Mindenekelőtt essünk túl az alapadatokon (évszámok, igazgatók). Forrás: JAG almanach.
A Villányi úti épületet Wälder Gyula tervezte mint egy gimnázium, templom és rendház együttest (Forrás: Magyar Építőművészet XXVII évfolyam 7. szám (1927).) Végül a rendház nem készült el, így ezen a drónfelvételen látható épületegyüttes valósult meg. Az építkezés alapkőletétele 1927. október 9-én, a gimnázium felavatása 1929. szeptember 15-én történ. Az eseményről filmfelvétel és számos fotó is készült. Egy korabeli képeslap a fizika tantermet ábrázolja. Tihanyi Bence fotóművész külső és belső felvételei megtalálhatók a 75 éves jubileumi kiadványban. Figyelmet érdemel még a kovácsoltvas bejárati kapu.
Az iskola történetét legtömörebben egy 2000-ben megjelent cikk foglalja össze. (Forrás: Népszabadság Budapest melléklete 2000. november 27.)
Vasbányai tanár úr anyagai között a következő részletesebb leírásokat találtam:
Lehet, hogy nem annyira az iskoláról, mint inkább a korról árulkodnak a gimnáziumban 1912 és 1987 között született jegyzőkönyvek, melyekből a 75 éves jubileumi kiadványban olvashatunk részleteket.
Kristóf Attila újságíró 1986-ban cikksorozatot írt a gimnáziumról, ami a Magyar Nemzetben jelent meg. Tanárokkal és diákokkal beszélgetett az iskoláról. A beszélgetésekből kirajzolódik a gimnázium szabad szelleme, értékrendje, aminek lényege az önálló gondolkodás, a szabadság, a demokrácia tisztelete. Zebit mint meghatározó tanár egyéniséget többen is említik a diákok közül. Az egyes cikkek interjúalanyai a következők:
(Szabadi Laci bácsival egyébként rádióriport is készült, melynek szövege itt olvasható, és Zebi is megemlékezett róla.)
1987-ben a gimnzázium 75 éves jubileumát ünnepelte. Ebből az alkalomból jelent meg a már említett évkönyv Vasbányai Ferenc szerkesztésében. Az évkönyv Palotás János igazgató köszöntőjével kezdődik. Az ünnepségen a dallaszi ciszter apátságot az iskola régi diákja és később tanára, Csizmazia Placid szerzetes képviselte.
1997-ben a Villányi úti épületet a ciszterci szerzetesrend visszakapta az államtól. Pár évig a József Attila Gimnázium és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium is az épületben működött. 1997. június 20-án Párdányi Miklós, a József Attila Gimnázium iskola igazgatója évzáró beszédében áttekintette az iskola történetét.
Vasbányai tanár úr anyagai között azonban fellelhetők azok a dokumentumok is, amelyek azt bizonyítják, hogy ez az átmenet sem volt problémamentes. Úgy tűnik, az átadás tempóját a Ciszterci Diákszövetség lassúnak találta, amit egy Szegedi Ferenc XI. kerületi polgármesternek címzette petíció mutat. A tanároknak nyilatkozni kellett, melyik iskolában kívánják folytatni a munkát, és bizonytalanságban érezték magukat, elfogadják-e a pályázatukat. A tanáriban egy Ortega idézetet tettek ki a faliújságra. (Az idézet José Ortega Y Gasset: A tömegek lázadása c. könyvének „Miért avatkozik a tömeg mindenbe és miért csak erőszakosan?” című fejezetéből való.) Volt olyan tanár (Mohácsi László), akinek továbbfoglalkoztatásáért a szülők egyhangúlag kiálltak , de Zakar Polikárp főapát hajthatatlan maradt. Válaszának (ami a szülők levele után olvasható) stílusa említést érdemel: a 9 oldalas (plusz két sor) válasz első oldalának fele a főapát címeit tartalmazza, majd oldalakon keresztül jórészt a főapát érdemeiről szól (és olyan szerencsétlen körülményről, mint hogy a gerincét „14 6 cm-es titáncsavar és két 42 cm-es titánrúd” tartja egyenesen), így a konkrét választ csak a nyolcadik oldal második felében kezdi el, de a jogi érvelés mellett elhangzik az is, hogy „a szülőknek a törvény nem ad beleszólási jogot a tanárok, osztályfőnökök kinevezésébe, elmozdításába, itt nincs népszavazás”. Az embernek az az érzése – persze lehet, hogy tévedek –, hogy a gimnázium korábban említett értékrendjének súlypontja némileg eltolódott a hierarchia irányába. Vasbányai tanár úr pályázatát sem fogadták el, erről tanúskodik Zakar Polikárppal folytatott levelezése is. Zebi egyik tanítványa, Szelényi István, aki 1947-ben ciszter kisdiák volt, majd 1959-ben a József Attila Gimnáziumban érettségizett, és aki ma a németországi Erlangenben egyetemi professzor, levelet írt Brückner Ákos Előd plébánosnak. Levelében méltatja Vasbányai tanár úr értékeit, és nem érti, hogy tudását, képességeit miért nem használják fel. A fenti hivatkozásban a plébános válaszát is olvashatjuk, amit Szelényi István nyilván megküldött Zebinek, így került az anyagok közé. (Érdekes a kézírásos utóirat is.) Hiábavaló volt dr. Osztie Zoltán plébános levele is. Tanulságos még Vasbányai tanár úr Párdányi Miklós igazgatónak írt levele, illetve a válaszlevél is.
Mindez már a múlt. A József Attila Gimnázium ma a Váli utca 1. alatt működik. Elkészült egy kis márványtábla, ami a Villányi úti épületben állítana emléket a gimnázium 49 éves történetének, de a fénykép csak egy fotoshop, a tábla nem kerülhetett ki az őt megillető helyre. Az ezzel kapcsolatos levelezés végén talákható képek segítenek a levelek értelmezésében.