Az erőszakmentes kommunikáció alapjai
Fordította: Nagy Zoltán - nagyz@zorum.com
Harmadik rész: Empatikusan meghallgatni a másikat
Csak két dolgot mondanak örökké az emberek: 'Kérlek' és 'Köszönöm'.
Ez minden, amit az emberek mondanak.
Csak az a baj, hogy a sakál nyelven beszélők azt tanulták meg,
hogy a 'Kérlek'-et öngyilkos módon fejezzék ki.
Gondolkodj el ezen egy pillanatra! Mi mást mondanak mondanak az emberek?
Csak annyit: Kérlek, ahogy viselkedsz, az nem elégíti ki a szükségleteimet!
Esetleg: Nem teljesülnek a szükségleteim! Megtennéd ezt, hogy teljesüljenek?
Tudnunk kell ezt jól kifejezni, ahhoz, hogy túléljünk a világban!
Ha a szükségleteink hiányt szenvednek, tudnunk kell, hogy mondjuk 'KÉRLEK',
olyan módon, hogy az emberek örömmel adjanak nekünk.
Ma reggel megtanultuk, hogy kell ezt csinálni.
Hogyan mondd el: hogyan érzed magad, mi a szükségleted,
és hogyan kérhetsz úgy, hogy ne utalj arra, hogy a másik 'ROSSZ'.
Tegyél meg mindent, hogy mások bízhassanak abban, hogy mikor kérsz,
akkor az valóban egy kérés, és nem követelés.
Ez megnöveli az esélyét, hogy mások örömmel fognak adni neked.
Mindezt megbeszéltük ma délelőtt.
A folyamat másik része az, hogyan kapjunk másoktól.
Mi az ami él bennük?
És mire van szükségük, hogy csodásabb legyen az életük?
Hogyan kell ezt úgy befogadni, hogy ne halljunk kritikát vagy követelést?
Csak azt hallani meg, ami élő bennük!
Azt is meg kell tanulnunk, hogy tegyük ezt, mikor
a másik olyan módon fejezi ki ezt a 'KÉRLEK'-et, ahogyan megtanították rá.
Tudjátok, életetek első évében tökéletesen beszéltetek zsiráful!
Amit most tanulunk, az nem idegen nyelv! Ez valójában az anyanyelved!
Ezzel csak visszatérünk a természethez, az élethez, az anyanyelvhez!
Akkor jöjjön a másik fele!
Hogyan válaszolunk egy sakál kérésre, ha a sakál így fejezi ki a kérését:
Az a baj veled, hogy túlságosan is ilyen meg olyan vagy...
Látod? Ez egy kérés volt.
Ennek a valakinek fájdalma van. Nem elégülnek ki a szükségletei.
Hát nem szomorú, hogy csak így tudja ezt kifejezni?
Hát nem tragikus ez számára? Hogy olyan módon tud csak kérni,
mely majdnem garantálja, hogy nem kapja meg, amire vágyik.
Vagy ha mégis megkapja,
azt félelem, bűntudat, szégyen által motiválva kapja meg,
melyért később meg fog fizetni.
Milyen szomorú, ha erre tanítottak.
Persze, az még szomorúbb lenne, ha amikor így fejezi ki magát,
Te nem azt hallod, hogy 'Kérlek', hanem kritikát hallasz.
Mert ekkor kitör a háború.
Valaki, akinek fájdalma van, kifejezi ezt, ahogy tudja,
a másik ember pedig kritikát hall.
Hadd mondjam el, hogy az a valaki, akivel dolgoztál ma reggel,
minden amit mondott, minden, amit leírtál, hogy hogyan reagálna,
azt hallottam, hogy minden mondat mögött ez volt, ezt mondták:
Fájdalmam van.
Egyes szükségleteim nem elégülnek ki.
Valójában ezt mondta a másik ember, azokkal a mondatokkal, amit leírtál.
Fájdalmam van, mivel egyes szükségleteim nem elégülnek ki.
Most halld meg ezt! Tedd fel a zsiráf füled!
És kérdezz vissza a másiktól:
'Így, vagy úgy érzed magad...'?
Próbáld kitalálni, mit érezhetett, mikor szólt hozzád.
..., mert arra lenne szükséged...
Próbáld kitalálni a szükségleteit!
Arra kérlek, térj vissza ahhoz az üzenethez,
amit megjósoltál, hogy mit válaszolt a másik.
Azt szeretném, ha tényleg elképzelnéd, hogy ezt mondja neked a másik!
És ha zsiráf fülekkel hallod meg, akkor így fogsz reagálni:
Így vagy úgy érzed magad? Próbáld kitalálni, mit érez!
Mert arra lenne szükséged...? Próbáld kitalálni, mire van szüksége!
Zsiráf fülekkel csak érzéseket és szükségleteket hallasz.
Nem hallasz kritikát.
Néhány évvel ezelőtt dolgoztam vallásos nőkkel,
már 15 hónapja volt egy konfliktusuk, mely nagy fájdalma volt a közösségnek.
Megkértek, hogy segítsek a megoldásban.
Azt javasoltam, kezdjük azzal, hogy mindenki kifejezi szükségleteit.
Mely szükségleteid NEM elégülnek ki ebben a szituációban?
Az első megszólaló második szava után tudtam, miért van az, hogy
nemcsak hogy nem tudták megoldani a konfliktust 15 hónap alatt,
hanem, hogy miért okozott egyre nagyobb fájdalmat.
Valaki ki tudja találni, mi volt a második szó?
Mi volt a második szó?
Az első szó ez volt: 'Azt...'
'...gondolom' - Igen, ez volt.
Amint meghallottam a második szót, már láttam is...
Vedd észre, a kérdésem ez volt: Milyen szükségleteid nem elégülnek ki?
És válasz helyett, ezt kaptam: "Azt gondolom..."
Azonnal tudtam: baj van!
Így folytatódott: "Azt hiszem, a vallásos életformában
komolyan kell vennünk a kötelezettségeinket és ennek megfelelően öltözködnünk!
Látod, rákérdeztem egy szükségletre, és ezt kaptam vissza.
Aztán egy másik nő válaszolt:
"Nővérem, egyetértek, de azt gondolom..."
Látjátok? 15 hónap...
Miről volt szó? Arról, hogy hagyományos ruhát kell-e hordani?
15 hónapig képtelenek voltak megoldani.
Mennyi fájdalom ebben a 15 hónapban! A közösség megosztottá vált.
És amikor rákérdeztem, mi a szükségletük, gondolatokat kaptam. Gondolatokat.
Eltartott egy ideig, míg megtanítottam: soha ne halljanak gondolatokat!
Soha ne halld meg a gondolatokat!
Csak ablakként használd a gondolatokat.
Nézz a gondolatok mögé, ahol szükségleteket fogsz látni.
Halld meg a gondolatok mögé rejtett szükségleteket!
Egy új világ tárul fel, ha nem a gondolatokat hallod meg!
Végül megértették. Végül a szavak és a gondolatok mögé láttak.
És aztán annyira csodálatos volt, hogy milyen gyorsan megoldottuk a konfliktust.
Velem volt partnerem Ruth Bebermyer ekkor, és látta a csodát,
ami akkor történik, mikor átlátunk a szavakon,
és meglátjuk, mi van a szavak mögött.
Oly nehéz ítéleteidet hallanom,
ítéleteid eltávolítanak tőled,
Mielőtt elmegyek, tudni szeretném
Tényleg ezt akartad mondani?
Mielőtt elkezdeném megvédeni magam,
Mielőtt megbántottan vagy megfélemlítve megszólalok,
Mielőtt falat építek szavaimmal,
Mondd, tényleg jól hallottam?
A szavak ablakok vagy falak.
Elítélnek, vagy felszabadítanak.
Ha beszélek, vagy hallgatlak
Hadd járjon át a szeretet fénye.
Vannak dolgok, melyeket el kell mondanom,
Dolgok, melyek sokat jelentenek nekem.
Ha szavaim nem tisztán érthetőek számodra,
segítesz szabadnak lenni?
Ha úgy tűnne neked, hogy elnyomlak,
Ha úgy érzed, nem törődöm veled,
Halld meg, mi van a szavak mögött,
az érzésekre, melyeken osztozunk.
A szavak ablakok vagy falak
Elítélnek, vagy felszabadítanak.
Ha beszélek, vagy hallgatlak
Hadd járjon át a szeretet fénye.
Szóval zsiráf fülekkel meghallod az érzéseket a szavak mögött.
Meghallod a szükségleteket.
Minden pillanatban vannak érzéseink és szükségleteink.
És ilyenkor igazán hallunk. Mi van igazán most a másik emberben?
Jobban teszed, ha csak ezt hallod, így nem a kritikák és ítéletek világában élsz.
Megfosztod erejüktől azokat, akik el akarnak emberteleníteni.
Ha zsiráf fülek vannak rajtad.
Soha többé nem kell aggódnod mások reakciója miatt.
Félelem nélkül lehetsz őszinte.
Nem kell aggódnod amiatt, hogy mások hogyan reagálnak.
Csak azzal kell törődnöd, hogy milyen fülekkel hallasz, mikor reagálsz.
És ezt tudod kontrollálni!
Azt nem tudod irányítani, hogy mások hogyan reagálnak.
És ha amiatt kezdesz aggódni, amit nem tudsz irányítani,
Akkor lassan, de biztosan kinyírod magad!
Félni fogom megmutatni magam!
Félek, mert mi van, ha azt mondják... Kit érdekel?!
Ha zsiráf fülekkel hallod, ez ajándék! Hisz azt mondják: "Kérlek!"
Akkor hallgassuk meg a "KÉRLEK"-eket, amiket írtatok.
Először olvasd fel, mit mondott, majd az emögötti érzéseket és szükségleteket!
Azt gondolom, a lányom ezt fogja mondani: "Annyira dühös vagyok, hogy nem vagyok ura magamnak!"
Nem vagyok ura magamnak, ha ilyen dühös vagyok!
Arra gondoltam, így válaszolhatnék:
Frusztráltan érzed magad, mert máshogyan szeretnéd kifejezni a dühödet?
Igen, erre kértelek: halld meg az érzéseket és a szükségleteket!
És még ha nem is így van, figyeld meg, mi történik!
Még ha rossz is a tipped, akkor is értéket mutat!
Megmutatja, hogy értékeled, hogy mi van a másik emberben igazán.
Azt mutatja, hogy igazán kapcsolódni próbálsz ahhoz ami benne él.
Mikor a másik megbízik bennem, hogy érdekel, ami benne van,
akkor mindent képesek leszünk megoldani!
Az teszi nehézzé a problémamegoldást, ha a másik látja, hogy csak az érdekel, hogy legyőzd!
"Nem érdeklem. Csak az érdekli, hogy megmutassa, mit nem kellene csinálnom."
De már csak azzal, hogy megállsz, és kapcsolódni próbálsz,
már megmutattad, hogy nagyra értékeled, hogy mi az, ami benne él.
A fiammal kapcsolatosan:
"Lehangoltan és összezavarodva érzed magad, mert segítségre lenne szükséged?"
Igen, erről van szó. Ismét: még ha nem is pontos így,
ráirányítja a figyelmet a másik szükségleteire.
Esélyt adsz neki, hogy pontosítson.
Még mindig jobb, ha rosszul tippeled meg, hogy mire van szüksége,
mint ha azt hallanád, hogy mit gondol.
Egy másik világban találod magad,
ha a szükségletekhez kapcsolódsz és nem a gondolatokhoz.
Segítségre lenne szükségem...
az érzésekkel és szükségletekkel kapcsolatosan, melyek a válasza mögött rejtőznek.
Ebéd előtt azt mondtad, az egyik legveszélyesebb dolog, az:
Mikor valaki kér valamit, a másik pedig azt, mondja: "Rendben, megteszem"
Ezt írtam le: "Fáj neked, mert elismerésre van szükséged a munkádban?"
Nekem ez tetszik.
De...
Ok, folytasd...
Nekem úgy tűnik, szakadék van az "Igen, megcsinálom" - válasz között,
és az általam feltett kérdés közt.
Igen, próbálsz ráérezni, mi lehet mögötte.
A két zsiráf út közül ez az egyik.
A másik lehetőség, hogy azt mondod zsiráful: "Baromság!"
Hogy mondom zsiráful azt, hogy 'Baromság'?
Nyugtalan vagyok azzal kapcsolatosan, ahogyan azt mondtad: "Rendben."
Bárcsak bízhatnék benne, de nem tudok.
Nagyon szeretném, ha újra végiggondolnád,
hogy kielégíti-e a szükségleteidet, ha megteszed, amire kérlek?
Ezt akkor mondom, mikor azt gyanítom, hogy az OK nem is igazán OK.
Így mondanám zsiráful azt: "Baromság!"
Köszönöm!
A zsiráfok nem tündibündi aranyoskák!
Nagyon sok erőszak mögött tapintatos, aranyos, kedves emberek állnak.
Ne keverd össze az erőszakmentességet a kedveskedéssel!
Magadra hagyottnak érzed magad?
Nem érzés! Ez gondolat! Ne bátorítsd a sakálokat efajta gondolkodásra!
Félelem van benned?
Ez már tetszik!
Mert megerősítésre vágynál...
Rendben.
... hogy veled maradok.
"Hogy gondoskodni fognak a szükségleteidről" ne keverd bele magad mások szükségleteibe!
Tudnak nélküled élni!
Minden szükségletük kielégülhet nélküled.
"Hogyan tudnám kielégíteni a szükségleteidet?" - jó ez így?
Ez egy sakál kérdés: "Hogyan tudnám kielégíteni a szükségleteidet?"
Bölcs ember megtagadja a választ erre a kérdésre.
A lányom azt mondta: "Úgy beszélsz, mintha tankönyvből olvasnád!"
"Olyan könyvízűen beszélsz!"
Ezt válaszoltam: "Ijedten, elkülönülve, elidegenedve érzed magad,
mert élettel teli, hiteles válaszra vágysz?
Hát persze, de már megint ezt csinálod!
Hát, egy ilyen sakállal, amíg bizalmat nem szerzel, hogy miért beszélsz így,
amíg nem bíznak benned, jobb, ha magadban mondod csak ki, amit az előbb mondtál.
Magamban?
Ne gondold, hogy csak akkor van ereje, ha hangosan kimondod.
Akkor is erő van benne, ha egy szót sem szólsz!
Mindaddíg, míg a szívünkre figyelünk közben!
Talán pontosan ezt hallottad, de nem mondtad ki hangosan.
Csak ezt hallhatod zsiráf fülekkel. Akkor is hallhatod, ha csendben maradsz.
Nem kell hangosan kimondanod, elég, ha hallod magadban!
De látni fogják rajtad, hogy a figyelmed valóban a szívükön van.
Mert mikor a másik szívét hallgatjuk, megváltozik a tekintetünk.
Mást látnak ilyenkor a szemünkben, mint mikor kritikát hallunk.
Vagy mikor mi mondunk kritikát.
A szemeink nem hazudnak.
Van előnye is, ha kimondjuk:
ekkor a másik ki tud javítani, ha nem voltunk pontosak.
De akkor is, ha nem mondjuk ki, akkor is más világban vagyunk,
mert ilyenkor a szívünkkel kapcsolódunk, nem úgy, mint mikor kritikát hallunk.
Valami ilyesfajta kérést fogalmaztam meg:
Azt szeretném, ha szólnál, ha segítségre van szükséged!
Igen, és mi a válasza erre?
Attól tartok, csak terhedre leszek.
Ez majdnem zsiráf válasz.
Hogyan válaszolsz, mikor ezt mondja: "Attól tartok, csak terhedre leszek."
Ha sakál vagy, így válaszolsz: Á, dehogy leszel terhemre!
Ha sakál vagy, próbálod megnyugtatni.
A sakálok megpróbálják a másikat megszabadítani a fájdalomtól.
Vígaszt nyújtanak. Meg akarnak gyógyítani. Nem bírják a fájdalmat.
Azonnal megpróbálnak megszabadítani a fájdalomtól, és ezzel csak rosszabb lesz.
A 'Mikor rossz dolgok történnek jó emberekkel' című könyvben
Harold Kushner rabbi mesél életének egy nagyon tragikus részéről,
mikor a legidősebb fia haldoklott, és ezt mondta:
Mi lehet szörnyűbb annál, hogy látom a fiamat meghalni?
Amikor a jó emberek azt mondták, érezzem jobban magam, és ettől csak rosszabb lett.
És mi lehet még ennél is szörnyűbb? Az, hogy amit mondtak,
azért hogy jobban legyek, ugyanazok voltak,
melyeket én mondtam másoknak 20 évig mint rabbi.
Látjátok, olyat próbált mondani, hogy jobban legyen a másik.
Szóval mi most nem ezt akarjuk csinálni.
Ez egy fontos üzenet: "Attól tartok, terhedre leszek."
Zsiráf fülekkel halld meg, mit érez, és mire van szüksége?
Úgy érzed...
Fél, ezt már mondtad. Tudod az érzést, ez könnyű.
Szóval félsz, mert... Miért? Miért fél?
Mert nem bízol a felajánlásomban, hogy segíteni fogok.
Fogalmazd át szükségletté!
Szükséged van biztosítékra...
... hogy tényleg ott leszek veled (?)
Nem, tudnom kell azt, hogy ha ott vagy, magad miatt maradsz, és nem miattam.
Látod, abban akar biztos lenni, hogy magadért teszed, nem érte.
Hogy nem ön-feláldozásból, hanem ön-kiteljesítésből teszed.
És mi van, ha ez nem 100%-os adás?
Ne csináld!
Azt javaslom, halld meg Joseph Campbell tanácsát,
aki miután tanulmányozta a világ alapvető mítoszait és vallásait,
arra jutott, hogy ha van egy bölcsesség, mely ezekben közös,
akkor az ez: Ne csinálj semmit, ami nem játék!
Igen! Ne csinálj semmit, ami nem játék!
És játék lesz, ha a saját szükségleteid kielégülnek.
Ne másokért csinálj dolgokat!
Az egyetlen helyes út amit Te mondasz?
Várj! Leestek a füleid! Tedd vissza a zsiráf füleket!
Ha rajtad vannak a zsiráf fülek, nem hallod azt a szót, hogy 'HELYES'.
A "Helyes" szó nem létezik. Ha meghallod, az megmérgez.
Sose halld meg, hogy a másik megmondja neked, hogy mi a HELYES.
Nem jó nekik, nem jó neked. OK?
Csak érzéseket és szükségleteket hallj!
Már 30-szor elmondtam! Sosem figyelsz!
Hogy néz ki ez az ágy!?
Tessék? Én figyelek!
Dehogy figyelsz! Pont most bizonyítottad, hogy nem figyelsz!
Ha figyelnél, nem mondanád, hogy "Figyelek."
Hát nem vicces, hogy mindig igaza van?
Igen. Szóval mit érez ez a valaki, és mire van szüksége?
Hadd segítsek! Akarod, hogy segítsek, Sakál?
Hadd tegyem fel a zsiráf füleket!
Szóval, Sakál, ez ugye frusztráló, hogy szeretnél egyfajta rendet,
és szeretnéd, ha ez a rend megvalósulna itt a házban?
Részben igen, de ez nem minden. Már annyiszor elmondtam neki!
Szóval ez fáj neked, mert szeretnéd, ha a szükségleteid számítanának?
Igen! Olyan, mintha nem számítana ez neki. Nem érdekli!
Aha, szóval ami igazán fáj neked, az az, hogy arra vágysz,
hogy számítsanak neki a szükségleteid?
Igen!
Milyen neked, mikor azt hallod, hogy a sakál ezeket mondja?
Úgy érzem...
Hm, ez nem érzés...
Örülök, hogy kezded kapisgálni!
Össze vagyok zavarodva.
Nem tudom azonosítani a szükségleteket, melyeket kifejezett.
Szóval igazán szeretnéd hallani a szükségleteket ilyen esetekben?
Igen, az jó lenne.
Nekem nem így tűnik!
Nyugi, Sakál! Nyugalom...
Így nem teszed könnyebbé számára a dolgot!
Így nem lesz könnyebb neki!
Hát igen, ez fájdalmas számodra.
Nehéz elhinned, hogy eléggé érdekli, hogy igazán számít neki?
Persze! Tudod hányszor elmondtam már!
Szóval a lényeg számodra, hogy számítsanak neki a szükségleteid?
Igen!
Úgy érzem, hogy ez nem az ágyazásról és a mosogatásról szól.
Valami másról van itt szó.
Most mondtam: a félelmemről van szó, hogy neked nem számítanak a szükségleteim!
Milyen érzés, mikor a sakál ezt mondja neked?
Még mindig zavarodott vagyok.
Mitől zavaros neked ez?
Nem tudom hogyan reagáljak ezekre a szükségletekre!?
Amire szükség van: empátia.
Ha megérezné az empátiát, amit megadtam neki.
Ha azt tudnád mondani: "Fáj neked, mert biztos szeretnél lenni benne,
hogy szükségleteid számítanak nekem?
Igen, igen! Évekig mondogattam! Sosem figyeltél!
Most én szomorodom el, hogy nem elégítem ki a szükségleteit.
Várj még a szomorúsággal. Több empátiára vágyik még!
Sokszor ez történik. A saját érzéseinkkel foglalkozunk túl gyorsan.
A segítségemmel épphogy csak elkezdtük.
Sok fájdalom van még itt, és ehhez empátiára van szükség.
Mielőtt képes lenne meghallani a szomorúságodat.
Szóval, Sakál, az igazán fájdalmas dolog számodra az,
hogy nem vagy biztos benne, hogy szükségleteid számítanak?
A szükségleteim sosem számítottak! Egyetlen kapcsolatban sem!
Sem a családomban, sem most!
Nagyon fájdalmas számodra, hogy már oly hosszú ideje megy ez így!
Igen!
Megteszek mindent, amit csak tudok! Újra és újra elmondom neki!
Szóval mindent megteszel, amit csak tudsz,
és mikor a szükségleteid még mindig nem számítanak, az nagyon fáj.
Igen!
Nem volt könnyű empátiát adnom a Sakálnak.
Egyből tanítani akartam:
Sakál, ahogy Te ezt kéred, nem éred el, hogy meg is kapd!
Majdnem minden alkalommal ezt akartam mondani.
Nagyokat kellett lélegeznem, és bennemaradni az empatikus kapcsolatban,
vigyázni kellett, nehogy elkezdjem kioktatni.
Ez nem alkalmas pillanat a tanításra. Megtanítani azt, hogy ahogyan kérsz,
az csak egy zsiráf-szuperhősnek lesz egyszerű, hogy meghallja, mire vágysz.
Egy kérdés ezzel kapcsolatosan:
Egy ilyenfajta szituációban nincs szükség valamiféle megoldásra?
Igen. A megoldás ránktalál, ha a kapcsolat létrejött.
Miféle kapcsolat?
Itt vannak a feleséged szükségletei.
Itt vannak a Te szükségleteid.
Mikor Ő meghallja a Te szükségleteidet,
úgy, hogy nem hall kritikát és követelést,
És Te meghallod az ő szükségleteit, kritika és követelés nélkül,
A megoldás rátok fog találni.
A konfliktus megoldja önmagát. Meg kell hogy oldódjon.
De legtöbbször átugorjuk ezt a részt,
és rögtön ide megyünk.
Például, időnként csinálok workshopokat csak házaspároknak,
pároknak, akik együtt élnek.
És azzal kezdjük az egészet, hogy megtaláljuk,
melyik párnak van a leghosszabb ideje fennálló megoldatlan konfliktusa.
És megjövendölöm - és ez bejött az esetek 75%-ában -
megjósolom, hogy megoldjuk a konfliktust 20 percen belül.
20 perccel az után, hogy mindkét fél el tudja mondani, a másik szükségleteit.
Egyszer egy 39 éve együtt levő házaspárral foglalkoztunk,
39 éve volt egy konfliktusuk, melyet nem tudtak megoldani.
A feleség ezt mondta: "Marshall, már most megmondom,
hogy ez nem fog menni 20 percen belül.
Jó a házasságunk. Jól kommunikálunk.
De itt arról van szó, hogy mások vagyunk, és van egy konfliktusunk.
Azt válaszoltam: "Hagy javítsak ki egy dolgot!"
Nem azt mondtam, hogy 20 percen belül megoldjuk a problémát.
Azt mondam, 20 perccel az után, hogy mindketten elmondtátok a másik szükségleteit.
"Ó, Marshall, 39 éve vagyunk házasok, minden nap beszélgetünk!"
Mondhatom, hogy megértjük egymást! Ezzel nincs semmi gond.
Csak ebben a témában nagyon különbözünk.
Azt feleltem, máskor is tévedtem, lehet, hogy most is tévedek.
Ki fog derülni 20 percen belül.
Akkor mondd el elsőként, mi a férjed szükséglete ebben a szituban.
Azt akarja, hogy ne költsek egy fillért se!
A férj azonnal válaszol: Ez nevetséges!
39 év kommunikáció!
Először is az, hogy "Ne akarja, hogy pénzt költsek" - ez nem szükséglet.
A szükségletet és a stratégiát el kell választanunk egymástól!
Beszéltek arról, hogy mennyi pénzt költhet a feleség.
De az igazi téma ez volt: Ki tartja kézben a pénzügyeket.
A férj egyoldalúan irányította a családi pénzügyeket.
Ez volt a központi kérdés.
De nem is akartam hallani a stratégiáikról és a megoldásaikról,
amíg a kapcsolat nem jön létre.
Ha a kapcsolat létrejön, a konfliktus megoldása is megérkezik.
Szóval rámutattam: "Ez nem szükséglet. És még ha az is lenne,
hallottad őt, hogy nem ért egyet.
Ezt felelte: "OK Marshall, megmondom mi a szükséglete."
Pont olyan, mint az apja. Depressziós lesz, ha pénzről van szó.
"Állj meg kérlek" - mondtam - "Most már Sakál pszichoanalízist hallok."
Ez újabb 39 évbe tellne, ha ebbe belemennénk.
Nem kértem személyiségelemzést róla. Azt kérdeztem: mik a szükségletei.
Nem tudta. 39 év után sem volt tudatában a férje szükségleteinek.
"Ok, a feleséged nem tudja" - fordultam a férjhez.
"Mondd el akkor Te, hogy mik a feleséged szükségletei!"
Tudod mik az Ő szükségletei, Marshall? Ő egy nagyszerű asszony, csodás anya,
de ha pénzről van szó, teljesen felelőtlen!
És itt jön újabb 39 év...
Kérek egy szükségletet, ad nekem egy diagnózist.
Természetesen az asszony azonnal felelt: "Ez nem fair!"
Leállítottam őket.
Láttam, hogy nincs szükséglet szókincsük.
Kölcsön kellett adnom a zsiráffülem.
Zsiráf fülekkel tudatában vagyok,
hogy minden ítélet, pl. ez: "Ő teljesen felelőtlen",
Ez nem más, mint egy nem kielégített szükséglet tragikus kifejezése.
Ha zsiráf fülei lettek volna, a kapcsolatuk első évében
megoldották volna ezt a problémát. De nem volt neki.
Ezért személyes támadásnak vette. Segítenem kellett neki.
Mikor azt mondod, hogy felelőtlen, akkor valójában félsz,
mert biztonságban akarod tudni a család pénzügyeit?
"Pontosan ezt akarom mondani!" - felelte. Hát, nem ezt mondta 39 évig.
De nem tudta, hogyan kell kifejezni az érzéseit és szükségleteit.
Szóval a férj szükségleteit azonosítottuk.
Félt, anyagi biztonságban akarta tudni a családot.
A feleséghez fordultam: "Vissza tudnád mondani, amit az előbb mondott?"
"De csak azért, mert egyszer kicsúsztam a hitelkeretből, most azt hiszi..."
Leállítottam: "Elnézést..."
Észrevetted, mi volt az első szava? Ez volt: "DE".
Nem tudja a zsiráf alapszabályt: ne mondj DE-t egy mérges sakálnak!
Vicces angol szójáték: Never put your BUT in the face of an angry person.
Rákérdeztem: "Mit érez, és mi a szükséglete?"
"De..." "Nem. Nem!" Mit érez? Mire van szüksége?
Szeretnéd, ha megismételném?
Igen!
Úgy hallottam, azt mondta fél...
"DE!..."
Várj! Nyugodj meg!
Halld meg az érzését és szükségletét! De hát 39 év után nem könnyű
eltávolodni ezektől az ellenségképektől.
Ha egyszer beleég a tudatunkba, hogy a másik milyen ROSSZ,
utána már ha kifejezi is a szükségleteit, nem halljuk meg.
Nagyon nehéz átlépni ezeken az ellenségképeken.
Sóhernek látta a párját, ezt a depressziós mentalitást látta 39 évig.
Nem látja már az embert az ellenségkép mögött.
Azt mondtam: "Hadd ismételjem meg újra!"
Úgy hallom, azt mondja, hogy fél,
mert védelmeznie kell a család anyagi biztonságát.
Vissza tudnád ezt mondani?
Igen, azt gondolja felelőtlen vagyok.
Próbáljuk újra! A harmadik próbálkozásra végül sikerült!
Képes volt meghallani az érzéseit és szükségleteit ítéletmentesen.
Adtál neki empátiát, vagy csak ismételgetted a szükségletet...
Igen. Két próbálkozás után beláttam, hogy túlságosan fájt neki ezeket hallani.
Ezért hasonlóan az előzőekhez, empátia elsősegélyt nyújtottam neki.
Mielőtt fülénél fogva rávettem volna, hogy végre hallja meg a párját.
Miután kétszer megpróbáltam megcibálni a sakál fülét -
ez nehéz, mert állandóan harapni próbálnak
Ekkor visszalépek. "Szóval fáj neked, ha kritikát hallasz?"
Igen, igen... Bla, bla...
"Nagy szükséged lenne bizalomra..."
Igen! Bla, bla...
És most szeretném, ha megismételnéd amit mondott...
Ahogy látod, empátiát kellett neki adni, mielőtt rá tudtam venni.
Minden múltbeli kép, minden kritika ami valaha elhangzott, pl. felelőtlen,
Ezek után nagyon nehéz meghallani a szükségleteket, melyek e mögött voltak.
És végül a feleség képes volt meghallani a férj érzéseit és szükségleteit.
Féluton jártunk. Ez eltartott egy órán át.
Ezután a feleségnek próbáltam segíteni a szükségletei megfogalmazásában.
"Attól mert egyszer átléptem a keretet, még nem biztos, hogy újra megtörténik."
"Erre rámenne a gatyánk is!"
Bocsánat, elnézést...!
Frusztráltan vagy, és ha jól hallom, szükséged van bizalomra,
Bizalomra, hogy képes vagy megtanulni, hogyan kell pénzzel bánni.
Igen!
"Férjuram, vissza tudnád mondani..."
"Rámegy a gatyánk!"
Elnézést, várj! Vissza tudnád mondani az érzéseit és szükségleteit?
Szeretnéd, ha megismételném?
Igen!
Harmadik próbálkozásra meghallotta.
Nem telt 20 percbe megoldást találni.
Minden ilyen esetben, mikor nagyon régi a konfliktus,
nem is engedem meg, hogy stratégiákról beszéljenek,
amíg nincs szívtől-szívig kapcsolódás köztük.
Dél-Nigériában dolgoztam 2 törzzsel.
Egy keresztény és egy muszlim törzzsel.
A népesség negyedét megölték egy év alatt. 4-ből 1 embert megöltek!
Kollégámnak 6 hónapjába telt összehozni őket egy szobába.
Ez alatt a 6 hónap alatt 60 embert öltek meg.
Amíg rávettük őket a találkozóra 60 embert megöltek!
És most nem férj és feleség,
hanem két ellenséges törzs vezetője ül az asztal végén!
Ugyanúgy kezdtem, ahogy a házaspárral.
Hallani szeretném a szükségleteiteket! Mely szükségleteitek nem elégülnek ki?
Számítottam rá, hogy nem fogok választ kapni a kérdésre.
Mert ha a szükségletek szintjén kommunikáltak volna,
akkor most nem lenne 100 halott!
Nem lepődtem meg, mikor ezt a választ kaptam:
"Ezek itt gyilkosok!!!"
Megpróbáltatok elnyomni minket!
Rákérdezek a szükségletekre, és diagnózisokat kapok.
Ugyanúgy, mint a házaspárral, feltettem a fülem,
és lefordítottam minden állítást szükségletekre,
Segítettem a másik oldalnak meghallani. Nem volt könnyű.
Sok empátia-elsősegélyt kellett nyújtanom.
Mert ha a 'gyilkos' mögött ez a személy van, akkor ezt mondom:
"Visszariadsz az erőszakos konfliktusmegoldás minden formájától,
és békés megoldásra vágysz?
"Igen, pontosan!"
"Elmondanád, mit hallottál?" "Akkor miért ölted meg a gyerekem?!"
Szóval nem volt annyira könnyű.
Beletelt egy órába, mire egy szükségletet kimondtak és meghallottak.
Egy szükséglet kimondása. Aztán: egy szükséglet meghallása.
Az egyik főnök megszólalt:
Ha tudtunk volna így kommunikálni, nem kellett volna gyilkolnunk egymást.
Csak pár órába telt, hogy belássák:
ha a szív szintjén kapcsolódnak, senkinek nem kell meghalnia.
Rengeteg erőforrás van arra, hogy mindenki szükségletei kielégüljenek.
De ezt elveszítjük, ha a fejünket törjük azon, ki mennyire rossz.
De nem vezet ez a szükséglet-megértés ahhoz, hogy valaki engedni fog?
Zsiráfoknál nincs kompromisszum! Nincs rá szükség!
Mindenki szükséglete kielégülhet. Nincs szükség megadásra, vagy feladásra.
Egyetértek veled, különösen azzal kapcsolatban, mikor adunk a másiknak.
Elméletem szerint, ha adok a másiknak, azzal hatalma lesz fölöttem.
Így fogalmaznék: ha feladásból csinálsz valamit, mindketten megfizettek érte!
Semmi nem lett megoldva. Csak újabb problémák keletkeztek.
Létezik egy szükséglet-szótár?
Van szükséglet-szótár a könyvemben.
És ha meg akarod csinálni a sajátod, a következőt javaslom:
Azonosítsd a leggyakrabban használd sakál mondataidat.
Ezután pedig azokat, melyektől a leginkább félsz.
Először csinálj egy listát azokkal a mondatokkal,
melyeket magadnak mondasz, mikor nem vagy tökéletes.
Akik már tökéletesek, azok átugorhatják ezt a részt.
De ha nem vagy tökéletes, írd össze egy listában azt,
ahogyan magadhoz beszélsz, amikor nem vagy tökéletes.
Ez lesz az egyes számú sakál lista.
Csinálj egy második listát azokkal a mondatokkal,
melyeket másoknak mondasz, mikor dühös vagy rájuk.
Miket mondasz leginkább másoknak, mikor ítélkezel, vagy dühös vagy,
Miket mondasz akár magadban, akár hangosan a másiknak mikor ítélkezel?
Ez a kettes sakál lista.
Hármas számú sakál lista: írd össze azokat a mondatokat,
melyeket ha mások mondanak neked, agresszív, vagy védekező leszel.
Melyektől nagyon félsz, hogy mások ezt mondják rólad.
Mindent megteszel, hogy elkerüld, hogy ezeket mondják rólad.
Ne csak azokat írd ide, melyeket mások kimondtak, és te védekeztél,
hanem azokat is, melyektől félsz, hogy esetleg kimondhatják.
Csináld meg a listákat, és építsd fel szükséglet-szótárad.
Menj vissza ahhoz a listához,
amelyre leírtad, amiket magadnak mondasz, mikor nem vagy tökéletes
Minden ítélethez találd meg, hogy mi válthatta ki!
Találj kontextust a mondatokhoz, milyen körülmények közt hangoztak el?
Tegyük fel, hogy ez van az első helyen: "Milyen ostobaság volt ezt tenni!"
Gondold végig, mit csinálhattál, mi válthatta ezt ki.
Ok, és most tedd fel a zsiráf füled! Halld meg az 'ostoba' mögötti szükségletet!
Hiszen minden ítélet csak tragikus kifejezése egy kielégítetlen szükségletnek.
Kérdezd meg magad: "Milyen szükségletem próbálom kifejezni az 'ostoba' szóval?
Milyen szükségletem nem elégült ki ekkor?
És ehhez használhatod a listát a könyvemben.
Ha nem tudsz rájönni a szükségletre,
nézd végig a listát, és majd a tested megmondja, melyik áll közel.
Tényleg. Rá fogsz érezni, igen, igen, ez a szükségletem!
A szükséglet sokkal közelebb áll az igazsághoz, mint bármely ítélet.
Csináld végig a lista összes elemére!
Második: mit mondasz magadnak, mikor dühös vagy másokra.
Ismét: próbáld azonosítani, mit csinálhatott a másik, ami ezt hozta ki belőled.
Kérdezd meg magadtól: Mikor idiótának nevezek valakit, aki ilyet csinál,
mely szükségletem nem elégül ki ebben a szituációban?
Ismét próbálj rájönni a listám nélkül, de ha nem megy, használhatod.
Harmadik lista: amiket mások mondanak, és te védekezővé válsz.
Gyakorolj zsiráf fülekkel: képzeld el, mit tehettél, hogy kiváltottad ezt.
És most azt találd ki, hogy neki milyen szükséglete nem elégült ki!
Ez olyan, mint egy új nyelv megtanulása.
Minden alkalommal átalakítani a sakál ítéleteket.
A lehető leggyorsabban visszatérni az életbe.
Pontosítva: kapcsolódni a szükségletekhez. A szükségletekben van az élet!
Sosem tudom mit tegyek, hogy megfeleljek mások elvárásainak.
Először is: ne halld meg az elvárásokat!
Ezek gondolatok! Sose halld meg őket! Ne hallj meg elvárásokat!
Halld meg a másik szükségletét, mikor kér valamire.
Ne akarj megfelelni az elvárásoknak! De szükségleteket kielégíteni jó dolog!
Hiszel abban, hogy az emberek kielégíthetik egymás szükségleteit?
Minden szükségletünk kielégülhet. Azt nem hiszem, hogy pont neked kell
kielégíteni az én szükségletem. Van még 7 milliárd ember aki ezt megteheti.
Még ha meg is tehetnéd, lehet, hogy úgy döntesz, hogy nem teszed.
És ez nem lesz probléma.
A másik képes elfogadni egy NEM-et, ha együttérző vagy, és látod a szükségleteit.
Ebből már látja, hogy az érzései és szükségletei számítanak neked.
Ismétlem: tudnod kell, hogyan kell NEM-et mondani zsiráful.
Szeretném megtanulni.
Hadd segítsek: sose használd a következő szavakat,
ha nemet akarsz mondani zsiráf nyelven. Ne mondd ezt: "NEM!"
Nem tudom. Nem akarom. Nincs időm. Nem lehetséges.
Már tudod hogy ne csináld. Megmutatom hogy csináld:
Ahhoz, hogy nemet mondj zsiráful, tudnod kell, hogy
a "nem" az egy rosszul kifejezett szükséglet.
Tehát mondd ki a szükségleted, mely meggátol abban, hogy igent mondj!
NEM.
Ha most zsiráf füleid vannak, akkor ezt a nemet nem hallottad.
Azt kérdezed: mi Marshall szükséglete, mely meggátolja abban, hogy igent mondjon?
És talán ezt kérdezted volna: Marshall, arra lenne szükséged,
hogy más témákat fejezz be, melyekkel foglalkozni szerettél volna?
Meghallottad volna a szükségletet a NEM mögött.
Ahogy mondtam, minden NEM egy tragikusan kifejezett szükséglet.
Mondd a szükségletet, mely meggátol abban, hogy igent mondj! Ne mondj nemet!
Én ezt úgy látom, hogy a másik elvárásaira reagálok.
Munkahelyi környezetben: "Attól tartasz, hogy téged tesznek felelőssé
a munka minőségért és mennyiségéért, amit én végzek? - mondom a főnökömnek.
Félsz, és meg kell védened magad?
Ez lehet a szükséglet, amit ki akarsz találni.
Félsz, és meg kell védened magad?
Azt hiszem, mikor ezt hallom, félelem van bennem,
mert van itt valami veszély, és ő fél ettől.
Ha az a tipped, hogy ez van benne, ne mondd, hogy ez így van.
Sosem jelentjük ki: Így érzed. Mindig kérdezzük: Így érzed?
Talán tévedünk, de próbálunk rájönni, mi van a másikban.
Félsz, és meg kell védened magad?
És magamat ne keverjem bele, ugye?
Így van, csak próbáld meghallani az Ő érzéseit és szükségleteit!
Tudjuk mi zajlik ebben a szituban.
Arról beszélnek, hogy valamit megcsináltál, vagy nem csináltál meg.
Ebben a környezetben világos, miről van szó.
De amit most hallani szeretnénk, azok a másik érzései és szükségletei.
Félsz, és meg kell védened magad?
Nagyon sok esetben az emberek nincsenek hozzászokva,
hogy érzésekkel kelljen foglalkozniuk,
lehet, hogy a másik dühös lesz attól, hogy az érzéseiről beszélünk.
Ebben az esetben csendben csinálod.
Ha zsiráf vagy, minden üzenetben meghallod az érzést és szükségletet.
Kimondod, vagy nem - ez a helyzettől függ.
De nem engedünk mást a tudatunkba jutni, csak a másik érzéseit és szükségleteit.
Korábban azt mondtad, hogy a zsiráfoknál nincsenek kompromisszumok.
Sokat segítene nekem, ha elmondanád,
hogyan oldódott meg a pénzügyek problémája a férj és a feleség közt.
És hogyan vált ez győztes-győztes szituációvá számukra.
Először is, ha van empátia, ha
tapasztaljuk, hogy érzéseink és szükségleteink számítanak a másiknak,
- ez valósul meg, ha van empátia -
Eltünik a versengés, nincs már az a feszültség.
Valahogy így ment... Miután mindketten meghallották egymást,
A férj meghallotta, hogy a párjának fáj, hogy nem kap bizalmat abban, hogy képes tanulni.
És a feleség is meghallotta, hogy mikor a férj el akarja kerülni,
hogy újra átlépje a hitelkeretet, akkor valóban csak a családot védelmezi.
Hiszek abban, hogy 6 évesek lennének képesek konfliktusokat megoldani,
olyanokat, ahol ezreket ölnek meg háborúkban,
ha azt mondanád a 6 évesnek: "Nézd, itt vannak mindkét oldal szükségletei.
És itt vannak az erőforrások."
Szilárdan hiszek abban, hogy ezután 6 évesek meg tudnák oldani a konfliktust.
Itt sincs szükség zsenire. Hogyan oldották meg.
A feleség azt mondta: "Kérek egy próba időszakot a tanuláshoz!
Az első válasz ez volt: "Félek, hogy ez sokba fog kerülni nekünk!"
A feleség egyetértett, hogy a próbaidő alatt férje segíteni fogja
mindaddig, amíg megnyugszik, hogy már képes rá.
Kb 7 percig tartott mindez.
39 év alatt nem sikerült ezt összehozni.
Az ellenségképek, a fájdalmak és hasonlók miatt.
Mi a teendő egy olyan szituációban, mikor a két félnek hasonlóak a szükségletei,
és megpróbálják ezt kifejezni a másiknak,
és kezdik érezni ahogy növekszik a feszültség a versengés miatt,
és már nem hallja egyik sakál sem a másik szükségleteit?
Vagy egy harmadik személy kell, aki empátiát ad mindkettőjüknek.
Elég empátiát ahhoz, hogy képesek legyenek meghallani egymást.
Ha mindkettőjükben sok a fájdalom, nem tudnak elég empátiát adni maguknak.
Elég empátiát ahhoz, hogy képesek legyenek meghallani egymást.
Ilyenkor egy harmadik személy kell, aki empátiát ad mindkettőjüknek.
Ezek után képesek lesznek meghallani egymást.
És ez a harmadik személy külön vagy együtt foglalkozzon mindkettejükkel?
Több lehetséges út van. Ha együtt vannak, annak vannak előnyei.
De az is járható, hogy külön-külön megkapják az empátiát,
aztán segítünk, hogy képesek legyenek meghallani egymást.
És csak ez után hozzuk őket össze.
Köszönöm!