Hozzáadott tulajdonság: védettség kukoricamoly ellen
Története: 1997-ben került először köztermesztésbe az Egyesült Államokban.
Helyzete az Európai Unióban: 1998 óta engedélyezett a termesztése. Magyarország az EU-hoz történő csatlakozás után 2005-ben betiltotta a termesztését, biztonsági védzáradékra hivatkozással. A Magyarország által benyújtott adatokat az EU Bizottság nem tartotta megalapozottnak a tiltás fenntartásához. Ennek ellenére a termesztési tilalom fennmaradt. Behozatalra és takarmányként, élelmiszerként való felhasználása engedélyezett, Magyarországon is.
Előnyei:
-Nagyfokú védettséget biztosít a kukoricamoly és a Spanyolországban károsító Sesamia fajok ellen, így megőrizhető a kukorica terméspotenciálja, -Hatása csak a célzott fajokra terjed ki, a hasznos élőszervezeteket megkíméli,
-Feleslegessé teszi a vegyszeres védekezést,
-Alkalmazásával csökkenthető a környezet vegyszerterhelése, azokon a területeken, ahol a kártevő ellen egyébként rovarölő szer felhasználására lenne szükség,
-Jelentősen csökkentheti a termény mikotoxin tartalmát, így jobb minőségű takarmány állítható elő belőle. (A mikotoxint a kukoricamoly lárva rágása nyomán fertőző gombabetegségek termelik. A mikotoxin emberre és állatra is egyaránt veszélyes.)
[A képen egy kukoricamoly által okozott penészes kukoricacső látható.]
Hozzáadott tulajdonság: kettős védelem a kukoricamoly kártevőivel szemben
Története: 2009-ben került először köztermesztésbe az Egyesült Államokban.
Helyzete az Európai Unióban: behozatalra és takarmányként, élelmiszerként való felhasználásának engedélyeztetése folyamatban van. Termesztési célú kísérleti vizsgálata több EU tagállamban történik.
Előnyei:
-A kukorica két "Bt" fehérjét kódol, amely növeli a védettséget,
-A kukoricamoly mellett a Magyarországon elterjedt kártevő gyapottok bagolylepke ellen is védi a termést,
-Kisebb a rezisztencia kialakulásának veszélye,
-Kisebb menedékzóna (közönséges kukorica ugyanabban a táblában) is elegendő az alkalmazásakor. (A menedékzóna szerepe a rezisztencia megelőzésben van),
-Teljes védelmet biztosít a termésnek, ezért minimális a mikotoxin képződésének a valószínűsége.
[A képen a gyapottok bagolylepke és ugyanolyan káros lárvája látható.]
Az alábbi grafikon a BT kukoricafajták Csehországban mért eredményességét hivatott demonstrálni. (Minden második oszlop jelöl GM terméket, melyeknél jól látható a molyfertőzés elmaradása.)
A szöveges és képes tartalom nagy részét édesapám, Czepó Mihály (aki a mezőgazdaságban érdekelt munkakörben dolgozik) bocsátotta a rendelkezésemre.
Köszönet érte!
Végül lássunk érdekességképpen egy rövid videót az ismert képzőművész, Bukta Imre kiállításáról. A MOM Parkba megálmodott installációja a génmódosítás káros hatásaira hívja fel a figyelmet.