A GM termények élelmiszer- és takarmány biztonsága
A GM növények termesztésének 16 éves távlatában már biztosabban meg lehet ítélni a hosszú távú hatásokat. 2011-ben a 160 millió hektár területből 158,54 millió hektáron 4 növényt vetettek a világban (James, 2011).
16 év alatt összesen 1257 millió hektáron kerültek GM növények elvetésre. Megtartva a fenti arányokat és átlagterméssel számolva kikalkulálható a megtermelt élelmiszer, takarmány mennyisége.
|
az összes %-a |
millió hektár |
Átlagtermés (t/ha) |
Össztermés |
GM szója |
47,3 |
594,65 |
2 |
1189,3 |
GM kukorica |
32,1 |
403,40 |
6 |
2420,4 |
GM repce |
5,1 |
63,90 |
2 |
127,9 |
A számokból látható, hogy több mint 3 milliárd tonna szója és kukorica került felhasználásra takarmányként, élelmiszerként az elmúlt 16 évben, miközben a tanulmányozott szakirodalomban nem lehetett aggodalmat keltő írásokat találni ezzel kapcsolatos humán egészségügyi problémákról vagy tömeges megbetegedésről a takarmányozott állatok körében.
Az Európai Unióban élelmiszerként és takarmányként engedélyezett GM termékek biztonságát az Unió szigorú kockázat értékelési rendszere szavatolja, amelynek központiszerve az EFSA (European Food Safety Authority-Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Az EFSA az EU tagállamok illetékes hatóságaival, szakértőivel együtt hozza meg a támogató vagy elutasító döntést egy-egy GM szervezet illetve az abból származó termékek engedélyeztetésével kapcsolatban.
Pozitív környezeti hatások
James (2011) szerint 1996 és 2010 között a géntechnológiával nemesített növények hozzájárultak az élelmiszer-biztonsághoz, a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságáhozés az éghajlatváltozás lassításához. Ez idő alatt a növénytermesztés által előállított érték 78,4 milliárd dollárral nőtt, 443 millió kilogrammal kevesebb növényvédőszer hatóanyag került felhasználásra, és csak 2010-ben 19 milliárd kilogrammal csökkent a szén-dioxid kibocsátás, ami körülbelül 9 millió gépkocsi éves szén-dioxid kibocsátásával egyenlő. GM növények híján 91 millió hektárral nagyobb területen kellett volna növénytermesztést folytatni.
Feltételezett negatív környezeti hatások
A témával foglalkozó híradásokban a legtöbb beszámoló, vita a feltételezett környezeti hatásokkal foglalkozik. A környezeti hatások egyik lehetséges formája a nem célzott szervezetekre gyakorolt hatás. A célzott szervezetek azok, amelyekre a genetikai módosítás kifejlesztésre került, amennyiben valamilyen növényvédelmi célú GM növényről van szó. Célzott kártevő lehet a kukoricában például a kukoricamoly, vagy a nagy károkat okozó kukoricabogár. Gyomirtó szer ellenálló képesség esetén a célzott kártevők a gyomnövények. 
Ezen túlmenően alacsonyabb rendű kártékony szervezetek, mint növényi vírusok, baktériumok, gombák is célszervezetek lehetnek. Az összes többi az adott termesztési körzetben előforduló élőszervezet nem célzott szervezet. Ezek többnyire hasznosak, de lehetnek közöttük további károsítók is. Ide tartoznak például a pillangók, méhek, pókok, futóbogarak, a talajlakó élőszervezetek, beleértve a mikroorganizmusokat vagy épp a földigilisztát. Magyarországon legtöbb tanulmány a nappali pávaszem (lásd a képen) és az Atalanta-lepke lárváira gyakorolt hatással foglalkozott, negatív hatást feltételezve (Lauber és társai, 2006). Hasonló tárgyú más kutatások, közlemények cáfolták a hazai aggodalmakat.
A GMO Safety honlapon például találunk egy interjút valamint egy videót Mechthil
d Schuppener-rel, aki az Aachen-i egyetemen 3 évig kutatta a génmódosított BT kukorica pillangókra kifejtett hatását. A cikkből kiderül, hogy nem találtak semmi bizonyítékot negatív hatások meglétére.
A másik problémakör, amely az utóbbi időben egyre inkább a figyelem központjába kerül a célzott szervezetek rezisztenssé válása. Ez kevésbé környezeti, mint gazdasági kérdés. A rezisztencia kialakulhat a rovarkártevőkben az ellenük kifejlesztett GM tulajdonságokkal szemben vagy a gyomokba
n a gyomirtó szer ellenálló GM növényekben alkalmazott gyomirtó szerekkel szemben. Darvas (2012) szerint a GM növények bevezetésekor meglehetősen kevés figyelmet szenteltek annak a ténynek, hogy ezeknek is van lejárati idejük. Az életközösségekben megjelenő új hatóanyagokhoz ugyanis az érintett gyomok képesek alkalmazkodni. A kiszelektáló tűrő- és ellenállóképes népességek átveszik az érzékenyek helyét a szaporodásban, és egy idő után a korábban jó hatóanyag már nem alkalmazható eredményesen tovább.
A Weedscience honlap szerint azonban a gyom rezisztencia kialakulása nem a GM növények termesztésével kezdődött, hanem a mezőgazdasági kemizálás velejárója volt.
Kételyek a GM szervezetek biztonságával kapcsolatban
Számos tanulmány, publikáció jelent meg, amely megkérdőjelezte a GM szerve
zetek környezeti, humán egészségügyi és takarmányozási biztonságát, de ezek egyike sem bizonyult elég meggyőzőnek ahhoz, hogy az engedélyező hatóságok miattuk újraértékeljék a kiadott engedélyeket. Ennek ellenére, nem gondolom, hogy nem érdemelnek meg legalább egy megemlítést, tekintve, hogy sokak szerint az emberiségnek tartózkodnia kellene a géntechnológiától, mert még mindig nem eléggé bizonyított a biztonsága és így a létjogosultsága sem.
Alábbiakban linkeket találhatsz, témákra különválogatva, melyek mind egy-egy általam fontosnak vélt cikkhez vezetnek.
(Angolul tudók előnyben; emiatt elnézést kérek!)
- Takarmány biztonság -
- Pusztai Árpád: Genetically Modified Foods: Are They a Risk to Human/Animal Health?
- Sybille De La Hamaide: Paradox between GMO crop bans and huge use in animal feed
- Manuela Malatesta et al.: Ultrastructural Morphometrical and Immunocytochemical Analyses of Hepatocyte Nuclei from Mice Fed on Genetically Modified Soybean (scientific monograph)
- Környezeti biztonság -
- Lauber Éva: A MON 810 Bt-kukorica Cry1-toxintartalma és pollenjének hatása a hazai védett lepkékre (Doktori értekezés)
- GMO Compass - Environmental Safety: Biodiversity
- GMO Compass - Environmental Safety: Insects, Spiders, and Other Animals
- Élelmiszer biztonság -
- Csontos Erika: GM-game A "Pusztai-botrány" hullámverései a nemzetközi és a magyar sajtóvisszhang tükrében
- Jon Entine: Does the Seralini Corn Study Fiasco Mark a Turning Point in the Debate Over GM Food?
- "New evidence of harm from GM food triggers call for immediate ban"
Maradva egy kicsit még az élelmiszer biztonság témájánál, érdekességképpen válogattam 1-2 videót, melyekben legfőképp géntechnológia-ellenes vélemények hallhatók. Meglepődve tapasztaltam, hogy főleg az ellenoldal képviselteti magát az összes talált videóban.
Felhasznált irodalmi források:
James, C. (2011): A géntechnológiával nemesített (GM) növények helyzete a világban: 2011
Lauber, É – Polgár L. – Darvas B. : A MON 810-es kukorica pollene és a védett lepkék. Darvas B. (2006): Mezőgazdasági géntechnológia. Elsőgenerációs GM növények. Budapest 2006. pp. 39-43.
Bővebben érdekel a biotechnológia alkalmazása? Olvass tovább.