Hamvába holt kísérletek II.
2012-10-17 11:21:46 - Ishar
Kategória: Beszámoló
Mai témának a végképp, totálisan, teljesen esélytelen, csak futólag felmerülő lehetőségeink közül válogattam.
Eleinte egészen komolyan felmerült Borsosgébics, számomra máig kissé homályos rokoni kapcsolatok révén. A sztori az volt, hogy egy idős házaspárnak volt itt tanyája jó nagy telekkel, de a férj meghalt, a hetven éves nő pedig nem bírta egyedül, ezért egy hétvégi telek szintjére esett vissza, amit Budapestről nem bírt gondozni, és inkább szabadulna már tőle. Ez így elmondva jól hangzott, aztán jött a fekete leves:
-A "nagy" telek 2000 négyzetméter. Mi az alsó határt két hektárban húznánk meg szívünk szerint, ez annak pont a tizede.
-Annyira nem volt fontos az eladás, hogy két hónap alatt össze tudjunk hozni egy megnézést.
-Pont kétszer annyiba kerül, mint amennyi pénzünk összesen van, és kb ötször annyiba, mint amennyit szívem szerint adnék érte.
Sztornó.
Ajánlották még Viskót, egy tipikus alföldi kistelepülést, ami azért jó, mert nagyon olcsó. És azért rossz, mert időnként elönti a folyó a fél falut, a talaj szinte terméketlen homok, kilométereken belül sehol egy fa. Ja, és ha elmész otthonról, érdemes szólni a szomszédnak, hogy legyen résen, mert a cigók kifigyelik, hogy mikor hagyod őrizetlenül a lakást, megmérgezik a kutyádat és kirámolják a házat. Lehet, hogy ezen a környéken két-háromszázezerért már adnak egy parasztházat, de így talán inkább nem kell.
Futólag szóba került Döbrögi, hogy ott nagyon hozzánk hasonló gondolkodású a polgármester, biztos ráharapna a dologra, hívjuk csak fel, minden segítséget megad, ha meghallja, hogy mit szeretnénk. A szándék tényleg megvolt benne, de sajnálkozva mondta, hogy a szándék kevés lesz: önkormányzati földek gyakorlatilag nincsenek, ami van, az tartós bérletben van, a magánterületeken meg vagy gazdálkodnak, vagy területalapú támogatásra használják, de a lényeg, hogy nem eladó.
Internetes hirdetéseket is nézegettünk, futólag utánaérdeklődtünk egy mucsaröcsögei, és egy kecskeméti (na jó, ezt az egy települést nem neveztem át, de talán ennek nem lenne értelme) területnek is, mindkettő elég frankónak nézett ki, de aztán eléggé elrettentünk tőlük: Mucsaröcsögétől kifelé három kilométerre egy földút végében volt az egyik terület (se normális út, se áram, se víz, semmi, a vadon közepe), ráadásul éppen hogy megvolt a minimumnak kitűzött két hektár, jó drágán. A kecskeméti hirdetést több lépcsőben ingatlanügynökök őrizték, akik nem tudtak az egészről semmit, a tulajdonosig meg nem sikerült eljutnunk. Nagyon nem erőltettük, mert a térkép alapján azért szó mi szó, elég szar helyen van ez is.
Ádám egyéni akciójának köszönhetően ajánlottak neki még egy telket, Szokolya mellett, Pesthez viszonylag közel, még éppen megfizethető áron. A placc hátránya, hogy egy baromi meredek domboldal, tiszta kő az egész, nyakig érő bozótos uralja az egészet, másfél hektár, egy nemzeti park lehetetlenné tesz bármiféle erdőgazdálkozást, és azért még mindig többszörösébe kerülne ez a fos is, mint egy-két távolabbi, megfizethetőnek tűnő ajánlat.
Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy egyáltalán nem kaptunk normális ajánlatot. Ez nincs egészen így, legközelebb már ezekről is szót ejtek, de tény, hogy a helyzet eddig elég siralmas. Egészen egyszerűen ezt az egész városból kiköltözős dolgot nem mi találtuk ki, előttünk már sokan belevágtak, csak nagyságrendekkel komolyabb tőkével - 20-50 millióval valóban nem kunszt, de nekünk nincs, és évtizedeken belül nem is lesz ennyi pénzünk.
Komment (2)