Vasárnap a parkolóhely miatt korán, 6 órakor keltünk és 7 órakor már a helyszínen voltunk! A parkolóba való bejutás eléggé körülményesre sikeredett, mert a rengeteg üres parkolóhely ellenére az őrök a parkoló megtelt jelszóval nem akartak beengedni bennünket! Hogy ennek mi lehetett az oka azt még most sem értem! Szerencsére sikerült a "problémát" határozott fellépéssel megoldanunk!
A hőmérséklet kellemes volt, csak az eső zavart bennünket! Kis nézelődés és az egyéni frissítők leadása után az autóban melegedtünk és készültünk az év fő versenyére. Átöltöztem, kentem, megettem az energiaszeletemet. Az eső egyre jobban esett, de lassan el kellett indulnom bemelegíteni! A fák alatt kocogtam , közben elintéztem ügyes bajos dolgaimat. Bemelegítés után egy fa alá menekülve követtem az eseményeket, hogy kicsivel a startpisztoly eldörrenése előtt szárazon állhassak a rajtzónámba!
A versenyre a következő pulzustervvel készültem:
terv mért átlag átlagsebesség*
00km-02km xxx-154 147 4'13"/km
02km-12km 155-159 158 4'25"/km
12km-22km 160-164 161 4'18"/km
22km-32km 165-169 166 4'22"/km
32km-42km 170-174 163 4'51"/km
42km-42,195km Finis * mért átlag: 4'29"/km
*Mivel a GPS 42,824km -t mért, ezért ezek a sebességek erre a távolságra vonatkoznak!
Frissítési terv: Verseny előtt: PowerBar energiaszelet, víz
11,9km: PowerBar gél, 2dl víz
23,6km: PowerBar gél, 2dl víz
32,1km: PowerBar gél, 2dl víz
Az első 2 kilométeren nagyon vigyáztam, hogy a "rohanó" tömeg ne vigyen magával, miközben K. Laci barátom felzárkózott mellém. A tavaszi versenyeken nagyokat szoktunk meccselni egymással, váltakozó sikerrel, de ősszel ez idáig mindig én kerültem ki győztesen, s szemernyi kétségem sem volt a felől, hogy ez a mai napon sem fog másképp történni!
Az órám jelzéseire bíztam az iramot, a körülöttem lévő futók sebességét figyelmen kívül hagytam. Nem sokszor csipogott, remekül ráéreztem a tempóra!
Az első fordítót követően Józsi felém kiáltotta, hogy "Pisti fuss, mert utolérlek!":-)) és mosolygott!
Valamivel később felzárkózott mögénk egy futó és Lacinak arról "mesélt" , hogy ebből a tempóból bőven meg lehet futni a 3:05-öt!
"Na ezzel az idővel én is kiegyeznék"-gondoltam magamban! Megkérdeztem, hogy mennyit fut hetente? 100 kilit -felelte! (Otthon megnéztem milyen időt futott! 3:19:36-ot!). Gyorsan teltek a kilométerek és nagyon élveztem a futást.Törölgettem az arcomról és az órámról a vizet és kerülgettem a tócsákat..A fordítóknál látva, hogy Csabi csak kicsivel van lemaradva tőlem, azon "agyaltam", hogy szokás szerint ma is faképnél fog-e hagyni 28-30 km körül!?! És már ott is voltam a 11,9 km-es frissítőpontnál. Az órám pulzuszónát váltott, elvettem az egyéni frissítős asztalkáról a 2 dl vizemet, lenyomtam a gélt és kicsit gyorsítottam a tervnek megfelelően. A ritmusváltás hatására Laciék elmaradtak tőlem én pedig megkezdtem az előzgetéseket. Majd jött az ellenszeles szakasz, s most figyeltem arra is, hogy ne aludjak be, vagyis ne essen vissza a pulzusom.Jó érzés volt, hogy sorra értem be az előttem futókat. Észrevettem, hogy lassultam, de ezt a szél rovására írtam! Magam is meglepődtem azon, hogy milyen gyorsan fogynak a kilométerek! Előzgettem tovább és rövid időn belül már féltávnál is voltam. Az időm: 1:32'34"! "Ez durván 3:05' -es maratont jelent és teljesen rendben vagyok!"-örvendeztem magamban! Tavaly szinte ugyan ez volt a részidőm:1:32'33" ! 22 km-nél ismét sebességet váltottam, majd a 23,6 km-es frissítőpontnál megettem a gélt, ittam és folytattam az előzgetéseket!
|
Jókor jött az utánpótlás, mert kezdett fogyni az energiám. Itt már elég nagy távolság volt az előzendő futók között, így teljesen lekötötte a figyelmemet az "üldözéses előzgetés".
A 3. váltópontnál a speaker a nevem után a Tatai Minimarathonon a kategóriámban előttem végzett futó nevét kiáltotta! "Ezek szerint az előbb Őt előztem meg" tudatosult bennem. Ez a tény megerősített abban, hogy valóban jó tempóban futok!
A cipőm ekkor már teljesen átázott és egyre jobban esett az égi áldás!
A "zördi hasonmás" tartotta egyedül velem az iramot, akire csak akkor figyeltem fel, amikor sokadszor is elfutott mellettem...,teljesen más ritmusban versenyzett, mint én mégis azonos tempót futottunk! 27 km körül aztán ritmust váltott és eltűnt a látótávolságomból! 12 km óta Ő volt az egyetlen futó aki megelőzött! Gyors fejszámolás után elégedetten konstatáltam, hogy bőven 3:10-en belül vagyok! A 29-, 30-,31km-t is elhagytam és még mindig jól éreztem magamat! Lábaim rendben voltak és bizakodtam, hogy igen, meg lesz az a 3:10-en belüli idő! 1 km-rel a frissítőpont előtt éreztem, hogy ismét pótolnom kell az elégetett kalóriákat! Szerencsére hamarosan a frissítőponthoz értem, betoltam a gélt és megindultam , hogy a terv szerint emeljem a pulzusomat A megindulás pillanatában azonnal rájöttem, hogy ez sok lenne, kár ezt erőltetnem...! Éppen egy ellenszeles rész következett, ennek ellenére szépen haladtam! Örültem annak, hogy eddig megúsztam a FAL-lal való találkozást, de az előbbi iramváltáskor megjelent "érzet" miatt tartottam tőle, hogy rövidesen problémáim adódhatnak! Az utolsó fordulónál szembefutók között kerestem az ismerősöket.
Csak Csabit vettem észre, Őt is az utolsó pillanatban. Meglepődve tapasztaltam, hogy az eddigi "szembetalálkozásainkhoz" képest növekedett köztünk a távolság! Sejtettem, hogy a végén nagyon odafogja tenni magát és tudtam, hogy a maratoni táv utolsó harmadában csodás hajrákra képes! 37 kili környékén kezdtem érezni az eléhezés első tüneteit! A 3. gél hatása nem tartott sokáig, ezért a visszalévő frissítőállomásokon egy-egy korty iso -val próbáltam elkerülni a nagyobb problémákat. Annak ellenére, hogy a verseny során egyáltalán nem voltak izomproblémáim a 40 kilométer környékén mégis utolért a végzet: leesett a vércukrom és nagyon lelassultam! Ekkor már csak az akaratom vitt előre! Gyors fejszámolás után abban biztos voltam abban, hogy a tavalyi időmet felül fogom múlni!
Befordultam a célegyenesbe s egyszer csak Csabi valami csodálatos maratoni hajrát produkálva oda került mellém és együtt futottunk be a célba!
3:12'15"! Az elért időm miatt rettentően csalódott voltam!
Megkaptam a befutóérmet,a befutócsomagot (Gyorsan meg is ettem belőle a banánt, ne hogy elsötétüljön előttem a világ!), leadtuk gravírozásra az érmet és gyorsan átöltöztünk!
Visszamentünk az éremért, nézelődtünk, ettünk, majd az autónál összefutottunk Lacival és Karcsival . Megbeszéltük a verseny eseményeit, készítettünk pár képet és elbúcsúztunk egymástól!
Csabival figyeltük a befutókat és közben fotóztam. Az idő egyre hidegebb lett, az eső nem akart alábbhagyni és hazaindultunk!
A maratoni futásra az idén sem voltam kellően felkészülve! Sokkal több hétvégi hosszú futásra lett volna szükségem az elfogadható szerepléshez! Bár ezen a versenyen már voltak biztató jelek, a jó maratoni eredményem továbbra is várat magára!!!
Abszolútban 150. -, férfiak közt 142-. az S2 kategóriában 15.- helyen végeztem!
(Ezen a maratonon a "tatai kategória ellenfelem" B. István idén először mögöttem végzett!:-)
(István)
|
