Baranya megyében az 1970-es évek elején nagyszabású történeti, helytörténeti kutatómunka indult meg, amelyek központja a Baranya megyei Levéltár volt, de jelentős részt vállalt benne a Pécsi Tanárképző Főiskola, majd Janus Pannonius Tudományegyetem Tanári Kara, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete, a helyi Történelmi Társulat, számos fővárosi és vidéki levéltár, pécsi iskola, valamint különböző vallási felekezetek számos kutatója.
Az eredmények, pedig önmagukért beszélnek. Elég, ha csak a "Baranyai Helytörténetírás" megjelent köteteire, a "Baranya Monográfia" sorozatra, a Janus Pannonius Múzeum évkönyveire, a "Baranyai Művelődés" helytörténeti rovatára, az országos és táj-jelegű konferenciák napvilágot látott anyagaira, egy-egy kutató önálló könyveire utalok.
Ha ma valaki egy település történetének elkészítésére adja a fejét, vagy megkísérel áttekintést adni egy későbbi, nagyobb lélegzetű munka alapját adva, az a most felsorolt eredmények mellett nem mehet el. Pontosabban a régészeti és levéltári forrásokból könyvészeti kútfőkké vált adatok és folyamatok egy adott község helytörténeti kutató tevékenységében alapvető irányt szabnak.
Túrony község, rövid ideig Puszta-Túrony történetének elkészítésekor is alapvetően erről van szó.
Emellett fontos megemlíteni, hogy napjainkban kevés az a helyi önkormányzat, amely a történeti hagyományok feltárására és ápolására áldozni tud, de amelyik megteszi, az tudatában van annak, hogy a múlt, a gyökerek megismerése, majd a lakosság körében való tudatosítása mennyire fontos teendő. Tervezni, mozgósítani talán ma már csak így lehet.
A "Baranya Monográfia" sorozat keretében 1982-ben jelent meg a "Baranya megye földrajzi nevei" című kétkötetes munka, amelynek feltáró részében magam is dolgozhattam. A mű szellemisége alapvetően az, hogy a szóbeli földrajzi nevek gyűjtésének jelentősége mellett nélkülözhetetlenek a történeti írásbeli nevek. A gyűjtés során természetszerűleg egy rövid kép is kibontakozott az éppen kutatott település múltjáról.
A község ennek alapján, a történelem folyamán Túrony, Tú-rony, Turoni, Thuron néven fordult elő, de más forrásokban egyéb változatok is olvashatók.
A falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt, 1687-től bizonyíthatóan magyarok lakták. A 19. század végén és a 20. század elején néhány nem magyar család is élt itt. Túronynak az 1930-as népszámlálás adatai alapján 283 magyar, 10 német és 20 horvát anyanyelvű lakosa volt. Ezek a számok 1970-re, az akkori összeírás szerint is némileg módosultak, hiszen 327 fő magyarnak, 3 fő délszlávnak vallotta magát. Területe 1973-ban 942 hektár volt. A lakosság száma 1980-ra nem változott, összesen 329 főt regisztráltak.
Pesty Frigyes szerint: "Szava, Garé, Csarnóta, Bisse és Túrony faluk csoportozata "hegyvidék" név alatt ismeretes. Magyar falu emberemlékezet óta. Régi templomát az áriánusok építették volna ".
A földrajzi névgyűjtés során a túronyi adatközlők elmondták, hogy a falu eredetileg a temető helyén volt, a tatárjárás után jöttek a mai település helyére.
Neve a Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév előzménye a török eredetű turul madár-név. A mai Túrony névváltozat végződése a torony főnév analógiás hatásával magyarázható.
A falucsúfoló szerint: "Túrony, Bisse, Csarnóta, mind a három egyforma ".
Talán nem érdektelen, ha a gyűjtött földrajzi nevekkel is megismerkedik az olvasó.
- Hosszú utca - Kossuth utca: Utca, a falu leghosszabb utcája.
- Kisszalánta: Falurész, a falu Szalánta felé eső része.
- Vízi-árok: Vízfolyás, régen itt mostak az asszonyok.
- Tó: Ingovány, mélyen fekvő mocsár.
- Delelő: Sík legelő az ingovány mellett. Itt pihentek az állatok.
- Ható-kút: Kút, itt itatták a csordát.
- Faiskola: Rendeltetéséről.
- Templom: Épület, műemlék. Református templom, a 15. században épült. Homlokzati tornya van, ez barokk. Szentélye gótikus, nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres. 1850-ben megújították.
- Pap-kert: Kert, a templomhoz tartozik.
- Kutyaszorító - Rákóczi út: Utca, csak egy bejárata van; a túlsó végén szakadék.
- Kis utca - Petőfi utca: Utca, rövid utca.
- Högyi-árok Vízfolyás, A Szőllő-högy-ről jön.
- Iskola: Épület, rendeltetéséről.
- Törzs-Túrony: Falurész. A falu legrégebben települt területe.
- Községháza: Épület, rendeltetéséről.
- Dézsma-pince: Épület. A jobbágyok ide hordták a dézsmát.
- Szürüskert: Sík rét. A régi közös cséplések helye volt.
- Petike-árot Vízfolyás a Petikre-rét mellett.
- Katalinpuszta: Sík, dombtető, szántó.
- Petike-rét - Petike: Mocsár, rét a Petike-árok mellett.
- Katalinpuszta: Major, papi birtok volt.
- Pécsi út: Út Pécs felé.
- Hat-teleki út: Út Katalinmajor és Hat-telek felé.
- Élő-erdő: Sík, erdő.
- Küső-Petike - Petike - Külsó-Petike: Dombtető, szántó. A Petike északi része.
- Cseri-gödör - Cseli-gödör: Vízfolyás a Cser mellett.
- Petike: Dombtető, szántó.
- Asó-cser: Sík szántó. A Nagy-cser nyugati része, melyekben fekszik.
- Beső-Petike - Petike - Belső Petike: Dombtető, szántó. A Petiké déli része.
Forrás: ifj Erdődi József; Turony története
|
E107pimps.org theme.