Vállalkozások

A mellplasztika (vagy mellnagyobbítás) számos okból hasznos lehet egy nő számára, de fontos megérteni, hogy minden esetben egyéni döntésről van szó, és mindig fontos az orvosi konzultáció a beavatkozás megtervezése előtt. A mellplasztika potenciális előnyei közé tartoznak:

1. Önbizalom és önbecsülés növelése: Sok nő elégedetlen lehet a mellméretével, és a mellplasztika segíthet abban, hogy magabiztosabbak legyenek és jobban érezzék magukat a bőrükben.

2. Testkép javítása: A mellplasztika segíthet egyenletesebb testképet elérni, ami pozitív hatással lehet a pszichés jólétre és az önbizalomra.

3. Szülés vagy súlycsökkenés utáni helyreállítás: A terhesség és a szoptatás, valamint a súlycsökkenés után a mellméret és a mell alakja is megváltozhat. A mellplasztika segíthet visszaállítani a kívánt megjelenést.

4. Mellkisebítés: A túlzottan nagy mellek kellemetlenségeket okozhatnak, például hátfájást vagy tartási problémákat. A mellplasztika lehetőséget ad a mellméret csökkentésére és a panaszok enyhítésére.

5. Aszimmetria korrigálása: A mellplasztika segíthet kiegyenlíteni a mell aszimmetriáját, vagyis a két mell közötti méretbeli vagy alaki különbségeket.

6. Önkifejezés és önkifejezési lehetőség: Néhány nő azért választja a mellplasztikát, mert úgy érzi, hogy ez segít jobban kifejezni magát vagy megvalósítani az álmaihoz vezető utat.

Fontos megjegyezni, hogy a mellplasztika nem mindenkinek és minden helyzetben a legjobb megoldás. Minden egyes eset egyedi, és az eljárást csak orvosi konzultáció és átfogó értékelés után szabad megfontolni. Az orvos segíthet meghatározni, hogy a mellplasztika a beteg igényeinek és céloknak megfelelő-e, és megfelelő tájékoztatást adhat a lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról is.

A mai cikkem a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket érinti, mindenkit. A mai ember életvitelének azon aspektusával foglalkozok ami valóban mindenkit érint, ez pedig az ülés. Ez a lehető legelterjedtebb testhelyzet korunkban. Ahogy az óvodáskor folyton mozgásos életvitele véget ér, beköszönt az ülés. Ülünk az iskolában, ülünk otthon, ülünk később a munkahelyen. Az ülésnek időben szinte nincsenek határai. Az iskolai illetve a munkahelyi 8-10 órás ülést megfejeli a kocsiban, buszon való ülés, valamint az otthoni tevékenységek között a tévénézés, számítógépezés. Ezt a domináns testhelyzetet, illetve annak káros következményeit nem is igen oldjuk rendszeres mozgással. Gyermekkorban még több mozgás éri a testet, később felnőttkorban ez a nulla fele tendál. Létfontosságú lenne, hogy valahogy minimalizáljuk az ülés káros hatásait a testre.

Milyen káros hatások érik a testet ülés közben?

Első, és legfontosabb talán a mozgásszervi problémák. Negatív hatások érik a gerinc teljes vonalát ízületi szinten, és az ízületeket körbevevő izomrendszer szintjén is. Legtöbbünk biztos tapasztalt izomfájdalmakat hosszabb ülés után. Ez az izomfájdalom érintheti a gerinc felső szakaszát, azaz a nyak, váll, trapézizom területét. Ezek a fájdalmak ahogy nőnek, el tudnak jutni krónikus fejfájásig, illetve egy komoly mozgáskorlátozottságig, amikor a fejünket nem tudjuk forgatni se jobbra, se balra, illetve mind a két irány korlátozott, valamint a karunkat nem tudjuk felemelni a vállfájás miatt. Szintén sokak által megélt élmény, hogy hosszabb ülés után alig tudnak kiegyenesedni amikor felállnak, fáj a derekuk, esetleg a farpofák vagy a hát közepe. (more…)

Gábor vagyok, 29 éves, szakmámat tekintve hardverfejlesztő mérnök. A sport, a mozgás általános iskolás koromtól kezdve része volt az életemnek. Gyerekkoromban főként a foci adta a mozgás élményét a hétköznapjaimban. Gimnáziumi éveim alatt kezdtem el testépítéssel foglalkozni otthoni edzés formájában (elsőként saját testsúllyal, később kézi súlyzók bevonásával). Emellett 16 éves koromtól kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal rendszeresen jártam kocogni-futni.

Egyetemi éveim alatt a sporttevékenységek háttérbe szorultak, de a testépítést és az alkalmankénti futást igyekeztem beépíteni a mindennapjaimba (inkább lelkesen, mint tudatosan). Tanulmányaim elvégzése után egy multinacionális vállalatnál helyezkedtem el. Munkámat ülve végzem, számítógép előtt. Napi 8-9 órát töltök ülő helyzetben, különösebb fizikai igénybevétel nélkül.

A járványhelyzet beköszöntével munkámat kezdettől fogva otthonról végeztem. Mindemellett a napi kétszeri 15-20 perces séta, illetve heti 3-4 alkalommal súlyzós edzés és/vagy 8-10 km futás része volt a napjaimnak. Nem elhanyagolható szempont viszont, hogy az addig naponta fél-egy órás időtartamban használt (és ilyen célra vásárolt) forgószéken hirtelen napi 8-9 órát töltöttem el.

Néhány hét után derékfájás formájában jelentkeztek az első tünetek. Első reakcióként azonnal beruháztam egy jobb minőségűnek tűnő irodai székre, mely csökkentett a tünetek intenzitásán, de azok a továbbiakban is megmaradtak, időszakosan visszatértek. Olykor a munkanap vége felé már az egy helyben ülés is fájdalmat okozott.

Sporttevékenységeimet sem tudtam önfeledten végezni, mivel a derékfájás megnehezítette mind a középtávú futást, mind pedig a saját testsúllyal, súlyzóval végzett gyakorlatokat.
2022 májusában jelentkeztem be a Diagnoptikába Dr. Elek Emilhez egy átfogó vizsgálatra. Az első, rövid konzultáció után kétirányú gerincröntgenre került sor, mely nem mutatott semmilyen szemmel látható elváltozást. A szakértő javaslatára júliusban kezdtem el együtt dolgozni Kristóf Károly gyógytornásszal.

Az első alkalom konzultációval telt, melynek során átbeszéltük az ülés során javasolt helyes testtartást (az itt tanultak berögzülése érdekében erre a későbbiekben többször visszatértünk), különös tekintettel a gerincoszlop függőleges tartására. Károly javaslatára azonnal beszereztem egy ún. McKenzie hengerpárnát, amelyet azóta is használok. Nagy hangsúlyt kapott a karok megfelelő alátámasztása (a karfák, illetve a szék magasságának megfelelő beállításán keresztül), ezáltal a vállizmok tehermentesítése. Ezek a korrekciók már néhány hét után éreztették hatásukat, a korábban hosszantartó ülés után jelentkező tünetek enyhülni kezdtek.

A passzív módszer (testtartás javítása) mellett időt szenteltünk a tünetek megelőzésére is egyszerű, talajon fekve/ülve, illetve állva végezhető gyakorlatok segítségével. Néhány hét alatt 15-20 különböző nyújtó, illetve lazító gyakorlatot tanultam meg (sokat segített, hogy a foglalkozások végén videóra rögzítettük őket, mely a helyes elvégzésre vonatkozó utasításokat is tartalmazta). Ezeket rendszeresen átismételtük, figyelmet fordítva arra, hogy mindig a megfelelő izomcsoportok dolgozzanak, illetve pihenjenek.

A gyakorlatokat tökéletesen be tudtam építeni a saját testsúllyal, illetve súlyzóval végzett edzéseim programjába. Alkalmanként reggel, felkelés után vagy pedig a munkanap végén külön szánok rájuk 15-20 percet, ezáltal átmozgatva az ülőmunka miatt igénybe vett izmokat.
Kezdetben ezek a módszerek nem hoztak áttörést, időszakosan vissza-visszatért a derékfájásom, majd később a vállak, lapockák környékén éreztem fájdalmat.

Ekkor masszázsra váltottunk, mely a merev állapotban lévő izmok fellazítására irányult. A terápia későbbi szakaszában igény szerint végeztünk közösen adott izomcsoportra irányított gyakorlatokat, vagy pedig masszázzsal telt a kijelölt idő.

Fontos részét képezte a közös munkának az is, hogy a saját testsúllyal, illetve súlyzóval végzett gyakorlatok folyamatát áttekintettük, és ahol Károly szükségesnek találta, korrekciókat alkalmaztunk. Ennek eredményeképpen a kétkezes súlyzórudat minden esetben felváltotta az egykezes, mellyel helyes testtartás kíséretében erősíthetők a kívánt izmok.

Figyelmet szenteltünk a bemelegítés és a gyakorlatok végeztével történő nyújtás helyes elvégzésének is. Utóbbit a futás kapcsán is átbeszéltük, és számos javaslatot kaptam, melyeknek köszönhetően érezhetően gyorsabb a lábaim regenerációja egy hosszabb táv teljesítése után.

Összességében a mozgásterápiát azoknak ajánlom, akik élethelyzetükből adódóan predesztináltak valamilyen mozgásszervi problémára (és mivel mindannyian ülünk, állunk, mozgunk, mindannyian ilyenek vagyunk), és szeretnék a kialakulás folyamatát megelőzni, megállítani, visszafordítani, kordában tartani. Azoknak, akik szabadidejükben szívesen végeznek valamilyen sporttevékenységet, de bizonytalanok abban, hogy mindent jól csinálnak-e. Azoknak, akik szeretnének szakszerű masszázsban részesülni, akár relaxációs céllal is.