
Az eredmények szerint a hüvelyes növények fogyasztását követően gyomor- és bélpanaszokat, bőrtüneteket és légzési nehézségeket mutató betegekben kialakulhat a gátló fehérjével szembeni érzékenység is, a tüneteket nem produkáló egészséges kontrolcsoporttal szemben. Ezt a kedvezőtlen immunológiai reakciót a betegtől független vizsgálatok során hőkezelt (megfőzött) GM borsóval szemben már nem sikerült kimutatni.
A címzetes egyetemi tanár Dr. Gelencsér Éva a konzorcium egyik legfontosabb eredményeként értékelte a GM szervezetek piacra kerülése utáni nyomon követésre tett új módszertani javaslatot. Olyan egységes, „klaszterezés és neurális hálózat” létrehozását javasolta konzorcium, amely egy adatbázisban összesítené a transzgenikus élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt, és így több adat ismeretében segítené a kockázatbecslést, illetve fokozná a biztonságot. (Forrás)
GMO-élelmiszerek mellett érvelt, kirúgták
(2012.03.30.)
Eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca Agrárgazdasági Kutató Intézetéből (AKI) Popp József főigazgató-helyettest, aki a BBC Scince Focus januári számában beszélt a génmódosított növények hasznosságáról.
Popp József a BBC Science Focus januári számában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a génmódosított növények hasznosak a világélelmezés és Magyarország szempontjából is – értesült a Figyelő.
A lap szerint sok szakember úgy tudja, ezzel a véleményével sokakat magára haragított a Vidékfejlesztési Minisztériumban az uniós 
berkekben elismert szaktekintély; mondandóját úgy értelmezték, hogy az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységet végzett. Ennek némilegellentmond, hogy a kérdéses interjút Popp decemberben adta, amikor az új alkotmány még nem is lépett életbe.
A vidékfejlesztési tárca megerősítette a Figyelő értesüléseit. A főigazgató-helyettes menesztését azzal magyarázták, hogy az illető a GMO (Genetically Modified Organisms – genetikailag módosított élőlények) mellett lobbizott, amit hangoztatott is, ez pedig összeegyeztethetetlen a köztisztviselői státuszával. Az alkotmányban ráadásul deklarálták az ország GM-mentességét, vagyis tilos a genetikailag módosított élelmiszerek termesztése.
Ahogy az alaptörvényben szerepel, „mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez, e jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával [...] segíti elő”. Az alkotmány azonban nem zárja ki a GM-termékek magyarországi importját.
Popp József felmentése megdöbbentette a szakmát, főleg a géntechnológiával foglalkozó kutatókat, ugyanakkor új lendületet adott a génmódosított termékek ellenzőinek. Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a génmódosított magyar szárazságtűrő búza előállításán dolgozó, szintén nemzetközi hírű professzor tevékenységét még nem érte ugyan hivatalos bírálat – holott a kutatásai sértik az alaptörvényt –, de a Figyelő értesülése szerint egyes fórumokon már az ő tevékenységét is kritizálták. (Forrás)
Újabb szigorítások a GMO-mentesség érdekében
(2012.03.20.)
A magyar mezőgazdaság genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentessége megőrzésének érdekében szigorító intézkedésekről rendelkezett a vidékfejlesztési miniszter. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent, kedden hatályba lépő rendelet egyebek között tartalmazza, hogy aki más uniós tagállamból, illetve harmadik országból első alkalommal hoz be kukorica, szója és repce vetőmagot, annak 5 napon belül ezt írásban kell jeleznie a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH). Az MgSzH a bejelentett vetőmagtételek GMO-mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja, és a bejelentést követően, legkésőbb 5 napon belül jelzi a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül mintát kell venni a vetőmagból, majd a mintavételtől számított 30 napon belül közölni kell az eredményt a bejelentővel. A vetőmag forgalmazása csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgálat igazolja a GMO-mentességet.
A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló, 2004-ben született rendelet másik kiegészítése megerősíti azt, hogy Magyarországon tilos forgalomba hozni, illetve termelésbe bocsátani géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot. A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, az importvetőmagnak pedig az első magyarországi forgalomba hozója felel azért, hogy a vetőmag mentes a géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől. A rendelet ismerteti az eljárást, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a vetőmag szennyezett, illetve az ilyen magból már kinőtt a növény. (Forrás)
Az unió tagjai még mindig két táborra oszlanak GMO ügyben
(2012.03.20.)
Továbbra sem jutottak kompromisszumra az európai uniós tagországok arról a javaslatról, amely engedélyezné, hogy az egyes tagállamok szabadon dönthessenek arról: teljes területükön vagy egyes övezeteikben engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését.
A tagországok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli találkozójáról tartott sajtótájékoztatón mindazonáltal az elnöklő dán 
Ida Auken elmondta: a többség véleménye szerint szükség van arra a jogra, hogy nemzeti hatáskörben lehessen határozni erről a kérdésről. Hét tagállam (más források szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Írország, Szlovákia, Bulgária) azonban nem tudta elfogadni a most tárgyalt szöveget.
Az unió tagjai hosszú ideje két táborra oszlanak a génkezelt termékek engedélyezésének ügyében. A mostani javaslat alapverzióját az Európai Bizottság még 2010 nyarán terjesztette elő, de azóta sem sikerült megállapodásra jutni róla. John Dalli, a témáért felelős európai bizottsági tag a sajtótájékoztatón csalódottságát fejezte ki az egyetértés hiánya miatt. Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi rendszer – amelynek keretében, záradék formájában tíz tagország önálló tilalmat tart érvényben – túlságosan kaotikus, és hosszú távon nem tartható.
A máltai biztos méltatta a dán elnökség kompromisszumos javaslatát, amely egyebek között azt tette volna lehetővé, hogy a tagállamok közvetlenül a szóban forgó technológiát alkalmazó cégekkel tárgyaljanak az esetleges nemzeti tilalomról.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek egy része ugyanakkor bírálta a javaslatot, mert az – ahogy például a Greenpeace megfogalmazta – csak gyenge jogi hivatkozási alapokat tenne lehetővé a GM-tilalomra, továbbá „hivatalos szerepet adna a biotechnológiai lobbistáknak a nemzeti tilalomról folytatott tárgyalásokon.”
Más környezetvédők szerint sajnálatos, hogy most sem szüle
tett a tilalomnak szilárd uniós jogi alapot adó szabályozás.
Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett a génkezelt növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják meg. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője az ilyen termékeknek, így a lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben.
A nemzeti alapú tilalmat ellenző országok egyebek között azzal érvelnek, hogy egy ilyen lépés megkérdőjelezné az unión belüli egységes piac működését. Szükségesnek tartják azt is, hogy olyan szabályozás szülessék, amely összhangba hozható a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival. Ez utóbbira hivatkozva korábban már több támadás érte az EU-t a génkezelt termékeket pártoló nemzetközi partnerek részéről.
Ida Auken jelezte, hogy amennyiben előrelépésre mutatkozik remény, a dán elnökség júniusban ismét a miniszteri tanács napirendjére tűzi a témát.
(Forrás)
Folytatódik a GMO növények megsemmisítése
(2011.08.09.)
Folytatódik a növények megsemmisítése a génmódosított vetőmag (GMO) miatt az adott területeken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; az intézkedés eddig tizenegy gazdálkodót érintett – közölte Simon Miklós, a Fidesz–KDNP térségi országgyűlési képviselője.
A politikus felidézte: a génmódosított vetőmag miatt csak Szabolcsban több száz hektár kukoricát kell a 
földekbe tárcsázni, a megsemmisítésről szóló határozatokat már megkapták az érintett gazdálkodók. Simon Miklós értesülései szerint az érintett területet körülvevő, 400 méteres védősávok kijelölését jelenleg is végzik a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal munkatársai. A kormány múlt heti döntésének értelmében négymilliárd forint összegű keret áll rendelkezésre a szennyezett vetőmagok miatt károsult gazdák kártalanítására, ez hektáronként 360 ezer forintos juttatást jelent.
A kárigényt szeptember 30-ig kell leadniuk azoknak a gazdálkodóknak, akik megkapták a megsemmisítésről szóló értesítést, 
a megítélt összeget december 31-ig fizetik ki – ismertette a képviselő. Hozzátette: ez a lehetőség az állammal engedményezési szerződést kötött gazdálkodók esetében érvényes. A kár okozóját – a forgalmazót vagy a vetőmagtermesztőt – kártérítésre fogják kötelezni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, bírósági útra terelik az ügyet – közölte a politikus.
Simon Miklós elmondta: a megyében eddig tizenegy gazdálkodó érintett konkrétan a GMO-ügyben, de számuk növekedhet, mivel a szennyezett terület mellett valószínűleg a védősávon belüli növénytáblákat is meg kell majd semmisíteni. A kormány egyelőre nem döntött arról, hogy mi lesz a védőtávolságon belüli, de nem fertőzött vetőmagot elvető gazdálkodók területeivel. Amennyiben erről pozitív döntés születik, akkor Szabolcsban akár további több száz hektárnyi kukoricát tárcsázhatnak be a földekbe – közölte a képviselő.
(Forrás)
Horribilis bírság a GMO vetőmagokért
(2011.08.06.)
Akár napi 10 millió forintra is bírságolható az a termelő, aki a génmódosított vetőmagból kelt növényt határidőre nem semmisíti meg – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormány még 2004-ben hozott rendeletet a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírságról. Ebben a bírság felső összege 5 millió forint, ezt az engedély nélkül termelt, illetve a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő szaporítóanyag forgalomba hozatalakor kell megfizetni. A rendelet nem szól külön a génmódosított vetőmagról, arra az általános szabályok vonatkoztak.
Ezt a rendeletet egészítette ki a kormány – szeptember 19-től – a génmódosított vetőmagvakra vonatkozó külön bírsággal. Így a génmódosított szervezettel szennyezet szaporítóanyag forgalomba hozatalakor a bírság 100 ezertől 2 millió forintig terjedhet. Aki az ilyen növény betakarítási tilalmát szegi meg, az 50 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságra számíthat.
A legmagasabb bírság – naponta 100 ezertől 10 millió forint – akkor szabható ki, ha termelő a génmódosított vetőmagból kelt növényt határidőre nem semmisíti meg.
A bírság azonban nem lehet több, mint a termelő előző évi nettó árbevételének a 10 százaléka.
(Forrás)
A belgáknak egyre jobban ízlik a GMO
(2011.07.28.)
A La Libre Belgique című brüsszeli napilap egy friss közvélemény-kutatás eredményére hivatkozva azt írta: csökken a génkezelt élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság 
Belgiumban.
A felmérésben megkérdezettek 31 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem venne meg olyan terméket, amelyről tudja, hogy génjeiben módosított (GM) összetevői is vannak, ugyanakkor 25 százalék azt mondta, hogy ilyen anyagok jelenléte nem befolyásolná vásárlási szándékait, 14 százalék pedig kifejezetten szívesen vásárolna olyan élelmiszert, amelyben vannak génkezelt összetevők.
A válaszolók 15 százaléka azt mondta, részben azért vásárol biotermékeket, mert azt feltételezi, hogy abban nincsenek génmódosított összetevők. Tizennyolc százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy szerinte az üzletben forgalmazott élelmiszerek nem tartalmaznak ilyen anyagot.
A közvélemény-kutatásban szereplők nagy része egyetért abban, hogy a vásárlóknak mindenképpen tudomására kellene hozni, hogy tartalmaz-e génkezelt összetevőt egy-egy termék. Míg azonban 39 százalék úgy véli, hogy akkor kellene jelezni a csomagoláson, ha igen, 38 százalék szerint a GM-mentes árukat kellene megkülönböztetni. (Forrás)
Tájékoztatják a gazdákat, mit tegyenek a GMO-val szennyezett vetőmagokkal
(2011.07.23.)
Tájékoztatást kapnak azok a gazdálkodók, akik növényállományuk megsemmisítéséről kaptak határozatot, hogy mit kell tenniük a határozatban foglaltak teljesítéséhez.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében felhívja a gazdák figyelmét, hogy
haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával annak érdekében, hogy a génmódosított vetőmaggal érintett ültetvények megsemmisítésének végrehajtását nyomon lehessen követni.
A tájékoztatást azt követően
tette közzé a szaktárca, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) július 20-án részletes ismertetőt jelentetett meg honlapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők eligazítására.
A közlemény ismerteti: a megsemmisítés nyomon követése érdekében a növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyvet vesznek fel a becsült termésről, valamint a puffer – azaz védő – távolságon belül (ez 400 méter) lévő kukoricaterület nagyságáról. Azonosítják az izolációs távolságon belül lévő kukoricaterületek tulajdonosait is.
A jegyzőkönyv felvételekor a gazdálkodónak nyilatkoznia kell a megsemmisítés időpontjáról. Ez nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. A megsemmisítés időpontját a növényvédelmi felügyelő a jegyzőkönyvben rögzíti.
A növény- és talajvédelmi igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.
A GMO-val szennyezett növényállomány megsemmisítése betárcsázással, a szecska leszántásával vagy helyszíni erjesztéssel történhet. A területről a GMO-val szennyezett 
anyagot nem lehet elszállítani.
Amennyiben a termelő a határozatban megjelölt időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor a gazdálkodó költségére az MgSzH – termésbecslés nélkül – semmisítteti meg. Az el nem vetett szennyezett vetőmagot vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának. Ezt jelezni kell a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának.
A gazdálkodónak a megsemmisítésről értesítenie kell 15 napon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével.
A tájékoztató hangsúlyozza: nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO-mentességének fenntartása, ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának.
A közlemény megjegyzi: egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-fajták köztermesztése, így fordulhat elő, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kis mértékben szennyeződhetnek GMO-val.
Azokon a területeken, ahol GMO-szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el.
A magyarországi előállítású vetőmag esetén az előállító, más esetben pedig az első magyarországi forgalmazó felel azért, hogy a vetőmag mentes géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől – tájékoztat az összefoglaló. (Forrás)
(2011.07.13.)
Már titkosszolgálati módszereket is bevetnek
Vitatható eredményekkel jár Magyarország génmódosítás-mentes státusa. Miközben ugyanis már itthon is régóta génmódosított takarmánnyal hizlalt állatok húsából készített élelmiszert eszünk, a látszatmentesség fenntartása versenyhátrányt okoz a gazdaságnak – írja a Figyelő.
Derült égből villámcsapásként érte az egyik baranyai gazdát, amikor 160 hektárnyi szépen díszlő, egészséges kukoricáját pár napja váratlanul kitárcsáztatta a növényvédelmi hatóság.
Az egész éves munkája elúszott, és csak akkor enyhült a haragja, amikor megtudta, hogy megtérítik a kárát. Az illetékesek szerint akár még további több ezer hektárra is tehető a génszennyezett terület.
Hazánkban, miként az az új alkotmányból is levezethető, tilos a génmódosított növény- és állatfajták, azaz GMO-k használata a mezőgazdaságban, és feldolgozott élelmiszert sem szabad ilyen alapanyagokból előállítani. Az idén márciusban módosított szabályok alapján a forgalomba hozatal előtt kötelező a külföldről származó vetőmag GMO-vizsgálata, és mivel az előírások az alkotmány szellemében teljes GMO-mentességre vonatkoznak, nincs határérték.
Ha GMO-nyomokra bukkan a hatóság, megsemmisíti a teljes növényállományt.
Az offenzíva közepette árnyalja a képet, hogy a Pioneer, az egyik érintett nemzetközi vetőmag-forgalmazó cég – noha a termelőket hajlandó kártalanítani – vitatja a hatóság állítását, szerinte nem volt GMO-val szennyezett az a 277 zsáknyi 36P85 hibrid vetőmag, amelyből az utóbb elpusztításra ítélt növényállomány kifejlődött. A cég saját vizsgálatai ugyanis nem igazolták a hatósági eredményeket, amelyeknél egyébként a génszennyezettség szintén a vizsgálati hibahatáron belül volt. Ráadásul a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának laboratóriuma a hírek szerint nem is szerzett akkreditációt erre a vizsgálatra. Bognár Lajos, aki immár helyettes államtitkárként felel az élelmiszerlánc-
felügyeletért és agrárigazgatásért, így a hivatal munkájáért is, viszont azzal utasította vissza a kifogást, hogy mivel Magyarország teljesen GMO-mentes, nincs tűréshatár, zéró a tolerancia.
A felderített hazai ügyek alapján azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Magyarország máris GMO-fertőzötté vált, hiszen az illetékesek is további fertőzéses esetektől tartanak, akár több ezer hektáron. A parlament mezőgazdasági bizottságának rendkívüli ülésén az gyanú is felmerült (s ennek titkosszolgálati módszerekkel is utánajárnak), hogy bizonyos külföldi vetőmag-forgalmazó csoportok érdekeltek Magyarország GMO-mentes státusának aláásásában.
„A homokba dugjuk a fejünket az álságos GMO-mentességgel, amely óriási károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak” – állítja a Figyelőnek PICK László agrárvállalkozó. Számításai szerint a többlet talajműveléssel és vegyszerezéssel hektáronként mintegy 60 ezer forinttal nagyobb itthon a kukorica előállítási költsége. (Forrás)
GMO kukoricát vetettek, vihart aratnak
(2011.07.10.)
Mintegy 160 hektárnyi kukorica kitárcsázására kényszerültek baranyai gazdák, miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból keltek ki – adta hírül az MR6, a régió rádiója.
Bognár Lajos, Vidékfejlesztési Minisztérium 
élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási helyettes államtitkára megerősítette az MR6 értesülését, és elmondta, hogy a szennyezett vetőmag több termelőtől, nemzetközi forrásból származik. Mint elmondta, a génmódosított vetőmagból nemcsak Baranyában, hanem az ország más területein is felhasználtak. A vetőmagtételeket folyamatosan vizsgálják, a szaktárca még nem tudja, országosan mekkora területen kell kivágni a növényeket.
Az MR6 úgy tudja: az ügyben érintett a két legnagyobb nemzetközi vetőmaggyártó cég, és országosan akár több ezer hektárra is kerülhetett génmódosított vetőmag.
A baranyai gazdák nehezményezik, hogy a vizsgálatok miért csak most derítettek fényt a génmódosított vetőmag használatára, júliusban ugyanis már nem tudnak újra vetni, egész évi termésük kárba veszett. (Forrás)
No GMO: Magyarország fenntartja a mentességet
(2011.04.02.)
A magyar agrárium jövőképében nincs helye a génmódosított fajtáknak
Magyarország számára továbbra is fontos célkitűzés, hogy megőrizze az ország a 
genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentességét – jelentette ki Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.
Az államtitkár pénteken az Országházban az uniós országok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek találkozóján elmondta: a magyar agrárium és vidék számára csak olyan mezőgazdaság hozhat sikert, amely úgy állít elő értékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos természetes élelmiszereket, hogy közben meg tudja őrizni a talajok és az ivóvízbázisok tisztaságát, az élővilágot, a tájat és benne az emberek egészségét, közösségeit, kultúráját.
Az ilyen többfunkciós mezőgazdaság az európai agrár-modellnek megfelelő környezet és 
tájgazdálkodás rendszereinek széles körű elterjesztésével kedvező képet tud kialakítani az országról a fizetőképes élelmiszerpiacokon. A magyar élelmiszerek ugyanis ily módon jól eladhatók, jó minőségűek, biztonságosak, fogyasztásuk az egészségre nézve nem jelent kockázatot, sőt segíti az egészség megőrzését.
Ebben a jövőképben a géntechnológiai úton módosított elsőgenerációs méregtermelő, illetve a totális gyomirtó szereket eltűrő, genetikailag módosított fajtáknak nem juthat szerep. Ángyán József beszélt arról is, hogy a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása a világban a mai napig heves viták középpontjában áll. A fajták előállítói szerint kulcsszerepe lehet az emberiség 21. századi gazdasági fejlődésében. Ellenzőik – köztük Magyarország is – azonban számos veszélyre hívják fel a GMO-kkal kapcsolatban a figyelmet. Többek között arra, hogy a gyors fejlődés következtében nem volt elegendő idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások kimutatására. Független toxikológiai és ökológia hatásvizsgálatok pedig alig állnak rendelkezésre.
A GMO-előállítók adatai alapján 2010-ben a GMO-k vetésterülete világszerte 148 millió hektár volt. Ez a világ összes szántóterületének 9 százalékát teszi ki. A GMO-kat 90 százalékban az amerikai földrészen termesztik. Európában a termőterület nem éri el a 100 ezer hektárt, ami az összes szántóterület 0,7 ezreléke. Az elsőgenerációs genetikailag módosított (GM) fajták két dolgot tudnak: az egyik csoportjuk rovarölő méregfehérjét, protoxint termel, amely a célszervezet tápcsatornájába jutva megöli azt. Másik csoportjuk rezisztens, azaz ellenálló a totális gyomirtó szerekkel szemben. Ezenkívül még vannak olyan fajták is, amelyeket az említett mindkét tulajdonságra módosítottak. (Forrás)
Félünk a GMO-tól
(2010.11.16.)
Az európai lakosság többsége optimistán tekint a tágabban értelmezett – nano- és biotechnológiára – derül ki a legújabb, a hét végén publikált Eurobarométer-kutatásból. A felmérés szerint a pozitív jövőkép nem érvényes az élelmezési célú géntechnológiára és a klónozással előállított élelmiszer-alapanyagokra: ezeket a többség elutasítja, ráadásul az ellenszenv az előző kutatás óta jelentősen növekedett. Ami az optimizmust illeti, a 32 országban idén februárban elvégzett (de csak mostanra feldolgozott) adatfelvétel azt mutatja, hogy 53 százalék kifejezetten bizakodóan ítéli meg az új technológiák jövőjét, további 20 százalék pedig nem tudott véleményt nyilvánítani, vagyis az ellenzők/aggódók tábora csupán szűk egyharmadnyi. A felmérés amúgy a nanotechnológiára, a bioüzemanyagokra, a szintetikus biológiára, a genetikailag módosított (GM) élelmiszerekre, az élelmezési célú állati klónozásra és a regeneratív medicinára terjed ki.
A lakosságnak feltett kérdések az adott technológiák hasznosságára, biztonságosságára, illetve etikai/morális dimenzióira vonatkoztak. A nanotechnológiáról csupán a megkérdezettek 45 százaléka hallott, összességében azonban bíznak benne (annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbak a hírek a nanotermékek káros egészségügyi hatásairól). A bioüzemanyagok szintén elfogadottak – itt az adatoknál sokkal érdekesebb a kutatási jelentés szóhasználata: a második generációs (cellulózból vagy biomasszából készített) bioüzemanyagokat a dokumentum „fenntarthatónak” nevezi, ami indirekt módon arra utal, hogy az első generációs (gabonából gyártott) energiahordozók 
a kérdésfeltevők szerint fenntarthatatlanok, azaz környezeti szempontból inkább károsak.
A szintetikus biológia kifejezés alapvetően a mesterséges úton előállított szervezetekre utal, ami erősen megosztja a kérdezetteket, elsősorban a társadalmi és etikai aggályok miatt – a többség mindenesetre a lehetséges hátrányokat tartja a legfontosabb szempontnak. Hasonlóan megosztó technológia az élelmezési célú génmanipuláció, amit a jelentés a biotechnológia Achillesinának nevez. Mint a dokumentum rámutat, 1996 és 2010 között határozott csökkenést lehetett megfigyelni a génmanipuláció támogatottságában. Jelenleg a többségi vélemény a félelem, és nincs olyan tagállam, ahol a mezőgazdasági géntechnológia elfogadottsága nagyobb lenne, mint az elutasítottsága.
Az élelmiszer-előállítást célzó állati klónozás számít a legkevésbé népszerű „új technológiának”: ezt csak a lakosság 18 százaléka fogadja el, és még a leginkább megengedő tagállamokban (Csehországban és Spanyolországban) is alig 30 százalékos a népszerűsége. 
A géntechnológiai típusú beavatkozásokat az uniós fogyasztók többsége csupán abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az idegen gének átvétele egyazon fajon belül történik (tehát ha például az egyik búzafajta hasznos génjét emelik át egy másik búzába), ezt ugyanis nem érzik természetellenesnek.
A regeneratív (helyreállító) medicina körébe tartozó eljárások közül az őssejtterápiát a többség elfogadja (nagyjából kétharmados arányban), és még a xenotranszplantációnak (az állati szövetek emberbe történő átültetésének) a kedveltsége is 58 százalékos. A lelkesedés ugyanakkor nem feltétel nélküli: az uniós polgárok ezeket a technológiákat a jelenleginél lényegesen szigorúbb szakmai, etikai és hatósági felügyelet alá utalnák. (Forrás)
Géntechnológiával ismerkedtek a biológia tanárok
(2010.07.11.)
Kétnapos ismeretterjesztő konferenciának adott otthont az MTA Szegedi Biológiai Központ 
július 7-8-án „GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban” címmel. A konferencián elsősorban középiskolai biológiatanárok vettek részt, akik számára a növénytudományok ismert hazai művelői előadások sorozatával mutatták be a géntechnológia módszereit, kutatási és nemesítési felhasználását.
A program célja, hogy a középiskolai tanárok hitelesen, kellő információkkal felvértezve legyenek képesek tájékoztatni diákjaikat azokról az új technológiákról, amelyek mára mindennapjaink részévé váltak, ám az oktatásban egyelőre nem kapnak kellő szerepet. A konferencián résztvevő tanárok munkáját az is segíti, hogy a szervezők demonstrációs anyagokat is biztosítottak számukra: egyrészt elkészült egy filmanyag, amelyet a diákoknak is le tudnak vetíteni, illetve szakkönyveket is kaptak.
Dudits
Dénes, az MTA rendes tagja elmondta, hogy „az elhangzó előadások gyakorlatilag minden fontos területét érintik a géntechnológiának kezdve az alapvető módszerektől egészen a gazdasági, környezetvédelmi hatásokon át egészen a biztonsági és etikai vonatkozásokig. Az előadásokat olyan szakemberek prezentálták, akik egyrészt ismerik a világtendenciákat, ugyanakkor saját kutatási eredményeket is közöltek.”
A professzor ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az előadók közérthető, népszerűsítő formában igyekeznek információt átadni, habár a biológiatanárok rendelkeznek a megértéshez szükséges alapképzettséggel, ám ez a terület sokszor beleesik abba a hibába, hogy „túlságosan szakmaiak” az előadások.
„Az is egy lényeges új eleme ennek az előadás-sorozatnak, hogy a géntechnológiát beállítja a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés problematikájába. Nagyon sokféle nemzetközi analízis egyértelműen azt jelzi, hogy a mezőgazdaság által okozott környezeti károk géntechnológia alkalmazásával lényegesen csökkenthetők: úgy a széndioxid-kibocsátás, mint 
a vegyszerfelhasználás. A gazdasági hatásokról pedig azt az alapvető következtetést lehet levonni, hogy míg GM-terményeket importálunk – mint a takarmánykeverékekben használt szója –, addig a magyar gazdák nem termeszthetik ugyanezt a szóját, pedig ez javíthatna az állattenyésztés gazdaságosságán, mint azt elemezte Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Magyarország agrárinnovációs sziget, hiszen a környező országokban folyik ennek a technológiának az elterjedése, éppen ezért versenyhátrányba kerülnek első fázisban a növénynemesítők, egy későbbi fázisban pedig a gazdák” – tájékoztatott az akadémikus. A konferenciáról további információ a www.zoldgmo.hu honlapon található.
A konferenciára a TÁMOP- 4.2.3-08/1-2009-0009 projekt keretében került sor. (Forrás)
Géntechnológiával módosítható a virágok illata
(2010.02.10.)
Kutatóknak sikerült megtalálniuk azokat a géneket, amelyek felelősek a virágok illatért, így akár illatmentes növényeket termeszthetünk vagy ízlésünknek megfelelően finomhangolhatjuk az illatokat.
David Clark (Floridai Egyetem) is mun
katársai több ezer petúniát elemeztek - ennek során elkülönítettek tizenhárom illatösszetevőt - és sikerült felfedezniük, hogy a növényekben hogyan készülnek a számunka oly fontos illatok.
Géntechnológiai eljárással immár lehetséges, hogy megváltoztassuk vagy"finomítsuk" a virágok illatát - közölték amerikai kutatók. A Floridai Egyetem élelmiszer- és agrártudományi intézetének munkacsoportja meghatározta azokat géneket, amelyek az illatért felelősek. Ezek manipulálása megnyitja az utat a kémiai anyagok megváltoztatása, illetve az illat "finomhangolása" felé.
"Sokáig a termesztők a virág külső megjelenésére - magasságára, színére - és a virágzási idő meghosszabbítására koncentráltak, de az illat nem különösebben számított" - mondta David Clark, az egyetem kertészettudományi professzora. A jövőben választható illatok tárháza áll a kertészek rendelkezésére, de termeszthetnek akár illatmentes virágokat is - tette hozzá.
Clark és munkatársai több tíz éven át nyolcezer petúnia génjeit elemezték, eközben többek 
között felfedezték, hogy az illatos rózsaolaj előállításáért felelős gén ugyanaz, mint amely a paradicsom kellemes ízét határozza meg. Így még ízesebb paradicsomot és határozottabb illatú rózsát tudtak termeszteni. A Phytochemistry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók elkülönítették azokat a géneket, amelyek a petúnia tizenhárom illatösszetevőjét meghatározzák. Ezen anyagok mennyisége géntechnológiai módszerekkel egyenként változtatható. A kutatás megmutatta azt is, hogy miként "készül" a növényekben az illat. Többek között Clark megfigyelte, hogy az illatanyagok termelődése a szirmokban koncentrálódik, és folyamat a bimbó nyílásakor kezdődik.
"A virág illata és az ételek íze úgy gazdagítják az életünket, hogy annak mechanizmusát még nem értjük teljes mértékben. Ha többet tudunk meg arról, hogyan érintkeznek velünk és környezetükkel a növények, az közelebb visz minket ahhoz, hogy a természet adományait még inkább nagyra becsülhessük" - hangoztatta a professzor. (Forrás)
Pusztai Árpád: Hol tart a géntechnológia növénybiológiai alkalmazása?
(2009.02.26.)
Célkitűzések, eredmények, környezeti és egészségügyi problémák
A genetikus kód és a különböző génmanipulációs módszerek felfedezésével a 70-es években lehetőség nyílt arra, hogy a sejtek, köztük a növényi sejtek, alapvető tulajdonságait meghatározó DNS molekuláit, génjeit, örökíthető módon megváltoztathassuk. Ennek fő módszerét a rekombináns géntechnológia szolgáltatja. A hasznosnak vélt DNS molekulák laboratóriumi kémiai módosítása, enzimatikus felszabdalása és új módon való összekapcsolása, majd egy kör alakú plazmid DNS segítségével történő felszaporítása
(úgynevezett klónozása) megnyitotta az utat a géntechnológia gyakorlati felhasználására. A géntranszformáció alkalmazásánál az így előkészített gént, más szükséges DNS darabokhoz kötve, egy úgynevezett transzformációs vektor segítségével juttatják be a növényi sejtekbe. Erre vagy természetes génátviteli módszert használnak, úgy hogy egy talajbaktérium (Agrobactérium) segítségével "fertőzik meg" a növényi szövetet így juttatva be a vektort, vagy a vektort magát mikroszkopikus fémrészecskékhez kötve belövik a növényi sejtekbe, de anélkül hogy tudnák hogy hová érkezik. Így a kívánt gén növényi sejtekbe való beépítése aránylag könnyen megoldható, de ahhoz hogy a gén működjön az is szükséges, hogy a vektorba építve, egy "kapcsoló" szerepét betöltő úgynevezett promoter DNS darab is bekerüljön. Ezt a szerepet az első generációs, jelenleg forgalomban lévő, génmódosított (GM) növényekben a karfiol mozaik vírus 343 nukleotid egységből álló DNS-e (CaMV 35S) tölti be.
Egy másik gén a "kikapcsoláshoz" szükséges. A transzformációs vektornak ugyancsak tartalmaznia kell még egy másik általánosan használt gént, aminek az a feladata, hogy a sikeresen átalakított sejteket meg lehessen különböztetni a nem-transzformáltaktól. Ezt a 
szerepet eddig leggyakrabban az antibiotikum-rezisztenciát kódoló gének töltötték be. Ez előbb leirt módszerek felhasználásával elméletileg jóformán bármilyen élőlényből izolált gén DNS darabját át tudják vinni egy másik élőlény genomjába. Egy gén másik sejtben való működtetésének tehát az az előfeltétele, hogy nem csak a kívánt tulajdonságú gént hanem több más, a kívánt gén működését biztosító, gént is be kell juttatnunk a genomba. A gyakorlatban génmódosítást főként növényekkel végeznek mert a transzformáció könnyebben kivitelezhető növényeken mint állatokon.
A növények génmódosítását a géntechnológusok úgy próbálják beállítani hogy ez a módszer ugyanaz mint a hagyományos növénynemesítés (keresztezés) csak sokkal gyorsabban lehet vele eredményt elérni. De ez nem igaz. A keresztezéssel végrehajtott génátvitelnek mások a szabályai. A hagyományos keresztezés csak hasonló, közeli növényfajták között lehetséges. Ezzel szemben a géntechnológia segítségével bármilyen, radikáli
san különböző élőlényből, például egy állatból izolált gént is át lehet vinni növényekbe. Ilyen fajta keresztezés a természetben magától soha sem fordulna elő. Így a géntechnológia lehetőséget nyújt arra, hogy a génmódosított növények radikálisan új tulajdonságokkal rendelkezzenek és ez az új módszer, legalább is elméletileg, óriási lehetőséget
kínál a növénynemesítőknek merőben új, szabadalommal védhető vetőmag és más termékek előállítására.
A génmódosításon alapuló növénynemesítés fő célkitűzése az, hogy a növénytermesztés és a táplálkozástan több különböző gyakorlatban lényeges problémáját megoldja:
Az egyik fontos gyakorlati cél az, hogy a természetben előforduló, vagy új, rezisztenciát kódoló szintetikus gének átvitelével fontos kultúrnövényeket rovar és egyéb kártevők szemben ellenállóvá tegyük. A kukorica, burgonya és egyéb fontos haszonnövények védelmére leggyakrabban a biotermesztésben is engedélyezett baktériumból, a Bacillus thüringiensis-ből, izolált toxin génjét használják fel.
A génmódosítás másik fontos feladata az, hogy olyan géneket építsenek be 
kultúr-növényeinkbe amik ellenállóvá teszik őket a különböző gyomirtószerekkel szemben. Érdekes módon, a nagy biotechnológiai vállalatok mindig olyan új génmódosított növény fajtákat hoznak létre amelyek csak a vállalat saját gyomirtószerét tolerálják, de a másokét nem. A génmódosított gyomirtószerekkel szemben ellenálló növények fő előnye az, hogy a gyomirtószer elpusztítja a környezetben a gyomokat, míg a génmódosított kultúrnövényt nem. Ez rendkívül megkönnyíti a termesztő feladatát, olcsóbbá teheti a terméket és csökkenthetné a használt gyomirtószer mennyiségét.
Génmódosítással elméletileg az is megvalósítható, hogy megfelelő gének átültetésével a kultúrnövények olyan viszonyok között is termeszthetők legyenek, amik gyakorlatilag még lehetetlenek. Nagy nyereség lenne a mezőgazdaságnak, ha például a tengerpart közelében lévő sós talajt, erősen savas termőföldeket vagy a szárazsággal küzdő vidékeket bevonhatnák a mezőgazdasági termelésbe. Sajnos eddig még nem állítottak elő olyan GM növényeket melyek termesztése ilyen mostoha körülmények között kifizetődő lenne.
A GM növények egyik legfontosabb felhasználása a táplálkozástan területén várható.
Elméletileg lehetséges növelni a haszonnövények fehérjetartalmát, javítani annak minőségét, feldúsítani a növény nyomelem és vitamin tartalmát, megváltoztatni zsírsavainak összetételét és mennyiségét, vagy egyéb táplálkozás szempontjából hasznos változást hozni létre a megfelelő gének bevitelével. Az ilyen típusú génmódosítás jelenleg még rendkívül ritka. Lehetséges, hogy a nemrégiben bejelentett, A vitaminnal dúsított GM rizs engedélyezése lesz az első fontos, táplálkozás szempontjából is előnyös GM növény. Valószínű, hogy a közeljövőben több hasonló GM növényt fognak előállítani és forgalmazni.
A géntechnológiával előállított és szabadalmaztatott termékek száma igen jelentős, különösen az amerikai kontinensen. A gyomirtószer-rezisztens szója, repce és a különböző rovarokkal szemben ellenálló kukorica és gyapot fajták termesztése már dominál az USA, Kanada és egyes dél-amerikai államok mezőgazdaságában. Mivel nem állnak megfelelő adatok rendelkezésünkre jelenleg nagyon nehéz lenne objektívan értékelni a GM technológia előnyeit. Az általánosan elfogadott vélemény az, hogy a herbicid-rezisztens szója 
terméshozama valamivel kevesebb mint a hagyományos szójáé, de a termesztés könnyűsége ezt kárpótolhatja. A rovar-rezisztens GM kukorica terméshozama kissé meghaladja a konvencionális kukoricáét, de csak olyan területeken ahol a kukorica kártevők rendkívül elszaporodtak. Így a helyi körülményektől függ az, hogy vajon a drágább GM vetőmag ára megtérül-e a nagyobb kukorica hozam révén. Jelenleg csak a multinacionális vállalatok és egyes farmerek profitálnak a GM technológia bevezetéséből, a fogyasztóknak semmi előnyük sincs. Nincs olyan GM kultúrnövény forgalomban ami a fogyasztóknak is előnyös lenne. Ha elfogadjuk a biotechnológiai vállalatok érvelését a legjobb amit várhatunk az, hogy a GM technológia esetleges, jövőbeni előnyei igazolják majd a beléjük vetett hitet.
A nyugati fejlett államok politikusai a biotechnológiával foglalkozó multinacionális vállalatok képviselőivel együtt lelkesen támogatják a GM technológiát és próbálják a népességgel elfogadtatni a GM növényekből készített élelmiszereket. Ezzel szemben a fogyasztók nagy része, különösen Európában, kevéssé lelkesedik és vagy egyáltalán nem vagy csak vonakodva fogadja el az ezekből készült az élelmiszereket.
Legtöbbször személyeskedő, éles ideológiai, de nagyjából steril vita folyik a GM technológia hívei és ellenzői között. Míg az előbbiek az emberiség megváltásának zálogát látják ebben a radikálisan új növénynemesítési módszerben, az ellenzők főleg a technológiában rejlő vagy lehetséges, de nem vizsgált problémákkal és a módszer hátrányaival érvelnek. 
A vita steril volta főként abból ered, hogy nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre annak az objektív megítéléséhez, hogy hol is állunk. A nagy versengésben, hogy melyik vállalat fog elsőként piacra dobni sikeres GM növényt, a dollár billióikat a GM növények fejlesztésébe fektették be, de ezek lehetséges vagy valós környezeti és egészségügyi hatásának kutatására csak minimális összeget fordítottak. Úgyszintén sajnálatos, hogy a biológia ezen rendkívül fontos területén meglepően kevés a biotechnológiai vállalatoktól független tudományos munka és még kevesebb a publikáció magas impakt faktorú referált folyóiratokban. Sokan úgy vélik, hogy a géntechnológia sokkal több problémát kreált mint amennyit megoldott.
Az általánosan elfogadott vélemény szerint legfontosabbnak a környezeti káros hatások közül a termőföld és a talajvíz génszennyeződését, a herbicid-toleráns gének gyomnövényekbe való átkerülését tarják. Úgyszintén probléma a hasznos rovarok és más környezeti életformák pusztulása a nem kielégítően szelektív kártevő elleni rezisztencia gének bevezetése miatt. A GM növényekből készült élelmiszereknek az emberi és az állati 
egészségre, az anyagcserére, a növekedésre, az immun- és hormonrendszerre gyakorolt hatásáról ha lehet, még kevesebb tudományos közlemény jelent meg. A biotechnológiai vállalatok és az amerikai élelmiszereket és gyógyszereket vizsgáló bizottság (Food and Drug Administration) szerint ilyen vizsgálatokra különben sincs szükség. Véleményük szerint a GM élelmiszerek lényegileg azonosak a nem-transzformált növényekből készített élelmiszerekkel. Ennek eredményeként az ilyen típusú kutatásokra majdnem lehetetlen pénzügyi támogatást szerezni. Legjobb tudomásom szerint a GM élelmiszerek lehetséges hossztávú káros hatásának vizsgálatát vagy ennek szükségességét még csak fel sem vetették, nemhogy ilyen típusú kísérleteket folytatnának.
Elképzelhető, hogy a vektorral a növénybe bevitt és a táplálékunkba kerülő DNS molekulák rekombinációs reakciók alapján potenciálisan káros hatást fejthetnek ki bélren
dszerünkre. Az emberi sejtek és az GM élelem DNS molekulái közötti kölcsönhatást valószínűleg sehol sem vizsgálják noha hosszú távon ezek komoly veszélyt jelenthetnek az emberiségre. Ebből a szempontból a karfiol mozaik vírusból kivett promoter DNS-nek a felhasználásával sokan nem értenek egyet. Ez a promoter nagyfokú hasonlóságot mutat több humán patogén vírushoz, többek között a Hepatitis B és a HIV vírushoz. Ily módon, kutatási adatok hiányában nagyon nehéz a vitát objektív és tudományos síkon tartani. Ez valószínűleg azt is megmagyarázza, hogy a napi sajtóban megjelenő cikkek nagy része nem tényeken alapul hanem szenzációhajhász. Sajnos a kritikátlan, egyoldalú szemlélet jellemző a tudományos publicisztikára is.
A megoldás a kezünkben van: ha ítéletünket több és függetlenül végrehajtott kutatás objektív eredményeire fogjuk alapozni és ha ezek azt mutatják hogy a GM növények termesztése nem jelent elfogadhatatlan veszélyt a környezetre és az ezekből készült élelmiszerek sem rövid sem hosszú távon nem veszélyeztetik egészségünket, úgy a fogyasztók is lesznek annyira érettek, hogy nem fogják elvetni ennek a technológiának az eredményeit. Ha viszont nem ezt az utat fogjuk követni és nem lesz minden tudományágat magában foglaló, érdekektől független, tényeken és kísérleti eredményeken alapuló kutatás, akkor nem lehetetlen, hogy egy potenciálisan fontos technológia el fog tűnni a 21 század tudományos és gazdasági színteréről. (Forrás)
Ha további cikkeket olvasnál, biztos találni fogsz valami érdekeset a Hasznos linkek címei között.