|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Részben az
óra méreteinek
elfogadhatóbbá tételére,
másrészt a foliot lengésének
gyorsítására (jobban szabályozható
és a külső erőhatásokra is kevésbé
érzékeny a kisebb lengésidejű
gátlómű) folyamatosan csökkentették a
méreteket, majd a foliot karjaira elhelyezett súlyok
helyett egyszerűen egy kerékké alakították
át az egészet, ahol a foliot karjai voltak a kerék
küllői, ezzel az 1500-as évek vége felé
fokozatosan kialakult a ma is használatos kerékbillegő,
de még mindig disznósörte ütközővel. A
hajszálrugót kutatásai
"melléktermékeként" 1675-ben Huygens fedezte fel,
gyakorlatilag egy időben az angol Robert Hooke-val (az angol
szakirodalom máig Hooke-t tartja az elsőnek). Ezzel a
hordozható órák ma is ismert
szabályozó eleme megvolt. Ezen a ponton már
élesen szétválik a stabil
állóórák és a hordozható
órák fejlődése. Az
állóórákat forradalmasította a
Galileo Galilei által 1583 körül felfedezett inga.
Ennek felhasználásával az első valóban
használható ingaórát szintén Huygens
készítette el 1657-ben. Ez volt a világ első
igazán pontos, csillagászati mérésekre is
használható (és használt)
órája. Az inga szárának
hőmérsékletváltozásra bekövetkező
hosszváltozása (hőtágulása) okozta
lengésidő változás miatti
járáseltérést számos
különböző műszaki, és anyagtechnológiai
megoldással lejjebb szorították, majd megjelentek
az orsójáratnál jobb járatok, ilyen volt a
Clement, majd "forradalmi" változást hozott a mai napig
elterjedten használt Graham féle nyugvó
horgony-gátszerkezet. Alább látható
két képről és a két kis
"animációról" megismerhető e két
gátszerkezet felépítése és
működése. Látható, hogy a Clement
gátszerkezet úgynevezett "visszavezető"
gátszerkezet (lásd később), vagyis
pótlengéskor a hajtónyomaték
ellenében kissé visszafelé mozgatja a
gátkereket, míg a Graham gátszerkezet már
"nyugvó", vagyis pótlengéskor a
gátkerék nyugalomban van. Ennek nagy hatása van az
elérhető pontosságra!
Clement gátszerkezet:
 
Graham gátszerkezet:
 
Az 1800-as évek
második felében a Rieffler ill.
Strasser féle szabad gátszerkezetes csillagászati
ingaórák zárt burkolatban, kompenzált
ingákkal elérték a napi 0.006 - 0.01mp
pontosságot, amely körülbelül évi 2-3mp
eltérést jelent. Erre még a mai
kvarcórákból is csak a magas árú
stabil laboratóriumi példányok képesek. Ez
valahol a mechanikus órával elérhető
pontosság csúcsa. A ma kapható
precíziós szobai ingaórák jellemzően Graham
járattal és rubin horgonykarmokkal készülnek
(pl.: Sattler), és minden további nélkül
elérik a havi 1-2mp pontosságot. A Clement
gátszerkezet ugyanakkor tovább él minden
ébresztőórában, mivel az ébresztő
kalapácsát minden esetben ilyen járattal
mozgatják.
Bár az
órák gátszerkezete,
szabályzói a 16-17. század folyamán
meglehetősen hasonlóak voltak, de egyre finomabb szerkezetek
készültek, egyre több komplikációt
építettek be, elsősorban ütőműveket, hisz ne
feledjük, éjszaka akkoriban nem lehetett felkapcsolni a
villanyt, és megnézni az órát, a
közvilágítást pedig leginkább a hold
jelentette. Sötétben tehát fontos volt, hogy az
óra el tudja ütni az időt. Az ütő órák
mellett ezért megjelentek az ismétlő órák,
amelyek nem csak óránként-negyedenként
ütötték az időt, hanem gombnyomásra
bármikor elütötték azt. Emellett előfordult a
holdfázis (akkor az még fontos volt!), a dátum
kijelzése is. A kanálbillegő disznósörte
ütközővel ugyanakkor igen pontatlan járat volt,
napi
fél óra eltérés egyáltalában
nem számított rossznak, és a tíz perc
már a precizitás csúcsa volt. Ezek a
függőórák (zsebórának még
kicsit testesek voltak...) percmutatóval jellemzően nem is
voltak felszereltek, elég volt nekik az óramutató.
A hajszálrugó és kerékbillegő már
jobb eredményt adott, és bár az
orsójárat nem igazán kedvező megoldás, de a
pontosság a legkiválóbb precíziós
orsójáratú óráknál
elérte a napi néhány percet. Itt már volt
percmutató, hisz értelme is volt.
pontosság mellett
továbbra is komoly
problémát jelentett azonban az órák
mérete. A Zech-féle óráról
készült képről látható, hogy az
orsójáratban egy a billegő-tengelyre merőleges tengelyű
gátkerék van, és ez mindenképpen vastag
szerkezetet eredményezett. Gyakori volt a teljesen
gömbölyű óra, de az akkori "extralapos" szerkezetek is
jó 2 cm vastagok, ami 3-4cm vastag "böhönc"
órákat eredményezett. Az átlagosnak
tekinthető színvonalon kivitelezett órák emellett
napi 5-10 percnél nagyobb pontosságot nem tudtak
nyújtani, és ezzel már akkoriban sem voltak
túlságosan elégedettek. Ezen változtatott,
amikor 1720 körül Graham kidolgozta a cilinder vagy
hengerjáratot. Ez a járat megfelelő
precizitású kivitelezés esetén már
valóban nagy pontosság elérését
tette lehetővé, és aránylag egyszerűen volt
előállítható. Gyártásban is maradt
egészen az 1950-es évekig! És ami szintén
nagyon fontos: ez a járat egy, a billegővel párhuzamos
gátkerékkel működött, amely lapos, kicsi
szerkezet előállítását tette
lehetővé. Az órák végre "összementek"
és egyre precízebbek lettek. John Arnold neves angol
órásmester műhelyében 1764-ben már olyan
óra készült VIII. György angol
királynak, amelyet egy pecsétgyűrű köve
helyére építettek, cilinderjárattal
működött, és emellett egy negyedütős
ismétlőszerkezetet tartalmazott. Mai szemmel nézve is
csúcsminőségű "mütyür" lenne! A
cilinderjárat egyfajta
továbbfejlesztéseként megjelent, és a XIX.
században elterjedt a duplex járat is, amely egy, a
billegőtengelyre helyezett nemeskő hengerbe mart vájattal
vezette át a gátkerék fogát, és
külön emelőkő végezte az emelést (a
lendület billegőnek átadását).Ez
lényegesen jobban szabályozható - precízebb
- volt a cilinderjáratnál, pontossága a legjobb
kiviteleknél már akkor minden igényt
kielégítő, napi néhány másodpercen
belüli volt, a duplex órák gyakran
készültek emiatt másodpercmutatós kivitelben.
De a kőhenger és a gátkerék igényes
és nehézkes megmunkálása miatt a cilinderes
(és későbbi horgonyos) gátszerkezeteknél
lényegesen drágább is volt. Ezért -
bármily kedvelt is volt az 1850-es évekig - nem
élte túl ezt az időszakot,
ezért ilyen
járattal már csak régi zsebórákban
találkozhatunk. Az alábbi képeken
megismerkedhetünk e két - a maga korában
meghatározó fontosságú -
gátszerkezet felépítésével és
működésével:
Cilinderjárat:
 
Duplex járat:
 
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
|
|
|