Kút
2013-10-07 18:51:44 - Ishar
Kategória: Épület
Pár napja beérett egy hosszabb távú melónk eredménye, és elkészült a saját kutunk. Közben persze készültek fotók, most ezt szeretném megosztani, és egyben elmesélni az egészet.
Először is, kutat ásni nagyon egyszerű: alapvetően megállsz egy helyen, és addig mész lefelé, amíg vizet találsz. Ugye, hogy erre bárki képes?
Mivel azonban a szerencse fiának születni kell, nekünk ez mindössze három és fél méterig tartott, ahol is egy olyan hang fogadott, amit szerintem soha nem fogok elfelejteni: az földbe szúrt ásó nagyot szörcsent. Rég örültem bárminek is ennyire, mint az alábbi látványnak.
Ilyenkor viszont el kell kezdeni sietni, ugyanis a víz jön. Ásol ahogy bírsz, de akkor is ő lesz az erősebb, és egy idő után egyszerűen nem tudtunk lépést tartani a vízhozammal, a vödrözés kevés volt. Térd fölé érő vízben ásni ugyan lehet, de nem kellemes. Ezt a szintet valahogy így kell elképzelni:
Ez volt az a pont, ahol muszáj volt leengedni a gyűrűket, mert innentől a víz folyamatosan omlasztja befelé a falat. A kútásók álmoskönyve szerint az ilyesmi rövid élethez vezet. Favágó barátunk felajánlotta, hogy segít leengedni teherautóval a 400 kilós betongyűrűket, csak annyit kért, hogy építsünk neki "egy kurva nagy állványt". Ki tud ilyesminek ellenállni?
Videó az állvány felállításáról
Meg is történt a nagy begyűrűzés, bár erről konkrétan fotók nincsenek, itt az eredmény:
Vannak emberek, akik beérnék ennyivel, mi természetesen nem ezek közé tartozunk. Jó-jó, volt máris a lyuk alján jó 70 centi víz, de ezt kevésnek ítéltük. Irány lefelé, a gyűrűben ásva, a vizet folyamatosan szivattyúzva lemegyünk két méteres vízoszlopig!
Életemben nem voltam még ilyen mocskos, pedig csináltam már egy-két hülyeséget. A kútvíz annyira hideg volt, hogy három-négy óra után szólnom kellett, hogy köszönöm, elég lesz. Ez kb 30 centi ásást jelentett a trutyiban, úgyhogy nekifutottunk párszor, mire meglett. De összejött a dolog, úgyhogy ezután jött a felépítmény.
Egyszerű munkának tűnik, de mivel pöpec kútról van szó, rászántunk azért pár napot. A végeredmény szerintem kifejezetten tetszetős lett, nekem nagyon tetszik:
Ugyan a víz nem iható, azért mégis óriási ugrás a kis életünkben: használati vízért nem kell a faluba járni. Innentől végtelen készletünk van fürdő-, mosó-, és mosogatóvízből, illetve a tyúkok is ezt kapják.
A vízhozam? Több, mint jó. A folyamatosan üzemelő búvárszivattyú a vízszintet egy idő után csak szinten tartani tudja, szóval gyakorlatilag végtelen vizünk van ténylegesen. Bizonyára lenne olyan felhasználás, amihez ez is kevés (óriási területek öntözése, település vízellátása, stb), de nekünk bőven sok. Fogalmam sincs, hogy ez köbméterben mit jelent, de szerintem potenciálisan öt-tíz köbméter is akár naponta. Várhatóan egyhamar nem fogunk ennyit kivenni belőle.
Komment (4)