Search


Categories


Archives


Meta


2006

december 30th, 2006 by hemm

Nos, elérkezett ennek az évnek is a vége. Nehéz róla úgy írni, hogy értelmes legyen, annyi minden történt velünk, hogy csak na… Nincs rá szó.

Csupa isteni dolog!

Az osztállyal együtt szilvesztereztünk, ami tulajdonképpen nem volt rossz, de lehetett volna jobb is.

Januárban voltunk síelni, isteni volt. Innentől filmszakadás, félévkor matekhármas, bele is húztam utána, jófej a tanár, csak motiválni szeretett volna (3,6-ra álltam), matektanár után néztünk.
Áprilisban már szuper idő volt, bringázgattunk. Elhagytam Bokroson a napszemüvegem, de meglett, szóval nem is hagytam el :)
Jött az árvíz, összefogott a város, az osztály egy része jól összekovácsolódott.
Jött az évvége, az osztálykirándulás lehetett volna jobb is. Ekkor volt halvány esélyem egy nőre.
Évvégére sok tantárgyból kénytelen voltam összekaparni magam, és csak 3 négyesem lett, kicsit jogtalannak is éreztem. Volt amiből szerintem nem érdemeltem meg.

És a nyáriszünet. Búcsúzkodás a bejárós osztálytársaktól, konkrétan csak Anett barátném hiányzott egy kicsit. Focivébé, németeknek szurkolás. Ricázás a kocsma kerthelységében, kivetítőn néztük a meccset, az olasz drukkerek meg meg akartak minket lincselni amikor gólhelyzetnél üvölotöttünk, a végén pedig megsemmisülve kullogtunk haza. B*ssz*m*g!

Focizások a dühöngőben, bringázások. Elkezdtem új bringa után kutatni a neten, hogy mi is jöhet szóba 100e Ft alatt.

Elmentünk táborba, Felsőtárkányra. Isteni volt. 5 vagy 6 nap isteni arcokkal. Túrázás, hülyülés minden mennyiségben.
"-kinemonddazesszbetűsszót!!!" :D Szamóca bácsi volt a túravezető, a helyi alkec világjáró.
G. és Z. hoztak gitárt, zenélgettek én meg fotóztam. Esténként fociztunk a "kicsikkel". Első nap elvertük a szájukat, másnap meg ők a miénket, harmadnap pedig ismét mi nyertünk, az összesítettben 1 góllal többet rúgtunk azért :)
Ezúton is köszi srácok! Jó volt, de jövőre szerintem kihagyjuk.

Meglett a bringa! Egy bringakereskedő ismerős meg tudta hozni olcsóbbért, így rajta keresztül szereztük meg.

Itt egy kevésbé vidám kitérő következett részemről. Kivették a két felső bölcsességfogam, mert bár, megvolt fogszabályozva a fogsorom, ahogy elkezdtek jönni, összetolták kissé. Érdekes élmény, ahogy le van zsibbadva a pofád, az orvos pedig -miközben szikévet metsz el dolgokat a szádban- az asszisztenssel a fürdőszobacsempézésről beszélget. Egyébként nem érzel fájdalmat mikor kihúzza, csak feszítést, amekkora szükséges hozzá. Na de az utána következő hét, te jó Isten… Na azt nem kívánom senkinek, első nap még csak aludni se bírsz miatta, másnap talán (persze csak fájdalomcsillapítóval) és még másfél hétig be van dagadva.
És mindez kétszer…Basszus… A fejed meg be van dagadva, emberek közé nem volt érdemes vele menni. Emiatt kihagyni kényszerültem a köröstoroki napokat, és ezzel együtt egy kispál koncertet, bár aztmondják nem vesztettem vele sokat.

Augusztusban volt 3-4 köröstoroki parti. Becsiccsentettünk párszor szépen, de csajt ott sem sikerült akasztani, bár sose fűztem hozzá nagy reményeket. De jó is volt atyavilág! Mikor még 3 órakor vettünk egy bazi nagy hambit az egyik büfében, majd hazaindultunk, kivesézve az aktuális bulit, hogy milyen ratyi volt. Egyébként jó volt mind, bár ahhoz, hogy elviseljem azokat a bulikat, muszáj volt az alkoholpajtást segítségül hívni.

Helyrejött a pofám, bár még szeptemberben is úgy nevettem hogy az
állkapcsom összébbszorítottam a kezemmel, nehogy túl nagyra nyissam a
szám, mert az fájt :)

Volt, asszem 18-án Szentesen egy Tankcsapda koncert is. Jó volt, de nem voltam tőle elájulva. Volt egy ilyen metálhörgős előzenekar ami rettenetes volt. Igazából a koncertől szóló sorokat már a végén írom, úgy jutott csak épp eszembe, szóval nem sok kellett volna hogy elfelejtsem.
A lényeg nem is a koncert volt, hanem hogy 3-an úgy döntöttünk, hogy bár hazavittek volna minket kocsival, mi csakazértis hazagyaloglunk (13km).
Mire a városból kiértünk az is egy egész órába telt. Eseménytelen volt a gyaloglás, a kamionok majd' kiégették a szemünk, mikor már az utcánkba értem keleten határozottan világosabb volt mind nyugat felé. Kb fél 5 volt ekkor. Másnap délben keltem, ami még sosem fordult elő velem, még piásan sem. Este köröstoroki disco. Kissé más stílus. Miközben alapoztunk, majdnem elaludtunk. Fáradtak voltunk nagyon, de azthiszem ez volt a nyár legnagyobb partija.

D. felkerült a BME-re. Sajnos kevesebbet tudtunk így hülyülni, de azért igyekeztünk behozni a lemaradást. Nekünk meg megint megkezdődött a suli és a hajtás. Nagyon nehezen zökkentünk vissza a mókuskerékbe. Maradt az info, jött a biosz. Eddig jobb eredménnyel tanulok, mint tavaly ilyentájban, már ha egyáltalán jól gondolom. :)

Ősszel jobban belelendültünk a bringázásba, vagy azért mert kellemesebb volt mint nyáron, vagy mert csak és kész.
Valamikor szeptemberben volt a Csongrád-Szentes bringaút átadása. Szentesen tartották az "íhágödörben". Volt mindenfé bringás bemutató, és este Road koncert. Határozottan tetszett. Nem vitték túlzásba a technikát, de kellemes, családias hangulató rockkoncert kerekedett így is.
Itt B.-vel voltunk csak, hazafelé találkoztunk egy helybéli osztálytársunkkal, majd hazatekertünk. Király volt!

Azt hiszem október 15-én volt a Szentes-Csongrád (g)átfutás, amin el szándékoztam indulni. Előtte pár nappal lefutottam 6-7 kilométert, majd úgy határoztam, hogy menni fog és belevágok. Így is lett. Gyönyörű idő lett, bár reggel még kicsit ködös volt. Rövid cuccokban lehetett futni. Elég jó tempót tudtam diktálni, és a ritmust is megtaláltam. D. végig kísért bicajjal, vizet hozott, fotózott, ilyesmi. Korosztályomban második lettem, ami több mint jó eredmény, gyakorlatilag 0 felkészüléssel, kizárólag bringáztam edzés gyanánt.
Ekkor határoztam el, hogy szükségem van a versenysportra. (jövőre igyekszem talán duatlonozni is egyszer-kétszer)

Október 20-án megjelent az új Ákos lemez, Még közelebb címmel. Napokig ezzel voltam betelve. Isteni. Merően más mint az eddigiek, de ez is fantasztikus. Sokkal "családiasabb" mint a többi, de az ütős rockdaloknak sincs híján.

Az ősziszünetről nem tudok érdemben nyilatkozni, sok emlékem nincs
róla, így hát valószínűleg nem is volt semmi érdemleges történés.

Novemberben is bringáztunk sokat, és december 2-án tekertünk D.-vel 50km-t ami tulajdonképpen elég kevés, de nekünk frankó kis túra volt. Élveztük.
Jött a karácsonyi hajtás. Ajándékokért rohangálás, sötöbö.

December 14-én Ákos koncert volt az újszegedi sportcsarnokban. Nem volt vitás, ott volt a helyünk. Már december elejétól számoltam a napokat. És eljött a nagy nap. Isteni volt. Nincs rá szó. Katarzis! Páratlan! Nagyszerű!

Szép karácsonyom volt. Sikerült mindenkinek frankó ajándékot venni és én is jókat kaptam.
Eljött a két ünnep köze, bringáztunk párat, jeget törtünk a Holt-Tiszán. És elkezdtük a szilveszter előkészületeit.
Ma például vettünk tüzijátékot, utána meg elmentünk jeget törni, mert az ember ugye sose növi ki a gyermekkorát. 3 db 16 éves és egy 18-as :) nagyon jót szórakoztunk. Nemrég mentek el a vendégek, a névnapom alkalmából meghívtuk az ezer éve jó "havercsaládot"(hmm milyen egy hülye szó…)
Most meg itt írom ezt a bejegyzést, és kb. most indítottam újra 10. alkalommal a Tankcsapda - Be vagyok rúgva című klipjét, ami kellemes hangulatot kölcsönöz egy ilyen bejegyzéshez.
Többször ugrottam vissza a bekezdésekhez, ha eszembe jutott egy-egy gondolat, esemény, ezért lehetséges, hogy erősen értelmetlen mondatokat kreáltam, fáradt is vagyok már.

Más: 5 perce vettem ki a szüleim dvd lejátszóából a foghúzás utáni lábadozásom alatt nézett/hallgatott Ákos Andante dvd-t :)

Isteni évem volt! Jövőre remélem több nőhöz lesz közöm, többet fogok tekerni, eseménydúsabb lesz a nyaram, és több koncerten fogok tombolni. Köszönöm 2006!

Isten veled 2006! BUÉK minden blogolvasónak!

Posted in csak úgy, napjaim, muzik, a múlt, komoly, bringa, ego | No Comments »

Triatlon

október 4th, 2006 by hemm

Katt a képre, megnő…

Nemrég találtam ezt a képet a flickr-en, a triathlon kulcsszóra keresve. Nem láttam még ennyire fantasztikus képet erről a felettébb nehéz és összetett sportról. Magam is triatlonoztam 4-5 éven keresztül és nagyon sok mindent juttat eszembe a kép a versenyek hangulatáról, a versengésről, és a küzdelemről. Most is szívesen triatlonoznék, de sajnos nincs időm edzeni, és már a korcsoportomhoz tartozó táv is jelentősen megnőtt.

Sajnálom, hogy nem búcsúzhattam méltó módon ettől a sporttól. A 2005-ös diákolimpián túlélve a 16,7 fokos tóban való úszást a bicilizés első körében defektet kaptam. Tolhattam vissza a versenyközpontba, pedig a futásban és a bringában mindig erősebb voltam mint úszásban…

Tavasszal lehet hogy megpróbálkozom a duatlon ob-val. Na meg kéne egy német nyelvvizsga is.

 

Posted in foto, ego | No Comments »