Isteni volt!

Negyed ötkor indultunk autóval, az én kedves édesapám levitt minket Szegedre, nem sokkal fél hat előtt, már el is foglalhattuk a helyünket a beengedésnél. Fél hat után már a helyünket is elfoglaltuk a színpad bal oldali harmada körül és megkezdhetett a maratoni, majdnem 2 órás várakozás. A kezdés 7 órára volt kiírva, de a laikusok, akik nem tudták, hogy a késés megszokott, békésen vártak, a keménymag pedig belekezdett a füttybe és a "gyertek ki" skandálásba. 19:20 előtt 1-2 perccel megjegyeztema pajtiknak, hogy szerintem 20-kor le fogják oltani a csarnok világítását, pontban 20-kor pedig így is lett.

Pár perc múlva, jött az Intro, ami szerintem idén is ütősre sikerült, és úgy hallottam, mintha megint lenne valami szövege, de ez lehet, hogy csak a képzeletem szüleménye, nem sokat lehetett hallani belőle ugyanis. Fel(!)gördült a függöny, őrjöngött a közönség. Jött a Gépszabadság, amit végigtombolt a közönség, majd ezt követte az Angyali szerető, aminek a koncertverzióját korábban is hallhattam egy netre felkerült bootlegfelvétel jóvoltából.
Azthiszem ekkor üdvözölte Ákos, a jól megszokott "jóóóóóóóóóestéééét Szeged" módján a népet, majd közölte, hogy platinalemez lett a Még közelebb.
Következett a Minden most kezdődik el, gyönyörű színpadképpel, majd alig hitték (Alig hitted), hogy ez is eljöhet még. (Tulajdonképpen lehet, hogy inkább itt volt a felkonf). Jött ismét egy zúzósabb dal, amit már az első taktusaiból felismertünk (Ismerj fel), majd az Ennyi nem elég.
Volt a Csak te vagy, amiből, ha jól vettem észre, pár sort nem énekelt el a főhős.
Menekültünk (Menekülj) az Örök április elől. Egyébként nekem a Menekülj alatt tünt fel először a Vivat Bacchus, amikor Ákos messze állt a mikrofontól, és mégis volt ének. Persze előtte is láttam hogy énekelnek, de itt hallottam csak meg a hangjukat igazándiból.
Ismét figyelhettünk a kivetítőre az Ébredj és a Még közelebb alatt. Igyekeztem figyelni, hogy mikor tűnik el a test a koporsóbál a Még közelebb folyamán, de épp lemaradtam róla, mert valószínűleg másfelé bámészkodtam.
Ezek után következett a koncert legizzasztóbb része, a Méreg, a mazsom (Majom a ketrecben) és az ideállós popopopsztár (Ideális popsztár). Itt üvöltöttem a legtöbbet, fel is figyeltem egyszer-kétszer a saját artikulálatlan hangomra Meglepve tapasztaltam, hogy amikor kifejezetten hangosan akarok énekelni/üvölteni, milyen érces, rekedt hangokat tudok produkálni Valószínűleg ekkor tapostam meg a legtöbb lábat is. A tüsi huszonéves srácnak ezúton is köszi, hogy elviselte ha párszor elég erőteljesen nekidurrantam. Ránkfért a szusszanás ezek után, jött hát az Őszi tájkép egy szál gitárral (vagy nagyon rosszul emlékszem, és a teljes zenekar játszotta, nemtom), majd az Új törvény következett.
Ákos felkonferálta a 2000-es lemez címadó dalát, azaz a Hűséget, majd jött a már vitatott Éjjel a városban a közönséget megosztó képsorokkal a kivetítőn. Vagy nem hallottam a kifütyülését, vagy egyáltalán nem is volt fütyülés.
Ezután volt a Tű a vénán, amit követően Mindenki táncolt.
Ekkor következett szerintem a koncert legjobb dala, a 101-es szoba. Sajnos a felkonfból nem értettem sokat, de ami biztos, hogy Ákos idézett a regény idevágó soraiból, majd belecsaptak a húrokba. Hatalmasat tomboltunk a "szomszéd sráccal" aki lehetett legalább 30 éves, talán még a Bonanza koncerten is hallhatta a dalt. A fiatalabb csajszik is illedelmesen végigugrabugrálták a számot, de a szöveg terén már nem voltak annyira képben
Ismét ránkfért a pihenő, ekkor az Egyetlen hívó szó elég c. dalt vetették be, amit én nem hallgattam meg valami sokszor az albumról, de itt tökéletesen szólt és tetszett is. Itt ejtették meg a szokásos pihenőt, levonultak a színpadról, a nép pedig visszatapsolta őket.
Ekkor jött oda 3 (15-6-7 éves) fehérpólós suttyó akik részben illumináltak voltak, de nagyobb részben szimplán suttyók. Viccesnek szánva elkezdtek hőbörögni, hogy "há' ezé' fizettem én?", de ezt legalább 15-ször. Kicsit ráuntam a dologra, úgyhogy a legszélsőhöz odaszóltam, hogy akkor talán abba lehetne hagyni a hőbörgést. Nagy szemeket meresztett majd "okéokérendbenvan" felkiáltással nyugtázta az intelmet. Nem vagyok egy félelmetes vagy hűdeizmos valaki, de ezután elcsendesedtek és fegyelmezetten énekeltük végig az 1956-ot.
Nagyon szépen szólt. Ákos a zongoránál, korabeli képek a kivetítőn. Gyönyörű volt ahogy a közönség is részt vett az éneklésben.
Ezután következett az Adj hitet, amit szintén végigénekelt a nép. Jött az Ikon amit tombolás kísért. Itt nagyon tetszettek a kivetítőn pergő ikonok. Hihetetlen jó ötlet volt.
Zárásként a Mondj igent következett, ahol szintén tombolt és énekelt a közönség.
A műsort a jól megszokott Adjon isten zárta, majd Ákos bemutatta a zenésztársait és meghajoltak, majd levonultak a színpadról, a függöny pedig visszaereszkedett.

Hihetetlenül tetszett ez a koncert is. Páran mondták, hogy "otthonhagyták a hangosítást és a fényeket, de ehhez a műsorhoz ilyen háttér passzolt szerintem. A színpadon bőven volt helyük mozogni, szerintem sokkal nagyobb volt mint az elmúlt évek színpadjai. Sajnos itt Szegeden, szerintem a csarnok kisebb belmagassága miatt a kivetítőbe belelógott 3-4 lámpa a hátsó sorból, és kitakart belőle egy keveset, de ez inkább nem vett el semmit ez élményből. Nem volt hiány a gatyaszárrezegtető basszusokból sem néhány helyen és a lágyabb számok is jól szóltak. Panaszkodnak néha, hogy a hangosítás itt meg ott borzalmas, de nem értem, hogy az ilyet hogyan tudja megállapítani az adott "nagyokos"? Netán koncert közben krúzol a nép között és hegyezi a fülét a mélyek és magasak megfelelő arányát keresve? Persze egyértelmű, hogy ha valaki a közvetlen a színpad szélénál áll, kisebb részletességgel hallja majd a cuccokat, mint aki 15-20 méterrel hátrébb áll.
Az említett 3 suttyó féle koncertlátogatót kiküszöbölendő, szívesen bevezetnék valami erkölcsi/szellemi/értelmi mércét, amit teljesíteni kellene ahhoz, hogy bejöhessenek.
Relatíve sok korunkbeli 15-16 éves csaj volt, ami meglepett. Ugyanúgy végigtombolták a koncertet, csak néha féltek hogy a "nagyok" letapossák őket, vagy elkeverednek egymástól.
Természetesen leizzadtam tisztességesen, a teltházas csarnok hamar belehelődött a közönség jóvoltából, de szerintem egy jó koncert, csuromvizesen az igazi.

Fél 10-kor végelett. Kitámolyogtunk, vettem egy inget. Láttam ismerőst, integettem, ő nem vett észre. Fáj a derekam, és a bal vádlim is, pedig nem mondhatnám, hogy edzetlen vagyok a sok bringázásnak köszönhetően. 10-kor már mesze jártuk Szegedtől, hazaértünk, elvittük a két havert haza, 11-kor pedig már vízszintbe helyezhettem magam.

Ha ezt mind végigolvastad akkor fogadd őszinte elismerésem
Eddig is elég sok Ákoshoz kapcsolódó kereséssel jutottak a lapra, de azthiszem most megint fog egy csomó érkezni a számcímeknek köszönhetően. Azthiszem mindent leírtam amit szerettem volna.