Tapasztalatok és eredmények
2004.

Az IPR bevezetése a vártnál több feladatot rótt intézményünk pedagógusaira, mint ahogy azt a program elején gondoltuk. A legnagyobb problémát az időkorlátok betartása jelentette, amit nem is mindig tudtunk tartani.
Mivel a programindítás iskolánkban pályázati támogatásból valósult meg, ez jelentősen javította esélyeinket azokkal az intézményekkel szemben, akik e nélkül voltak kénytelenek dolgozni.
Az IPR bevezetésével és a pályázati támogatásból olyan fejlődés indult meg intézményünkben és olyan fejlesztéseket tudtunk megvalósítani, melyek még hatékonyabbá, eredményesebbé tették integrációs pedagógiai munkánkat.

Változások az oktató-nevelő munkában
Pedagógiai szemléletváltás indult el tantestületünkben, melyre már eddig is befogadó, együttnevelő pedagógiai, módszertani kultúra volt jellemző.
A központi programból megvalósuló továbbképzések, helyi és kistérségi együttműködések, szakmai műhelymunkák tapasztalatai, hospitáción szerzett ismeretek mind-mind segítették kollégáinkat abban, hogy integrációs együttnevelő munkájuk hatékonyabbá váljék, ennek eredményeként elinduljon egy jó gyakorlat, mely a későbbiekben továbbfejleszthető.
Pedagógusaink módszertani repertoárja bővült.
A programfejlesztő csoportok munkája is minőségi javulást eredményezett, és nagyban segítette a mindennapi munkánkat.

Tárgyi eszközfejlesztések
A pályázati támogatásból tárgyi eszközfejlesztésre is volt lehetőségünk. Tanulóbarát környezet kialakítása céljából új padok, székek, polcok, táblák beszerzése történt meg. Olyan gyermekközpontú környezet kialakítására törekedtünk, mely segíti a kooperatív technikák alkalmazását a délelőtti tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek során.
Lehetőségünk nyílt fejlesztő eszközök vásárlására is, melyek segítségével azóta is eredményesen valósítjuk meg a gyermekek egyéni fejlesztéseit.

Pedagógiai kínálat bővítése
Úgy bővítettük szolgáltatásaink körét, hogy az integrációs felkészítésre vonatkozó kritériumoknak még inkább megfeleljünk, oktató-nevelő munkánk még eredményesebb legyen.
Intézményünk az integrációt elsősorban a tanórán kívüli szabadidős programokból indította. Ez az a terület, ahol biztosítani tudtuk a hátrányos helyzetű, a roma valamint a sajátos nevelési igényű tanulóink egész napos foglalkoztatását, elősegítve ezzel hátrányaik leküzdését, továbbá utat mutatva nekik a szabadidő helyes eltöltésére. Délutáni tevékenységek körét a gyermekek igényeinek és érdeklődésének maximális figyelembe vételével bővítettük. Egyhónapos átjárhatóságot biztosítottunk a tevékenységek között minden gyermek számára, hogy mindenki megtalálja magának azt az egyéni képességekre épülő tevékenységet, melyben leginkább ki tudja bontakoztatni képességeit, tehetségét, s a legnagyobb élményt nyújtja számára. Jól tudjuk ugyanis, hogy ezen foglalkozások kisiskolás kori fejlesztő hatása a tanulási képességek kialakulásában jóval erősebb, mint a közismereti oktatáshoz kötődő, klasszikus rutinokra épülő gyakorlás.
Tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben sajátos nevelési igényű tanulóink is aktívan részt vettek.

Partnerségi kapcsolatok
A legnagyobb változást az intézmény életében a bázisintézményi hálózatba való bekerülés jelentette, hiszen ezáltal számos dél-dunántúli intézménnyel építettünk ki szakmai együttműködést, melynek jelentős hozadéka volt az egymástól való tanulás, kölcsönös segítségnyújtás.
Intézményünk bázisként szolgált a kistérség azon iskolái számára, akik szintén bevezették az integrációs pedagógiai rendszert.
Közvetlen partnereinkkel is sikerült szorosabb együttműködést kialakítanunk, melyben elsősorban az IKCS csoportnak volt jelentős szerepe.

• Kapcsolatunk a fenntartó önkormányzatokkal és a kisebbségi önkormányzattal részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi.
• A gyermekjóléti szolgálattal intézményünk közvetlen és folyamatos kapcsolatot tart fenn. A halmozottan hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett gyermekek feltérképezése, gondozása közösen történik.
• Intézményünkhöz tartozó óvodánkkal nagyon szoros szakmai kapcsolatot építettünk ki, a partnerközpontú működés segítésére elkészítettük az óvoda-iskola kapcsolattartási, együttműködési tervét. Együttműködésünkben a nyitott egymást segítő partnerkapcsolat fenntartására törekszünk, az intézményegységeink közti biztonságos átjárhatóság elősegítése érdekében.
• Az egészségügyi szervekkel - orvos, védőnő, családsegítő szolgálat - rendszeres és mindennapos kapcsolatunk. Közös feladatként jelöltük meg a halmozottan hátrányos helyzetű, különös tekintettel a cigány gyermekek felzárkóztatását, ismereteik bővítését, a magasabb szintű egészségkultúra kialakítását az egészségnevelő hatás céljából.
• A civil szervezetekkel folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, közös rendezvényeket szervezünk, tartunk.
• A szülői szervezetekkel - Iskolaszék, Szülői Munkaközösség - rendszeres a kapcsolatunk, mivel tevékenységük és feladatkörük átfogja az iskola működésének teljes körét.

Az egyik legnagyobb sikernek azonban mégis azt tartjuk, hogy a szülőket, családokat is sikerült megnyernünk a program számára. Aktívan részt vettek a program megvalósításában, és ez nemcsak a háromhavonkénti szöveges értékelésen való részvételt jelenti, hanem közös programok szervezését, lebonyolítását is.
Ezek a "professzionális" együttműködések teremtik meg az iskolai nevelés háttérbázisát, valamint olyan kapcsolati hálózat kiépítését segítik elő, amely egyéb közfeladatok eredményes megvalósítását teszik lehetővé.