A likőr
Franciául és angolul Liqueur, Usában Cordial az írásmódja. Intenzív ízesítésű, színű italcsalád, melynek rengeteg típusa, fajtája és szintén rengeteg - márkanevekhez kötődő - egyedi tagja van. EU-előíarásként a minimális cukortartalmuk 100 g/l.
Teljes likőrsorozatot készítő cégek/márkák: de Kuyper (holland), Bols (holland), Marie Brizard (francia), Hiram Walker (USA)
Érdekesség: a Marie Brizard cég története
A gyárat állítólag a XIX. században egy ápolónővér alapította, akire egyik haldokló betege hagyta az Anisette receptjét. Ma a világ egyik leghíresebb francia likőrgyára, mely csaknem negyvenféle italt készít. Két leghíresebb gyártmányuk az Anisette Blanche és a Creme de Menthe.
Advokat (Advocat, Avocat, Advokaat)
Tojássárgájából és borpárlatból vagy genever-ből (borókával ízesített gabonapálinka) vagy ginből készült fűszeres, édesített alapuló holland likőr. Alkoholtartalma 14-20 %. Hutött likoröspohárban kell felszolgálni. A tojáslikőr-kategória általánosan elfogadott és közismert nemzetközi elnevezése, fajtaneve.
Amaretto
Olasz, fűszeres mandulala és barackízű likőr. Az alap italt sárgabarackmag olajból nyerik, amelyhez 23 féle gyógy- és fűszernövényt adnak hozzá. Alkoholtartalma 28 %. Önálló fogyasztásánál hűtött pohárban kell szervírozni.
Érdekesség: az Amaretto di Saronno története
A recept a reneszánsz Itáliából ered, miután elkezdődött a katonák által feldúlt, Milánótól északra fekvő Saronno városának újjáépítése. Ekkor újították fel a város templomát is, amelynek szentélyébe szobrokat, festményeket készítettek. Így dolgozott itt 1525-ben Bernardo Luini, Leonardo da Vinci tanulóinak egyike egy korábban elkezdett freskósorozat befejezésén, amelyen Szűz Mária arcának ábrázolásához egy csinos helyi lányka arcát vette mintának. Hálájának kifejezéseként a lány egy finom, sárgaszínű italt adott ajándékba, amelyet sárgabarackmag olajból nyertek, és amelyet a saronnoiak egyszerűen "L'Amaretto"-nak neveztek. Ebből az egyszerű gesztusból született meg a DiSaronno legendája.
1600-ban a fűszerárus Giovanni Reina találta meg az ősi receptet, amely aztán családi titokként szállt generációról generációra. Az 1900-as évek elején Domenico Reina alapított egy boltot, ahol az italt meg lehetett kóstolni, majd vásárolni belőle. A siker hatására Domenico 1938-ban megalapította az I.L.L.V.A (Industria Lombarda Liquori, Vini e Affini) céget, és nyitott egy palackozóüzemet terméke palackozására.
A második világháború után a cég célja a DiSaronno nemzetközi disztribúciójának megteremtése volt, úgy, hogy az eredeti recept változatlan maradjon. A 60-70- es években először Európában, majd az USA-ban értek el sikereket, és ma már több mint 150 országban kapható a DiSaronno Originale.
Apricot Brandy (Baracklikőr)
Sárgabarackból készült intenzív ízű likőrök általános angol elnevezése. Magyarországon baracklikőrnek, barackpálinkának nevezik.
Cachaca
A cachaca (cukornádpálinka), mint italkategória sok mindenben hasonlít a rum italkategóriához. Sok mindenben pedig különbözik...
A rumhoz hasonlóan a cachaca is cukornádpárlat, de azoktól eltérően nem a nádcukorgyártás melléktermékéből, a melaszból, hanem magából a cukornádból desztillálással készül, és fahordóban csak három hétig tárolják. Ennek köszönheti a rumoknál semlegesebb és könnyedebb ízét, amely lehetővé teszi, hogy a koktélkészítés sokoldalú alapanyaga legyen.
Legismertebb márkák: Pitú, Canario, Nega Fulo, Carhaca 51
Calvados
Érlelt, normandiai almaborból készített hagyományos párlat. Alkoholtartalma 40-42 %. A múlt század elejétől, termelőhelye alapján kezdték ezt az almaborpárlatot Eau de Calvadosnak nevezni. Cefréjének készítéséhez ötvenféle almát használnak fel. Körülbelül 25 kg almából nyerhető egy liter párlat. Az almát préselik, majd az így nyert italt évekig pihentetik. Kétszer párolják, majd legalább másfél évig tölgyfahordóban érlelik. Ekkor kapja meg jellegzetes aromáját. A borpárlatokhoz hasonlóan léteznek hosszabb érlelésű calvadosok is, az ó-párlat negyven éves érlelés után kerül piacra.
Legismertebb márkák: Boulard, Busnel, Marquis de la pomme, Pére Magloire
Chartreuse
Francia növény és fűszerlikőr, két változatban: édes (sárga) és szárazabb (zöld). Eredetileg Grenoble mellett, karthauzi szerzetesek főzték, de őket 1907-ben kitiltották Franciaországból. A titkot magukkal vitték Spanyolországba, ahol Tarragonában ma is gyártják. Hűtve vagy jéggel kell felszolgálni. Alkoholtartalma 40-55%
Cherry Brandy (Meggylikőr)
Cseresznyéből vagy meggyból készült intenzív ízű likőrök általános angol elnevezése. Magyarországon megylikőrnek, cherry-nek nevezik.
Cointreau
Narancshéjjal ízesített, színtelen francia citruslikőr. Alkoholtartalma 40 %.
A céget Eduard Cointreau alapította 1842-ben. A híres italt kétféle narancshéj felhasználásával készítik, a Bigarade keserűnarancs héját szeszben áztatják, míg a szokásos narancshéjat napon szárítják meg. A készítéshez többféle fűszer titkos keverékét használják. Az ital 40%-os alkoholtartalmú, önálló fogyasztásakor jéggel kell felszolgálni.
Érdekesség: a Cointrau története
1849 óta, mióta létrehozták, a Cointreau világszerte elismert ital. A kristálytiszta alkoholok egyik legnépszerűbb képviselője, melyhez hozzájárul valódi minősége, 150 éves öröksége, és az, hogy szinte a világon minden bárban megtalálható. Az ital feltalálása Edouard Cointreau nevéhez fűződik, aki kezdetben szenvedéjesen kutattott egy olyan új alapanyag után, melyből megvalósíthatta régi álmát. Kristálytiszta, de finom ízű italt szerettt volna készíteni. Végül a megoldást, az édes és keserű narancs héjainak tökéletes harmóniájával érte el.
1849-ben Angersben, Franciaországban, Adolphe Cointreau és testvére, Edouard-Jean egy teljesen új alkoholt hoztak létre a térség gyümölcseiből. Az azonnali siker ahhoz vezetett, hogy létrehozták Angerben a Cointreau szeszfőzdét. Edouard-Jean fia, Edouard jött rá, hogy a hagyományos, azaz nem-kristálytiszta likőrök érezhetően vesztettek zamatukból, míg a palackban álltak. Ő azonban elképzelései alapján megalkotott egy drámaian új alkoholfajtát - a kristálytiszta likőrt - amely a világ legegzotikusabb tájain érő édes és keserű narancs héjainak keverékén alapult. A Cointreau család titkos receptje generációkról generációkra szállt, mialatt az ital egyedi és változatlan maradt.
Edouard Cointreau fiai, Louis és André, elutazott a világ minden tájára, Oroszországba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre. Üzleteket nyitottak Brüsszelben, Berlinben, Bécsben, Lengyelországban, Spanyolországban.
Elterjesztették az ital hírnevét a világ mind a négy sarkába, majd leszármazottaik szintén ezt a hagyományt folytatták. Manapság 200 országban adnak el Cointreaut, 13 millió üveg italt adnak el évente, ami több mint 350 millió pohár Cointreaut jelent.
A különleges Cointreau palack titka. A célból, hogy megkülönböztessék az új alkoholt a többi közül, Edouard-Jean használt először ilyen formájú üveget a palackozáshoz. Az üveg jellegzetessége lekerekített sarkú négyszögletes forma, mely sötét borostyán színben pompázik. Jófomán a 150 év óta semmit nem változott, megtartotta vonzó és csábító külsejét.
Az elmúlt évek alatt, kb. nyolcszáz utánzatot fejlesztettek ki, hogy felülmúlják a Cointreau híres palackját, vagy a Cointreau emblémát, sőt még magát a likőrt is, de ez eddig még senkinek sem sikerült.
Curaçao
Eredetileg a Sevillában honos bigarade (keserű) narancs, a Curaçao (karibi) szigetén kialakult változata. Borpárlat-alapú édes likőr. Eredetileg Amszterdamban zöld curaçao narancsból borpárlattal és cukorral állították elő. Fajtái kék, fehér, zöld és narancsszínű Curaçao. A színtelen változat neve a Triple Sec.
Galliano
Ánizsos vanilía ízű olasz növényi és fűszerlikőr. Nevét egy olasz háborús hősről kapta, aki 1986ban halt meg. Alkoholtartalma 35 %.
Grappa
Olasz törkölypálinka. Alkoholtartalma 40-46 %. Valamikor az olaszok gyógypálinkának is fogyasztották, mert elősegíti az emésztést. Napjainkban sör mellé is igen kedvelt.
Malibu
Jamaikai, fehér rumot tartalmazó, édesített kókuszlikőr. Alkoholtartalma 21 %.
Maraschino
Dalmáciai cseresznyéből készített vízszínű likőrök elnevezése. A gyümölcs őshazája és klasszikus termőterülete a dalmáciai tengerpart, azon belül a Makarskai-öböl. Így aztán a fajta neve, mármint horvátul: makarska. Olaszul viszont marasca. A belőle készült ital pedig a maraschino.
Az egyik legszélesebb körben felhasznált italféle, használják cukrászok, hidegkonyhák, szakácsok és nem utolsósorban igen sok koktélféle alap vagy ízesítőanyaga. Önmagában ritkán fogyasztják, ha mégis, hidegen vagy sok jéggel kell felszolgálni. Jó tudni, hogy a kevert italok díszítésére használatos koktélcseresznye eredetileg maraschino cherry volt. Nem csak a neve volt ilyen szép, a gyümölcsöket valóban maraschinóban tartósították.
Érdekesség: a Maraschino és a Luxardo cég története
A műfaj legelső, eredeti és máig is legnagyobb világhírrel rendelkező, továbbá a sokak által egyenesen "egyetlen igaziként" jegyzett márka a Luxardo. A Luxardo Maraschino palackja egyedien karcsú, magas, sötétzöld, nyakán jellegzetes domború pecséttel, mely az 1829-ből származó eredeti szabadalmat jelzi. Ehhez járul a mással még véletlenül sem összetéveszthető (máig is kézzel készülő) háncsburkolat, melynek funkciója valaha az üres palackok védelme volt, amíg azokat a Velence melletti muranői üvegüzemből az italgyárba szállították. Ezen látható az először 1876-ban védjegyeztetett címke, mely azóta is alig változott. Főleg a nemzetközi kiállításokon aratott sikereket jelképező érmek és díjak szaporodtak rajta. A jellegzetes palackot az élénk vörös kupak zárja, amelyen az üvegbe zárt cseresznye tüzes színe villan fel.
A terület sorsa sok évszázad óta igen viszontagságos, s ezt jól tükrözi az ital és az italgyár története, de nyomon követhető a tengerpart politikai, gazdasági hovatartozásán és változó anyanyelvén is. A középkorban a környék tengeri nagyhatalmához a Velencei Köztársasághoz tartozott, majd folyamatosan az itáliai érdekszféra része volt, utóbb pedig - az erős itáliai befolyás fennmaradása mellett - osztrák tulajdonba került. Később Jugoszlávia, legújabban Horvátország része. A marasca cseresznyét már emberemlékezet óta feldolgozták valamilyen szeszes ital formájában, ugyanis natúr gyümölcsként nem igazán élvezhető. Készült már belőle erős és gyenge ital, édes és száraz, de népszerűvé csak a jelen formájában vált. Mégpedig 1821 óta, amikor Girolamo Luxardo megalapította cégét. Zara városában, melyet magyarul Zára néven ismerünk, és amely a mai térképeken horvátul Zadar formában található.
Girolamo Luxardo ott fejlesztette ki a marasca cseresznye levéből párolással nyert italt, melyet két évig kőrisfa hordókban érlelnek. Eközben zamata gazdagodik, de megőrzi kristályos színét. Elkészülte után 32%-os alkoholtartalommal palackozzák. Most viszont már nem Zarában, ugyanis a második világháború után az egyébként is porig bombázott, elpusztított üzemet Jugoszlávia - ellenséges olasz üzemnek nyilvánítva az italgyárat - ráadásul elkobozta a Luxardo családtól. Az alapító - és azóta is tulajdonos - család negyedik generációja ezért a háború után visszatelepedett az őseik földjére, a Padova melletti Torregliába, ahol elterjesztették a helyi klímát is kedvelő, különleges marasca cseresznyét (melyből a cég ma 20-22 ezer fát birtokol) és felépítették az új, nagyobb, modernebb italgyárukat.
Már a múlt században számos európai királyi udvar szállítója volt, az sem véletlen, hogy rengetegen utánozták. A Maraschino Luxardo alapján - okkal vagy ok nélkül - maraschinónak nevezett italok sokasága keletkezett; némelyik el is tűnt az idő süllyesztőjében. De a Luxardo maradt. Közben a maraschino nem csak alapitallá vált, de kisbetűvel írva italkategória lett, melynek számos alfajtája, változata és minősége lehet. A nemzetközi mérce azonban már majdnem két évszázada a Luxardo.
Midori Melon Liqueur
lime-zöld színű japán dinnyelikőr
Parfait Amour
Citromból, narancsból, fűszerek hozzáadásával készült illatos, világos lila színű, francia likőr.
Ouzo
Görög italspecialitás, ánizsos ízű likőr. Az ouzo immár 200 éves múltra visszatekintő italkategória. Vezető márkája világszerte az Ouzo 12, amely sajátos, nevét onnan kapta, hogy mindig a 12-es számú hordóban tárolták a legkiválóbb ouzót, tehát a neve az egyedi minőséget fémjelzi. Az Ouzo 12 természetes alapanyagokból készül - természetes fermentációval nyert alkohol, illetve több mint tízféle gyógynövény és fűszer keveréke. Különlegességét az adja, hogy ezt a keveréket kétszer párolják le, így egy kivételesen jó minőségű, tiszta párlatot kapnak. Az Ouzo 12 Görögország nemzeti itala. Főként jéggel vagy vízzel, esetenként tisztán fogyasztják, azonban koktélként is kitűnő. Alkoholtartalma 38-50 %. Ha vizet adnak hozzá, opálossá, tejszerűvé válik az ánizsolajtól.
Pernod
Ánizzsal ízesített aperitif pálinka. 40% alkoholtartalmú. Önmagában ritkán fogyasztjuk. Legelterjedtebb keverési módja: 1 rész Pernod, 3-5 rész jeges tiszta víz. A vizet pótolhatjuk narancslével, gyümölcsszirupokkal, és még nagyon sok mással kísérletezhetünk. Az ital bármilyen napszakban, évszakban, bármely korosztálynak és bármilyen alkalommal kellemesen hűsítő, üdítő.
Érdekesség: a Pernod története
A Pernod, pontosabban az ánizs, illetve az ürömfű ízesítésű italok őse a távoli ókorból származik. Az ürömfüvet (Artemisia absinthium) más füvekkel, például az ánizzsal és egyéb fűszerekkel együtt az évszázadok során számosan keverték borba. Maga az abszint állítólag a görög apsinthion=ihatatlan 
(hiszen keserű) szóból származik. Egyes rómaifeljegyzések szerint a kocsiversenyek ünnepelt győzteseiegy pohár ürömfűveltelített bort kaptak, annakközvetlen illusztrálására, hogy még a győzelemnek is vannak keserű percei.A Biblia szerint az ürömfű azon az úton szökött szárba, melyen a legendás kígyó elmenekült a Paradicsomból. A középkorban gyomor- és szíverősítő főzetként leginkább alkohollal keverve működött (állítólag) hatásos csodaszerként. A sötétnek mondott középkor elmúltával, az ürömfűvel készült italok két ágon fejlődtek tovább. Az egyik ág az alacsony alkoholtartalmú, boralapú ürmösöké, vagyis a vermutoké, a másik ágon a család nagy erejű tagja, az abszint Svájcban és Franciaországban kezdett önálló életet.
A sikertől a betiltásig: Az emberiség zaklatott története során akadt jó néhány igen hányatott sorsú és nagy vitát kiváltó alkoholnemű, de azt a kétes kiváltságot (mondjunk dicsőséget?), hogy az egész világon betiltsák, kizárólag az abszint érte el. Összesen mintegy 150 évet élt (és hatott), e rövid léte során olyan vihart kavart, annyi végletes ellenérzést és szópárbajt váltott ki, mint kevés más ital. Aktív rajongói afrodiziákumnak, sőt, rengeteg betegség természetes ellenszerének tartották, és ódákat zengtek szellemi felpezsdítő erejéről. Harcos ellenfelei szerint viszont ideg- és elmebaj okozója volt, mely ráadásul egész életre szólóan függőségben tartotta áldozatait.
Az ital neve a mai olvasó számára valószínűleg nem mond sokat, pedig a szépirodalom és a képzőművészet sokféle módon örökítette meg. Léteznek művek, melyek közvetlenül az abszintet vagy annak hatását ábrázolják, de gyakoriak az olyan alkotások is, melyek (bevallottan vagy sem) az ital hatása, befolyása alatt születtek.
A múlt század és a századforduló Franciaországának legnépszerűbb italáról lévén szó, elsősorban a párizsi művészvilágra volt jelentős hatással. Az irodalom óriásai közül Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Edgar A. Poe, Paul Verlaine, Arthur Rimbaud és Oscar Wilde került szoros és hosszan tartó kapcsolatba az abszinttel, s ez mind életükön, mind műveiken maradandó nyomot hagyott. Legtöbbször stimulánsként használták, és az abszint lelkes hívei szerint ezen ital nélkül szegényebb lenne a világirodalom.
Az abszint fogyasztásának képi ábrázolása szinte a korszak minden festőművészének életművében föllelhető. Az ábrázolásmód (a korszak stílusainak és izmusainak változásai mellett) jelentős ambivalenciát mutat. A szimpatizáló, magasztaló megjelenítéstől a megvetéssel elítélőig igen sokféle szemlélet jelenik meg. Jelentős művek születtek e témában Edouard Monet, Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Charles Maire és Pablo Picasso ecsete nyomán.
Tényszerűen az abszintról: De nézzük csak, mi is volt ez a misztikus, rejtélyes ital. Az abszint nem más, mint az előbbiekben említett ürömfű és egyéb fűszernövények desztillált alkohollal kevert elegye. A végeredmény az emberiség történetének (legálisan) legmagasabb, 65-75%-os alkoholtartalmú, iparszerűen előállított itala. Felszolgálása és fogyasztása körül egész kultusz alakult ki. A nagyméretű pohárba először 2-3 centi magasságig abszintet töltöttek, majd egy lyukacsos, ún. abszintkanálra kockacukrot helyeztek, melyre a pohár felett lassan vizet csurgattak. Az ital ettől átlátszatlan, egyesek szerint sejtelmesen foszforeszkáló, halván zöldes-sárgás színárnyalatot kapott. Innen ered korabeli beceneve is: zöld tündér (az ellenvéleményen lévők szerint inkább démon). Harcedzettebb abszintivók egyre kevesebb vízzel itták az egyre több, szinte tömény szeszt.
A legendák szerint 1792ben egy nyugat-svájci kisvárosban dr. Pierre Ordinaire, a francia forradalom elől menekülő orvos kísérletezett ki (természetesen gyógyászati célra) egy csaknem 70% alkoholtartalmú elixírt, mely betegeinek ha gyógyulást nem is, de legalább átmeneti megkönnyebbülést hozott. Az ital gyorsan népszerű lett, receptjét végül is egy bizonyos Henri-Louis Pernod szerezte meg. Előbb kisüzemi, majd egyre nagyobb léptékű gyártása kezdődött meg 1805-től immár a határ francia oldalán, Pontarlier-ben. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy az üröm (különösen a magas alkoholszint fertőtlenítő erejével kombinálva) megöli a baktériumokat és megelőzi a rejtélyes eredetű trópusi lázakat, az 1847-es algériai háború során az ott harcoló francia csapatokat abszintfejadaggal látták el. Hogy a trópusi betegségekre miként hatott a szer, nincsenek ismereteink, de a háború után hazatérő katonák igen gyorsan elterjesztették az abszint fogyasztását. Terjedésére jellemző, hogy a csak a Pernod-nál, mely az erős ürmös legnagyobb termelője volt, a múlt század végén napi 25 000 litert állítottak elő. Franciahonon kívül itták San Franciscóban, New Orleansben, New Yorkban és Chicagóban, ám ezeken a helyeken kívül csak az avangard társaságok és különcködő művészek italának tekintették.
Az italtól való függésnek és káros hatásainak külön nevet is adtak, és az abszintizmust a kor tudományos fejlettségi szintjének és szemléletének megfelelően elmekórtani esetként fogták fel. A korabeli leírások szerint túlzott és folyamatos fogyasztása epileptikus rángásokat, tudatkiesést okozott, mai szóhasználatunkkal élve hallucinogén tünetekkel járt. Az abszintizmus hatásának tulajdonítottak egyes gyilkosságokat is, így aztán hosszú viták után 1905 és 1915 között az egész világon betiltották. A vita egyik érveként elhangzott, hogy a franciák egy év alatt több mint 220 millió liter abszintet gördítettek le a torkukon (ami valóban nem elhanyagolható mennyiség), de az az ellenérv is mély benyomást gyakorolhatott a vitatkozókra, hogy mindez csupán az összes elfogyasztott alkoholnemű három(!) százalékát képviselte.
Ilyen körülmények között a Pernod, a világ legnagyobb abszintgyártója 1915-ben teljes termelését leállította, és csak öt év múltán indította újra. Ekkor ugyanis a francia kormány ismét engedélyezte az ánizsos aperitívek gyártását. Az abszint utódja ugyanis az ürömfűtől már teljesen mentes, de ízében, jellegében hasonló (eleinte 45, újabban 40% alkoholtartalmú), ánizs ízesítésű aperitív, mely azóta is a franciák legnépszerűbb itala.
Sambuca
Édes, de erős bodzabogyóból és édesgyökérből készített ánizsízű olasz likőr. Alkoholtartalma min. 38 %.
A sambuca likőrök őse, egy ánizsos szeszesital a Közel-Keletről jutott el a tengeri kereskedelem révén a Róma tartománybeli Civitavecchia-ba az 1800-as évek közepén. A sambuca ánizslikőr kategória - amelynek ízvilága igen közkedvelt a mediterrán régió országaiban - hamar népszerű lett a helyiek körében, akik otthonaikban készítették el kedvelt likőrjüket.
Érdekesség: a Molinari Sambuca története
A Molinari Sambuca extra Olaszország legnépszerűbb, eredeti sambucája. 1945-ben Angelo Molinari fejlesztette ki laboratóriumában a Molinari Sambuca extra pontos receptjét, amelyet a család azóta is féltve őriz. Az ő nevéhez fűződik a termék egyedi, látványos fogyasztási módjának kifejlesztése, a "Sambuca con la mosca" is. Azóta a Molinari Sambuca extra forgalma látványos növekedést ért el: Olaszország legnépszerűbb sambucájává vált, amelyből évente több mint 6 millió palack kerül értékesítésre. A Molinari Sambuca extra-t rendkívül sokféle módon lehet fogyasztani. Szolgálhat étkezés utáni digestivként, azonban hagyományos felszolgálási módja a "con la mosca" amelyhez 3 kávészemet helyeznek az italba és meggyújtva szolgálják fel. Frissitő hatásának kiteljesedése érdekében vízzel szokás hígítani. Kitűnő, egyedi ízélményt nyújt kávéba, édes kekszekre, fagylaltra öntve. Kiváló alapanyagként használható koktélok, long drinkek készítésénél.
Angostura
Trinidad szigetéről származó, az Angostura cserjével ízesített keserű, (főleg száraz) italok aromásítására használják. Alkoholtartalma 40 %.
Kahlua
Mexikói kávélikőr, melyet az eredeti recept alapján ma már Nagy-Britanniában is gyártanak. Önállóan sok jéggel fogyasztják, de remek koktélalap is. Alkoholtartalma 26,5%.
Tia Maria
Jamaikai rum alapú kávélikőr. Alkoholtartalma 31,5 %
Érdekesség: a Tia Maria története
XVII. században, mikor Magyarország a török kor végnapjait étei, a távoli Jamaikában gyarmati háborúk dúltak. A nemesi családok elhagyni kényszerültek otthonaikat, gyakran egy szál ruhában, épp csak valami pénzmagot menekítve. Az egyik nemesi család sarja (ahogy a legendává növő mesékhez illik: egy gyönyörű ifjú leány), családjától elszakadva menekütl biztonságosabb vidékek felé, csupán szolgálója tartott vele. A bizalmas cseléd, Maria az éjszakai túlélőútra csupán gazdájának néhány dolgát tudta kicsempészni a házból; egy apró ládikát, benne a család fontos följegyzései, s néhány ékszer, köztük egy fekete gyöngy fülbevaló. A sárgás papiros a család egy régi titkos italreceptjét tartalmazta.
A zivataros idők (rendes szokásuk szerint) konszolidálódtak, a szép ifjú lányból népes családdal bíró asszony lett. Legidősebb lányának esküvőjén indult el generációkon átívelő útjára a kicsi ládikó, benne a fülbevalóval és a megmentett recepttel. A feljegyzésekben megőrzött ital jelen volt az esküvőn is, és mivel a hűséges cseléd addigra már túl volt a Maria néni (Tia Maria) koron is, az italt ezzel a névvel tisztelte meg a család, hogy emlékeztessen az immár néhai Maria néni becsületességére.
A vándorló, öröklődő ládika talán sosem jutott volna világhírre, de századunk negyvenes éveiben dr. Kenneth Leigh Evans, a tudós fizikus és nagy ínyenc látogatta meg a leszármazottakat (barátait), akik ezzel az itallal kínálták. A rendkívül kellemes ízűnek talált likőr receptjét elkérte, s íme, a háromszáz éves papírszeleteket mutattak neki.
Így tehát a családi titok elől ellebbent a fátyol, legalábbis az első. Az elmúlt ötven évben a Tia Maria a világ egyik legkedveltebb likőrjévé lépett elő, ma már több mint száz országban kapható. Még most is Jamaikában készítik, és a titkait rejtő további fátylak alól csupán annyi világít ki, hogy a Kék-hegyekből származó legfinomabb kávébabot használják fel gyártásához.
Becherovka
Cseh gyógyfüvekkel ízesített keserűlikőr, mely Joseph Becher 1807-ben kidolgozott receptje alapján készült még a közelmúltig Csehországban, a Karlovy Vary-i Becher patika alagsori helyiségeiben. Becher a gyógynövényeket szeszben áztatta, majd a kivonatot vízzel hígította, érlelte, szűrte. Az első időkben csak gyógyszertárakban árusították, de századunk harmincas éveiben már szinte egész Európában ismerték az italt. Anatole France a gyomor békességének, csodatevo angyalnak nevezte.
Benedictine
Északnyugat-franciaországi Normandiában készített aranysárga növényi és fűszeres keserűlikőr. Nevét a Benedek-rendről kapta. Alkoholtartalma 40 %, kiváló aperitíf. Étkezés után jéggel felszolgálva remek, koktélok alapanyagaként vagy ízesítőként szinte nélkülözhetetlen.
Érdekesség: a Benedictine története
1510-ben Bernardo Vincelli bencés szerzetes, akinek tanult mestersége a növényi gyógyszerek készítése volt, életelixírt kevert, melyet Isten figyelmébe ajánlott DOM néven, vagyis Deo Optimo Maximo: a legjobb, legfőbb Istennek. A benedekrendiek 300 éven át híven őrizték a titkos formulát, mígnem a nagy francia forradalom menekülésre késztette a barátokat.
Ezek után háborítatlanul pihent hetven évig régi könyvek közt a recept, míg 1863-ban Alexandre Le Grand rá nem talált. Egy évig kísérletezgetett, némiképp változtatott rajta, így hozta létre a ma is igen kedvelt likőrt, melyet a szerzetesek emlékére Le Grand Benedictine-nek nevezett el. A Benedictine 27féle fűszer és gyógynövény felhasználásával készül. Az összetevőket és arányukat mai napig titokként őrzik. Csupán annyit engednek róla tudni, hogy a 27 összetevőt por alakban összekeverik, majd négy részre osztva alkoholhoz adják. Két elegyet hidegen hagynak érni hat hónapig (ebből az egyiket három hónapig tölgyfahordóban). A másik két részt előzetes érlelés nélkül desztillálják, és azután kerül három hónapra tölgyfahordóba. A szükséges idők után az elegyeket összekeverik, ismét tölgyfahordóba kerülnek, most nyolc hónapra. Ezután desztillált vizet, alkoholt, mézet, karamellt és sáfrányt adnak hozzá. Egy hónapos szünettel kétszer felhevítik, hűtik és szűrik, majd ismét négy hónapnyi hordófogság következik.
China Martini
A Martini & Rossi cég keserűlikőrje, 31%-os alkoholtartalmú. Jéggel étkezés után isszák, de igen kiváló ital citromkarikával vagy vaníliafagylalttal is.
Jägermeister
Gyógynövényekkel készített német gyomorkeserűlikőr. Hűtött pohárban kell felszolgálni. Alkoholtartalma 35%.
Hubertus
Vörösbarna színű, kellemesen kesernyés ízű likőr. Zamatképző anyaga narancshéj és fűszerek kivonata. Alkoholtartalma 40%.
A St. Hubertus a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron 101 éve készül titkos receptúra alapján. Javasolt fogyasztási mód: jégre töltve.
Unicum
Sárgásbarna színű, finom zamatú, kellemesen keserű ízű, kevéssé édes magyar gyógynövénylikőr-különlegesség. Alkoholtartalma 42%. Aperitif és digestiv, azaz étvágygerjesztő és emésztésserkentő.
A Zwack Unicum immár több mint 200 éve változatlan recept szerint, de korszerű technológiával készül.
Az alapanyagok egy részét 30 napig áztatják, míg másik részét párolják, majd a végterméket legkevesebb 6 hónapig érlelik különleges tölgyfa hordókban. A Zwack Unicum az egyetlen digestiv, melynek füveit párolják. Ez adja meg az italnak a kiegyensúlyozottan keserédes ízharmóniáját. E tradicionális eljárás amellett, hogy igen költséges, az abban résztvevőktől különleges bánásmódot követel meg.
Az Unicum megszünteti az étvágytalanságot, fokozza az ízlelőbimbók és a szaglás érzékenységét, segít az emésztőszervek összes rendellenességén, fokozza a kondíciót, így testi vagy idegi kimerültség idején is jól szolgál, előnyösen hat a keringési zavaroknál, gyulladásoknál, elállítja a csuklást, remegést. Ha azonban nem kellő mértéktartással fogyasztjuk, a jókedven túl olyan "mellékhatás" is felléphet, amelynek magyarázatához nincs is szükség háziorvosára...
Érdekesség: az Unicum palack
A gömb a legtökéletesebb alakzat. A platonista filozófusok a lélek formájának mondták. A Zwack Unicum jellegzetes palackja ehhez a forma-ideához közelít. A védjegyen látható arany Szt. István kereszt szimbolizálja az egész európai tradíciót, de például kiolvashatjuk belőle, mint alkimista szimbólumból, hogy a csodás alapanyagok eleven aranyként a négy őselem és a négy égtáj minden jótékony hatását magukba gyűjtötték.
Érdekesség: az Unicum története
"Das ist ein Unicum" - mondta II. József őfelsége a fenséges itallal való első találkozásakor, annak a dr. Zwacknak, aki Ausztria- Magyarország császárának egyik orvosaként 1790-ben megalkotta a nedű-csodát. Az önmagáért beszélő elnevezés nem szorul magyarázatra. Ha mégis, akkor így: "Grand Liqueur Digestif et Eau- de-vie d' herbes" - az emésztést serkentő likőrök legnagyobbika, füvekből nyert életvíz.
Az Unicum már 50 éve létezett, mikor 1840- ben Budapesten megalakult a Zwack-cég, mely fénykorában több mint kétszáz különböző italt gyártott. A Zwack-család, a monarchia udvari élelmiszerszállítója a legnagyobb italpárló volt Közép-Európában. Nagy márkájuk természetesen az Unicum volt, mely a legnépszerűbb magyar itallá vált, de külföldön is hírnevet szerzett az országnak. Ma már az ötödik generáció vezeti a vállalkozást.
Az államosításnak a nemzeti ital is áldozatául esett. A másfél százados titkos recept a Zwack családdal együtt kénytelen volt elhagyni az országot. A név maradt, fémjelezve egy jellegében hasonló, de az eredeti Zwack Unicum utánozhatatlan ízét meg sem közelítő, mégis népszerű és ritka italt. A Budapesti Likőripari Vállalat még ezzel az epigonnal is, az ötvenes-hatvanas évek 120-150 hektoliteréről évi 3 millió literre növelte termelését.
A Zwack-család 1969-ben kezdte meg újra az eredeti Unicum gyártását, mégpedig Itáliában. A Zwack-cég volt az egyetlen olyan jelentős hazai vállalkozás, mely családi tulajdonban maradva külföldön is sikeresen folytatta tevékenységét. Az első évben 50.000 palack ital fogyott. Fénykorára 1 millió palackra futott fel az éves gyártás. A Zwack Unicum világszerte a gasztronómiai ínyencek asztalának ékessége.
Mivel a BULIV csak Magyarországon belül használhatta a védett márkanevet, nem gondolhatott nyugati kivitelre. A Peter Zwack und Consorten AG. úgy gondolta, hogy ez az ital, az eredeti Zwack Unicum Magyarországhoz tartozik, és az eredeti gyárban kell készülnie. Ezért 1989. július 10- én vegyesvállalat jött létre Zwack Unicum Budapest Kft. néven. Megindulhatott végre a magyar Unicum exportja, amit jelentősen könnyít, hogy a Zwack Unicum neve megtalálható az összes nagy kereskedelmi könyvben és a nemzetközi sajtó is élénken érdeklődik utána.
Underberg
Német gyomorkeserűlikőr. Alkoholtartalma 49 %.
Érdekesség: az Underberg története
A németországi Underberg cég ma is a másfél évszázados - és persze hétpecsétes titokként kezelt - recept alapján készíti a világhírű italt.
Az Underberg alapanyaga a gyógynövények speciális keveréke, melyhez 43 országból szállítják az alkotó részeket.
Az Underberg külön érdekessége, hogy a kis üveg pontosan egy hajtásnyit (2 cl) tartalmaz. Nagyobb vagy más palackban egyáltalán nem forgalmazzák. Kedvelői világszerte esküsznek arra, hogy nemcsak étkezés után, hanem fejfájás ellen, kimerültségre és fáradtságra éppúgy hatásos gyógyír, mint másnaposság ellen. A macskajajos, elnehezült pillájú embernek nem kell sokat magyarázkodnia - legalábbis Németországban -, mert elég széttárt hüvelyk- és mutatóujját felmutatnia, a pincér már tudja, hogy az apró Underberges üveget kell hoznia.
Az orvosok tudományos megközelítése prózai, ám figyelemreméltó dolgokat mutat. Az Underberg sikerének titkát a fehérje lebontásában, a koleszterinszint csökkentésében és az alacsony hisztamintartalomban látják. Ezért ajánlják étkezés után és előtt is.
Bailey's Irish Cream
Ír whisky, méz és frissen fejt tehéntej tejszínének keveréke. A tejszín egyébként hűtés nélkül hamar megsavanyodna, és tönkretenné az italt, azonban a whiskey magas alkoholtartalma meggátolja ezt a folyamatot, s így a likőr különösebb hűtést nem igényel, szobahőmérsékleten másfél évig eltartható.
Érdekesség: a Bailey's cég története
Eredete a hetvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor az R & A Bailey cég megalakult. Maga a Baileys krémlikőr 1974 késő őszén került forgalomba Írországban, majd a rákövetkező évben kivitték a nemzetközi piacra is. Megjelenése új kategóriát hozott létre, a krémlikőrök kategóriáját.
A Baileysnek saját tejipari termékeket előállító gyára van Cavan megyében, saját farmokkal tehenekkel és gazdálkodókkal, így nem okoz nehézséget ellenőrizni és megőrizni a tej egyenletesen magas minőségét. A krémszerű állaghoz és a kellemes ízhez a csokoládé is hozzájárul. Az alapanyagokat a Baileys dublini gyárában, a Nangor House-ban keverik össze.
Hosszú ideje a likőrök toplistájának éllovasa, az italok százas listáján pedig stabilan az első húszban van, utána likőr legközelebb a 40. helyen található.
Carolans Irish Cream
Ír whisky, méz és frissen fejt tehéntej tejszínének keveréke. Íze hasonlatos a Bailey's-éhez.
Créme de ... (Cream...)
Sűrű, nagy cukortartalmú, többnyire borpárlatra épülő likőrök, a nevükben is megjelenő ízesítéssel, alkoholtartalmuk legalább 25 %. EU-szabály szerint min. 250 g/liter.
Fajtái:
Créme de Banane - banán ízű brady alapú likőr
Créme de Cacao - kakaóbabból, vaníliából és fűszerekből készült brandy alapú leginkább sötét, édes likőr (világos változata a Creme de White Cacao)
Créme de Cassis - feketeribizli ízű brandy alapú likőr
Créme de Coconut - kókuszdió ízű brandy alapú, italok édesítésére és aromásítására használják
Créme de Fraise - eper ízű, édes brandy alapú likőr
Creme de Framboise - málna ízű, édes brandy alapű likőr
Créme de Grand Marnier - érlelt francia, narancshéjjal ízesített brandy vagy cognac alapú likőr 40%-os alkoholtartalommal
Créme de Menthe - menta ízű brandy alapú likőr fehér, zöld, és piros színben
Créme de Pecco - tea ízű likőr
Créme de Violette - lila színű virágszírmokkal is ízesített fűszeres növénylikőr
Drambuie Cream
Mézzel édesített, főszeres skót whiskylikőr. Alkoholtartalma 40 %.
Glayva
Skót whiskylikőr mézzel és fúszerekkel ítesítve. A Drambuihez és az Irish Misthez hasonló ízű, de könnyebb, és édesebb ital
Irish Mist
Ír whiskeyalapú fűszeres likőr
Lochan Ora
35%-os whiskylikőr, gyártója a Chivas Brothers Ltd. Sok jéggel, "on the rocks" (önmagában) isszák.
Sheridan's
A '90-es évek nagy likőrújdonsága a Dublinból származó fekete-fehér Sheridan's, amelynek a különlegessége, hogy egy palackon belül két különböző ital kínálja magát. A sötét rész csokoládé és kávé keveréke 26 százalékos alkoholtartalommal, a világos rész pedig egy 17 százalék alkoholtartalmú vaníliás krémlikőr. A két rész csodálatos italkompozíciót alkot. Egyedülálló dupla likőr, amely sikerét egyediségének, ízének, csomagolásának és nem utolsósorban lenyűgöző személyiségének köszönheti. Egy ötletes kiöntő dugóval oldja meg, hogy a fogyasztó könnyedén, minden segédeszköz nélkül tudja a különböző színű és fajsúlyú italokat egymásra rétegezni - az eredmény kísértetiesen hasonlít egy hideg ír kávéra.
Southern Comfort
Bourbon whiskeyalapú őszibarackos és fűszeres likőr, alkoholtartalma 40 %
