A lovakat csak szeretni lehet!   

Főoldal

A békességszerető lovak csöndes állatok. Főleg nonverbális úton, mimikával, testtartással és mozgással értetik meg magukat egymással.

A lovak jellegzetes egyéni szaguk mellett elsősorban külső megjelenésükről ismerik fel egymást. Társuk testformájából, vonalaiból, arckifejezéséből, testtartásából és a közeledés módjából egyértelműen megérzik a másik hangulati állapotát. az ujjoncokat is fel tudják mérni ily módon. A szemléletes kifejezőeszközök széles skálájával rendelkeznek, a fenyegetően hátrafeszített fültől a látványosan imponáló ügetésen keresztül a maximális feszültséget eláruló felemelt farokig.

Az oktatók sikerrel tudnak építeni a lovak természetes mozgásrepertoárjára a lovaglás minden fajtájánál - beleértve a westernlovaglást, a cirkuszi mutatványokat és a lovaglás magasiskoláját is.

A lovak ritkán hagyatkoznak a hangjukra, de ettől függetlenül széles hangrepertoárral rendelkeznek. Halkan szuszognak, ha elégedettek, és felhorkannak, ha izgatottak. Ha idegen fajtársukkal találkoznak, akkor néha hangosabban felhorkannak vagy rikoltanak. Hangos nyerítéssel  hívják barátaikat; így hívja a kanca is csikóját. Lovagláskor horkantanak vagy prüszkölnek, összpontosításuk jeleként.