A
téli fagyos éjszakák és zord nappalok minden élőlényt megviselnek,
így a lovakat is. Mégis sokan élnek abban a tévhitben, hogy a lovak
mindent kibírnak, akár a mínusz 20 fokos hideget is.
Nos, kétség kívül a lovak jól viselik a hideget, de ez csak abban az
esetben igaz, ha kitűnő kondícióban vannak. A hideget és az éhezést
együtt azonban már a ló sem bírja!
A fagyos
téli napokra fel kell készülnie a ló szervezetének.
Ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányozásban kell
részesülnie és folyamatosan kell hozzászoknia hideghez, ami annyit
tesz, hogy ugyanolyan körülmények között kell élnie, mint ősszel.
Így folyamatosan alkalmazkodik a hideghez: megfelelő, téli szőrzetet
növeszt és izmainak vérellátása is javul.
Megtévesztő lehet, hogy a rosszul vagy gyengén takarmányozott ló
szőrzete is megnő, de nem dúsul, így téli funkcióját sem tudja
betölteni. Az egészséges, jól táplált ló szőrzete nem nő meg nagyon
hosszúra, viszont kellőképpen besűrűsödik.
A bőséges táplálék a hőháztartás fenntartásához is szükséges,
ugyanis a sovány ló vérkeringése lelassul, ami az izomszegény
testrészek áthűléséhez, végül pedig fagyáshoz vezethet. További
veszélyt jelenthet, hogy a rossz kondícióban lévő állat
immunrendszere sem elég erős, így könnyebben ledönthetik lábáról a
betegségek.
Az
emberek hajlamosak önmagukból kiindulni, így sokan
úgy gondolják, hogy a lovak is megfázhatnak a lábukról. Azonban a
lovaknak speciális pataszerkezetük van, amelynek vérellátása
megakadályozza a lábaknak a talaj, pata felől történő kihűlését.
Mindebből
az következik, hogy a télre való felkészülés nem
abból áll, hogy betömködjük a réseket az istálló ablakain, hanem
abból, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról
gondoskodunk. Így az abrak - az árpa és zab - mellett nyugodtan
tartalmazhat a szokásosnál nagyobb mennyiségű kukoricát. A nyári
zöldtakarmányt is igyekezzünk pótolni, melyre tökéletesen megfelel a
cukorrépa, a sárgarépa, a takarmányrépa, a tök és az alma.
A
megfelelő táplálék jó kondícióban tartja a lovat,
így valóban nem kell féltenünk a hidegtől, csupán arra kell
ügyelnünk, hogy tudjon mozogni, hol az egyik, hol a másik oldalát
fordíthassa az istálló ajtaja felé. Sokkal több bajt okoz, ha meleg,
rosszul szellőző helyen tartjuk hátasunkat, és onnan időnként
kivisszük a hidegbe, így ugyanis több mint 30 fok különbséggel kell
megbirkóznia - valószínűleg kevés sikerrel.
Télen
arra is figyeljünk, hogy a vastag szőrzet miatt nehezebben szárad
meg a ló teste munka után, így hajtás után engedjük
sétálni negyed órát, hogy megszáradhasson. |