Szénázás, első rész
2016-05-26 22:00:47 - Ishar
Kategória: Meló
Megpróbálok mostanában kicsit rendszeresebben tudósítani az eseményekről. Ennek eredményeként több részre osztva beszámolok az idei szénázásról.
Először is, néhány dolog lemaradt a témában, ezeket gyorsan összegezném. Amellett, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is lekaszáltatjuk, és az aborában összegyűjtjük a saját nagy kaszálónk szénáját (erről fog szólni ez a bejegyzés-sorozat), idén egyéb forrásaink is lettek. A faluban már alig tartanak állatokat, konkrétan évről évre egyre kevesebbet. Kipusztulnak a nyulak, elfekszik egy tehén, eladják a kecskéket - így megy ez.
A lényeg, hogy attól, hogy az állatok eltűntek, a kaszálók (még) nem vadultak el teljesen. Egyre több felajánlás érkezik, hogy kaszálhatunk teljesen frankó lucernát, csak legalább legyen levágva. Jelenleg három nagyobb és egy kisebb lucernást használunk így, de még legalább egy nagyra van ígéretünk. Amit csak lehet, ebből is beszénázunk, mert idén nagyságrendekkel több takarmányra lesz szükségünk, mint korábban.
A lucerna mellett rendszeresen megtalálnak sima fűkaszálós ajánlatokkal is, de ezekre nem szokásunk rábólintani. Kimenni lekaszálni, aztán összehúzni, forgatni, majd szamárral behordani túl vesződséges, nem éri meg foglalkozni vele. Eddig egyelten kivételt tettünk, ugyanis volt egy srác, aki szépen le is kaszálta nekünk, rendre vágta, megszárította, és tényleg csak elhozni kellett, még a felpakolásban is segített.
A szénatárolóban tehát már most van némi fű és lucerna, idegenből. Elérkezett viszont az idő a központi terület kaszálásához.
Már régi ismerősként jött a traktoros, aki tavaly és tavalyelőtt is kaszált. Most is igazán prímán dolgozott, és szokás szerint nem kért annyit, amennyit a munkája ér. Ádám minden évben megpróbál felfelé alkudni vele az áron (ki csinál ilyet?), és soha nem fogadja el (ilyet pláne ki csinál?).
Mindenesetre most itt van lekaszálva másfél hektár fű. Izgulunk, hogy ne legyen eső.
Komment (0)